9/2012. (II. 1.) Korm. rendelete az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályairól.

9/2012. (II. 1.) Korm. rendelete az egyes tevékenységek kutatás-fejlesztési szempontú minősítése iránti eljárás részletes szabályairól. A Kormány a kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény 34. § h) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A minősítés iránti kérelem 1. § (1) A kutatás-fejlesztésről és a technológiai innovációról szóló 2004. évi CXXXIV. törvény (a továbbiakban: innovációs törvény) 30/A. § (1) bekezdése szerinti minősítés (a továbbiakban: minősítés) iránti kérelemnek (a továbbiakban: minősítés iránti kérelem) tartalmaznia kell: a) a kérelmező nevét és székhelyét, valamint a kapcsolattartást lehetővé tevő adatait és adószámát; b) ha a kérelmező képviselővel jár el, a képviselő nevét és a kapcsolattartást lehetővé tevő adatait, mellékelve a képviseleti jogosultság igazolását; c) a minősítés iránti kérelem tárgyát képező projekt, valamint – projektrész minősítése esetén – a minősített projektrész (a továbbiakban együtt: projekt) címét; d) a projekt tudományági besorolását; e) a projekt megkezdésének és várható befejezésének időpontját (hónap pontossággal), azzal, hogy a projekt megkezdésének megjelölt időpontja nem lehet későbbi, mint a kérelem benyújtását követő egy év; f) a projekt összefoglalását, ideértve – ahol értelmezhető – a projekttel kapcsolatos, világviszonylatban mértékadó technika állásának ismertetését, valamint a kutatás-fejlesztési célkitűzések, a kutatási módszertan és a projekt mérföldköveit és munkaszakaszait leíró ütemezés bemutatását; g) megállapodás alapján, közös tevékenység keretében megvalósított projekt esetén a felek által elvégezni tervezett feladatok megnevezését, azok projektbeli arányával és tervezett költségével; h) annak megjelölését, hogy a kérelmező kéri-e a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési arányainak meghatározását (a továbbiakban: arány-meghatározás) is, és ha igen, a projekt ennek elvégzéséhez szükséges kiegészítő jellemzését, különösen a projektben nevesített egyes tevékenységekhez kapcsolódó költségek bemutatását; i) annak megjelölését, hogy a kérelmező kéri-e annak megállapítását is, hogy a projekt keretében megvalósítandó, meghatározott tevékenységet a kérelmező a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) értelmében saját tevékenységi körben végzi-e, és ha igen, az adott tevékenység ennek elvégzéséhez szükséges kiegészítő jellemzését, ideértve a kérelmező által végezni kívánt tevékenység megjelölését, leírását, a kapcsolódó költségek bemutatását, valamint minden olyan iratot, amely alátámasztja, hogy az adózó a tevékenységet a saját eszközeivel és alkalmazottaival, a saját eredményére és kockázatára fogja végezni; j) a kérelmező vállalkozás méretbeli besorolására, iparjogvédelmi aktivitására és korábbi kutatás-fejlesztési tevékenységére vonatkozó – a formanyomtatvány vagy az elektronikus űrlap szerinti – nyilatkozatokat; k) a vezető kutató megnevezését, munkaköri leírását és kutatási szakterületét, valamint a projekthez rendelt személyi állomány létszámát, iskolai végzettség szerinti bontásban; l) a projekt költségeinek besorolását költségkategóriák szerint; m) a kérelem mellékleteinek felsorolását; n) a minősítés iránti kérelemért, továbbá az arány-meghatározás és a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység megállapítása iránti kérelemért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének igazolását; o) a kérelmező vagy a képviselő aláírását. (2) A minősítés iránti kérelem tartalmazhatja: a) a projekt alapkutatási, alkalmazott kutatási vagy kísérleti fejlesztési arányainak kérelmező általi meghatározását; b) a vezető kutatón kívül a projektben részt vevő, további meghatározó személyek bemutatását. (3) A nem elektronikus úton benyújtott minősítés iránti kérelmet – mellékletekkel együtt – két azonos példányban kell benyújtani. (4) A minősítés iránti kérelemhez benyújtott mellékletek – a képviseleti jogosultság és a díjfizetés igazolásán kívül – csupán a kérelemben foglaltak értelmezését szolgálják. (5) Az arány-meghatározás és a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység megállapítása iránti kérelem csak a minősítés iránti kérelemben terjeszthető elő. (6) A minősítés iránti kérelemben a kérelmező egy adott projekt minősítését igényelheti. Egy projektnek minősül egy adott kutatás-fejlesztési cél elérésére irányuló módszeres tevékenység, amely egy tudományos problémával vagy olyan tudományos problémák csoportjával foglalkozik, amelyeket egyetlen általános kutatási gondolat köt össze. (7) A minősítés iránti kérelemben csak olyan projekt minősítését lehet igényelni, amelyben a kérelmező részt vesz. A minősítési kérelmet csak egy kérelmező nyújthatja be, együttes kérelem benyújtásának nincs helye. Kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös tevékenység keretében megvalósított projekt esetén a minősítés kérdésében hozott döntés hatálya csak a kérelmezőre, valamint a kérelemben leírt, általa végzett tevékenységre terjed ki. 2. A minősítés iránti kérelem elektronikus úton való benyújtása 2. § (1) A minősítés iránti kérelem elektronikus úton kizárólag a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala által erre a célra rendszeresített elektronikus űrlap (a továbbiakban: elektronikus űrlap) használatával nyújtható be. (2) Az (1) bekezdés szerinti elektronikus ügyintézés lehetősége a kormányzati portálon keresztül vagy közvetlenül a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala internetes honlapján üzemeltetett elektronikus ügyintézési rendszeren érhető el. (3) A kérelmező vagy képviselője az általa kitöltött elektronikus űrlapot az annak beérkezését követően megjelenített kapcsolati mutatón (linken) tekintheti meg és töltheti le; a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a beérkezett beadványt az ügyfél elektronikus levélcímére nem küldi vissza. (4) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az elektronikus ügyintézés általános szabályait kell alkalmazni. 3. § A kérelmező vagy képviselője a 2. § (1) bekezdése szerinti kérelmet elektronikus úton a Kormány által biztosított azonosítási szolgáltatás igénybevételével történő bejelentkezést követően nyújthatja be. 4. § A minősítés iránti, elektronikus úton benyújtott kérelem mellékleteként az 1. mellékletben meghatározott szabványoknak és műszaki előírásoknak megfelelő adatmegjelenítési formátumokat alkalmazó dokumentumok nyújthatók be. 5. § (1) A minősítés iránti, elektronikus úton benyújtott kérelemnek – a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – tartalmaznia kell az 1. §-ban előírt kellékeket és ki kell elégítenie az 1. §-ban meghatározott követelményeket. (2) A minősítés iránti kérelem elektronikus úton való benyújtása esetén a kérelmezőnek vagy a képviselőnek a kérelmet nem kell aláírnia. 3. A minősítési eljárás általános szabályai 6. § (1) A minősítési kérelmet el kell utasítani, ha a projekt tárgya, célkitűzése vagy megvalósításának módja a közrendbe vagy a közerkölcsbe ütközik. (2) A minősítés iránti kérelem – a hiánypótlás kivételével – nem módosítható. A minősítés iránti kérelem a hiánypótlás során sem módosítható úgy, hogy a módosított kérelemben foglalt projekt a benyújtott kérelemben foglaltaktól lényeges elemeiben eltérjen. (3) A (2) bekezdés alkalmazásában nem lényeges elemekben való eltérésnek minősül, ha az 1. § (1) bekezdés b), e), j), k) és l) pontjaiban, valamint az 1. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatokban a hiánypótlás során változás következik be. 7. § A minősítési eljárásban – ha szakértő kirendelésére kerül sor – a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a projekt által érintett tudományterületen jártas, független szakértőt rendel ki. 8. § (1) A minősítési eljárásban fizetendő igazgatási szolgáltatási díj a kérelem benyújtásának napján esedékes. (2) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének időpontja átutalás útján történő teljesítés esetében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala külön jogszabályban megjelölt pénzforgalmi számláján történő jóváírást megelőző második banki munkanap, külföldről indított átutalás esetében a jóváírást megelőző ötödik banki munkanap. A banki munkanapok számításánál a kincstár munkarendje az irányadó. Ha a teljesítés készpénz-átutalási megbízás útján történik, a megfizetés napja a készpénz-átutalási megbízás postára adásának napja. 4. Alaki vizsgálat 9. § (1) A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minősítés iránti kérelmet – a következő sorrendben – megvizsgálja abból a szempontból, hogy a) megfizették-e az igazgatási szolgáltatási díjat; b) a kérelem kielégíti-e az 1. §-ban, valamint – elektronikus benyújtás esetén – a 3–5. §-okban meghatározott alaki követelményeket. (2) Ha a minősítési eljárásban nem fizették meg az igazgatási szolgáltatási díjat, a kérelmezőt – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – fel kell hívni a hiány nyolc napon belül történő pótlására és ennek igazolására. Az (1) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat nem kezdhető meg addig, amíg az igazgatási szolgáltatási díj megfizetését a kérelmező nem igazolta. (3) Ha a minősítés iránti kérelem nem felel meg az (1) bekezdés b) pontja alapján vizsgált követelményeknek, a kérelmezőt – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – fel kell hívni a hiányok nyolc napon belül történő pótlására, vagy – ha a minősítés iránti kérelem az 1. § (6) bekezdésének nem felel meg – arra, hogy jelölje meg azt a projektet, amelynek a minősítését kéri. A minősítés iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a kérelmező nyilatkozata ellenére sem elégíti ki a vizsgált követelményeket. Ha – erre vonatkozó felhívás esetén – a kérelmező megjelöli a kérelemben foglalt egyik projektet, a 10. § szerinti érdemi vizsgálat csak erre a projektre terjed ki. 5. Érdemi vizsgálat 10. § (1) Ha a minősítés iránti kérelem megfelel a 9. § alapján vizsgált feltételeknek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minősítés iránti kérelmet megvizsgálja abból a szempontból, hogy a) nem kell-e elutasítani a 6. § (1) bekezdése alapján; b) a projekt az innovációs törvény 30/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthető-e; c) nem került-e sor a kérelemnek a 6. § (2) bekezdésébe ütköző módosítására. (2) Ha a minősítés iránti kérelem tartalma alapján a minősítés nem végezhető el, a kérelmezőt fel kell hívni – a kifogás természete szerint, a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – a hiányok nyolc napon belül való pótlására vagy nyolc napon belüli nyilatkozattételre. A minősítés iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem alkalmas a minősítés elvégzésére. (3) Ha a kérelmező hiánypótlásában vagy nyilatkozatával a kérelmet a 6. § (2) bekezdésébe ütköző módon módosította, a minősítés iránti kérelmet el kell utasítani. Erre a jogkövetkezményre a hiánypótlási vagy a nyilatkozattételi felhívásban a kérelmezőt figyelmeztetni kell. 11. § Ha a projekt részben vagy egészben kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, és a kérelmező a minősítés iránti kérelemben arány-meghatározást is kért, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a minősítés iránti kérelemben foglaltak alapján – megvizsgálja, hogy a projekt vagy a kutatás-fejlesztésnek minősített projektrész milyen arányban tekinthető alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak, illetve kísérleti fejlesztésnek. 12. § (1) Ha a projekt részben vagy egészben kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, és a kérelmező a minősítés iránti kérelemben meghatározott tevékenység tekintetében kérte annak megállapítását is, hogy az saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a minősítés iránti kérelmet megvizsgálja abból a szempontból, hogy a kérelmező az adott tevékenységet a Tao. alapján saját tevékenységi körében végzi-e. (2) Ha az (1) bekezdés szerinti vizsgálat során a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala úgy ítéli meg, hogy a minősítés iránti kérelemben foglaltak alapján a kérdés nem ítélhető meg, a kérelmezőt – a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetés mellett – felhívja a hiányok nyolc napon belül való pótlására vagy nyolc napon belüli nyilatkozattételre. Ha a kérelmező a felhívásra nem válaszol, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala csupán a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység megállapítása iránti kérelem tárgyában szüntetheti meg az eljárást. A saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenység megállapítása iránti kérelmet el kell utasítani, ha a hiánypótlás, illetve a nyilatkozat ellenére sem alkalmas a minősítés elvégzésére. 6. Minősítés 13. § (1) Ha a minősítés iránti kérelem megfelel a vizsgálat körébe tartozó valamennyi követelménynek, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a projektet határozatban minősíti abból a szempontból, hogy az az innovációs törvény 30/A. § (1) bekezdésében foglaltak alapján kutatás-fejlesztési tevékenységnek tekinthető-e. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala döntésében kizárja a kutatás-fejlesztési tevékenységek köréből a projekt azon tevékenységeit, a) amelyek nem minősülnek kutatás-fejlesztésnek; b) amelyek elsődlegesen nem a projekt céljait szolgálják, és emiatt a projekt végrehajtásához nem nélkülözhetetlenek; vagy c) amelyeket nem a projekt elősegítése érdekében végeznek. (2) Ha a projekt részben vagy egészben kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, és a kérelmező a minősítés iránti kérelemben arány-meghatározást is kért, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – a minősítés iránti kérelemben foglaltak alapján – a minősítésről szóló határozatában meghatározza, hogy a projekt vagy a kutatás-fejlesztésnek minősített projektrész milyen arányban tekinthető alapkutatásnak, alkalmazott kutatásnak, illetve kísérleti fejlesztésnek. (3) Ha a projekt részben vagy egészben kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, és a kérelmező a minősítés iránti kérelemben kérte annak megállapítását is, hogy a kérelemben meghatározott tevékenység saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységnek minősül, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala – feltéve, hogy a kérdés a kérelem alapján eldönthető – a minősítésről szóló határozatában megállapítja, hogy a kérelmező a kérelemben meghatározott tevékenységet a Tao. alapján saját tevékenységi körében végzi-e. (4) Az innovációs törvény 30/C. § (3) bekezdésének alkalmazásában a projekt változatlan megvalósításának minősül, ha az 1. § (1) bekezdés b), e), j), k) és l) pontjaiban, valamint az 1. § (2) bekezdésének b) pontjában foglalt adatokban a projekt megvalósítása során változás következik be, azzal, hogy – az 1. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazásában – a projekt megkezdésének valós időpontja és a minősítés iránti kérelemben megjelölt időpontja közötti eltérés nem lehet több 6 hónapnál. 7. Záró rendelkezés 14. § Ez a rendelet 2012. február 1-jén 17 órakor lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök