55/2009. (XII. 30.) EüM rendelete az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testületének és felügyelő testületének működéséről, valami

55/2009. (XII. 30.) EüM rendelete az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testületének és felügyelő testületének működéséről, valamint a szerv vezetője teljesítményének értékeléséről. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. § (2) bekezdés ge) és va)–vc) alpontjában foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el 1. § (1) E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervekre (a továb biak ban: költségvetési szerv) terjed ki. (2) Az e rendeletben használt fogalmak tekintetében a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény ben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény ben (a továb biak ban: Áht.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény ben (a továb biak ban: Kjt.) valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény ben (a továb biak ban: Eütv.) meghatározottak az irányadóak. A költségvetési szerv vezető testülete 2. § (1) Amennyiben az irányító szerv a költségvetési szerv vezetését vezető testületre bízza, a vezető testület tagjainak kiválasztása és megbízása során a Kjt. szabályait kell figye lembe venni, továbbá gondoskodni kell arról, hogy – a költségvetési szerv által ellátott tevékenységektől függően – az Eütv. 156/H. § (5)–(7) bekezdésében meghatározott feladatokért viselt szakmai felelősség és szakmai irányítás biztosított legyen. (2) Az (1) bekezdésben foglaltak érdekében a vezető testületi tag kiválasztása és megbízása során az irányító szerv a külön jogszabályban meghatározott képesítési követelményeknek való megfelelést vizsgálja. (3) A vezető testület feladatát képezi a költségvetési szerv szakmai követelményeknek megfelelő, folyamatos és gazdaságilag hatékony működtetése. E feladatának a vezető testület a szakmai önállósága alapján a hatályos jogszabályok, a szervezeti és működési szabályzat, illetve az irányító szerv irányítói jogkörében hozott döntései alapján tesz eleget. (4) A vezető testület jogosult a költségvetési szerv irányításával összefüggésben szükséges mindazon döntések meghozatalára, amelyek jogszabály alapján nem tartoznak más szerv hatáskörébe, így hatáskörébe tartozik különösen: a) a költségvetési szerv szakmai osztályai vezetőinek megbízása, illetve a megbízás visszavonása; b) a szakmai osztályok vezetői munkaköri leírásának meghatározása; c) a szervezeti és működési szabályzatban kizárólagos hatáskörként meghatározott egyéb feladatok ellátása; d) a költségvetési szerv tevékenysége elleni panasz kivizsgálása, és a szükséges intézkedések meghozatala; e) a költségvetési szerv által nyújtott tevékenységtől függően az orvosi, intézeti gyógyszerészi és ápolási tevékenység felügyelete és e tevékenységek összehangolása; f) a költségvetési szerv működésével összefüggő gazdasági, pénzügyi, műszaki és intézményüzemeltetési feladatok irányítása. (5) Azon vezető testületi döntések körét, melyekhez a felügyelő testület egyetértése szükséges, a költségvetési szerv alapító okirata, illetve szervezeti és működési szabályzata határozza meg. 3. § (1) A vezető testület tagja feladatai ellátása során a jogszabályoknak, a költségvetési szerv működésére vonatkozó szabályoknak és az irányító szervtől kapott utasításnak meg fele lően jár el. A vezető testület tagja az irányító szervtől írásban kapott utasítással való egyet nem értését és annak indokát írásban köteles eljuttatni az irányító szervhez, mely esetben mentesül az Áht. 89. § (4) bekezdésében foglalt felelősség alól. (2) A vezető testületi tagságnak az Eütv.156/I. § (8) bekezdés a)–d) pontjában és (9) bekezdésében foglaltak alapján történő megszűnésekor a tag a folyamatban lévő ügyeit és a birtokában lévő írásos dokumentumokat köteles a vezető testület kijelölt tagjának átadni. 4. § (1) A vezető testület tagjai közül – az irányító szervvel egyetértésben – igazgatót választ az alábbi feladatok végrehajtására: a) az alapító okiratban, illetve a szervezeti és működési szabályzatban személyére vonatkozóan meghatározott feladatok ellátása; b) az irányító szerv és a vezető testület együttműködésének koordinálása, c) az irányító szerv utasításainak végrehajtásáról való gondoskodás, az utasítással esetlegesen ellentétes vezető testületi döntésről az irányító szerv tájékoztatása; d) a vezető testület üléseinek – a szervezeti és működési szabályzatban meghatározottak szerinti – összehívása; e) a vezető testület üléseinek vezetése, a jegyzőkönyv vezetéséről és a döntések írásbeli dokumentálásáról való gondoskodás; f) a vezető testület döntéseinek előkészítése érdekében szükséges koordinációs feladatok ellátása; g) a vezető testület döntései végrehajtásának ellenőrzése. (2) A vezető testület tagjai közül – az irányító szervvel egyetértésben – igazgatóhelyettest választ. 5. § (1) A vezető testület tagja a döntések meghozatalakor egy szavazatra jogosult. (2) A vezető testület határozatképes, ha az ülésen tagjainak legalább kétharmada, de legalább 3 fő jelen van. A vezető testület határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Szavazategyenlőség esetén az igazgató szavazata dönt. (3) A vezető testület döntéseit írásba kell foglalni, és azokat – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a döntés meghozatalát követő legalább 6 évig meg kell őrizni. (4) A vezető testület ülésére a felügyelő testület tagjait írásban kell meghívni, azon a felügyelő testület tagjai tanácskozási joggal vehetnek részt. (5) A felügyelő testület írásban benyújtott kifogásaira vagy javaslataira a vezető testület – a felügyelő testület által meghatározott határidőn, de legfeljebb 30 napon belül – írásban válaszol, a kifogás vagy javaslat elutasítása esetén pedig annak indokát is köteles megjelölni. 6. § (1) A költségvetési szervet a vezető testület tagjai a jogszabályokban, az alapító okiratban, valamint a szervezeti és működési szabályzatban foglaltak szerint képviselik. (2) A vezető testület az ügyek meghatározott csoportjaira nézve a költségvetési szerv alkalmazottait képviseleti joggal ruházhatja fel. A költségvetési szerv felügyelő testülete 7. § A költségvetési szerv felügyelő testületének létszámát az alapító okirat 3–7 főben határozhatja meg. 8. § (1) A felügyelő testület – ha a költségvetési szerv alapító okirata eltérően nem rendelkezik – tagjai sorából választ elnököt, szükség esetén elnökhelyettest. (2) A felügyelő testület ülését az elnök – akadályoztatása esetén az elnökhelyettes – hívja össze. (3) A felügyelő testület határozatképes, ha a tagjainak kétharmada, de legalább három tag jelen van; határozatát a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Ha a tag nem ért egyet a testületi döntéssel, úgy azt az ülésről felvett jegyzőkönyvben, vagy a tag által benyújtott iratban kell rögzíteni. (4) A felügyelő testület az ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet az irányító szerv hagy jóvá. A felügyelő testület ügyrendje rendelkezhet úgy, hogy ülésén a tagok nem személyes jelenléttel, hanem elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vegyenek részt. Ez esetben az ülés megtartásának részletes szabályait az ügyrendben meg kell állapítani. (5) Ha a felügyelő testület tagjainak száma az alapító okiratban meghatározott létszám alá csökken, vagy nincs, aki az ülését összehívja, az irányító szerv a testület rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében haladéktalanul intézkedik. 9. § (1) A felügyelő testület a vezető testület tagjaitól – a költségvetési szerv működésével összefüggő – bármely ügyben felvilágosítást kérhet, amelyet a tag a felügyelő testület által megjelölt határidőn, de legfeljebb 15 napon belül belül köteles megadni. A felügyelő testület a költségvetési szerv könyveit és iratait – ha szükséges, szakértők bevonásával – megvizsgálhatja. A vizsgálat eredményét és esetleges kifogásait vagy javaslatait a felügyelő testület írásban bocsátja a vezető testület rendelkezésére. (2) Ha – a (3) bekezdésben foglalt esetek kivételével – a felügyelő testület a vezető testület valamely döntését vagy intézkedését írásban kifogásolja, és a vezető testület a kifogást nem fogadja el, a kifogásolt döntést vagy intézkedést nem vonja vissza, vagy a felügyelő testület a kifogása elutasítása tekintetében a vezető testület által adott indoklást nem fogadta el, a felügyelő testület az irányító szervet a kifogásolt döntésről vagy intézkedésről – a kifogás alapjául szolgáló tényekkel együttesen – írásban tájékoztatja. (3) Ha a felügyelő testület megállapítja, vagy egyébként tudomást szerez arról, hogy a költségvetési szerv működése nem felel meg a jogszabályokban, illetve az alapító okiratban, az irányadó szabályzatokban foglaltaknak, vagy olyan tényt észlel, amely a vezető testület tagjaira vonatkozó szabályoknak a vezető testület tagjai általi megszegésére utal, illetve az Eütv. 156/F. §-ában foglaltakat tapasztalja, úgy erről haladéktalanul köteles írásban értesíteni az irányító szervet. A költségvetési szerv vezetője teljesítményének értékelése 10. § (1) A költségvetési szerv vezetője, illetve vezetői (a továb biak ban együtt: vezető) teljesítményének értékelésére, prémiumfeladatának meghatározására, prémiumának megállapítására és kifizetésére külön jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a (2)–(9) bekezdésben meghatározottak szerint kerülhet sor. (2) A költségvetési szerv vezetője számára az irányító szerv évente, legkésőbb március 31-ig – március 1-je utáni, de legkésőbben szeptember 30-áig történő magasabb vezetői kinevezés ilyen tartalmú módosítása esetén a kinevezéstől számított 30 harminc napon belül – írásba foglaltan prémiumfeladatot tűzhet ki. (3) Az irányító szerv a prémiumfeladat kitűzését megelőzően vizsgálja, hogy érkezett-e a költségvetési szervtől bejelentés a kötelezettségvállalás, az adatszolgáltatás teljes vagy részbeni elmaradása, az ellenőrzési jelentésekben előírt intézkedések elmulasztása miatt, és a vizsgálat eredményének függvényében dönt a prémiumfeladat kitűzéséről. (4) Prémiumfeladatként a vezető munkakörével kapcsolatos, előre meghatározott többletfeladat teljesítése, illetve teljesítmény elérése határozható meg. A prémiumfeladat kitűzésében elő kell írni a prémiumra való jogosultság feltételeként, hogy a kifizetésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az Eütv. 156/F. §-a alapján lefolytatott vizsgálat eredményeként a vezetővel szemben felelősség megállapítására vétkes kötelezettségszegése hiányában nem kerül sor. (5) A prémiumfeladat kitűzésében rendelkezni kell a teljesítési és az értékelési határidőről. Az értékelési határidő nem lehet korábbi a tárgyév november tizenötödikénél. (6) A prémiumfeladat kitűzésében meg kell határozni, hogy részteljesítésre kerülhet-e sor, részteljesítés esetén a vezető jogosult-e a teljesítés mértékével arányos összegű prémiumra, valamint a részteljesítés esetén járó prémium összegét. Több prémiumfeladat kitűzésekor külön-külön meg kell határozni a teljesítés esetén járó prémiumot. A prémiumfeladat teljesítését írásban értékelni kell. (7) A prémiumfeladat kitűzésében rendelkezni kell arról, hogy ha a (3) bekezdésben meghatározottak valamelyike a prémiumfeladat kitűzését köve tően következik be, a prémiumfeladatot kitűző dönt arról, hogy a vezető jogosult-e prémiumra, valamint – amennyiben jogosult – arról, hogy a prémium részben vagy egészben kerüljön kifizetésre. (8) A prémium – ideértve a több feladatért megállapított prémiumot is – mértéke naptári évenként nem haladhatja meg a vezető tárgyévi személyi alapbérének negyven százalékát. (9) A prémiumot a teljesítés értékelését köve tően, legkésőbb a tárgyévet követő évben a március havi munkabérrel együtt kell kifizetni. Év közben prémiumelőleg fizethető, ha a feladat teljesítése megkezdődött, de végrehajtása még folyamatban van, és a feladat részbeni teljesítéséről a vezető beszámolt. Ha a vezető munkaviszonya a prémiumfeladat teljesítése előtt megszűnik, az értékelés és a részteljesítés esetén megállapított jogosultság alapján az arányos mértékű prémiumot legkésőbb a munkaviszony megszűnésekor kell kifizetni. A gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet módosítása 11. § (1) A gyógyintézetek működési rendjéről, illetve szakmai vezető testületéről szóló 43/2003. (VII. 29.) ESzCsM rendelet (a továb biak ban: R.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „1. § E rendelet hatálya az egészségügyi közszolgáltatást nyújtó gyógyintézetekre (a továb biak ban: gyógyintézet) terjed ki. E rendeletet a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény (a továb biak ban: Kt.) hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek tekintetében az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továb biak ban: Eütv.) 156/H–156/J. §-ában, továbbá az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testületének és felügyelő testületének működéséről, valamint a szerv vezetője teljesítményének értékeléséről szóló külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.” (2) Az R. a következő 10/A. §-sal egészül ki: „10/A. § A Kt. hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató költségvetési szervek vezetése tekintetében az Eütv. 156/H–156/J. §-ában, valamint az egészségügyi közszolgáltató költségvetési szerv vezető testületének és felügyelő testületének működéséről, valamint a szerv vezetője teljesítményének értékeléséről szóló külön jogszabályban foglalt rendelkezések irányadóak. (3) Az R. 11. § (1) bekezdése a következő mondattal egészül ki: „Azon, a Kt. hatálya alá tartozó egészségügyi közszolgáltató szerveknél, amelyek vezetését a külön jogszabály szerinti vezető testület látja el, szakmai vezető testület nem működik.” A gyógyintézetek vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményeiről, valamint a vezetői megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet módosítása 12. § A gyógyintézetek vezetőjének és vezetőhelyetteseinek képesítési követelményeiről, valamint a vezetői megbízás betöltése érdekében kiírt pályázat részletes eljárási szabályairól szóló 13/2002. (III. 28.) EüM rendelet a következő 4/B. §-sal egészül ki: „4/B. § A 4. §-ban meghatározott képesítések, valamint a 4/A. §-ban hivatkozott vezetői gyakorlat megléte alól a gyógyintézet vezető testületének tagjai esetében felmentés nem adható.” 13. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) Hatályát veszti az R. 11. § (2) bekezdés d) pontja és 12. § (3) bekezdés e) pontja. (3) A 11. §, a 12. § és a (2) bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti. E bekezdés az e rendelet hatálybalépését követő második napon hatályát veszti. Dr. Székely Tamás s. k., egészségügyi miniszter