2013. LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról.

2013. LIV. törvény a rezsicsökkentések végrehajtásáról. A lakossági terhek csökkentése, a  jövedelmek felhasználásának szabadsága, a  létfenntartáshoz szükséges, mindenképpen kifizetendő háztartási tételek árának csökkentése egyértelmű és határozott igény valamennyi állampolgár részéről. Az Országgyűlés biztosítani kívánja az indokolatlanul magas lakossági terhek mérséklését, aminek egyik eszköze annak elérése, hogy a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét kizárólag jogszabályban meghatározott esetekben korlátozza az egyes szolgáltatásoknak a kifizethetetlenül magas költsége. A rezsicsökkentés fontos célja a lakosság életszínvonalának javítása, illetve annak biztosítása, hogy az emberek a rendelkezésre álló jövedelmek minél nagyobb részével szabadon gazdálkodhassanak. Az energiaszolgáltatások tekintetében nincs valódi verseny, ezért az  állampolgároknak rendkívül korlátozott a  választási lehetőségük a tekintetben, hogy a magasnak vélt szolgáltatási és energia díjak helyett olcsóbbat vegyenek igénybe. Az Országgyűlés annak biztosítása érdekében, hogy a  közszolgáltatások végfogyasztói árainak csökkenése ténylegesen megvalósuljon, az alábbi törvényt alkotja: 1. § (1) A  földgázellátásról szóló 2008.  évi XL.  törvény (a  továbbiakban: GET) 3.  § 8.  pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatás keretében vételező, a GET 3. § 47. pontjában meghatározott lakossági fogyasztók részére, az egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlában a 2012. december 31-ét követő időszakban igénybe vett földgázszolgáltatás MJ-ban meghatározott mennyiségéért fizetendő összeg, valamint a  szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő havi alapdíj együttes értéke nem haladhatja meg az  azonos elosztói területen, az  egyetemes szolgáltató által 2012.  december 1-jén alkalmazott díjak (beleértve a  biztonsági készletezési díjat) alapján azonos hőmennyiségre, azonos számú hónapra, azonos körülmények között (azonos kedvezménymérték esetén) számított összeg 90%-át. (2) Az egyetemes szolgáltató egyértelműen, írásban, a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg köteles tájékoztatást nyújtani a lakossági felhasználók részére az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. 2. § (1) A  villamos energiáról szóló 2007.  évi LXXXVI.  törvény (a  továbbiakban: VET) 3.  § 7.  pontjában meghatározott egyetemes szolgáltatás keretében vételező, a  VET 3.  § 42.  pontjában meghatározott lakossági fogyasztó részére, az  egyetemes szolgáltató által kibocsátott számlában a  2012. december 31-ét követő időszakban igénybe vett villamos energiáért fizetendő összeg nem haladhatja meg a 2012. december 1-jén alkalmazott díjak alapján azonos energia mennyiségre, azonos számú hónapra, azonos körülmények között (azonos árszabás mellett) számított összeg 90%-át. (2) Az egyetemes szolgáltató egyértelműen, írásban, a kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a számla kiküldésével egyidejűleg köteles tájékoztatást nyújtani a lakossági fogyasztók részére az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. 3. § (1) A  távhőszolgáltatásról szóló 2005.  évi XVIII.  törvény (a  továbbiakban: Tszt.) 3.  § b)  pontjában meghatározott díjfizető közül a  lakossági díjfizető (a  továbbiakban: lakossági díjfizető) és a  Tszt. 3.  § g)  pont ga)  alpontjában meghatározott lakossági felhasználó részére, a távhőszolgáltató által kibocsátott számlában a 2012. december 31-ét követő időszakra vonatkozóan meghatározott szolgáltatási egységre jutó fizetendő összeg nem haladhatja meg a  2012.  november 1-jén alkalmazott díjtételek alapján, ugyanazon feltételekkel (fogyasztás, légtérfogat stb.) számított összeg 90%-át. (2) A  távhőszolgáltató egyértelműen, írásban, a  kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a  számla kiküldésével egyidejűleg köteles tájékoztatást nyújtani a  lakossági díjfizető, valamint a  lakossági felhasználó részére az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. A törvényt az Országgyűlés a 2013. április 29-i ülésnapján fogadta el. 4. § (1) A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.) 2. § 15. pontjában meghatározott lakossági felhasználók részére a  Vksztv. 2.  § 24.  pontjában meghatározott víziközmű-szolgáltatás tekintetében a  számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az  alapdíjat) 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a  2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át. (2) A  szolgáltató egyértelműen, írásban, a  kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában, annak kiküldésével egyidejűleg köteles tájékoztatást nyújtani a lakossági felhasználók részére az (1) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. 5. § Az egyetemes szolgáltató, a  távhőszolgáltató, a  víziközmű-szolgáltató, valamint a  hulladékgazdálkodási közszolgáltató (a  továbbiakban: szolgáltató) – a  törvény hatálybalépése után, első alkalommal 30 napon belül, ezt követően – a  tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig köteles írásban igazolni a  fogyasztóvédelmi hatóságnak az e törvényben foglalt előírások teljesülését. 6. § Az e  törvény hatálybalépése előtt kibocsátott, e  törvény 1–3.  §-ban foglalt rendelkezéseinek meg nem felelő, 2012.  december 31-ét követő időszakra vonatkozó számlákat – ha arra még nem került sor – a  törvény hatálybalépését követő harminc napon belül helyesbíteni kell. 7. § (1) A  szolgáltató részéről a  közszolgáltatási-, közüzemi- vagy az  egyetemes szolgáltatási szerződés megszegésének minősül, ha az e törvény 1–4. §-aiban, és 6. §-ában meghatározott kötelezettségét nem teljesíti. (2) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott, a fogyasztóvédelmi hatóság által megállapított szerződésszegése esetén minden érintett számlára vonatkozóan 10 000 forint kötbért köteles fizetni a  szerződésszegéssel érintett lakossági fogyasztónak. 8. § (1) Az  e  törvényben foglalt lakossági díjakkal és azok tájékoztatásával összefüggő rendelkezések megsértése esetén a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. (2) A  fogyasztóvédelmi hatóság eljárására külön törvényben meghatározott eltérésekkel a  fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) E törvény rendelkezései az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések. 9. § A VET 40. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki: „(5a) A  (3)  bekezdés szerinti mérőberendezések éves gyakorisággal történő leolvasása esetén az  adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az  adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napja. Nem minősül e  bekezdés megsértésének, ha a  leolvasás a  megadott határnapig a  felhasználó önhibájából nem valósul meg.” 10. § A GET 100. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki: „(3a) A  fogyasztásmérő berendezés évente egyszer történő leolvasása esetén az  adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az  adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napja. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás a megadott határnapig a felhasználó önhibájából nem valósul meg.” 11. § (1) A Vksztv. 63. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) A víziközmű-szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a  víziközmű-szolgáltató elkülönítetten tünteti fel a  számlában az  alapdíjat és a  fogyasztással arányos díjat mind az ivóvíz-, mind a szennyvízelvezetési szolgáltatás vonatkozásában.” (2) A Vksztv. 74. § (1) bekezdése a következő 19. és 20. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy) „19. az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat; 20. a  gördülő fejlesztési tervek tartalmát, ütemezését, felülvizsgálatának szabályait, továbbá a  tervek jóváhagyásának szempontjait” (rendeletben állapítsa meg.) (3) A Vksztv. 74. § (2) bekezdése a következő 5. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben) „5. állapítsa meg a  számviteli szabályozásért felelős miniszterrel, valamint a  fogyasztóvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben a víziközmű-szolgáltatók által alkalmazható számlaképet.” (4) A Vksztv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) A 74. § (2) bekezdés 3. pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a  víziközmű-szolgáltató a  2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat alkalmazhatja.” (5) A Vksztv. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(3) A  Hivatal a  miniszterrel egyetértésben a  jogszabályban rögzített szolgáltatási díjtól eltérő díj alkalmazásához való hozzájárulást adhat a víziközmű-szolgáltató kérelmére abban az esetben, ha a településen beruházás keretében megvalósult, olyan víziközművet helyeznek üzembe, amelynek eredményeként addig nem nyújtott víziközműszolgálatatás kerül bevezetésre.” (6) A Vksztv. 76. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(7) A Hivatal a 65. § (2) bekezdése szerinti javaslatát első alkalommal 2014. október 15-ig küldi meg.” (7) A Vksztv. 76. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki: „(8) A  közművezetékek adójáról szóló 2012.  évi CLXVIII.  törvény, a  távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008.  évi LXVII.  törvény, valamint a  pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012.  évi CXVI.  törvény (a  továbbiakban együtt: Különadó törvények) szerint külön jövedelemadó, közművezetékek után fizetendő adó, illetve pénzügyi tranzakciós illeték (a  továbbiakban együtt: különadó) fizetésére kötelezett víziközmű-szolgáltatók a  különadó terhét önállóan viselik, azt az  általuk nyújtott szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve nem érvényesíthetik.” (8) A Vksztv. 77. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „77.  § (1) A  74.  § (2)  bekezdés 4.  pontjában foglalt felhatalmazás alapján megalkotott rendelet hatálybalépéséig a víziközmű-szolgáltató a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjat alkalmazhatja. (2) A Hivatal az átadási árra vonatkozó javaslatát első alkalommal 2014. október 15-ig küldi meg.” (9) A Vksztv. 84. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A  Hivatal a  kizárólagosan állami tulajdonban álló gazdasági társaság víziközmű-szolgáltatókénti működését – az integrációs folyamatok elősegítése, az ellátásbiztonság folyamatosságának megőrzése végett – engedélyezési eljárás lefolytatás nélkül, a közérdekű üzemeltetési feladatok ellátására, határozatlan időtartamra engedélyezi.” 12. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 91. §-a helyébe a következő rendelkezés lép: „91.  § (1) A  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj legmagasabb mértékét 2013. július 1-jétől 2014. december 31-éig az e §-ban foglalt eltérésekkel kell megállapítani. (2) A  természetes személy ingatlantulajdonos részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az  alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. április 14. napján alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegének 90 százalékát. (3) A  hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződéssel rendelkező társasházat és lakásszövetkezetet a (2) bekezdésben meghatározott díjcsökkentés a társasházban, illetve lakásszövetkezetben az ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek vonatkozásában illeti meg. A  társasház, illetve a  lakásszövetkezet írásban tájékoztatja a  közszolgáltatót az  ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyek és más ingatlantulajdonosok társasházon, illetve lakásszövetkezeten belüli megoszlásáról. A  közszolgáltató a  tájékoztatás kézhezvételét követő hónapban esedékes számlájában érvényesíti az  ingatlantulajdonnal rendelkező természetes személyeket e rendelkezés alapján megillető díjcsökkenést. A díjcsökkenést vita esetén a közhiteles nyilvántartásból megismerhető tulajdoni hányadok aránya alapján kell elszámolni. (4) A  közszolgáltatást igénybe vevő társasház vagy lakásszövetkezet a  társasházban, illetve lakásszövetkezetben lakó természetes személy ingatlantulajdonost a  (2)  bekezdésben meghatározott díjtétel alapján a  díjcsökkentés összegéről tájékoztatja. (5) A  közszolgáltató a  kibocsátott számlán szereplő fizetendő összeg vonatkozásában a  számla kiküldésével egyidejűleg részletes írásbeli tájékoztatást nyújt a természetes személy ingatlantulajdonosok, illetve társasházak és lakásszövetkezetek részére a (2) és (3) bekezdésben foglaltak teljesüléséről. (6) E  § vonatkozásában a  költségvetési szervre a  természetes személy ingatlantulajdonosra irányadó szabályokat kell alkalmazni. (7) A  nem természetes személy ingatlantulajdonos részére kiállított számlában meghatározott hulladékgazdálkodási közszolgáltatásért fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az  alapdíjat) nem haladhatja meg a 2012. december 31-én alkalmazott díj legfeljebb 4,2 százalékkal megemelt összegét. (8) Az a közszolgáltató, amely működését e törvény hatálybalépését követően kezdte meg, a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat a  Hivatal jóváhagyása alapján alkalmazhatja. A  közszolgáltató a  Hivatalhoz benyújtott kérelemben részletesen és teljes körűen alátámasztja, hogy az  általa javasolt összegben alkalmazandó hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díjat mely körülmények és milyen mértékben indokolják. (9) A  (8)  bekezdés szerinti esetben a  Hivatal a  díjemelésre, illetve a  díjmegállapításra vonatkozó kérelmet közigazgatási hatósági eljárás keretében 45 napon belül bírálja el. A  Hivatal a  kérelemben foglaltaktól eltérően is megállapíthatja a  díjemelés, illetve a  díjmegállapítás mértékét azzal, hogy az  a  kérelemben megjelölt mértéknél nem lehet magasabb. (10) A  Hivatal a  (8)  bekezdés szerinti határozatát az  OHÜ-vel együttműködve, az  OHÜ javaslatának figyelembevételével készíti el. Az OHÜ a Hivatal megkeresésére a megkereséstől számított 15 napon belül javaslatát elkészíti, és azt a Hivatal részére megküldi. (11) Ha az  OHÜ a  (10)  bekezdésben meghatározott határidőn belül javaslatát a  Hivatal részére nem küldi meg, a Hivatal ennek hiányában is határozatot hozhat. (12) A  (8)  bekezdés szerinti esetben a  közszolgáltatónak a  Hivatal határozatában meghatározott díjat a  határozat jogerőre emelkedését követően kell alkalmaznia. (13) A Hivatal a 47. § (5) bekezdés szerinti javaslatát első alkalommal 2014. szeptember 30-ig küldi meg.” 13. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke