📄 Jogszabály szövege
60/2011. (XI. 25.) NFM rendelete a közlekedésért felelős miniszter szabályozási feladatkörébe tartozó forgalmazási követelmények tekintetében eljáró megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről.
A megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény 13. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás
alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.)
Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
1. A rendelet alkalmazási köre 1. § (1) E rendelet szerint kell eljárni – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – azoknak a termékeknek
megfelelőségértékelését végző szervezetek kijelölése és kijelölést követő ellenőrzése tekintetében, amelyekre
vonatkozó forgalmazási követelmény szabályozására a közlekedésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)
rendelkezik feladat- és hatáskörrel.
(2) A rendeletet nem kell alkalmazni a miniszter hajózással és légi közlekedéssel kapcsolatos szabályozási feladatkörében
előírt forgalmazási követelmények tekintetében a megfelelőségértékelő szervezetek kijelölése és kijelölést követő
ellenőrzése során.
(3) A 2. melléklet 1. pontjában szereplő rendeletben található termékek közül e rendelet hatálya – a miniszter kizárólagos
szabályozási feladatkörébe tartozó – közúti berendezésekre, útépítési termékekre és vasúti termékekre terjed ki.
(4) E rendelet alkalmazásában – a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek
tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ára
figyelemmel – a kijelölő hatóság a miniszter.
2. A kérelmezővel szemben támasztott követelmények 2. § (1) A kérelmező szervezet szakmai vezetőjének a szervezet munkavállalójának kell lennie, és rendelkeznie kell
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel,
b) legalább 10 éves szakmai gyakorlattal a szakterületet érintő gyártási, építési, üzemeltetési vagy tanúsítási
területen,
c) a kijelölés területére – különösen a tervezésre, gyártmányra, a gyártási és a technológiai folyamatokra, tesztelési
vizsgálati módszerekre – vonatkozó hazai és nemzetközi előírások dokumentumokkal igazolt ismeretével.
(2) A kérelmező szervezet megfelelőségértékelési tevékenységet végző munkavállalója vagy a vele
megfelelőségértékelési tevékenységgel kapcsolatos munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek
rendelkeznie kell
a) szakirányú felsőfokú végzettséggel,
b) legalább 5 éves szakmai gyakorlattal a szakterületet érintő gyártási, építési, üzemeltetési, vizsgálati vagy
tanúsítási területen,
c) az értékelendő területre vonatkozó szabványok, előírások – különösen a megfelelőség-értékelési előírások –
megfelelő ismeretével.
(3) Az (1) és a (2) bekezdések szerinti követelményekkel egyenértékű a Magyar Mérnöki Kamara által igazolt szakirányú
szakértői jogosultság vagy a megfelelőségértékeléssel érintett szakterületen megszerzett tudományos fokozat.
(4) A kérelmező szervezet a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott területek mindegyike tekintetében kell, hogy
rendelkezzen olyan munkavállalóval vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személlyel, aki
rendelkezik a megfelelő szakmai gyakorlattal. Egy munkavállaló vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban
álló személy több szakmai ismeretre vonatkozó gyakorlattal is rendelkezhet.
(5) A kérelmező szervezetnek rendelkeznie kell az egyes megfelelőség igazolási módozatokhoz szükséges,
jogszabályokban és műszaki előírásokban meghatározott vizsgálati képességgel.
(6) Közreműködő, alvállalkozó igénybevétele esetén a közreműködővel való együttműködés rendjét a kérelmező
szervezet minőségirányítási kézikönyve tartalmazza.
(7) A kérelmező szervezetnek rendelkeznie kell a 8. §-ban előírt „Éves jelentés” mintával a kérelmezett
megfelelőségértékelési területhez igazítva.
(8) A kérelmező szervezetnek a minőségirányítási kézikönyvében a megfelelőségértékelés tárgyát képező termék
gyártásával, létrehozásával, telepítésével kapcsolatosan számításba vehető és vizsgálandó kockázati tényezőket meg
kell jelenítenie.
(9) Ha a kérelmező szervezet a kijelölést több – a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tévő műszaki előírások szerinti –
vasúti alrendszerre kéri, akkor alrendszerenként rendelkeznie kell szakmai vezetővel.
(10) Ha a kérelmezett megfelelőségértékelési terület harmonizációs uniós jogi aktus hatálya alá tartozik, a kérelmező
szervezetnek rendelkeznie kell
a) angol, német vagy francia nyelvből legalább középfokú nyelvvizsgával rendelkező megfelelőségértékelési
tevékenységet végző munkavállalóval,
b) a megfelelőségértékelési tevékenysége során kiadott dokumentumok – így különösen a vizsgálati, ellenőrzési
jegyzőkönyv, tanúsítvány – angol, német vagy francia nyelvű fordításával, és
c) a megfelelőségértékelési tevékenységével összefüggő eljárásának bemutatására, a gazdasági szereplők
tájékoztatására szolgáló dokumentumok angol, német vagy francia nyelvű fordításával.
3. A kijelölés iránti kérelem 3. § (1) A kijelölés iránti kérelmet az 1. mellékletben meghatározott tartalommal kell benyújtani a kijelölő hatósághoz.
(2) A kérelmező a megfelelőségértékelő szervezetek tevékenységéről szóló 2009. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban:
Msztv.) 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kijelölés iránti kérelemhez csatolja
a) a kérelmezett megfelelőségértékelési tevékenység pontos leírását,
b) a kérelem tárgyát képező terméknek a 2. mellékletben található jogszabály vagy műszaki előírás szerinti
megnevezését, valamint a jogszabály és a műszaki előírás számát,
c) a megfelelőség igazolás módozatait, valamint
d) a tevékenységhez tartozó műszaki előírások azonosítóinak listáját.
(3) A kérelmező az Msztv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az R. 12. § (2) bekezdésében, valamint a
(2) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez csatolja:
a) a 30 napnál nem régebbi cégkivonatot,
b) a nemzetközi tanúsítási rendszerekben kapott elismeréseket, ha vannak ilyenek,
c) az igazgatási szolgáltatási díj megfizetéséről szóló igazolást,
d) – ha a kérelmezett megfelelőségértékelési tevékenység harmonizációs uniós jogi aktus hatálya alá tartozik –
a megfelelőségértékelés tárgyát képező területre vonatkozó és alkalmazni kívánt viszont nemzeti szabványként ki
nem hirdetett szabványokat, döntvényeket, műszaki előírásokat,
e) a szervezeti ábrát, az egyes munkakörökhöz kapcsolódó tevékenységek jegyzékét,
f) személyekre lebontott jegyzéket az iskolai végzettségről, szakképzettségről, oklevélszámról, a képesítést nyújtó
intézmény megnevezéséről, a megfelelőségértékelési tevékenységgel töltött gyakorlati időről,
g) a felelősségviselés rendjének leírását,
h) nyilatkozatot arról, hogy a vonatkozó műszaki specifikáció vagy szabvány harmonizált-e,
i) a szakmai vezető, a munkavállaló és a munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott
személy nyilatkozatát arról, hogy ismeri a termékek forgalmazásának követelményeit meghatározó jogszabályt,
az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusait és annak végrehajtási rendelkezéseit,
valamint irányadó szabványokat,
j) a szakmai vezető, a munkavállaló és a munkaviszonyra irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott
személy nyilatkozatát arról, hogy rendelkezik a tanúsítványok elkészítéséhez szükséges ismeretekkel,
k) igazolást a megfelelőségértékelési eljárások végrehajtásához szükséges eszközök rendelkezésre állásáról,
l) a szakmai vezető esetében a 2. § (1) bekezdés szerinti igazoló dokumentumokat, munkavállalónak vagy a
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személynek a 2. § (2) bekezdésének megfelelő tartalmú
nyilatkozatát a szabványok, előírások megjelölésével, valamint a felsőfokú végzettséget igazoló dokumentumot,
m) a 2. § (7) bekezdése szerinti jelentés mintát.
(4) A kérelemben nyilatkozni kell arról, hogy a kérelmezett megfelelőségértékelési tevékenység harmonizációs uniós jogi
aktus hatálya alá tartozik-e vagy sem, valamint arról, hogy rendelkezik-e teljes körű vagy részleges akkreditálással.
4. A kérelmező alkalmasságának, felkészültségének vizsgálata 4. § (1) Az Msztv. 6. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a kijelölő hatóság megvizsgálja, hogy az akkreditált státusz
odaítéléséről szóló határozat lefedi-e a kérelmezett megfelelőségértékelési területet.
(2) Az Msztv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a kijelölő hatóság a kérelmező szervezet alkalmasságának,
felkészültségének megítélésére megvizsgálja a következőket:
a) a kérelmezett kijelölési területnek megfelelő szervezeti felépítést;
b) a kérelmező minőségbiztosítási rendszerének meglétét és működését;
c) a kérelmező szervezet megfelelőségértékelési tevékenységet végző személyzete tekintetében
ca) a műszaki képzettségét, felkészültségét és a megfelelőségértékelésben való gyakorlatát,
cb) a felelősségviselés rendjét,
cc) megfelelőségértékelési modulok, egyéb műszaki előírások szerinti eljárások ismeretét,
cd) az R. 2. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározottak ismeretét, helyes értelmezését és
alkalmazását,
ce) a vizsgálati eredmények helyes értékelését és dokumentálását, ha a vizsgálati eredmények értékelése
a kérelmező szervezet megfelelőségértékelési tevékenységének része,
cf) az értékelt termékekre vonatkozó gyártástechnológia ismeretét;
d) a megfelelőségértékeléshez szükséges műszaki és adminisztratív feltételek meglétét, így
da) a kérelmező szervezet kérelmezett megfelelőségértékelési területtel kapcsolatos belső eljárási rendjének
a szabályozottságát (minőségirányítási kézikönyv, működési és eljárási és üzleti szabályzat),
db) a kijelölés területére vonatkozó szabványok és egyéb műszaki előírások rendelkezésre állását,
dc) az R. 2. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott feltételek teljesülését,
dd) ha a kérelmező szervezet megfelelőségértékelési vizsgálatot végez, a szükséges és megfelelő vizsgáló
laboratóriumok, az általa kiválasztott előírások, szabványok szerinti vizsgáló- és mérőeszközök,
igénybevételi berendezések rendelkezésre állását, az adminisztrációs feladatok ellátásához szükséges
eszközök meglétét, a nyilvántartások, jelentések, tanúsítványok alkalmassága és megfelelő tárolását,
az R. 2. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott részvétel vagy tájékoztatás biztosítottságát.
(3) Ha a kérelmező szervezet a megfelelőségértékelési tevékenységek végzéséhez közreműködőt vesz igénybe,
az (1) bekezdés szerinti vizsgálat kiterjed a közreműködőre is.
5. A felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó követelmények 5. § (1) Az Msztv. 3. § (2) bekezdés c) pontjában előírt felelősségbiztosítási szerződésben biztosítandó fedezet legkisebb
mértékét a miniszter szabályozási feladatkörében előírt forgalmazási követelmények tekintetében végzett
megfelelőségértékelési tevékenységekhez kapcsolódóan a 2. melléklet tartalmazza.
(2) Ha a kérelmező szervezet a kijelölést több jogszabály szerinti megfelelőségértékelési területre kéri, a 2. mellékletben
foglalt egyes jogszabályokhoz tartozó összeghatárok közül a legmagasabb összeget kell figyelembe venni.
6. A kijelölés 6. § (1) Ha a kijelölő hatóság az R. 15. § a) pontja alapján a jogszabályban meghatározott termékcsoportra vonatkozó
megfelelőségértékelési tevékenységre a kérelmezőt kijelöli, akkor erről a kijelölési okiratot – a megfelelőség igazolási
módozatok és a műszaki előírások megjelölésével – kiállítja.
(2) Ha a kijelölt szervezet a kijelölését követően tevékenységét további megfelelőségértékelési területre is ki kívánja
terjeszteni, akkor azt újabb kijelölési eljárásnak kell tekinteni.
(3) A kijelölő hatóság a kijelölési kérelmet elutasítja, ha a kérelem vagy a kérelmező nem felel meg a kérelemmel, vagy
a kérelmezővel szemben az Msztv.-ben, az R.-ben, és az e rendeletben támasztott követelményeknek.
7. Az engedély időbeli hatálya 7. § (1) Az Msztv. 6. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az engedély hatálya legfeljebb 5 év, amely meghosszabbítható.
(2) A meghosszabbítási kérelmet a lejárat előtt fél évvel korábban be kell nyújtani. A meghosszabbításra egyebekben
a kijelölésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. 8. Éves jelentés
8. § (1) A kijelölt szervezet az előző évben végzett megfelelőségértékelő tevékenységéről készített jelentését minden évben
január 31-éig két példányban írásban megküldi a kijelölő hatóságnak.
(2) A jelentés a következőket tartalmazza:
a) jogszabályok, termékcsoportok és megfelelőségértékelési eljárások (modulok) szerint bontva a megrendelő
gazdasági szereplők, a szerződések, a vizsgálati, ellenőrzési jegyzőkönyvek, a kiadott tanúsítványok számát,
b) a közreműködő szervezet nevét, a szerződés azonosítóját,
c) a gazdasági szereplőknek a kijelölt szervezet tevékenységével összefüggő panaszai felsorolását és a kivizsgálás
eredményét,
d) a kijelölt megfelelőségértékelési területtel kapcsolatos képzések felsorolását,
e) a kijelölt megfelelőségértékelési területtel kapcsolatos együttműködések felsorolását,
f) az R. 2. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott részvétel bemutatását,
g) a kijelölt megfelelőségértékelési területen a termék forgalmazására vonatkozó rendelkezések megsértésével
összefüggésben a piacfelügyeleti hatóságnak és a kijelölt megfelelőségértékelési területen működő más
megfelelőségértékelő szervezeteknek küldött tájékoztatások számát, valamint a visszavont tanúsítványok
számát.
9. A kijelölt szervezetek kijelölést követő ellenőrzése 9. § A kijelölő hatóság – a kijelölt állapot fennállása alatt bármikor, de legalább 3 évente egyszer – ellenőrzi a kijelölés
feltételeinek meglétét és folyamatos betartását.
10. Záró rendelkezések 10. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2) A 11. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
11. § Az 1. § (4) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) E rendelet alkalmazásában – a megfelelőségértékelő szervezetek kijelöléséről, valamint a kijelölt szervezetek
tevékenységének részletes szabályairól szóló 315/2009. (XII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 9. §-ára
figyelemmel – a kijelölő hatóság a közlekedési hatóság.”
12. § Ez a rendelet – az Msztv.-vel és az R.-rel együtt – a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint
a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. július 9-i 768/2008/EK európai parlamenti és
tanácsi határozat I. melléklet R15. cikk (3) bekezdésével, R17. cikk (6) bekezdés a) pontjával és (7) bekezdés a) pontjával,
R17. cikk (9) és (11) bekezdésével, R20. cikk (1) bekezdésével, R22. cikkével, valamint R28. cikkével összhangban álló
szabályozást tartalmaz.
Dr. Fellegi Tamás s. k.,
nemzeti fejlesztési miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.