📄 Jogszabály szövege
152/2008. (XII. 10.) AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testületének a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – törvény végrehajtásáról szóló 11/2007. (IX. 12.) sz. rendelet 2. § (1) bekezdése „de rendelkezéseit 2001. január 1. napjától kell alkalmazni” szövegrésze, valamint 2. § (2) bekezdése törvénysértő, ezért azokat megsemmisíti.
A megsemmisítés következtében a rendelet 2. §-a a következő szöveggel marad hatályban: „2. § A jelen rendelet
a kihirdetése napján lép hatályba.”
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
I. Az Észak-alföldi Regionális Közigazgatási Hivatal vezetője – miután Tarpa Nagyközség Önkormányzatának
Képviselő-testülete a törvényességi észrevételével nem értett egyet – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi
LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés
a) pontjában foglalt hatáskörében eljárva az Alkotmánybírósághoz fordult. 2008. június 2-án kelt indítványában
Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott, a köztisztviselők jogállásáról szóló – többször módosított – törvény végrehajtásáról szóló 11/2007.
(IX. 12.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) törvényellenességének megállapítását és megsemmisítését
kérte.
A hivatalvezető indítványát az alábbiakkal támasztotta
alá: Az Ör. 1. §-a a Polgármesteri Hivatal középfokú iskolai
végzettséggel rendelkező köztisztviselőit egységesen
10%-os illetménykiegészítésben rendeli részesíteni azzal,
hogy a 2007. szeptember 12-én hatályba lépő rendelet rendelkezéseit 2001. január 1. napjától kell alkalmazni.
A hivatalvezető hivatkozik arra, hogy a köztisztviselők
jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 2003. június 30-ig hatályos 44/A. § (1) és (2) bekezdése alapján illetménykiegészítést a helyi önkormányzat rendeletében csak évente, a tárgyévre vonatkozóan állapíthatott meg, de a községi önkormányzatokat a középiskolai végzettségű köztisztviselők tekintetében nem illette
meg ez a jog. 2003. június 30-át követően sem tartotta az
Ör.-ben foglaltak alkalmazását magasabb szintű jogszabályokkal összeegyeztethetőnek, mivel szerinte a képviselő-testület az Ör. visszaható hatályú megalkotásával a korábbi költségvetési években teljesített kifizetések jogi
alapját teremtette meg utólagosan.
Hivatkozik továbbá az Ör. 2. § (2) bekezdésének törvényellenességére is, amely úgy rendelkezik, hogy „[a] jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
minden olyan önkormányzati rendelkezés, amely a jelen
rendelettel azonos szabályozást tartalmaz”. Úgy véli ez ellentétes a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény
(a továbbiakban: Jat.) 13. §-ával, valamint a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet
(a továbbiakban: R.) 7. § (1)–(2) bekezdésével, valamint
9. § (1) bekezdésével.
II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:
„44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében
rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb
szintű jogszabállyal.”
2. Az Ötv. hivatkozott rendelkezése:
„16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem sza
bályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá
törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”
3. A Ktv. hivatkozott rendelkezése:
3.1. A Ktv. 44/A. §-a hivatkozott rendelkezéseinek
2001. január 1. napjától 2003. június 30. napjáig hatályos
szövege:
„44/A. § (2) A helyi önkormányzat – a községi önkormányzat kivételével – az (1) bekezdés szerint rendeletben
illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek,
amelynek mértéke 10%.”
3.2. A Ktv. 44/A. §-a hivatkozott rendelkezéseinek
2003. július 1. napjától 2007. július 14. napjáig hatályos
szövege:
„44/A. § (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 10%.”
3.3. A Ktv. 44/A. §-a hivatkozott rendelkezéseinek
2007. július 15. napjától jelenleg is hatályos szövege:
„44/A. § (2) A helyi önkormányzat az (1) bekezdés szerint rendeletben illetménykiegészítést állapíthat meg egységesen valamennyi középiskolai végzettségű köztisztviselőnek, amelynek mértéke legfeljebb 20%.”
4. A Jat. hivatkozott rendelkezése:
„13. § A jogszabály akkor veszti hatályát, ha más jog
szabály hatályon kívül helyezi vagy ha a jogszabályban
meghatározott határidő lejárt.”
5. Az indítvánnyal érintett Ör. hatályos szövege:
„1. § Tarpa Nagyközség Polgármesteri Hivatala közép
fokú iskolai végzettséggel rendelkező köztisztviselői egységesen 10, azaz tíz százalékos illetmény kiegészítésben
részesülnek.
2. § (1) A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba, de rendelkezéseit 2001. január 1. napjától kell alkalmazni.
(2) A jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti minden olyan rendelkezés, amely a jelen rendelettel azonos szabályozást tartalmaz.”
III. Az indítvány megalapozott. 1. A helyi önkormányzatokat az Alkotmány 44/A. §
(2) bekezdése, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésében
foglaltak alapján megilleti egyrészt a helyi társadalmi viszonyokat szabályozó, magasabb szintű jogszabállyal nem
ellentétes rendeletek alkotásának a joga, másrészt származékos jogalkotási jogkörben törvényi felhatalmazás alapján végrehajtási rendeletek alkotásának a joga.
A Ktv. 44. §-a, valamint 44/A. §-a rendelkezik a közigazgatás államigazgatási és önkormányzati igazgatási alrendszerében foglalkoztatott köztisztviselők illetménykiegészítéséről. A Ktv. hivatkozott rendelkezései a köztisztviselői kör javadalmazását a feladatellátásukban jelentkező eltérésekre tekintettel szabályozzák, figyelembe véve a
feladatellátáshoz előírt iskolai végzettség szintjét is. A törvényjavaslat indokolása szerint a Ktv. a helyi önkormányzati autonómiát tiszteletben tartva a képviselő-testület hivatalában foglalkoztatottak illetménykiegészítése szabályozása terén – az illetményrendszer elveit és arányait
figyelembe véve – a helyi önkormányzatnak bizonyos
mozgásteret enged: az önkormányzat eldöntheti, kíván-e
illetménykiegészítést megállapítani, s ha igen, akkor a törvény szabta kereteken belül maradva mennyit. E törvényi
felhatalmazás alapján alkotta meg Tarpa Nagyközség Ön-
kormányzatának Képviselő-testülete az Ör.-t, mint a Ktv.
44/A. §-ának végrehajtási rendeletét.
Az Ör. 2. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a rendelet ugyan a kihirdetése napján – 2007. szeptember
12-én – lép hatályba, de rendelkezéseit 2001. január 1.
napjától kell alkalmazni.
Így az Alkotmánybíróságnak azt kellett vizsgálnia,
hogy a visszaható hatályú jogi szabályozás a jelen esetben
alkotmányosnak tekinthető-e.
2. Az Alkotmánybíróság már több határozatában foglalkozott az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében rögzített
jogállamiság elvével, illetve az ezzel szorosan összefüggő
jogbiztonság követelményével, és ehhez kapcsolódva a
visszamenőleges hatályú jogi szabályozás tilalmával. Az
Alkotmánybíróság a kiszámíthatóság és az előreláthatóság
követelményéből vezette le a Jat. 12. § (1) bekezdésében is
szereplő alkotmányos jelentőségű rendelkezés, a visszamenőleges hatályú jogi szabályozás tilalmának alkotmányos elvét [34/1991. (VI. 15.) AB határozat (ABH 1991,
170.); 11/1992. (III. 5.) AB határozat (ABH 1992, 77.);
25/1992. (IV. 30.) AB határozat (ABH 1992, 131.);
28/1992. (IV. 30.) AB határozat; ABH 1992, 155.);
4/1992. (I. 28.) AB határozat (ABH 1992, 332.); 57/1994.
(XI. 17.) AB határozat, ABH 1994, 316.; 8/2005. (III. 31.)
AB határozat, ABH 2005, 102, 104.].
A Jat. 12. § (1) bekezdése értelmében „jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget, és nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé”. A visszamenőleges hatályú jogi szabályozással
kapcsolatban kialakított alkotmánybírósági gyakorlat következetes abban a tekintetben, hogy valamely jogszabály
akkor minősülhet a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközőnek, ha (1) a jogalkotó kötelezettséget megállapító, vagy valamely magatartást jogellenessé nyilvánító
jogszabályt visszamenőlegesen – kihirdetését megelőző
időre – léptetett hatályba, vagy (2) a hatálybaléptetés nem
visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit – erre irányuló kifejezett rendelkezés alapján – a
jogszabály hatálybalépése előtt létrejött jogviszonyokra is
alkalmazni kell [7/1992. (I. 30.) AB határozat; ABH 1992,
45, 48.].
A Jat. fent nevezett rendelkezésének az Alkotmány
2. § (1) bekezdésével összefüggésben levezetett értelmezése csak a jogalanyok helyzetét terhesebbé tevő (ad malam partem) jogalkotásra vonatkozik. A kizárólag jogot
megállapító, jogot kiterjesztő, kötelezettséget enyhítő,
vagy más, a jogszabály valamennyi címzettje számára a
korábbi jogi szabályozásnál egyértelműen előnyösebb
szabályozást előíró jogszabály esetében – feltéve, hogy
az így megalkotott jogszabályok egyébként nem alkotmányellenesek, illetve magasabb szintű jogszabályokkal
nem ellentétesek – a visszaható hatályú jogalkotás nem
alkotmányellenes.
A képviselő-testület által alkotott rendelet a címzettek
szempontjából kedvezőnek (favorabilisnak) tekinthető,
ezért a visszaható hatályú jogalkotás tilalmába ütközés
miatt nem minősíthető alkotmányellenesnek.
3. Az Alkotmánybíróságnak ezért vizsgálnia kellett,
hogy az Ör. magasabb szintű jogszabályok előírásaival
összeegyeztethető-e, s így ezen az alapon alkotmányos-e.
Elsőként azt vizsgálta, hogy a képviselő-testület jogosult
lett volna-e az Ör. alkalmazására megjelölt időszak kezdő
napján, 2001. január 1-én, ilyen tartalmú jogszabály megalkotására.
A Ktv. 44/A. §-ának 2003. június 30. napjáig hatályos
szövege értelmében a községi önkormányzatok rendeletben a felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselőik számára állapíthattak meg az érintett köztisztviselő alapilletményének 10%-át meg nem haladó mértékű illetménykiegészítést a tárgyévre vonatkozóan. Ez a jog a községi önkormányzatokat középfokú végzettségű köztisztviselőik
tekintetében nem illette meg. Vagyis az Ör.-ben a rendelet
alkalmazására megjelölt kezdő időpontban az önkormányzat képviselő-testülete kizárólag a felsőfokú végzettséggel
rendelkező köztisztviselői számára állapíthatott volna meg
illetménykiegészítést, azt is 2001. január 1. napjától 2003.
június 30. napjáig csak a tárgyévre vonatkozóan.
A Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete által alkotott Ör. tehát, a 2001. január 1. és
2003. június 30. közötti időszakra vonatkozóan törvényi
felhatalmazás hiányában megalkotott, magasabb szintű
jogszabállyal ellentétes önkormányzati rendeletnek tekintendő, mivel a hatályos Ktv. szerint érvényesen nem alkothatta volna meg a képviselő-testület az Ör.-t. Erre a Ktv.
44/A. §-a csak 2003. július 1. napjától adott számára felhatalmazást.
Az Alkotmánybíróság megállapította továbbá, hogy
jogszabálysértő helyzetet idézett elő az önkormányzat azáltal, hogy korábbi helytelen gyakorlatát, amely abban állt,
hogy a polgármesteri hivatal köztisztviselői számára illetménykiegészítést – a Ktv. rendelkezéseitől eltérően – rendeletalkotás nélkül állapított meg, illetőleg, hogy középfokú végzettségű köztisztviselőit 2001. január 1. és 2003. június 30. között illetménykiegészítésben részesítette, az Ör.
megalkotásával kívánta korrigálni.
Az Alkotmánybíróság szerint a már lezárt költségvetési
évet, illetve éveket, érintő, kifizetési jogcímeket utólagosan létrehozó, a Ktv. változó szabályainak megfelelő kifizetéseket utólagosan legalizáló jogszabályalkotás alkotmánysértő.
A fent leírtak alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 2. § (1) bekezdésének „de rendelkezéseit
2001. január 1. napjától kell alkalmazni” szövegrésze magasabb szintű jogszabályokkal ellentétes, így az sérti az
Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, ezért azt a jelen határozat kihirdetése napjával megsemmisíti.
Az Ör. fent megjelölt szövegrészének megsemmisítése
a polgármesteri hivatal középfokú végzettséggel rendelkező köztisztviselői számára már teljesített kifizetéseket – az
Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
43. § (2) bekezdése alapján – nem érinti.
4. Tarpa Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete az Ör.-ben úgy rendelkezett, hogy „a jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti minden olyan önkormányzati rendelkezés, amely a jelen rendelettel azonos szabályozást tartalmaz” [Ör. 2. § (2) bekezdés]. A közigazgatási hivatal vezetője szerint ez a szabályozás ellentétes a Jat. 13. §-ában, valamint az R. 9. §
(1) bekezdésében foglaltakkal.
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az R.-t 2008. január 1. napjával az egyes jogszabályok és jogszabályi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről szóló 2007. évi
LXXXII. törvény 1. § (2) bekezdése hatályon kívül helyezte, ezért az Ör. hivatkozott rendelkezése R.-nek való
megfelelését nem vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság a közigazgatási hivatal által benyújtott iratok alapján megállapította, hogy az önkormányzatnak nem volt az Ör.-rel azonos szabályozást tartalmazó korábbi rendelete, mivel az önkormányzat jogszabálysértő magatartása éppen abban áll, hogy a polgármesteri hivatal középfokú végzettségű köztisztviselőinek korábban már teljesített illetménykiegészítési kifizetések jogi alapját utólag, az Ör. visszamenőleges hatályú megalkotásával teremtette meg. Vagyis az Ör. hivatkozott rendelkezése tartalom nélküli.
Mindettől eltekintve azonban az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az a jogalkotói gyakorlat, amely a jogszabály megalkotásánál félrevezetően, a jogalkalmazók és a
jogkeresők számára nem egyértelműen jelöli meg a hatályon kívül helyezett jogszabályokat, nem elégíti ki az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében megfogalmazott jogbiztonság, illetve az ahhoz szorosan kapcsolódó normavilágosság követelményét.
„A jogbiztonság megköveteli ugyanis, hogy mind a jogalkalmazó, mind pedig az állampolgár mindenkor ismerhesse a hatályos jogot. Nem elfogadható, ha valamely rendelkezés hatályos szövegét csak a teljes hatályos joganyag
sokrétű egybevetése alapján lehet megállapítani”
[11/1994. (III. 2.) AB határozat, ABH 1994, 399, 401.].
A fenti indokok alapján az Alkotmánybíróság az Ör.
2. § (2) bekezdését is alkotmányellenesnek találta, ezért
megsemmisítette.
Az Alkotmánybíróság a jelen határozat Magyar Közlönyben történő közzétételét az Alkotmánybíróságról
szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-a alapján rendelte el.
Budapest, 2008. december 8. Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k.,
alkotmánybíró előadó alkotmánybíró
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.