11/2016. (VI. 15.) AB végzése alkotmányjogi panasz visszautasításáról.

11/2016. (VI. 15.) AB végzése alkotmányjogi panasz visszautasításáról. Az Alkotmánybíróság teljes ülése alkotmányjogi panasz tárgyában – dr. Dienes-Oehm Egon, dr. Sulyok Tamás és dr. Stumpf István alkotmánybírók párhuzamos indokolásával, valamint dr. Salamon László alkotmánybíró különvéleményével – meghozta a következő v é g z é s t: Az Alkotmánybíróság az  illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26.  § (1)  bekezdés p)  pontja, valamint a  Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. sorszámú ítélete alaptörvényellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt visszautasítja. Az Alkotmánybíróság elrendeli e végzésének a Magyar Közlönyben való közzétételét. [1] 1. Az  alkotmányjogi panasz előterjesztője jogi képviselője útján 2015. június 16. napján az  Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 26. § (1) bekezdése és 27. §-a alapján alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, melyben az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 26. § (1) bekezdés p) pontja, valamint a Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. sorszámú ítélete alaptörvényellenességének megállapítását kérte. [2] Az alkotmányjogi panaszt a  Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság továbbította az  Alkotmánybíróságnak és egyúttal tájékoztatta arról, hogy az  indítványozó (az alapügy felperese) 2015. május 13. napján felülvizsgálati kérelmet terjesztett fel a 12.K.27.293/2014/3. sorszámú ítélettel szemben a Kúriához mint felülvizsgálati bírósághoz. [3] 2. Az  Alkotmánybíróság a  2015. november 3. napján kelt IV/1799-5/2015. sorszámú végzésében felhívta a  Kúriát, hogy a  Székesfehérvári Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 12.K.27.293/2014/3. sorszámú ítéletével szemben előterjesztett felülvizsgálati ügyben meghozott határozatát a  végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül küldje meg, amennyiben az rendelkezésre áll. [4] A Kúria tanácsa a  Kfv.35.319/2015/6. sorszámú végzésében arról tájékoztatta az  Alkotmánybíróságot, hogy a felülvizsgálati eljárásban még nem döntött. [5] Ezt követően az  Alkotmánybíróság Ügyrendjének akkor hatályos 46.  § (1)  bekezdése értelmében eljárását szüneteltette. A Kúria tanácsa a 2016. február 18-án hozott Kfv.V.35.319/2015/9. sorszámú végzésével a Pp. 152. § (2) bekezdésére hivatkozva a felülvizsgálati eljárást az Alkotmánybíróság eljárására tekintettel felfüggesztette. [6] A Kúria tanácsának eljárást felfüggesztő végzésére, illetve az  időközben módosított Ügyrendjére tekintettel az  Alkotmánybíróság a  szünetelő eljárást az  Abtv. 56.  §-a és az  Ügyrend 30.  § (3)  bekezdéseinek alkalmazásával a befogadási eljárással folytatta. [7] 3. A Kúria az eljárását arra tekintettel függesztette fel a Pp. 152. § (2) bekezdése alapján, hogy a Kúria döntése más bíróság előzetes döntésétől függ. Az  Alkotmánybíróság azonban az  Alaptörvény 25.  cikkének helyes értelmezése szerint nem polgári ügyben eljáró bíróság, hanem az Alaptörvény 24. cikkének (1) bekezdése szerint az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve, amely a  24.  cikk (2)  bekezdés d)  pontja szerint felülvizsgálja a  bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját. [8] Az Alaptörvény 24.  cikk (2)  bekezdés c) és d)  pontjából következően az  alkotmányjogi panasz eljárásokban tehát, amikor az  Alkotmánybíróság bírói döntések alkotmányossági felülvizsgálatát végzi, az  Alaptörvény 25.  cikk (1)  bekezdésében szabályozott legfőbb bírósági szerv, a  Kúria számára az  Alaptörvény 24.  cikke szerinti hatáskörű Alkotmánybíróság döntése nem lehet előkérdés. Ezzel függ össze az Abtv. 25. § (1) bekezdésének azon rendelkezése, amely csak abban az  esetben teszi lehetségessé a  bíró számára a  bíróság előtt folyamatban lévő eljárás felfüggesztését, ha a  bíró az  Alaptörvény 24.  cikk (2)  bekezdés b)  pontja alapján bírói kezdeményezéssel fordul az Alkotmánybírósághoz. Ebben az esetben azonban nem a bírói döntés, hanem egy bíró által alaptörvényellenesnek ítélt jogszabály alkotmányos felülvizsgálata az  Alkotmánybíróság eljárásának tárgya. Az  Abtv. az  Alaptörvény 24.  cikk (1)  bekezdésével illetve 24.  cikk (2)  bekezdés c) és d)  pontjával, illetve az  Alaptörvény 25.  cikkével összhangban nem teszi tehát lehetővé a  bíróság számára, hogy eljárását az  Alkotmánybíróság döntéséig az  Abtv. 26.  §-ában és 27.  §-ában szabályozott alkotmányjogi panasz eljárásokra figyelemmel felfüggessze. [9] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) és c) pontjában írt hatásköreiben az Alkotmánybíróság egyaránt az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az  Alaptörvénnyel való összhangját vizsgálja felül, a  b)  pont esetében a  bíró kezdeményezésére, 90 napos határidőn belül, a c) pont esetében a felek valamelyike által benyújtott alkotmányjogi panasz alapján. Az  Alaptörvény 28.  cikke előírja a  bíróságok számára a  jogszabályoknak az  Alaptörvénnyel összhangban történő értelmezését. Ez közelebbről azt jelenti, hogy a bíróságok a  jogszabályok alkalmazása során feltárják azok alkotmányos értelmezési lehetőségeit, és ha egy jogszabály nem értelmezhető az  Alaptörvénnyel összhangban, a  bíróságnak az  Alaptörvény 24.  cikk (2)  bekezdés b)  pontja szerint – figyelemmel az  Alaptörvény R)  cikk (2)  bekezdésére – bírói kezdeményezéssel szükséges élni az  Alkotmánybíróságnál. Amennyiben a  Kúria a  jogerős ítélet felülvizsgálata során arra az  álláspontra helyezkedik, hogy az  adott egyedi ügyben alkalmazott jogszabály alaptörvény-ellenes, az Alaptörvény hivatkozott rendelkezései miatt bírói kezdeményezéssel él a 24. cikk (2)  bekezdés b)  pontja alapján. Ebben az  esetben a  Kúria az  Abtv. 25.  §-a szerint eljárását az  Alkotmánybíróság döntéséig felfüggeszti. [10] Amennyiben azonban a Kúria az adott ügyben a  jogerős ítélet felülvizsgálata során nem észleli a  jogerős ítélettel összefüggésben alkalmazott vagy a Kúria által alkalmazni szándékozott jogszabály alkotmányellenességét, eljárását amiatt nem függesztheti fel az  Alkotmánybíróság döntéséig, mert az  alkotmányjogi panasz felveti a  jogerős ítéletben alkalmazott norma alaptörvény-ellenességének kételyét, ez a gyakorlat ugyanis a bírói kezdeményezés és az alkotmányjogi panasz mint az utólagos konkrét normakontroll két eltérő formája közötti lényeges alkotmányjogi különbséget szüntetné meg. Ez  a  különbség az  Alaptörvény 26.  cikk (1)  bekezdésében írt bírói függetlenségből és a  bíró törvénynek alárendeltségéből, illetve az  Alaptörvény 28.  cikk szerint a  bíróság alkotmány-konform jogértelmezési és jogalkalmazási kötelezettségéből ered. A  bírói függetlenséget és törvénynek alávetettséget illetve a bíróság az alaptörvény-konform értelmezési kötelezettségét sértené, ha a bírónak olyan jogszabályt kellene alkalmaznia, amelyet ő maga alkotmányellenesnek vél, ezért a  bíró által alaptörvény-ellenesnek vélt jogszabály alkalmazásának lehetősége az  Alkotmánybíróságnak az  alkotmányosság kérdésében való „ultima ratio” jellegű döntésétől függ. A  bíró által alkalmazni szándékozott jogszabály alkotmányossága tehát csakis azért előkérdése a bírói jogalkalmazásnak, mert maga a független bírói meggyőződés vezetett el az alkotmányosság kételyéhez, és csakis ez indokolja alkotmányosan az Abtv. 25. §-ának a bírói eljárás felfüggesztését előíró rendelkezését. [11] Más a  helyzet, ha a  felülvizsgálati eljárásban a  Kúria maga nem véli az  általa alkalmazni szándékozott jogszabályt alaptörvény-ellenesnek, hanem az  egyedi normakontrollt célzó alkotmányjogi panasz benyújtására tekintettel függeszti fel eljárását az  Alkotmánybíróság döntéséig. Ilyen esetben a  bírói függetlenség, illetve törvény alá rendeltség, valamint az  alaptörvény-konform értelmezési kötelezettség védelmet igénylő alkotmányos értékei nem indokolják a  bírói eljárásnak az  Alkotmánybíróság döntéséig történő felfüggesztését, mivel a  bíróságban az  általa alkalmazandó jogszabályok alkotmányosságával kapcsolatban kétely nem merült fel, a  peres felek ilyen kételye pedig nem áll semmi összefüggésben az Alaptörvény 26. cikkének (1) bekezdésével, illetve az Alaptörvény 28. cikkével. [12] 4. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) és d) pontjai szerint az Alkotmánybíróság alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az  egyedi ügyben alkalmazott jogszabály, illetve a  bírói döntés és az  Alaptörvény összhangját. A kétféle eljárás részletes szabályairól az Abtv. 26. § (1) bekezdése és 27. §-a rendelkezik. A két panaszeljárás közös szabálya, hogy akkor lehet az  Alkotmánybírósághoz fordulni, ha az  indítványozó jogorvoslati lehetőségeit már kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva. A  kétféle eljárást a  28.  § azzal köti össze, hogy az  Alkotmánybíróság a  27.  §-ban meghatározott bírói döntés felülvizsgálatára irányuló eljárásban a  26.  § szerinti, jogszabály Alaptörvénnyel való összhangját illető vizsgálatot is lefolytathatja, illetve a 26. § alapján indítványozott eljárásban a  bírói döntés alkotmányosságát is vizsgálhatja. A  hivatkozott szabályok alapján az  Alkotmánybíróság feladata a rendes bíróságok végleges döntéseinek felülvizsgálata, az Alkotmánybíróság döntése pedig az Abtv. 39. § (1) bekezdése szerint mindenkire, így a rendes bíróságokra is kötelező. [13] Az Abtv. 56.  § (1)  bekezdése értelmében az  Alkotmánybíróság tanácsa – és ez  az 50.  § (3)  bekezdésére tekintettel nyilvánvalóan irányadó a  teljes ülésre is – mérlegelési jogkörében vizsgálja az  alkotmányjogi panasz befogadhatóságának törvényben előírt feltételeit, így a  jogorvoslat kimerítését is. Az  Alkotmánybíróság Ügyrendjének 32.  §-ában a  fenti jogszabályi rendelkezéseket úgy értelmezte, hogy a  jogorvoslati lehetőség kimerítésének kötelezettsége nem vonatkozik a felülvizsgálatra mint rendkívüli jogorvoslatra. Ha azonban a bírósági felülvizsgálat kezdeményezésére jogosult indítványozó élt ezen jogorvoslat jogával, az azt a helyzetet eredményezi, hogy a  bírósági felülvizsgálat lezárulásáig az  eljárási jogszabályok szerint jogerősnek minősülő és alkotmányjogi panasz tárgyát képező bírói döntés véglegessége az  Alaptörvény 25.  cikke szerinti bírósági rendszerben az alkotmányjogi felülvizsgálat szempontjából kérdésessé válik. [14] Az Alkotmánybíróság rámutat, hogy az  alkotmányjogi felülvizsgálat szempontjából a  jogorvoslatoknak az  Abtv. 26. és 27.  §-aiban szabályozott kimerítettsége az  Alaptörvény fenti szabályaiból következően azt a  követelményt jelenti, hogy az alkotmányjogi felülvizsgálat tárgya a  rendes bíróságok által már meg nem változtatható tartalmú, teljességgel végleges döntés lehessen. [15] Az Alkotmánybíróság rámutat arra is, hogy az  ügyrendi szabályból csak az  következik, hogy a  felülvizsgálati kérelem benyújtása nem kötelező, annak hiánya ezért nem, a megindult felülvizsgálati eljárás viszont már akadálya az alkotmányjogi panasz elbírálásának. A felülvizsgálat kezdeményezése az alkotmányjogi panasz előterjesztőjének döntésén múlik, ha viszont kezdeményezi, akkor a  jogorvoslat kimerítettnek csak a  felülvizsgálati döntés meghozatalát követően tekinthető. Ugyanakkor a felülvizsgálati eljárás az Ügyrend 30. § (3) bekezdése szerint nem akadálya a  befogadási eljárás lefolytatásának, mivel a  befogadásban való döntés nem a  bírói döntés tartalmát, hanem az alkotmányjogi panasz indítvány tartalmát érintő vizsgálatot követel meg. [16] Ez az  értelmezés következik az  Alaptörvény 24.  cikk (2)  bekezdésének c) és d)  pontjaiból, valamint az  Abtv. hivatkozott szabályaiból. A Kúria ugyanis a Pp., illetve a Be. szabályai alapján a felülvizsgálati eljárás eredményeként a  jogerős döntést hatályában fenntarthatja, hatályon kívül helyezheti vagy megváltoztathatja. Hatályon kívül helyezés esetén a  jogerős döntés alkotmánybírósági felülvizsgálata okafogyottá válna (ekkor a  megismételt eljárásban hozandó újabb jogerős határozat megtámadása merülhet fel). A  Kúria megváltoztató döntése pedig az  alkalmazott jogszabály értelmezése, illetve a  bíróság döntése és az  Alaptörvény összhangja tekintetében egyaránt kihathat az alkotmányjogi panasszal támadott jogerős döntés megítélésére. Az Alkotmánybíróság feladata a  rendes bíróságok által hozott végleges, felülvizsgálat esetén tehát a  Kúria döntése elleni alkotmányjogi panasz elbírálása, a  folyamatban lévő felülvizsgálat esetén ezért az  Alkotmánybíróságnak a  Kúria döntését megelőzően hozott döntése időelőtti lenne. [17] A leírtakból az  következik, hogy a  Kúria döntése az  Alkotmánybíróság eljárásának minden esetben előfeltétele. Az Alaptörvény 24. cikk (1) bekezdése, (2) bekezdés d) pontjának illetve 25. cikkének együttes értelmezése kizárja azt, hogy bírói döntések alkotmányjogi panasz keretében történő felülvizsgálata során az  Alkotmánybíróság döntése a  rendes bírósági szervezet csúcsán álló Kúria döntésének előkérdése lehessen. Rendes bíróság számára előkérdés csakis az  Alaptörvény 24.  cikk (2)  bekezdés b)  pontjában és az  Abtv. 25.  §-ában szabályozott bírói kezdeményezés alapján történő alkotmánybírósági döntés lehet. [18] 5. Az  Alkotmánybíróság mérlegelési jogkörében korábban megállapította, hogy a  felülvizsgálati kérelem folytán a  jogerős határozat ellen benyújtott alkotmányjogi panasz nem bírálható el, de nem tartotta szükségesnek a  visszautasítását, ezért hívta fel a  Kúriát a  felülvizsgálati ítélet megküldésére, illetve ezért állapította meg saját eljárása szünetelését. A  megindított felülvizsgálati eljárás változatlanul nem tekinthető kimerített jogorvoslatnak, amíg a Kúria tanácsa abban nem dönt, a Kúria tanácsának felfüggesztő végzésére tekintettel viszont felülvizsgálati döntés nem várható, az  Alkotmánybíróság a  befogadhatóságot újramérlegelve az  alkotmányjogi panaszt az  Abtv. 56.  § (3)  bekezdése, illetve az  Ügyrend 30.  § (2)  bekezdés e)  pontja alapján, figyelemmel az  Abtv. 50.  § (3) bekezdésére, visszautasította. [19] Az Alkotmánybíróság tájékoztatja az alkotmányjogi panasz előterjesztőjét arról, hogy mivel nem kellett számolnia a  Kúria felülvizsgálati eljárásának felfüggesztésével és ennek hatásával az  Alkotmánybíróság eljárására, ha a  felülvizsgálati eljárás befejezését követően újabb alkotmányjogi panaszt nyújt be, annak befogadhatóságát az Alkotmánybíróság ismételten megvizsgálja. [20] 6. Az  Alkotmánybíróság e  végzésének közzétételét a  Magyar Közlönyben az  Abtv. 44.  § (1)  bekezdés második mondata alapján rendelte el. Budapest, 2016. június 13. Dr. Sulyok Tamás s. k., Az Alkotmánybíróság elnökhelyettese