📄 Jogszabály szövege
392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelete a szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról.
A Kormány
a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés z) pontjában, valamint a gyermekek
védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés zs) pontjában kapott felhatalmazás
alapján,
a 9–13. §, a 14. § a)–d) és f ) pontja, valamint az 1–4. melléklet és a 6. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális
ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 14. § e) pontja, a 15. § és az 5. melléklet tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
132. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 16. §, a 19. § és a 20. §, valamint a 7. melléklet tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. § és a 18. § tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. §
(1) bekezdés a) és m) pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések 1. § A szociális és gyermekvédelmi ellátásoknak a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
(a továbbiakban: Szt.) 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartását (a továbbiakban: Nyilvántartás) vezető
szervnek a Kormány a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal) jelöli ki.
2. § (1) A települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási
(fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) a Nyilvántartásba való adatrögzítéssel történő
adatszolgáltatása a Hivatal által e célból kialakított és a központi szerverén működtetett webes kezelőfelületen
történő adatrögzítéssel, vagy a Hivatal által meghatározott formátumú és adattartalmú interfész kapcsolaton
keresztül zajló elektronikus adatátadással valósul meg.
(2) A Nyilvántartás adatait a Hivatal az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás összesítésével, egységes adatbázisban
kezeli.
3. § (1) A Nyilvántartásba történő adatszolgáltatásért, valamint az általa szolgáltatott adatok hitelességéért a jegyző, illetve
a járási hivatal vezetője (a továbbiakban együtt: adatszolgáltatásért felelős személy) felel.
(2) A Hivatal a Nyilvántartás üzemeltetése során biztosítja, hogy az arra jogosulatlan személyek a nyilvántartásba vett
adatokhoz ne férjenek hozzá.
(3) A Hivatal a központi szerverén folyamatosan naplózza a Nyilvántartással kapcsolatos nyilvántartási eseményeket
– ide értve az adatrögzítéssel nem járó adatlekérdezéseket is –, valamint gondoskodik arról, hogy azok
visszakereshetőek legyenek.
2. A Nyilvántartás működtetése 4. § (1) A Nyilvántartás részére történő adatszolgáltatást a (2), a (4), valamint a (6) bekezdés szerinti személyek
(a továbbiakban együtt: adatszolgáltatásra jogosult személy) teljesítik.
(2) Az adatszolgáltatásért felelős személy a Nyilvántartás részére történő adatszolgáltatás teljesítésére a polgármesteri
hivatal vagy közös önkormányzati hivatal, illetve a járási hivatal (a továbbiakban együtt: hatóság) ügyfélkapu
hozzáférési jogosultsággal rendelkező, és köztisztviselői, illetve kormánytisztviselői jogviszonyban álló munkatársai
közül – a Hivatal honlapján közzétett formanyomtatvány szerinti kijelölő okirat kitöltésével – egy e-képviselőt jelöl
ki. A kijelölő okiratot postai úton meg kell küldeni a Hivatal részére.
(3) Az adatszolgáltatásért felelős személy haladéktalanul köteles a Hivatalnak bejelenteni, ha az e-képviselő
nyilvántartásba vett adatai megváltoztak vagy megbízása megszűnt.
(4) A nyilvántartásba vett e-képviselő a hatóság ügyfélkapu hozzáférési jogosultsággal rendelkező, és köztisztviselői,
illetve kormánytisztviselői jogviszonyban álló munkatársai közül a Nyilvántartás részére történő adatszolgáltatásra
további személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: e-ügyintéző). Az e-ügyintéző kijelölése elektronikus
úton, a Hivatal által erre a célra rendszeresített webes kezelőfelületen történik. A kijelöléshez meg kell adni
az e-ügyintézőnek az ügyfélkapu használatára jogosító személyazonosító adatait.
(5) Az e-képviselő a hatóság e-ügyintézői közül kiemelt felhasználót jelölhet ki. A kiemelt felhasználó a hatóságnál
dolgozó valamennyi adatszolgáltatásra jogosult személy Nyilvántartáshoz kapcsolódó tevékenységének nyomon
követésére jogosult.
(6) Az e-ügyintéző kijelölésére vonatkozó szabályok szerint az e-képviselő a hatóság munkatársai közül az Szt. 18/B. §
(1) bekezdése szerinti ellátásokkal összefüggő hatósági ügyben eljárási cselekményeket egyébként nem végző
adatrögzítőt is kijelölhet. Adatrögzítőként közszolgálati jogviszonyban vagy kormányzati szolgálati jogviszonyban
álló személy jelölhető ki.
(7) Az e-képviselő köteles a Hivatal felé elektronikus úton bejelenteni, ha a (4) vagy a (6) bekezdés szerinti személyek
nyilvántartásba vett adatai megváltoztak. Az e-ügyintéző, a kiemelt felhasználó, valamint az adatrögzítő kijelölése
a Hivatal felé elektronikus úton, a webes kezelőfelületen tett bejelentéssel vonható vissza.
(8) Az e-ügyintéző, a kiemelt felhasználó és az adatrögzítő megfelelő felkészítéséről az e-képviselő gondoskodik.
5. § (1) Az adatszolgáltatásra jogosult személy az Szt. 18/B. § (2) bekezdése szerinti adatokat – a döntés jogerőre
emelkedésének időpontját kivéve – legkésőbb az ellátással összefüggő döntés meghozatalát követő öt
munkanapon belül rögzíti a Nyilvántartás működtetésének alapjául szolgáló adatrögzítő felületen. A rögzített
adatok akkor válnak a Nyilvántartás részévé, amikor az ellátással kapcsolatos döntés jogerőre emelkedésére
vonatkozó adatot az adatszolgáltatásra jogosult személy rögzíti. A jogerőre emelkedés időpontját legkésőbb
a jogerőre emelkedésről való tudomásszerzést követő munkanapon kell rögzíteni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott határidőn túl akkor lehet adatot rögzíteni, ha az adatszolgáltatásra jogosult
személy számára a Nyilvántartás – a Hivatal informatikai rendszerében, az elektronikus hírközlési szolgáltatónál
vagy a hatóság informatikai eszközében fellépő üzemzavar miatt – az adatrögzítési határidőn belül munkaidőben
legalább két egymást követő munkanapon keresztül nem volt elérhető.
(3) Ha az Szt. 18/B. § (1) bekezdése szerinti ellátás megállapítása során figyelembe vett személy Társadalombiztosítási
Azonosító Jellel nem rendelkezik vagy a Társadalombiztosítási Azonosító Jele nem ismert, a Nyilvántartás a részére
– a Társadalombiztosítási Azonosító Jele rögzítéséig – ideiglenes azonosítót képez.
(4) Ha a Nyilvántartásban rögzített adat akként változik meg, hogy azzal összefüggésben hatósági döntéshozatalra
nem kerül sor, az adatot az adatszolgáltatásra jogosult személy legkésőbb az adatváltozásról való tudomásszerzést
követő munkanapon módosítja.
6. § (1) A Nyilvántartásban rögzített Társadalombiztosítási Azonosító Jelet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár
nyilvántartásából való adatigénylés útján az eljáró hatóság ellenőrzi.
(2) Ha az eljáró hatóság azt állapítja meg, hogy a kérelmet benyújtó személy vagy az adott ellátás megállapítása során
figyelembe vett más személy már szerepel a Nyilvántartásban, és az ellátásra való jogosultság feltételei fennállnak,
az új ellátásra vonatkozó adatokat a Nyilvántartásban már szereplő adatokhoz kapcsoltan rögzíti.
(3) A Nyilvántartásban szereplő személyre vonatkozó, az Szt. 18. § a), b) és g) pontja, 18/A. § a), b) és g) pontja,
valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 138. § (1) bekezdés
a) és b) pontja szerinti adatokat akkor kell törölni a nyilvántartásból, amikor az Szt. 23. §-a szerint minden olyan
ellátás Nyilvántartásból való törlésére sor került, amelyre való jogosultság vizsgálatánál a személyt figyelembe
vették. A törlést az utolsóként törölt ellátással összefüggő adatok törlésével egyidejűleg kell elvégezni.
3. Záró rendelkezések 7. § (1) Ez a rendelet – a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2013. november 15-én lép hatályba.
(2) Az 5. § (3) bekezdése és a 6. § (3) bekezdése 2013. december 16-án lép hatályba.
(3) A 11. § és a 21. § 2014. július 1-jén lép hatályba.
8. § (1) Az 5. § (1) és (2) bekezdését az Szt. 18/B. § (1) bekezdése szerinti ellátásokkal összefüggésben 2013. december 15-ét
követően indult hatósági ügyekben kell alkalmazni.
(2) A 6. § (1) bekezdését az Szt. 18/B. §-a szerinti ellátásokkal kapcsolatos azon ügyekben kell alkalmazni, amelyekkel
összefüggésben a Nyilvántartásba történő adatszolgáltatásra 2013. december 15-ét követően kerül sor.
(3) Az adatszolgáltatásért felelős személy az e-képviselő első alkalommal történő kijelölése során kitöltött kijelölő
okiratot 2013. november 22-éig küldi meg a Hivatal részére.
(4) Az Szt. 140/T. § (3) bekezdése és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
161/U. § (3) bekezdése szerint rögzített adatok esetében a jogerőre emelkedés időpontját legkésőbb a jogerőre
emelkedésről való tudomásszerzést követő munkanapon kell rögzíteni. A rögzített adatok akkor válnak
a Nyilvántartás részévé, amikor az ellátással kapcsolatos döntés jogerőre emelkedésére vonatkozó adatot
az adatszolgáltatásra jogosult személy rögzíti.
9. § A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes
szabályairól szóló 63/2006. (III. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Pr.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A pénzbeli és természetbeni szociális ellátások megállapítása iránti kérelem tartalmazza
a) az ellátást igénylő személynek és az ellátás megállapítása során az Szt. rendelkezései alapján figyelembe vett
személynek az Szt. 18. § a) pontjában vagy 18/A. § a) pontjában szereplő adatait,
b) az ellátást igénylő személy állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült, oltalmazott vagy
hontalan jogállását,
c) az igényelt szociális ellátás jogosultsági feltételeire vonatkozó adatokat, nyilatkozatokat.”
10. § A Pr. a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § Az Szt. 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásba rögzítendő, az Szt. 18/B. § (1) bekezdésében
meghatározott ellátásokról hozott döntésnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
szóló 2004. évi CXL. törvény 72. §-ában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is.”
11. § A Pr. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az Szt. 18/B. §-a szerinti országos nyilvántartást vezető hatóság az Szt. 19. § (3) bekezdésében meghatározott
feladatának teljesítése érdekében az adatokat az Flt. 57/B. §-a szerinti Foglalkoztatási és Közfoglalkoztatási
Adatbázisban rögzíti.”
12. § A Pr. 50. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Ha a kérelmező nem rendelkezik Társadalombiztosítási Azonosító Jellel, a bizonyítványban
a „Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik” szöveget kell feltüntetni.”
13. § A Pr. a következő 62. §-sal egészül ki:
„62. § A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelettel
megállapított 1. § (1) bekezdését, 5/A. §-t, 35. § (1) bekezdését, valamint 2. számú mellékletet, 2/A. számú
mellékletet, 3. számú mellékletet, 4. számú mellékletet, 9. számú mellékletet és 12. számú mellékletet a 2013.
december 15-ét követően indult ügyekben kell alkalmazni.”
14. § A Pr.
a) 2. számú melléklete helyébe az 1. melléklet,
b) 2/A. számú melléklete helyébe a 2. melléklet,
c) 3. számú melléklete helyébe a 3. melléklet,
d) 4. számú melléklete helyébe a 4. melléklet,
e) 9. számú melléklete helyébe az 5. melléklet,
f ) 12. számú melléklete helyébe a 6. melléklet
lép.
15. § A Pr. 35. § (1) bekezdésében a „(3) bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe az „(1) bekezdése” szöveg lép.
16. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet
(a továbbiakban: Gyer.) 66/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Az Szt. 18/B. §-ában meghatározott országos nyilvántartásba rögzítendő, a rendszeres kedvezményről hozott
döntésnek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
72. §-ában meghatározottakon kívül tartalmaznia kell az ügy elbírálási azonosítóját is.”
17. § A Gyer. 74. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyhónapra esedékes megelőlegezett gyermektartásdíjat december hónap kivételével a tárgyhónapot
követő hónap 5. napjáig kell folyósítani, ideértve a jogosultság megszűnésének hónapjára a Gyvt. 24. §
(7) bekezdése alapján járó megelőlegezett gyermektartásdíjat is. A december hónapra esedékes megelőlegezett
gyermektartásdíj folyósításáról december 30-áig kell gondoskodni.”
18. § A Gyer. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Magyar Államkincstár minden hónap 25-éig, december hónapban 20-áig gondoskodik az igényelt összegnek
a folyósító szerv részére történő átutalásáról, egyidejűleg az országosan összesített létszám- és kifizetési adatokat
megyénként, gyámhivatalonkénti bontásban – számítógépes hálózaton – megküldi a Minisztérium részére.”
19. § A Gyer. a következő 185. §-sal egészül ki:
„185. § A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelettel
megállapított 66/A. § (2a) bekezdését és 3. számú mellékletet a 2013. december 15-ét követően indult ügyekben
kell alkalmazni.”
20. § A Gyer. 3. számú melléklete helyébe a 7. melléklet lép.
21. § A szociális és gyermekvédelmi ellátások országos nyilvántartásáról szóló 392/2013. (XI. 12.) Korm. rendelet 6. §
(1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az eljáró hatóság a Nyilvántartásban rögzített
a) természetes személyazonosító és lakcímadatokat a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi
Hivatalának nyilvántartásából,
b) Társadalombiztosítási Azonosító Jelet az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nyilvántartásából
való adatigénylés útján ellenőrzi.”
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.