📄 Jogszabály szövege
236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelete a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről.
A Kormány az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről
és egyes törvényeknek az építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő
módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 9. § a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában
1. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: Szerv): az építmények tervezésével és kivitelezésével
kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az építésügyi
lánctartozások megakadályozásával, valamint a késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló
2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tszszt.) 1. § (1) bekezdése szerint meghatározott szakértői
vélemény kiadására jogosult független szervezet.
2. Szerződő felek: a Szerv feladatkörét érintő építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződések
alanyai.
3. Kivitelezési szerződés: építőipari kivitelezési tevékenység végzésére kötött szerződés.
2. A Szerv szervezete 2. § (1) A Szerv létszáma legfeljebb 202 fő, amelyből egy személy a Szerv vezetője (a továbbiakban: vezető), egy személy
vezetőhelyettes, további 200 személy, akik közül a vezető a Szerv nevében az adott ügyben eljáró tanács tagjait
kijelöli.
(2) A vezető és vezetőhelyettes kinevezése öt évre szól, a vezető és vezetőhelyettes újra kinevezhető.
(3) A Szerv vezetőjének, vezetőhelyettesének, tagjainak a Szervhez fűződő jogviszonya az egyéb szakértői
tevékenységeit nem korlátozza. 3. A Szerv tagjainak kinevezése és képesítése
3. § (1) A Szerv tagja az az igazságügyi szakértő, aki a Tszszt. 3. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott szervezetek
bevonásával kialakított véleményező bizottság (a továbbiakban: bizottság) által meghirdetett pályázati kiírásnak
megfelelt és akit – a bizottság véleményének meghallgatása mellett – az építésgazdaságért felelős miniszter
az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kinevezett.
(2) A bizottság az alábbi tizenegy főből áll:
a) az építésgazdaságért felelős miniszter, az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter
által delegált egy-egy személy,
b) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Mérnöki Kamara, a Magyar
Igazságügyi Szakértői Kamara által delegált egy-egy személy,
c) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és
a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség által delegált egy-egy személy, valamint
d) a vezető.
(3) A bizottsági ülés elnöke a vezető.
(4) A Szerv vezetője, vezetőhelyettese, tagja az a személy lehet, aki az igazságügyi szakértői névjegyzékbe való
felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.)
Korm. rendelet 1. mellékletének alábbi területeinek valamelyikén került bejegyzésre:
a) tűzvédelmi, vagy ipari baleset-megelőzési terület,
b) közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület,
c) környezetvédelem és természetvédelem területei,
d) vízügyi terület,
e) lakásügyi terület,
f ) építésügyi terület.
(5) A Szerv vezetőjének, vezetőhelyettesének megbízatása megszűnik a kinevezés lejártával és a (6) bekezdésben
felsorolt okok bekövetkezése esetén.
(6) A Szerv tagjának tagsági viszonya megszűnik
a) a kinevezésnek az építésgazdaságért felelős miniszter általi visszavonásával, melyet az igazságügyért felelős
miniszter előzetesen jóváhagyott,
b) ha a tagsághoz szükséges bármely feltételnek már nem felel meg, mely alapján a szakmai kamara tagságából
kizárta,
c) lemondással,
d) halállal. (7) A tagsági jogviszony visszavonása indokolással és a szakértői tevékenységre vonatkozó jogszabályok
vétkes megszegésére való hivatkozással történhet, mely döntés ellen bírósághoz lehet fordulni. A határozat
felülvizsgálatáról a bíróság nemperes eljárásban határoz. Ha az eljárás nemperes jellegéből más nem következik,
a bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény közigazgatási perekre vonatkozó
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
4. A Szerv működése 4. § (1) A Szervet a vezetője irányítja és képviseli. A vezetőt akadályoztatása esetén, illetve ha a vezetői tisztség nincsen
betöltve, a vezetőhelyettes helyettesíti.
(2) A vezető feladatai a Szerv adminisztratív működtetésével kapcsolatban:
a) vezeti a tagok nyilvántartását,
b) kijelöli az ügyrendben foglaltak szerint a szakértői tanács tagjait és közülük az elnököt,
c) kijelöli az új tagot a Tszszt. 5. § (4) bekezdésében foglaltak esetén,
d) engedélyezi az eljárási határidő meghosszabbítását, melyről tájékoztatja a szerződő feleket, valamint
a biztosítékot nyújtó személyt,
e) folyamatosan gondoskodik a Tszszt. 2. § (1)–(3) bekezdése, 3. § (5) bekezdése, 6. § (4) bekezdése,
8. § (2) bekezdése betartásáról,
f ) jóváhagyás céljából az építésgazdaságért felelős miniszter elé terjeszti a Szerv ügyrendjét,
g) évenkénti beszámolót készít és megküldi az építésgazdaságért felelős miniszter számára,
h) lefolytatja a tagság keletkeztetéséhez szükséges pályázati eljárást,
i) az építésgazdaságért felelős miniszter elé terjeszti a bizottság által javasolt tagok nevét.
(3) A Szerv vezetőjének és a vezetőhelyettesének hivatalos helyisége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mindenkori
székhelye.
(4) A Szerv működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a területi
kereskedelmi és iparkamarák bevonásával – gondoskodik, melynek pénzügyi forrását a költségvetési törvény
biztosítja az építésgazdaságért felelős miniszter által kiadott mindenkori fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének
és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint.
(5) A Szerv titkársági feladatait a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, míg a Szerv működéséről való tájékoztatást,
információ közvetítést a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával
látja el.
(6) A Szerv és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között, a Szerv és a területi kereskedelmi és iparkamarák között,
valamint a Szerv tagjai között a kapcsolattartás módja elektronikus.
5. § (1) A Szerv ügyrendjét az építésgazdaságért felelős miniszter hagyja jóvá.
(2) Az ügyrend tartalmazza különösen:
a) a bíráló bizottság működésével kapcsolatos szabályozást,
b) az adott ügyben eljáró tanácstagok kiválasztásának szempontrendszerét,
c) a tagok közötti feladatmegosztást,
d) a szakértők által elszámolható költségeket és annak módját,
e) a laboratóriumi vizsgálat elrendelésének módját,
f ) a késedelembe esett tagok kifizetésének részletes szabályait, valamint
g) a szakértői díj kérelmezőnek történő visszautalás részleteit.
(3) A Szerv tagjairól vezetett nyilvántartást, az ügyrendet és az évenkénti beszámolót a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara hivatalos honlapján kell közzétenni.
(4) A Szerv pecsétje Magyarország címerét és a „Teljesítésigazolási Szakértői Szerv” nevét tartalmazza.
5. A Szerv eljárása, a szakértői véleménynek, kivonatának elkészítésére vonatkozó megbízás
elfogadása iránti kérelem (Szerv megbízása), a szakértői tevékenységre létrejövő megbízási szerződés
(tag megbízása)
6. § (1) A Szerv eljárása az építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződésben meghatározott helyszín szerint
illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál az 1. mellékletnek
megfelelően a Tszszt. 1. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezhető. Amennyiben a vitatott
szerződésben rögzített tevékenység teljesítésre vonatkozó helyszíne több területi kereskedelmi és iparkamara
illetékességi területére terjed ki, akkor az eljárást kezdeményező fél székhelye szerint illetékes területi kereskedelmi
és iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdeményezhető az eljárás.
(2) A területi kereskedelmi és iparkamarák a benyújtott kérelmet a beérkezés napján – ha az hivatali időn túl érkezik,
a beérkezést követő munkanapon – továbbítják a vezető felé. Ha a kérelem megfelel a jogszabály által támasztott
követelményeknek, a vezető a kérelemnek az illetékes területi kamarához történő beérkezését követő öt napon
belül értesíti az eljárást kezdeményező felet a megbízás (szervmegbízás) elfogadásáról.
(3) A vezető az illetékes területi kamarához történő beérkezést követő öt napon belül a megbízási szerződés tervezetét
megküldi a szakértői tanács tagjainak.
(4) A szakértői tevékenységre létrejövő megbízási szerződés (tagmegbízás) – mely alapján a tagok a Szerv nevében
eljárhatnak – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a tagok között jön létre. A megbízási szerződésnek
tartalmaznia kell a szakértői tanács tagjainak, elnökének megnevezését, a szakértői vélemény szakértői tanács általi
megküldésének határidejét, a szakvéleményben megválaszolandó kérdéseket és a szakértői díj összegét.
(5) A vezető a helyszíni szemle időpontjáról az elnök javaslata alapján értesíti a szerződő feleket és a kivitelezés
helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosát.
(6) A tagok a vezető általi kijelölést a megbízási szerződés aláírásával és a vezető részére történő visszaküldésével
fogadják el. A szakértői tanácstag eljárásának akadályoztatása esetén az akadályokról öt napon belül értesíti a Szerv
vezetőjét, aki ebben az esetben haladéktalanul gondoskodik más tag kijelöléséről.
(7) A szakértői tanács a szakértői véleményt zárt ülésen, szótöbbséggel alakítja ki a benyújtott iratok – helyszíni szemle
tartása esetén a szemle jegyzőkönyve – alapján és a tanács elnöke gondoskodik
a) a szakvélemény,
b) szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesíthetősége kapcsán kért vizsgálat esetén a szakértői
vélemény és kivonatának
határidőben történő felterjesztéséről a vezető részére.
(8) A szakértői tanács elnöke az ügy bonyolultságára való hivatkozással kérheti a vezetőtől a határidő egy alkalommal
legfeljebb harminc nappal való meghosszabbítását. A határidő meghosszabbítása tárgyában született döntés ellen
jogorvoslatnak nincs helye.
(9) A vezető gondoskodik a
a) szerződő felek részére a szakértői vélemény,
b) szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódó kérelem esetén
a biztosítékot nyújtó személy részére a szakértői vélemény kivonatának
határidőben történő megküldéséről.
7. § (1) A szakértői tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és
nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szerv vezetőjétől, vezetőhelyettesétől, sem más személytől.
(2) Ha építési, kivitelezési szerződés alapján keletkező vita tárgya a kivitelező vagy alvállalkozó által már eltakart anyag
beépítése, vagy munka elvégzése és
a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti beépítésről történő, a megrendelőnek szóló és
a megrendelő által átvett értesítés rendelkezésre áll, és a megrendelő részéről a rendelkezésre álló határidőn
belül minőségi, vagy egyéb kifogás nem merült fel, az eljáró szakértői tanács a beépített, eltakart anyagot,
munkát úgy tekinti, mint 100%-ban elvégzett anyagbeépítést, munkát,
b) ha az a) pont szerinti értesítés nem áll rendelkezésre, az ellenőrzéséhez szükséges bontás és az azt követő
visszaépítés költségeinek viseléséről a bíróság dönt a szakértői vélemény alapján.
(3) A (2) bekezdés b) pontja alapján felmerülő költséget a minőségi kifogással élő fél előlegezi meg.
(4) A Szerv szakvéleményének kialakítása érdekében a laboratóriumi vizsgálat szükségességét a vezető állapítja meg
aki végzésben rendeli el a szükséges laboratóriumi vizsgálat részleteit. A felmerülő költségeket a minőségi kifogással
élő fél előlegezi meg. A költségek viseléséről bíróság dönt a szakértői vélemény alapján.
(5) Az eljáró tanács ügyintézési határidejébe a laboratóriumi vizsgálat időtartama nem számít bele.
6. A szakértői vélemény és kivonatának tartalma 8. § (1) A szakértői tanács a szakvéleményét a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelően állítja ki.
(2) A szakértői tanács a szakvéleményének kivonatát a 3. mellékletben foglaltaknak megfelelően állítja ki.
7. A Szerv díjazása 9. § (1) A szakértői vélemény elkészítése díjazás ellenében történik.
(2) A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a, de legkevesebb 60 000 Ft és nem haladhatja
meg a 450 000 Ft-ot. A szakértői díj a Szervet illeti, mely a szakértői tanács tagjai között a következők szerint oszlik
meg: elnök 40%, tagok 30-30%.
(3) A szakértői díjat a kérelmező a kérelem beadásakor fizeti meg a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkülönített
10300002-20373432-71003285 számú alszámlájára. A szakértői tanács tagjai, elnöke a szakértői vélemény
megküldésével egyidejűleg benyújthatják számláikat a vezetőnek, aki az ellenjegyzett példány másolatával együtt
továbbítja azokat a kifizetést biztosító Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére. A 4. § (6) bekezdését ebben
az esetben nem kell alkalmazni.
(4) Amennyiben a szakértői tanács tagjai a tagmegbízás szerinti eljárás végső határidejét túllépik, a szakértői díj
mértéke a késedelemmel érintett időszakban munkanaponként az eredeti díj 10%-ával csökken.
(5) Hét munkanapos késedelem esetén a szakértői tanács tagjainak javadalmazása legfeljebb az eredeti díj összegének
30%-a lehet.
(6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a ki nem fizetett szakértői díj a kérelmezőnek visszajár.
(7) Az eljárás során felmerülő költségeket a szakértők számla ellenében utólag számolják el a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamarával.
(8) A Szerv vezetője és vezetőhelyettese a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával áll megbízási jogviszonyban,
a megbízási szerződést az építésgazdaságért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyja.
8. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba.
11. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke szerinti
előzetes bejelentése megtörtént.
Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.