← Magyarország

236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelete a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről.

Röviden

Ez a rendelet a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (Szerv) működését szabályozza, amely az építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos viták rendezésében működik közre, szakértői vélemények kiadásával.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
236/2013. (VI. 30.) Korm. rendelete a Teljesítésigazolási Szakértői Szervvel kapcsolatos egyes kérdésekről. A Kormány az  építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az  építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a  késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény 9.  § a) és b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában 1. Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: Szerv): az  építmények tervezésével és kivitelezésével kapcsolatos egyes viták rendezésében közreműködő szervezetről és egyes törvényeknek az  építésügyi lánctartozások megakadályozásával, valamint a  késedelmes fizetésekkel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Tszszt.) 1.  § (1)  bekezdése szerint meghatározott szakértői vélemény kiadására jogosult független szervezet. 2. Szerződő felek: a  Szerv feladatkörét érintő építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződések alanyai. 3. Kivitelezési szerződés: építőipari kivitelezési tevékenység végzésére kötött szerződés. 2. A Szerv szervezete 2. § (1) A Szerv létszáma legfeljebb 202 fő, amelyből egy személy a Szerv vezetője (a továbbiakban: vezető), egy személy vezetőhelyettes, további 200 személy, akik közül a  vezető a  Szerv nevében az  adott ügyben eljáró tanács tagjait kijelöli. (2) A vezető és vezetőhelyettes kinevezése öt évre szól, a vezető és vezetőhelyettes újra kinevezhető. (3) A  Szerv vezetőjének, vezetőhelyettesének, tagjainak a  Szervhez fűződő jogviszonya az  egyéb szakértői tevékenységeit nem korlátozza. 3. A Szerv tagjainak kinevezése és képesítése 3. § (1) A  Szerv tagja az  az igazságügyi szakértő, aki a Tszszt. 3.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott szervezetek bevonásával kialakított véleményező bizottság (a továbbiakban: bizottság) által meghirdetett pályázati kiírásnak megfelelt és akit – a  bizottság véleményének meghallgatása mellett – az  építésgazdaságért felelős miniszter az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével kinevezett. (2) A bizottság az alábbi tizenegy főből áll: a) az építésgazdaságért felelős miniszter, az építésügyért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter által delegált egy-egy személy, b) a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a  Magyar Építész Kamara, a  Magyar Mérnöki Kamara, a  Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara által delegált egy-egy személy, c) az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, a  Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Magyar Építőanyag-ipari Szövetség által delegált egy-egy személy, valamint d) a vezető. (3) A bizottsági ülés elnöke a vezető. (4) A  Szerv vezetője, vezetőhelyettese, tagja az  a  személy lehet, aki az  igazságügyi szakértői névjegyzékbe való felvételi eljárás során szükséges szakhatósági állásfoglalás kiadásának eljárási szabályairól szóló 208/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 1. mellékletének alábbi területeinek valamelyikén került bejegyzésre: a) tűzvédelmi, vagy ipari baleset-megelőzési terület, b) közlekedéssel kapcsolatos sajátos építményfajtákra vonatkozó terület, c) környezetvédelem és természetvédelem területei, d) vízügyi terület, e) lakásügyi terület, f ) építésügyi terület. (5) A  Szerv vezetőjének, vezetőhelyettesének megbízatása megszűnik a  kinevezés lejártával és a  (6)  bekezdésben felsorolt okok bekövetkezése esetén. (6) A Szerv tagjának tagsági viszonya megszűnik a) a kinevezésnek az építésgazdaságért felelős miniszter általi visszavonásával, melyet az igazságügyért felelős miniszter előzetesen jóváhagyott, b) ha a tagsághoz szükséges bármely feltételnek már nem felel meg, mely alapján a szakmai kamara tagságából kizárta, c) lemondással, d) halállal. (7) A  tagsági jogviszony visszavonása indokolással és a  szakértői tevékenységre vonatkozó jogszabályok vétkes megszegésére való hivatkozással történhet, mely döntés ellen bírósághoz lehet fordulni. A  határozat felülvizsgálatáról a  bíróság nemperes eljárásban határoz. Ha az  eljárás nemperes jellegéből más nem következik, a  bíróság eljárására a  polgári perrendtartásról szóló 1953. évi III. törvény közigazgatási perekre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. 4. A Szerv működése 4. § (1) A  Szervet a  vezetője irányítja és képviseli. A  vezetőt akadályoztatása esetén, illetve ha a  vezetői tisztség nincsen betöltve, a vezetőhelyettes helyettesíti. (2) A vezető feladatai a Szerv adminisztratív működtetésével kapcsolatban: a) vezeti a tagok nyilvántartását, b) kijelöli az ügyrendben foglaltak szerint a szakértői tanács tagjait és közülük az elnököt, c) kijelöli az új tagot a Tszszt. 5. § (4) bekezdésében foglaltak esetén, d) engedélyezi az  eljárási határidő meghosszabbítását, melyről tájékoztatja a  szerződő feleket, valamint a biztosítékot nyújtó személyt, e) folyamatosan gondoskodik a  Tszszt. 2.  § (1)–(3)  bekezdése, 3.  § (5)  bekezdése, 6.  § (4)  bekezdése, 8. § (2) bekezdése betartásáról, f ) jóváhagyás céljából az építésgazdaságért felelős miniszter elé terjeszti a Szerv ügyrendjét, g) évenkénti beszámolót készít és megküldi az építésgazdaságért felelős miniszter számára, h) lefolytatja a tagság keletkeztetéséhez szükséges pályázati eljárást, i) az építésgazdaságért felelős miniszter elé terjeszti a bizottság által javasolt tagok nevét. (3) A Szerv vezetőjének és a vezetőhelyettesének hivatalos helyisége a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mindenkori székhelye. (4) A  Szerv működéséhez szükséges feltételek megteremtéséről a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara – a  területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával – gondoskodik, melynek pénzügyi forrását a  költségvetési törvény biztosítja az építésgazdaságért felelős miniszter által kiadott mindenkori fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint. (5) A  Szerv titkársági feladatait a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, míg a  Szerv működéséről való tájékoztatást, információ közvetítést a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a  területi kereskedelmi és iparkamarák bevonásával látja el. (6) A Szerv és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara között, a Szerv és a területi kereskedelmi és iparkamarák között, valamint a Szerv tagjai között a kapcsolattartás módja elektronikus. 5. § (1) A Szerv ügyrendjét az építésgazdaságért felelős miniszter hagyja jóvá. (2) Az ügyrend tartalmazza különösen: a) a bíráló bizottság működésével kapcsolatos szabályozást, b) az adott ügyben eljáró tanácstagok kiválasztásának szempontrendszerét, c) a tagok közötti feladatmegosztást, d) a szakértők által elszámolható költségeket és annak módját, e) a laboratóriumi vizsgálat elrendelésének módját, f ) a késedelembe esett tagok kifizetésének részletes szabályait, valamint g) a szakértői díj kérelmezőnek történő visszautalás részleteit. (3) A  Szerv tagjairól vezetett nyilvántartást, az  ügyrendet és az  évenkénti beszámolót a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hivatalos honlapján kell közzétenni. (4) A Szerv pecsétje Magyarország címerét és a „Teljesítésigazolási Szakértői Szerv” nevét tartalmazza. 5. A Szerv eljárása, a szakértői véleménynek, kivonatának elkészítésére vonatkozó megbízás elfogadása iránti kérelem (Szerv megbízása), a szakértői tevékenységre létrejövő megbízási szerződés (tag megbízása) 6. § (1) A  Szerv eljárása az  építészeti-műszaki tervezési, építési, kivitelezési szerződésben meghatározott helyszín szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál az 1. mellékletnek megfelelően a  Tszszt. 1.  § (1) és (2)  bekezdésében foglaltak szerint kezdeményezhető. Amennyiben a  vitatott szerződésben rögzített tevékenység teljesítésre vonatkozó helyszíne több területi kereskedelmi és iparkamara illetékességi területére terjed ki, akkor az eljárást kezdeményező fél székhelye szerint illetékes területi kereskedelmi és iparkamaránál, vagy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál kezdeményezhető az eljárás. (2) A területi kereskedelmi és iparkamarák a benyújtott kérelmet a beérkezés napján – ha az hivatali időn túl érkezik, a beérkezést követő munkanapon – továbbítják a vezető felé. Ha a kérelem megfelel a  jogszabály által támasztott követelményeknek, a  vezető a  kérelemnek az  illetékes területi kamarához történő beérkezését követő öt napon belül értesíti az eljárást kezdeményező felet a megbízás (szervmegbízás) elfogadásáról. (3) A vezető az illetékes területi kamarához történő beérkezést követő öt napon belül a megbízási szerződés tervezetét megküldi a szakértői tanács tagjainak. (4) A  szakértői tevékenységre létrejövő megbízási szerződés (tagmegbízás) – mely alapján a  tagok a  Szerv nevében eljárhatnak – a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a  tagok között jön létre. A  megbízási szerződésnek tartalmaznia kell a szakértői tanács tagjainak, elnökének megnevezését, a szakértői vélemény szakértői tanács általi megküldésének határidejét, a szakvéleményben megválaszolandó kérdéseket és a szakértői díj összegét. (5) A  vezető a  helyszíni szemle időpontjáról az  elnök javaslata alapján értesíti a  szerződő feleket és a  kivitelezés helyszínéül szolgáló ingatlan birtokosát. (6) A  tagok a  vezető általi kijelölést a  megbízási szerződés aláírásával és a  vezető részére történő visszaküldésével fogadják el. A szakértői tanácstag eljárásának akadályoztatása esetén az akadályokról öt napon belül értesíti a Szerv vezetőjét, aki ebben az esetben haladéktalanul gondoskodik más tag kijelöléséről. (7) A szakértői tanács a szakértői véleményt zárt ülésen, szótöbbséggel alakítja ki a benyújtott iratok – helyszíni szemle tartása esetén a szemle jegyzőkönyve – alapján és a tanács elnöke gondoskodik a) a szakvélemény, b) szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesíthetősége kapcsán kért vizsgálat esetén a  szakértői vélemény és kivonatának határidőben történő felterjesztéséről a vezető részére. (8) A szakértői tanács elnöke az ügy bonyolultságára való hivatkozással kérheti a vezetőtől a határidő egy alkalommal legfeljebb harminc nappal való meghosszabbítását. A határidő meghosszabbítása tárgyában született döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. (9) A vezető gondoskodik a a) szerződő felek részére a szakértői vélemény, b) szerződést biztosító mellékkötelezettség érvényesítésének vizsgálatához kapcsolódó kérelem esetén a biztosítékot nyújtó személy részére a szakértői vélemény kivonatának határidőben történő megküldéséről. 7. § (1) A szakértői tanács tagjai független szakértőként járnak el. A szakértői vélemény tartalmát illetően nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat sem a Szerv vezetőjétől, vezetőhelyettesétől, sem más személytől. (2) Ha építési, kivitelezési szerződés alapján keletkező vita tárgya a kivitelező vagy alvállalkozó által már eltakart anyag beépítése, vagy munka elvégzése és a) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény szerinti beépítésről történő, a megrendelőnek szóló és a megrendelő által átvett értesítés rendelkezésre áll, és a megrendelő részéről a rendelkezésre álló határidőn belül minőségi, vagy egyéb kifogás nem merült fel, az eljáró szakértői tanács a beépített, eltakart anyagot, munkát úgy tekinti, mint 100%-ban elvégzett anyagbeépítést, munkát, b) ha az  a)  pont szerinti értesítés nem áll rendelkezésre, az  ellenőrzéséhez szükséges bontás és az  azt követő visszaépítés költségeinek viseléséről a bíróság dönt a szakértői vélemény alapján. (3) A (2) bekezdés b) pontja alapján felmerülő költséget a minőségi kifogással élő fél előlegezi meg. (4) A  Szerv szakvéleményének kialakítása érdekében a  laboratóriumi vizsgálat szükségességét a  vezető állapítja meg aki végzésben rendeli el a szükséges laboratóriumi vizsgálat részleteit. A felmerülő költségeket a minőségi kifogással élő fél előlegezi meg. A költségek viseléséről bíróság dönt a szakértői vélemény alapján. (5) Az eljáró tanács ügyintézési határidejébe a laboratóriumi vizsgálat időtartama nem számít bele. 6. A szakértői vélemény és kivonatának tartalma 8. § (1) A szakértői tanács a szakvéleményét a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelően állítja ki. (2) A szakértői tanács a szakvéleményének kivonatát a 3. mellékletben foglaltaknak megfelelően állítja ki. 7. A Szerv díjazása 9. § (1) A szakértői vélemény elkészítése díjazás ellenében történik. (2) A szakértői díj a kérelmező által megjelölt vitatott nettó érték 1%-a, de legkevesebb 60 000 Ft és nem haladhatja meg a 450 000 Ft-ot. A szakértői díj a Szervet illeti, mely a szakértői tanács tagjai között a következők szerint oszlik meg: elnök 40%, tagok 30-30%. (3) A  szakértői díjat a  kérelmező a  kérelem beadásakor fizeti meg a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elkülönített 10300002-20373432-71003285 számú alszámlájára. A  szakértői tanács tagjai, elnöke a  szakértői vélemény megküldésével egyidejűleg benyújthatják számláikat a vezetőnek, aki az ellenjegyzett példány másolatával együtt továbbítja azokat a  kifizetést biztosító Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részére. A  4.  § (6)  bekezdését ebben az esetben nem kell alkalmazni. (4) Amennyiben a  szakértői tanács tagjai a  tagmegbízás szerinti eljárás végső határidejét túllépik, a  szakértői díj mértéke a késedelemmel érintett időszakban munkanaponként az eredeti díj 10%-ával csökken. (5) Hét munkanapos késedelem esetén a szakértői tanács tagjainak javadalmazása legfeljebb az eredeti díj összegének 30%-a lehet. (6) A (4) bekezdésben meghatározott esetben a ki nem fizetett szakértői díj a kérelmezőnek visszajár. (7) Az eljárás során felmerülő költségeket a szakértők számla ellenében utólag számolják el a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával. (8) A  Szerv vezetője és vezetőhelyettese a  Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával áll megbízási jogviszonyban, a megbízási szerződést az építésgazdaságért felelős miniszter és az igazságügyért felelős miniszter jóváhagyja. 8. Záró rendelkezések 10. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba. 11. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.