← Magyarország

8/2013. (IV. 11.) KüM utasítása a külügyi szakmai alapvizsgáról.

Röviden

Ez az utasítás a Külügyminisztérium (KÜM) kormánytisztviselőinek és áthelyezett kormánytisztviselőinek külügyi szakmai alapvizsgájának szabályait rögzíti. Célja, hogy a vizsgázók elsajátítsák a diplomáciai és konzuli feladatok ellátásához szükséges ismereteket, és számot adjanak tudásukról.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

Jogszabály szövege

8/

  1. (IV. 11.) KüM utasítása a külügyi szakmai alapvizsgáról. A jogalkotásról szóló
  2. évi CXXX. törvény
  3. §

(4)bekezdés c) pontja, valamint a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 17. §
(1)bekezdés
  1. e)pontja alapján – a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseire figyelemmel – a külügyi szakmai alapvizsgáról (a továbbiakban: alapvizsga) az alábbi utasítást adom ki: 1. Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a Külügyminisztériummal (a továbbiakban: KÜM) kormányzati szolgálati jogviszonyban álló kormánytisztviselőkre (a továbbiakban: KÜM kormánytisztviselők), valamint a tartós külszolgálat idejére a Külügyminisztérium állományába áthelyezett kormánytisztviselőkre (a továbbiakban: áthelyezett kormánytisztviselők) terjed ki. 2. Az alapvizsga célja A külügyi szakmai alapvizsga (a továbbiakban: alapvizsga) célja, hogy a KÜM kormánytisztviselők és az áthelyezett kormánytisztviselők a nemzetközi kapcsolatok, valamint a külügyi igazgatás általános és szakmaspecifikus, a diplomáciai és konzuli feladatok ellátásához nélkülözhetetlen ismereteit elsajátítsák, és a megszerzett tudásról számot adjanak. 3. Az alapvizsga teljesítésének előfeltétele 3.1. A KÜM kormánytisztviselők esetében az alapvizsga teljesítésének előfeltétele a határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszony létesítése, mely alól a KÜM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: közigazgatási államtitkár) hivatali érdekből felmentést adhat. 3.2. Az áthelyezett kormánytisztviselők esetében előfeltétel az áthelyező szerv, a KÜM és a kormánytisztviselő között létrejött, a külszolgálatra vonatkozó áthelyezési megállapodás. 4. Az alapvizsga teljesítésének határideje 4.1. A KÜM kormánytisztviselők határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyuk létesítésétől számított hat hónapon belül kötelesek teljesíteni az alapvizsgát. 4.2. Az alapvizsga jelen utasítás szerint meghatározott vizsgatárgyainak teljesítése a munkakörcsoport-váltás előfeltétele. 4.3. Az áthelyezett kormánytisztviselők a külszolgálatra történő felkészülésük ideje alatt kötelesek letenni az alapvizsgát. 4.4. Az alapvizsga teljesítéséig a kormánytisztviselő külszolgálatra nem helyezhető ki. 5. Az alapvizsga szervezése 5.1. Az alapvizsga megszervezéséért – a 9. pontban leírt konzultációt kivéve – a Személyügyi Főosztály (a továbbiakban: SZEFO) felelős. A külügyi szakmai alaptanfolyamot a SZEFO és a vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek egymással együttműködve szervezik meg. 5.2. A SZEFO legalább három, a 3. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő KÜM vagy áthelyezett kormánytisztviselőnek szervez alapvizsgát. 6. Vizsgatárgyak 6.1. A vizsgatárgyak az alábbiak:
  2. a)Biztonsági alapismeretek
  3. b)Iratkezelési alapismeretek
  4. c)Konzuli alapismeretek
  5. d)Külügyminisztérium igazgatása
  6. e)Magyar külügyi stratégia és európai uniós ismeretek f ) Nemzetközi jogi alapismeretek
  7. g)Protokoll alapismeretek. 6.2. A diplomata-ügyintéző munkakör-csoportban foglalkoztatott KÜM és áthelyezett kormánytisztviselők minden tárgyból vizsgát tesznek. 6.3. Az egyéb ügyintéző munkakör-csoportban foglalkoztatott KÜM és áthelyezett kormánytisztviselők a 6.1. a)–
  8. d)és
  9. g)pontokban szereplő tárgyakból vizsgáznak. 6.4. A diplomata-ügyintéző munkakör-csoportba való átsoroláshoz szükséges különbözeti vizsga során a KÜM kormánytisztviselők és áthelyezett kormánytisztviselők a 6.1.
  10. e)és f ) pontokban meghatározott tárgyakból tesznek vizsgát. 6.5. Az egyéb ügyintéző munkakör-csoportba való átsoroláshoz szükséges különbözeti vizsga során a KÜM kormánytisztviselők a 6.1. a)–
  11. d)és
  12. g)pontokban szereplő tárgyakból vizsgáznak. 7. Vizsgakérdések és tananyagok összeállítása 7.1. A vizsgakérdések és a tananyagok összeállítását, valamint közzétételét a SZEFO koordinálja. 7.2. Az egyes vizsgakérdéseket és tananyagokat az alábbi szervezeti egységek állítják össze:
  13. a)Biztonsági alapismeretek: Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztály
  14. b)Iratkezelési alapismeretek: Dokumentációs Főosztály
  15. c)Konzuli alapismeretek: Konzuli Főosztály
  16. d)Külügyminisztérium igazgatása: Jogi és Közigazgatási Főosztály
  17. e)Magyar külügyi stratégia és európai uniós ismeretek: Stratégiai Tervezési Főosztály és EU Koordinációs és Intézményi Főosztály f ) Nemzetközi jogi alapismeretek: Nemzetközi és Kisebbségi Jogi Főosztály
  18. g)Protokoll alapismeretek: Protokoll Főosztály. 7.3. A 7.2. pontban nevesített szervezeti egységek a vizsgakérdéseket és tananyagokat évente egy alkalommal, legkésőbb október 31-ig felülvizsgálják. 7.4. A SZEFO minden év november 30-ig közzéteszi az új vizsgakérdéseket és tananyagokat a KÜM belső honlapján. 7.5. Az új vizsgakérdések és tananyagok közzététele, valamint alkalmazása között legalább egy hónapnak el kell telnie. 8. Jelentkezés az alapvizsgára 8.1. A KÜM kormánytisztviselőket és áthelyezett kormánytisztviselőket (a továbbiakban együtt: vizsgázó) a SZEFO a vizsga időpontját megelőzően tizenöt nappal írásban hívja fel alapvizsgára. 8.2. A SZEFO az írásbeli értesítést megküldi a vizsgázó szerinti szervezeti egység vezetőjének, valamint áthelyezett kormánytisztviselők tekintetében – szükség esetén – az áthelyező szerv kapcsolattartásért felelős szervezeti egységének kijelölt munkatársának is. 8.3. Az írásbeli értesítés tartalmazza a vizsga időpontját, helyszínét, a vonatkozó szabályokat, a vizsga menetét, a tananyagok elérhetőségét és a konzultációs lehetőséget, valamint a vizsgázók beosztását. 8.4. Az adott hónapban tervezett vizsganapokról és az azokra beosztott kormánytisztviselőkről a SZEFO tájékoztatja a vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységeket, amelyek kijelölik a részt vevő vizsgáztatókat. 8.5. A SZEFO a 8.6. pontban jelzett esetet kivéve az adott vizsganapra legfeljebb öt főt oszt be. 8.6. A 8.5. ponttól eltérően, amennyiben az adott vizsganapon több mint öt személynek kell vizsgáznia, a SZEFO ötfős vizsgacsoportokra osztja a vizsgázókat. 9. Külügyi szakmai alaptanfolyam 9.1. Az alapvizsgára történő felkészülés önállóan történik, amit az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek külügyi szakmai alaptanfolyammal segítenek. 9.2. A külügyi szakmai alaptanfolyam keretében az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek konzultációkat biztosítanak, amin a részvétel az alapvizsgára beosztott áthelyezett kormánytisztviselők számára kötelező. A KÜM kormánytisztviselők legalább három konzultáción kötelesek részt venni azzal, hogy a 7.2.
  19. e)pontjában megjelölt vizsgatárgy esetében a két felelős szervezeti egység külön szervez konzultációt. 9.3. A konzultációkon való részvételt a vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek a 3. melléklet szerinti igazolás aláírásával igazolják. 9.4. A konzultációkon való részvételt a vizsgázó szervezeti egységének vezetője lehetővé teszi a vizsgázó számára. 10. Vizsgabizottság 10.1. A vizsgabizottság az elnökből és a tagokból áll. 10.2. A KÜM kormánytisztviselők esetében a vizsgabizottság elnöke a közigazgatási államtitkár, akit az általa kijelölt helyettes államtitkár helyettesíthet. Az áthelyezett kormánytisztviselők esetében a vizsgabizottságot a Nemzetközi és Kisebbségi Jogi Főosztály vezető beosztású munkatársa elnököli. 10.3. A KÜM kormánytisztviselők esetében a vizsgabizottság tagjai az egyes vizsgatárgyakért felelős – a „Magyar külügyi stratégia és európai uniós ismeretek” vizsgatárgy esetében az EU ügyekért felelős államtitkár által felügyelt – szervezeti egységek vezető beosztású munkatársai. Az áthelyezett kormánytisztviselők esetében a vizsgabizottság tagja továbbá a SZEFO vezető beosztású munkatársa. 10.4. A vizsgán részt vesz továbbá a SZEFO kijelölt munkatársa, aki ellátja a vizsga előkészítésével és lebonyolításával járó titkári feladatokat. 10.5. A vizsgabizottság elnöke, tagja nem lehet az a személy, akinek a vizsgázó a Polgári Törvénykönyv értelmében közeli hozzátartozója. A vizsgabizottság elnöke és tagja az összeférhetetlenség tényét haladéktalanul jelzi a SZEFO-nak. 10.6. A vizsgán részt vehet továbbá a vizsgázó szervezeti egységének vezetője, valamint a vizsgázó szervezeti egysége szerinti területet felügyelő államtitkár/helyettes államtitkár. 11. Hiányzás az alapvizsgáról 11.1. A vizsgázó az alapvizsgát legfeljebb két alkalommal halaszthatja el. A halasztási kérelmet legkésőbb a vizsgát megelőző nap 12.00-ig, a vizsgázó szervezeti egysége vezetőjének jóváhagyásával írásban, feljegyzés vagy e-mail formájában kell megküldeni a SZEFO részére. 11.2. Amennyiben a vizsgázó a vizsgán nem jelenik meg, és távolmaradását a 11.1. bekezdésben foglaltak szerint előzetesen nem jelezte, a hiányzását igazoló okiratot a vizsganapot követő három munkanapon belül köteles megküldeni a SZEFO-nak. 11.3. A 11.1. és 11.2. bekezdéstől eltérő esetben a hiányzás igazolatlannak minősül, amelynek alapján a vizsgázó a következő vizsgán „kiválóan megfelelt” és „jól megfelelt” értékelést nem kaphat. 11.4. Amennyiben a vizsgázó két alkalommal elhalasztotta az alapvizsgát, harmadik alkalommal köteles azt teljesíteni. Amennyiben a vizsgázó harmadik alkalommal sem teljesíti az alapvizsgát, a 14.6. pontban leírtakat kell alkalmazni. 12. Az alapvizsga lebonyolítása 12.1. Az alapvizsga szóbeli vizsga, de amennyiben a SZEFO szükségesnek tartja, a vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek által összeállított kérdéssort írat a vizsgázókkal. Ebben az esetben a kérdéssor sikeres kitöltése a szóbeli vizsga előfeltétele. 12.2. A vizsgázó köteles a vizsgáról szóló értesítésben megjelölt időpontban a vizsga helyszínén megjelenni. Ha a vizsgázó az értesítésben megjelölt időpontot követően érkezik a vizsgahelyszínre, és a késést előzetesen nem jelzi a SZEFO-nak, a vizsgáját elhalasztottnak kell tekinteni. 12.3. A vizsga megkezdése előtt a vizsgázó érvényes személyi igazolványa, útlevele, gépjármű-vezetői engedélye vagy KÜM belépőkártyája felmutatásával a vizsga helyszínén igazolja személyazonosságát, valamint bemutatja a szükséges számú aláírással ellátott, konzultációs igazolást. Ha a vizsgázó személyazonosságát igazolni, vagy a szükséges számú aláírással ellátott igazolását bemutatni nem tudja, nem vehet részt a vizsgán, és a vizsgáját elhalasztottnak kell tekinteni. 12.4. A személyazonosság igazolását – és amennyiben írásbeli kérdéssor megíratására kerül sor, azt – követően a vizsgázó vizsgatárgyanként húz tételt, amelyeket írásban dolgoz ki, majd szóban fejt ki. 12.5. A szóbeli vizsgát megelőző írásbeli felkészülés során a nem megengedett eszközök használata a vizsga felfüggesztését és a jegyzőkönyvben „nem megfelelt” eredményt von maga után. 13. Az alapvizsga értékelése 13.1. A vizsgabizottság tagjai a vizsgázók teljesítményét vizsgatárgyanként értékelik. 13.2. Az egyes vizsgatárgyakból elért eredmény lehet – kiválóan megfelelt – jól megfelelt – megfelelt – nem felelt meg. 13.3. A vizsga eredményét a vizsgatárgyak többségének minősítése határozza meg azzal, hogy áthelyezett kormánytisztviselők esetén a SZEFO vezető beosztású munkatársának egyetértési joga van. 13.4. A 13.3. ponttól eltérően a vizsgázó vizsgája sikertelen, amennyiben a 12.1. pontban meghatározott esetben az írásbeli kérdéssort sikertelenül tölti ki, vagy valamelyik vizsgatárgyának eredménye nem felelt meg. 13.5. A vizsgabizottság az adott vizsganapon közli az eredményt a vizsgázókkal. 14. Ismételt alapvizsga 14.1. Halasztás vagy sikertelen vizsga esetén a SZEFO legkésőbb a következő hónapban ismételt vizsgára hívja fel a vizsgázót. 14.2. Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó egy alkalommal kísérelheti meg újra az alapvizsgát. 14.3. A 14.2. pontban meghatározottakon felül a közigazgatási államtitkár méltányosságból további egy vizsgalehetőséget engedélyezhet. 14.4. Amennyiben a vizsgázó halasztott, vagy legalább két vizsgatárgyból nem felelt meg, az ismételt alapvizsgán valamennyi, a 6. pont szerint számára előírt vizsgatárgyból tesz vizsgát. Egyéb esetben csak azt a vizsgatárgyat ismétli meg, amelyből nem felelt meg. 14.5. A 14.2. és 14.3. pontok szerint meghatározott ismételt vizsgákon a vizsgázó nem kaphat „kiválóan megfelelt” és „jól megfelelt” értékelést. 14.6. Két vagy a 14.3. pontban meghatározott esetben három sikertelen vizsga esetén a vizsgázó az utolsó sikertelen alkalomtól számított egy évig nem tehet alapvizsgát, nem nyújthat be pályázatot külszolgálatra, továbbá a Kttv. által előírt eseteket kivéve nem vehet részt KÜM által támogatott képzésben. 15. Az alapvizsga dokumentálása 15.1. A vizsgabizottság titkára minden vizsgázó vizsgájáról külön jegyzőkönyvet készít, amit a vizsgabizottság elnöke és tagjai írnak alá. 15.2. A SZEFO a sikeres vizsgáról az azt követő öt napon belül kiállítja a 2. melléklet szerinti oklevelet, amelynek eredeti és a jegyzőkönyv másolati példányát a vizsgázó kapja meg. Az oklevél másolata, a jegyzőkönyv eredeti példánya, valamint az igazolás a vizsgázó személyi anyagába kerül. 16. Rangadományozás 16.1. A SZEFO az alapvizsgán elért eredmény alapján javaslatot tesz a diplomata-ügyintéző vizsgázó első diplomáciai rangjára. 16.2. A rangadományozás részletes szabályairól külön utasítás rendelkezik azzal, hogy az alapvizsgán elért „jól megfelelt” eredményt a rangadományozás szempontjából „megfeleltnek” kell tekinteni. 17. Avatás 17.1. A diplomáciai rangadományozásról szóló utasításban foglalt feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőket a miniszter a Magyar Diplomácia Napján ünnepélyes keretek között diplomatává avatja, és átadja nekik a diplomáciai rangadományozásról szóló utasítás alapján meghatározott első diplomáciai rangot tartalmazó oklevelet. 17.2. Az avatást a KÜM Protokoll Főosztálya szervezi meg a SZEFO-val, a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinettel, valamint a Miniszteri Titkársággal együttműködésben. 17.3. Amennyiben a 16. pontban jelzett kormánytisztviselő a KÜM belföldi állományában dolgozik, és az ünnepségen nem tud részt venni, az oklevelet részére a területét felügyelő helyettes államtitkár/államtitkár adja át. 17.4. Amennyiben a 16. pontban jelzett kormánytisztviselő külképviseleten dolgozik, és az ünnepségen nem tud részt venni, az oklevelet részére a misszióvezető adja át. 18. Záró rendelkezések 18.1. Jelen utasítás 2013. április 30-án lép hatályba. 18.2. Jelen utasítás nem érinti a hatálybalépését megelőzően teljesített alapvizsgákat. Martonyi János s. k., külügyminiszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.