📄 Jogszabály szövege
8/2013. (IV. 11.) KüM utasítása a külügyi szakmai alapvizsgáról.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a tartós külszolgálatról és az ideiglenes külföldi
kiküldetésről szóló 172/2012. (VII. 26.) Korm. rendelet 17. § (1) bekezdés e) pontja alapján – a közszolgálati tisztviselőkről szóló
2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) rendelkezéseire figyelemmel – a külügyi szakmai alapvizsgáról (a továbbiakban:
alapvizsga) az alábbi utasítást adom ki:
1.
Az utasítás hatálya Az utasítás hatálya a Külügyminisztériummal (a továbbiakban: KÜM) kormányzati szolgálati jogviszonyban
álló kormánytisztviselőkre (a továbbiakban: KÜM kormánytisztviselők), valamint a tartós külszolgálat idejére
a Külügyminisztérium állományába áthelyezett kormánytisztviselőkre (a továbbiakban: áthelyezett kormánytisztviselők)
terjed ki.
2.
Az alapvizsga célja A külügyi szakmai alapvizsga (a továbbiakban: alapvizsga) célja, hogy a KÜM kormánytisztviselők és az áthelyezett
kormánytisztviselők a nemzetközi kapcsolatok, valamint a külügyi igazgatás általános és szakmaspecifikus,
a diplomáciai és konzuli feladatok ellátásához nélkülözhetetlen ismereteit elsajátítsák, és a megszerzett tudásról
számot adjanak.
3.
Az alapvizsga teljesítésének előfeltétele 3.1. A KÜM kormánytisztviselők esetében az alapvizsga teljesítésének előfeltétele a határozatlan idejű kormányzati
szolgálati jogviszony létesítése, mely alól a KÜM közigazgatási államtitkára (a továbbiakban: közigazgatási államtitkár)
hivatali érdekből felmentést adhat.
3.2. Az áthelyezett kormánytisztviselők esetében előfeltétel az áthelyező szerv, a KÜM és a kormánytisztviselő között
létrejött, a külszolgálatra vonatkozó áthelyezési megállapodás.
4.
Az alapvizsga teljesítésének határideje 4.1. A KÜM kormánytisztviselők határozatlan idejű kormányzati szolgálati jogviszonyuk létesítésétől számított hat
hónapon belül kötelesek teljesíteni az alapvizsgát.
4.2. Az alapvizsga jelen utasítás szerint meghatározott vizsgatárgyainak teljesítése a munkakörcsoport-váltás
előfeltétele.
4.3. Az áthelyezett kormánytisztviselők a külszolgálatra történő felkészülésük ideje alatt kötelesek letenni
az alapvizsgát.
4.4. Az alapvizsga teljesítéséig a kormánytisztviselő külszolgálatra nem helyezhető ki.
5.
Az alapvizsga szervezése 5.1. Az alapvizsga megszervezéséért – a 9. pontban leírt konzultációt kivéve – a Személyügyi Főosztály (a továbbiakban:
SZEFO) felelős. A külügyi szakmai alaptanfolyamot a SZEFO és a vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek
egymással együttműködve szervezik meg.
5.2. A SZEFO legalább három, a 3. pontban meghatározott feltételeknek megfelelő KÜM vagy áthelyezett
kormánytisztviselőnek szervez alapvizsgát.
6.
Vizsgatárgyak 6.1. A vizsgatárgyak az alábbiak:
a) Biztonsági alapismeretek
b) Iratkezelési alapismeretek
c) Konzuli alapismeretek
d) Külügyminisztérium igazgatása
e) Magyar külügyi stratégia és európai uniós ismeretek
f ) Nemzetközi jogi alapismeretek
g) Protokoll alapismeretek.
6.2. A diplomata-ügyintéző munkakör-csoportban foglalkoztatott KÜM és áthelyezett kormánytisztviselők minden
tárgyból vizsgát tesznek.
6.3. Az egyéb ügyintéző munkakör-csoportban foglalkoztatott KÜM és áthelyezett kormánytisztviselők a 6.1. a)–d) és
g) pontokban szereplő tárgyakból vizsgáznak.
6.4. A diplomata-ügyintéző munkakör-csoportba való átsoroláshoz szükséges különbözeti vizsga során a KÜM
kormánytisztviselők és áthelyezett kormánytisztviselők a 6.1. e) és f ) pontokban meghatározott tárgyakból tesznek
vizsgát.
6.5. Az egyéb ügyintéző munkakör-csoportba való átsoroláshoz szükséges különbözeti vizsga során a KÜM
kormánytisztviselők a 6.1. a)–d) és g) pontokban szereplő tárgyakból vizsgáznak.
7.
Vizsgakérdések és tananyagok összeállítása 7.1. A vizsgakérdések és a tananyagok összeállítását, valamint közzétételét a SZEFO koordinálja.
7.2. Az egyes vizsgakérdéseket és tananyagokat az alábbi szervezeti egységek állítják össze:
a) Biztonsági alapismeretek: Biztonsági, Informatikai és Távközlési Főosztály
b) Iratkezelési alapismeretek: Dokumentációs Főosztály
c) Konzuli alapismeretek: Konzuli Főosztály
d) Külügyminisztérium igazgatása: Jogi és Közigazgatási Főosztály
e) Magyar külügyi stratégia és európai uniós ismeretek: Stratégiai Tervezési Főosztály és EU Koordinációs és
Intézményi Főosztály
f ) Nemzetközi jogi alapismeretek: Nemzetközi és Kisebbségi Jogi Főosztály
g) Protokoll alapismeretek: Protokoll Főosztály.
7.3. A 7.2. pontban nevesített szervezeti egységek a vizsgakérdéseket és tananyagokat évente egy alkalommal,
legkésőbb október 31-ig felülvizsgálják.
7.4. A SZEFO minden év november 30-ig közzéteszi az új vizsgakérdéseket és tananyagokat a KÜM belső honlapján.
7.5. Az új vizsgakérdések és tananyagok közzététele, valamint alkalmazása között legalább egy hónapnak el kell telnie.
8.
Jelentkezés az alapvizsgára 8.1. A KÜM kormánytisztviselőket és áthelyezett kormánytisztviselőket (a továbbiakban együtt: vizsgázó) a SZEFO
a vizsga időpontját megelőzően tizenöt nappal írásban hívja fel alapvizsgára.
8.2. A SZEFO az írásbeli értesítést megküldi a vizsgázó szerinti szervezeti egység vezetőjének, valamint áthelyezett
kormánytisztviselők tekintetében – szükség esetén – az áthelyező szerv kapcsolattartásért felelős szervezeti
egységének kijelölt munkatársának is.
8.3. Az írásbeli értesítés tartalmazza a vizsga időpontját, helyszínét, a vonatkozó szabályokat, a vizsga menetét,
a tananyagok elérhetőségét és a konzultációs lehetőséget, valamint a vizsgázók beosztását.
8.4. Az adott hónapban tervezett vizsganapokról és az azokra beosztott kormánytisztviselőkről a SZEFO tájékoztatja
a vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységeket, amelyek kijelölik a részt vevő vizsgáztatókat.
8.5. A SZEFO a 8.6. pontban jelzett esetet kivéve az adott vizsganapra legfeljebb öt főt oszt be.
8.6. A 8.5. ponttól eltérően, amennyiben az adott vizsganapon több mint öt személynek kell vizsgáznia, a SZEFO ötfős
vizsgacsoportokra osztja a vizsgázókat.
9.
Külügyi szakmai alaptanfolyam 9.1. Az alapvizsgára történő felkészülés önállóan történik, amit az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek
külügyi szakmai alaptanfolyammal segítenek.
9.2. A külügyi szakmai alaptanfolyam keretében az egyes vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek konzultációkat
biztosítanak, amin a részvétel az alapvizsgára beosztott áthelyezett kormánytisztviselők számára kötelező. A KÜM
kormánytisztviselők legalább három konzultáción kötelesek részt venni azzal, hogy a 7.2. e) pontjában megjelölt
vizsgatárgy esetében a két felelős szervezeti egység külön szervez konzultációt.
9.3. A konzultációkon való részvételt a vizsgatárgyakért felelős szervezeti egységek a 3. melléklet szerinti igazolás
aláírásával igazolják.
9.4. A konzultációkon való részvételt a vizsgázó szervezeti egységének vezetője lehetővé teszi a vizsgázó számára.
10.
Vizsgabizottság 10.1. A vizsgabizottság az elnökből és a tagokból áll.
10.2. A KÜM kormánytisztviselők esetében a vizsgabizottság elnöke a közigazgatási államtitkár, akit az általa kijelölt
helyettes államtitkár helyettesíthet. Az áthelyezett kormánytisztviselők esetében a vizsgabizottságot a Nemzetközi és
Kisebbségi Jogi Főosztály vezető beosztású munkatársa elnököli.
10.3. A KÜM kormánytisztviselők esetében a vizsgabizottság tagjai az egyes vizsgatárgyakért felelős – a „Magyar
külügyi stratégia és európai uniós ismeretek” vizsgatárgy esetében az EU ügyekért felelős államtitkár által felügyelt –
szervezeti egységek vezető beosztású munkatársai. Az áthelyezett kormánytisztviselők esetében a vizsgabizottság
tagja továbbá a SZEFO vezető beosztású munkatársa.
10.4. A vizsgán részt vesz továbbá a SZEFO kijelölt munkatársa, aki ellátja a vizsga előkészítésével és lebonyolításával
járó titkári feladatokat.
10.5. A vizsgabizottság elnöke, tagja nem lehet az a személy, akinek a vizsgázó a Polgári Törvénykönyv értelmében
közeli hozzátartozója. A vizsgabizottság elnöke és tagja az összeférhetetlenség tényét haladéktalanul jelzi a SZEFO-nak.
10.6. A vizsgán részt vehet továbbá a vizsgázó szervezeti egységének vezetője, valamint a vizsgázó szervezeti egysége
szerinti területet felügyelő államtitkár/helyettes államtitkár.
11.
Hiányzás az alapvizsgáról 11.1. A vizsgázó az alapvizsgát legfeljebb két alkalommal halaszthatja el. A halasztási kérelmet legkésőbb a vizsgát
megelőző nap 12.00-ig, a vizsgázó szervezeti egysége vezetőjének jóváhagyásával írásban, feljegyzés vagy e-mail
formájában kell megküldeni a SZEFO részére.
11.2. Amennyiben a vizsgázó a vizsgán nem jelenik meg, és távolmaradását a 11.1. bekezdésben foglaltak szerint
előzetesen nem jelezte, a hiányzását igazoló okiratot a vizsganapot követő három munkanapon belül köteles
megküldeni a SZEFO-nak.
11.3. A 11.1. és 11.2. bekezdéstől eltérő esetben a hiányzás igazolatlannak minősül, amelynek alapján a vizsgázó
a következő vizsgán „kiválóan megfelelt” és „jól megfelelt” értékelést nem kaphat.
11.4. Amennyiben a vizsgázó két alkalommal elhalasztotta az alapvizsgát, harmadik alkalommal köteles azt teljesíteni.
Amennyiben a vizsgázó harmadik alkalommal sem teljesíti az alapvizsgát, a 14.6. pontban leírtakat kell alkalmazni.
12.
Az alapvizsga lebonyolítása 12.1. Az alapvizsga szóbeli vizsga, de amennyiben a SZEFO szükségesnek tartja, a vizsgatárgyakért felelős szervezeti
egységek által összeállított kérdéssort írat a vizsgázókkal. Ebben az esetben a kérdéssor sikeres kitöltése a szóbeli
vizsga előfeltétele.
12.2. A vizsgázó köteles a vizsgáról szóló értesítésben megjelölt időpontban a vizsga helyszínén megjelenni. Ha
a vizsgázó az értesítésben megjelölt időpontot követően érkezik a vizsgahelyszínre, és a késést előzetesen nem jelzi
a SZEFO-nak, a vizsgáját elhalasztottnak kell tekinteni.
12.3. A vizsga megkezdése előtt a vizsgázó érvényes személyi igazolványa, útlevele, gépjármű-vezetői engedélye vagy
KÜM belépőkártyája felmutatásával a vizsga helyszínén igazolja személyazonosságát, valamint bemutatja a szükséges
számú aláírással ellátott, konzultációs igazolást. Ha a vizsgázó személyazonosságát igazolni, vagy a szükséges számú
aláírással ellátott igazolását bemutatni nem tudja, nem vehet részt a vizsgán, és a vizsgáját elhalasztottnak kell
tekinteni.
12.4. A személyazonosság igazolását – és amennyiben írásbeli kérdéssor megíratására kerül sor, azt – követően
a vizsgázó vizsgatárgyanként húz tételt, amelyeket írásban dolgoz ki, majd szóban fejt ki.
12.5. A szóbeli vizsgát megelőző írásbeli felkészülés során a nem megengedett eszközök használata a vizsga
felfüggesztését és a jegyzőkönyvben „nem megfelelt” eredményt von maga után.
13.
Az alapvizsga értékelése 13.1. A vizsgabizottság tagjai a vizsgázók teljesítményét vizsgatárgyanként értékelik.
13.2. Az egyes vizsgatárgyakból elért eredmény lehet
– kiválóan megfelelt
– jól megfelelt
– megfelelt
– nem felelt meg.
13.3. A vizsga eredményét a vizsgatárgyak többségének minősítése határozza meg azzal, hogy áthelyezett
kormánytisztviselők esetén a SZEFO vezető beosztású munkatársának egyetértési joga van.
13.4. A 13.3. ponttól eltérően a vizsgázó vizsgája sikertelen, amennyiben a 12.1. pontban meghatározott esetben
az írásbeli kérdéssort sikertelenül tölti ki, vagy valamelyik vizsgatárgyának eredménye nem felelt meg.
13.5. A vizsgabizottság az adott vizsganapon közli az eredményt a vizsgázókkal.
14.
Ismételt alapvizsga 14.1. Halasztás vagy sikertelen vizsga esetén a SZEFO legkésőbb a következő hónapban ismételt vizsgára hívja fel
a vizsgázót.
14.2. Sikertelen vizsga esetén a vizsgázó egy alkalommal kísérelheti meg újra az alapvizsgát.
14.3. A 14.2. pontban meghatározottakon felül a közigazgatási államtitkár méltányosságból további egy
vizsgalehetőséget engedélyezhet.
14.4. Amennyiben a vizsgázó halasztott, vagy legalább két vizsgatárgyból nem felelt meg, az ismételt alapvizsgán
valamennyi, a 6. pont szerint számára előírt vizsgatárgyból tesz vizsgát. Egyéb esetben csak azt a vizsgatárgyat ismétli
meg, amelyből nem felelt meg.
14.5. A 14.2. és 14.3. pontok szerint meghatározott ismételt vizsgákon a vizsgázó nem kaphat „kiválóan megfelelt” és
„jól megfelelt” értékelést.
14.6. Két vagy a 14.3. pontban meghatározott esetben három sikertelen vizsga esetén a vizsgázó az utolsó sikertelen
alkalomtól számított egy évig nem tehet alapvizsgát, nem nyújthat be pályázatot külszolgálatra, továbbá a Kttv. által
előírt eseteket kivéve nem vehet részt KÜM által támogatott képzésben.
15.
Az alapvizsga dokumentálása 15.1. A vizsgabizottság titkára minden vizsgázó vizsgájáról külön jegyzőkönyvet készít, amit a vizsgabizottság elnöke
és tagjai írnak alá.
15.2. A SZEFO a sikeres vizsgáról az azt követő öt napon belül kiállítja a 2. melléklet szerinti oklevelet, amelynek eredeti
és a jegyzőkönyv másolati példányát a vizsgázó kapja meg. Az oklevél másolata, a jegyzőkönyv eredeti példánya,
valamint az igazolás a vizsgázó személyi anyagába kerül.
16.
Rangadományozás 16.1. A SZEFO az alapvizsgán elért eredmény alapján javaslatot tesz a diplomata-ügyintéző vizsgázó első diplomáciai
rangjára.
16.2. A rangadományozás részletes szabályairól külön utasítás rendelkezik azzal, hogy az alapvizsgán elért „jól
megfelelt” eredményt a rangadományozás szempontjából „megfeleltnek” kell tekinteni.
17.
Avatás 17.1. A diplomáciai rangadományozásról szóló utasításban foglalt feltételeknek megfelelő kormánytisztviselőket
a miniszter a Magyar Diplomácia Napján ünnepélyes keretek között diplomatává avatja, és átadja nekik a diplomáciai
rangadományozásról szóló utasítás alapján meghatározott első diplomáciai rangot tartalmazó oklevelet.
17.2. Az avatást a KÜM Protokoll Főosztálya szervezi meg a SZEFO-val, a Miniszteri és Parlamenti Államtitkári Kabinettel,
valamint a Miniszteri Titkársággal együttműködésben.
17.3. Amennyiben a 16. pontban jelzett kormánytisztviselő a KÜM belföldi állományában dolgozik, és az ünnepségen
nem tud részt venni, az oklevelet részére a területét felügyelő helyettes államtitkár/államtitkár adja át.
17.4. Amennyiben a 16. pontban jelzett kormánytisztviselő külképviseleten dolgozik, és az ünnepségen nem tud részt
venni, az oklevelet részére a misszióvezető adja át.
18.
Záró rendelkezések 18.1. Jelen utasítás 2013. április 30-án lép hatályba.
18.2. Jelen utasítás nem érinti a hatálybalépését megelőzően teljesített alapvizsgákat.
Martonyi János s. k.,
külügyminiszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.