8/2003. (VIII. 14.) MeHVM rendelete az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál.

8/2003. (VIII. 14.) MeHVM rendelete az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés szabályairól a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. §-ának (3) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján — figyelemmel az Mvt. 17. §-ának (7) bekezdésében és 86. §-ában foglalt rendelkezésekre — a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya kiterjed: a) az Információs Hivatalra, a Nemzetbiztonsági Hiva talra és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatra (a továbbiakban: szolgálatok), b) a szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott munkatársai (a továbbiakban együttesen: alkalmazottak) által folytatott minden szervezett tevékenységre. (2) Az Mvt. rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. 2. § E rendelet alkalmazásában: a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: a főigazgató és az állományilletékes parancsnok; b) állományilletékes parancsnok: a polgári nemzetbiz tonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai szolgálati viszonyának létesítéséről, tartalmáról és megszüntetéséről szóló 1/1997. (II. 26.) TNM rendelet 62. §-ában meghatározott személy; c) szolgálati elöljáró: a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-ának d) pontjában meghatározott személy; d) munkabiztonsági hatóság: a polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter), a főigazgató, a munkabiztonsági főfelügyelő és a munkabiztonsági felügyelő; e) szervezett tevékenység: az Mvt. 87. §-ának 9. pontja szerinti szervezett munkavégzés és szolgálati feladat ellátása; f) szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) baleset: az Mvt. 87. §-ának 3. pontjában meghatározott olyan baleset, amely az alkalmazottakat szervezett tevékenység során vagy azzal összefüggésben éri, függetlenül annak helyétől, időpontjától, valamint a sérült közrehatásának mértékétől. Ilyen balesetnek minősül továbbá az a baleset is, amely az alkalmazottat szolgálatba vagy munkába rendelés esetén a rendelkező parancs vételétől számított időtől a szolgálatteljesítési (munka) helyére történő megérkezéséig, illetve onnan lakóhelyére vagy tartózkodási helyére menet közben éri; g) kötött szolgálatteljesítési (munka) hely: az a meghatározott méretű (alapterületű) kijelölt hely (terület), amelyet az alkalmazott kizárólag szolgálati elöljárója vagy az adott munkavégzést közvetlenül irányító személy engedélyével, illetve leváltását követően hagyhat el; h) veszélyes haditechnikai eszköz: a haditechnikai eszközök beszerzésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 152/1999. (X. 22.) Korm. rendelet mellékletében felsorolt olyan haditechnikai eszköz, amely használatakor az alkalmazott egészsége, testi épsége — megfelelő védelem hiányában — súlyos károsító hatásnak lehet kitéve; i) veszélyes speciális munkaeszköz: a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés során használt saját gyártású olyan technikai eszköz, amely használatakor az alkalmazott egész sége, testi épsége — megfelelő védelem hiányában — súlyos károsító hatásnak lehet kitéve. A munkavédelem szervezete 3. § (1) A miniszter a szolgálatokat érintő munkavédelmi ágazati feladatait a Miniszterelnöki Hivatal állományába tartozó, erre kijelölt személy (a továbbiakban: munkabiztonsági főfelügyelő) útján gyakorolja. (2) A munkabiztonsági főfelügyelő ellenőrzi a szolgálatok munkabiztonsági tevékenységét, és ellátja a szolgálatok munkabiztonsági felügyelőinek szakmai irányítását. (3) A munkabiztonsági főfelügyelő jogosult — a szabálysértési eljárást kivéve — az Mvt. 84. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések megtételére. 4. § (1) A főigazgatók feladata az irányításuk alá tartozó szolgálatoknál az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek a biztosítása. E feladatukat munkabiztonsági felügyelők útján látják el. (2) A munkabiztonsági felügyelő tervezi, szervezi és ellenőrzi a szolgálat munkavédelmi tevékenységét és végzi a munkabiztonsági megbízottak szakmai irányítását. (3) A munkabiztonsági felügyelő munkavédelmi ügyekben a főigazgató nevében jogosult eljárni. Jogállását, hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzatban kell meghatározni, beosztását az állománytáblában kell rögzíteni. (4) A szolgálatoknál alkalmazandó munkabiztonsági felügyelők legkisebb kötelező létszámát, a munkavédelmi szakképesítési követelményeket és a munkavégzés napi időtartamát a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 5. § (1) A főigazgató az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit az irányítása alá tartozó szolgálatra vonatkozóan Munkavédelmi Szabályzatban (a továbbiakban: MvSz) határozza meg. Az MvSz kötelező tartalmi elemeit a rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. (2) A főigazgató évente köteles értékelni az általa irányított szolgálatnál a munkavédelem helyzetét és a munkavédelmi ellenőrzések tapasztalatait, valamint meghatározni az ezekkel kapcsolatos feladatokat. A szolgálat mun kavédelmi helyzetéről, illetve a munkavédelmi ellenőrzés eredményéről készített összefoglaló jelentést a munkabiztonsági főfelügyelő útján a miniszter részére fel kell terjeszteni. 6. § (1) A szolgálatok szervezeti egységeinek munkabiztonsági hatósági ügyeiben — a szolgálat egészét kivéve — első fokon a munkabiztonsági felügyelők járnak el. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben az első fokú határozat ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a főigazgatók bírálják el. (3) A szolgálat egészét érintő munkabiztonsági hatósági ügyekben első fokon a munkabiztonsági főfelügyelő jár el. (4) A munkabiztonsági főfelügyelő határozata ellen benyújtott fellebbezést másodfokon a miniszter bírálja el. 7. § A szolgálatok tevékenységük szerint, a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet 2. számú melléklete 1. pontjában foglaltak alapján, a II. munkavédelmi szempontú veszélyességi osztályba tartoznak. A munkavédelemmel összefüggő követelmények és eljárási rend [Az Mvt. 18. §-ának (3) bekezdéséhez] 8. § Veszélyes haditechnikai eszközt és veszélyes speciális munkaeszközt rendszeresíteni, üzembe helyezni vagy használatba venni csak abban az esetben lehet, ha az eszköz kielégíti az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeit, és ezt a körülményt a gyártó, importáló vagy beszerző szervezet, ennek hiányában az üzemeltető szolgálat megfelelőség (minőség) tanúsítás során igazolja vagy igazoltatja. (Az Mvt. 23. §-ához) 9. § A rendszeresített veszélyes haditechnikai eszközök és veszélyes speciális munkaeszközök biztonságos műszaki állapotának megőrzése érdekében az eszközök biztonsági felülvizsgálatát a megfelelőségi (minőségi) tanúsítványukban, műszaki leírásukban, illetve az üzemeltetésükre vonatkozó külön szabályzatban meghatározott időszakonként — de legalább 5 évenként — el kell végezni. A vizsgálatot az eszköz jellege szerint megfelelő, akkreditált vagy más, jogszabály által erre feljogosított személy vagy intézmény megbízásával, illetve az üzemeltető szolgálat bevonásával kell elvégezni. (Az Mvt. 27. §-ához) 10. § A kötött szolgálatteljesítési (munka) helyeken azoknak az alkalmazottaknak a részére, akik mozgásterükben a szolgálatteljesítés vagy a munkavégzés érdekében korlátozottak — amennyiben az adott feladat- vagy munkakör jellemző sajátosságai lehetővé teszik — 2 óra időtartamot meghaladó munka után, az étkezési időn kívül, 10 perc munkaközi szünetet vagy a végzett tevékenység jellegétől eltérő, más mozgással járó, a monoton munkavégzést megszakító egyéb tevékenységet kell biztosítani. (Az Mvt. 32. §-ához) 11. § Azokon a szolgálatteljesítési (munka) helyeken, ahol a veszélyforrás hatásait egyéni védőeszköz használatával vagy egyéb módon kiküszöbölni nem lehet, szervezési intézkedésekkel kell biztosítani az alkalmazottak egészségét károsító hatások (zaj-, rezgés-, por- és vegyi ártalom, sugárzás stb.) minimálisra történő csökkentését. (Az Mvt. 37. §-ához) 12. § A kijáratok, vészkijáratok, kijelölt menekülési utak kijelölésénél a veszélyes terület gyors és biztonságos elhagyásának szempontjain túl figyelembe kell venni az objektumok, épületek és létesítmények őrzési, biztonsági feltételeit is. [Az Mvt. 42. §-ának d) pontjához] 13. § Amennyiben a szolgálat hivatásos állományú tagjának szolgálatteljesítése során az egészségét, biztonságát fenyegető súlyos és közvetlen veszélyhelyzet alakul ki, jelen téstételi kötelezettség mellett, szolgálati elöljárója utasítása szerint szüntetheti be szolgálati feladata végrehajtását és hagyhatja el szolgálatteljesítési helyét. [Az Mvt. 51. §-ának (2) bekezdéséhez] 14. § (1) A szolgálat hivatásos állományú tagja munkavédelmi szempontból veszélyesnek minősülő helyen — a szolgálat belső normáiban meghatározott esetekben — szolgálati feladatot egyedül is elláthat. (2) Amennyiben a szolgálati elöljáró a végrehajtandó szolgálati feladat olyan várható veszélyéről szerez tudomást, amely a hivatásos állományú tag életét, testi épségét közvetlenül veszélyezteti, a veszélyeztetés megszüntetése és a feladat végrehajtása érdekében köteles gondoskodni a megfelelő létszám biztosításáról. (Az Mvt. 57. §-ához) 15. § (1) A szolgálatoknál — a munkabiztonsági hatósági tevékenység kivételével — a munkabiztonsági feladatok ellátásának segítésére munkabiztonsági megbízotta(ka)t lehet kijelölni. (2) A munkabiztonsági megbízottnak a feladata ellátásához szükséges munkabiztonsági alapismereti képzésben kell részesülnie. (3) A munkabiztonsági megbízottat kijelölése esetén megbízólevéllel kell ellátni, amelyben szakirányú feladatait is meg kell határozni. (4) A munkabiztonsági megbízottak létszámával és kijelölésével kapcsolatos szabályokat az MvSz-ben kell előírni. (Az Mvt. 58. §-ához) 16. § A főigazgatók a fegyveres szervek hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkaköri egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasságáról, a szolgálat-, illetve keresőképtelenség megállapításáról, valamint a belügyi egészségügyi szolgálat igénybevételéről szóló 21/2000. (VIII. 23.) BM—IM—TNM együttes rendeletben foglaltak szerint kötelesek biztosítani foglalkozás-egészségügyi szolgálat működését. [Az Mvt. 60. §-a (1) bekezdésének e) pontjához] 17. § A munkavédelmi vizsgára kötelezettek körét és a vizsgáztatás szabályait az MvSz-ben kell meghatározni. [Az Mvt. 63. §-ának (1) bekezdéséhez] 18. § A szolgálat hivatásos állományú tagja szolgálatteljesítése során életének, egészségének és a testi épségének veszélyeztetése esetén is köteles szolgálati elöljárója utasításait végrehajtani, szolgálati feladatát ellátni, kivéve ha azzal nyilvánvalóan bűncselekményt követne el. [Az Mvt. 64. §-ának (4) bekezdéséhez] 19. § A szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) balesetek kivizsgálásánál a rendelet 3. számú melléklete szerinti munkabaleseti jegyzőkönyvet kell alkalmazni. (Az Mvt. 69. §-ához) 20. § A külföldi kiküldetés, szolgálati út, illetve külszolgálat során elszenvedett szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) baleset bejelentési kötelezettségét a külföldi kiküldetésre, szolgálati útra, illetve külszolgálatra vonatkozó belső jelentéstételi, értesítési szabályok alkalmazásával és a belső biztonsági rendelkezések figyelembevételével kell teljesíteni. (Az Mvt. 81. §-ához) 21. § (1) A szolgálatok vonatkozásában a munkavédelmi tevékenység felügyeletét a 2. § d) pontjában meghatározott munkabiztonsági hatóság látja el. (2) A munkabiztonsági hatóság végzi az Mvt. 81. §-ának (3) bekezdése szerinti felügyeleti ellenőrzést, hatáskörében gyakorolja az Mvt. 81. §-ában meghatározott jogosultságokat. (Az Mvt. 82. §-ához) 22. § (1) A szolgálatok vonatkozásában munkavédelmi bírság kiszabásának nincs helye. (2) Felügyeleti jogkör keretében a munkabiztonsági hatóság jogosult és köteles az alkalmazottak életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető személy vagy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró ellen fegyelmi eljárást kezdeményezni. (Az Mvt. 84. §-ához) 23. § (1) A munkabiztonsági felügyelő jogosult: a) illetékességi területén valamennyi szolgálatteljesí tési (munka) helyen külön engedély nélkül ellenőrzést tartani; b) a szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) baleseteket — az állományilletékes parancsnok ez irányú felelősségét nem érintve — kivizsgálni; c) az állományilletékes parancsnokot felhívni az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos szolgálatteljesítés és munkavégzés követelményeinek teljesítésére; d) az állományilletékes parancsnokot a feltárt hiányosságok meghatározott határidőn belül történő megszüntetésére kötelezni; e) az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó előírásokat súlyosan megszegő alkalmazott esetében a kifogásolt szolgálatteljesítést vagy munkavégzést leállítani; f) az egészséget, testi épséget közvetlenül fenyegető veszély esetén — annak elhárításáig — a veszélyes tevékenység, illetőleg a szolgálatteljesítési (munka) hely, illetve munkaeszköz működésének, használatának ideiglenes felfüggesztését elrendelni; g) elrendelni az Mvt. 23. § (2) bekezdése szerinti vizsgálatot; h) a szolgálati kötelmekkel összefüggő (munka) baleset bejelentését vagy kivizsgálását elrendelni, ha a bejelentést vagy a kivizsgálást elmulasztották, vagy nem a jogszabályban foglaltaknak megfelelően végezték; i) a munkaeszközök és egyéni védőeszközök működését, használatát felfüggeszteni, ha az nem rendelkezik az Mvt. 18. § (3)—(4) bekezdésében meghatározott okirattal. (2) A munkabiztonsági felügyelő elrendelheti az (1) bekezdés e), f) és i) pontjaiban foglaltak esetén határozatának azonnali végrehajtását. (3) A munkabiztonsági felügyelő e rendelet előírásaival nem ellentétes jogszabályi rendelkezés által meghatározott esetekben köteles együttműködni — a titokvédelmi szabályok betartásával — más hatósággal és a munkabiztonsági főfelügyelővel. Záró rendelkezések 24. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) A munkavédelmi tevékenység ellátásának e rendelet szerinti feltételeit a szolgálatoknál 2004. december 31-ig fokozatosan kell kialakítani. (3) A szolgálatok a rendelet hatálybalépésétől számított 180 napon belül kötelesek az MvSz-t kiadni. (4) Ahol jogszabály munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőséget említ, azon az e rendelet szerinti munkabiztonsági hatóságot kell érteni. Kiss Péter s. k., a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter