6/2006. (II. 8.) BM rendelete a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2006. költségvetési támogat

6/2006. (II. 8.) BM rendelete a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárítási munkálatainak 2006. költségvetési támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, felhasználásának és elszámolásának részletes szabályairól. A Magyar Köztársaság 2006. évi költségvetéséről szóló 2005. évi CLIII. törvény 5. számú mellékletének 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: A támogatás igénylése 1. § (1) Támogatást az önkormányzatok kizárólag belterületi közterület, önkormányzati, állami vagy (műemlékeknél) egyházi tulajdonú intézmény védelme, illetve közvetlen életveszély elhárítása esetén igényelhetnek, komplex vizsgálat és éves munkaterv alapján. (2) Támogatási igényt a 2005-ben támogatást kapott önkormányzatok közül csak az nyújthat be, amely a 2005. évi támogatásról és a vállalt önrészről a 9/2005. (III. 11.) BM rendeletben meghatározottak szerint elszámolt. (3) A pályázat szempontjából a) pincének minősül a földkéregbe vájt mesterséges, falazott vagy falazatlan üreg, kivételt képeznek az ipari, bányászati céllal mélyítettek, illetve az épületek szerkezeti részét képező pincék, b) természetes partfalnak minősül az a földfelszín, ahol a szintkülönbség változása meghaladja a 3 métert és felületének legalább 2/3-ad részében 60°-nál meredekebb. Nem tekinthető partfalnak az 50%-ban megtámasztó szerkezettel ellátott partfal (támfal), valamint a működő és a felhagyott bányafal, c) földcsuszamlásnak minősül a természetes egyensúlyát vesztett lejtő vagy csúszólap mentén mozgó földtömeg, amely közintézményt vagy legalább három beépített ingatlant érint, illetve a csuszamlás árvizet vagy más katasztrófahelyzetet idézhet elő. (4) Támogatás igényelhető a már bekövetkezett károk elhárításához, a káresemények megelőzéséhez, valamint indokolt esetben a veszélyhelyzetet feltáró kutatásra (a továbbiakban: veszélyelhárítás). Amennyiben a védett érték kisebb mint a beruházási költség, a támogatás áttelepítésre is felhasználható. (5) Azon önkormányzat, amelynek a 2005. évben beadott, a 2. § (6) bekezdésnek megfelelő tartalmú pályázata forráshiány vagy formai okok miatt nem kapott támogatást, még fennálló – változatlan – igénye esetén szűkített tartalmú pályázatot nyújthat be, mely tartalmazza – az esetleges formai hiányosság pótlásán kívül – a 2. § (6) bekezdés b), f), j), k), l) pontjaiban felsoroltakat. 2. § (1) A pályázati rendszer működtetésére – a BM önkormányzati helyettes államtitkárának javaslata alapján – a belügyminiszter Szakértői Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság) nevez ki. A kinevezések visszavonásig érvényesek. (2) A támogatásban csak a veszélyelhárítási munkálatokhoz a Bizottság által elfogadott költségeinek megfelelő részét saját forrásként biztosító önkormányzatok pályázatai részesülhetnek. A szükséges minimális önrész az önkormányzat előző évi működési kiadásainak arányában: a) 50 millió Ft-ig 10%; b) 50–250 millió Ft-ig 20%; c) 250–1000 millió Ft-ig 30%; d) 1000 millió Ft fölött 40%. (3) A települési önrész maximálisan 30%-ának erejéig természetbeni hozzájárulás is elfogadható, amik a következők lehetnek: a védelmi feladatokhoz kapcsolódó, szakértelmet nem igénylő munkavégzés, anyag, szállítás. (4) A pályázatot három – egy eredeti és két másolati – példányban a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságához, illetve a Főváros és Pest megye esetében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósághoz (a továbbiakban: Igazgatóság) kell benyújtani. A pályázatok beadása folyamatos, az éves betervezett, megelőző jellegű beavatkozást célzó pályázatok elbírálásához a postai úton való beérkezés határideje 2006. április 1. és szeptember 1. Az Igazgatóság a pályázatot az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 64/B. § (3) bekezdésben foglaltak alapján megvizsgálja – hiányosság esetén –, az önkormányzatot 15 napon belül, 8 napos határidővel hiánypótlásra szólítja fel. (5) Új támogatási igény egy összefüggő helyszínre, egy igénybejelentésen adható be, melyen akár mindhárom veszélyforrás is előfordulhat. Ha csak pinceveszély-elhárításra pályázik az önkormányzat, akkor a település egészét kell egy helyszínnek tekinteni. (6) A pályázat előírt tartalma: a) tartalomjegyzék, b) adatlap és mellékletei (az önkormányzat felhatalma zással rendelkező képviselőjének aláírásával), c) a pályázat rövid szöveges indokolása, d) több év alatt, több helyszínen megvalósítható veszélyelhárítás esetén – az éves munkaterv mellett – az önkormányzat középtávú, komplex munkaterve (3. számú melléklet), e) a tervezett beavatkozás helyszínének ingatlan-nyilvántartási térképmásolata az érintett terület pontos bejelölésével, f) a beavatkozási terület tulajdoni lapjának három hónapnál nem régebbi másolata; fellelhető tulajdonos hiányában a jegyző nyilatkozata ennek tényéről, g) átnézeti helyszínrajz, az érintett terület és a települési belterülethez való viszonyának pontos bejelölésével, M=1:10 000 méretarányban, h) a Magyar Geológiai Szolgálat (a továbbiakban: MGSZ) illetékes területi hivatalának szakhatósági állásfoglalása a felszínmozgás veszélyességéről és a beavatkozás indokoltságáról (kivéve pincék veszélyelhárítása), i) a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes szervezeti egységének szakhatósági állásfoglalása a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 63. §-ában felsorolt esetekben, j) az önkormányzat 2005. évi költségvetési rendelete, vagy a költségvetési rendelet kivonat hitelesített másolata, amely tartalmazza az önkormányzati bevételeket és a kiadások főösszegét, a működési kiadások összegét, k) az önkormányzat saját (pénzbeni, illetve természetbeni) forrásrészét igazoló képviselő-testületi határozatának jegyzőkönyvi kivonata, amely tartalmazza a beruházás tárgyát, pontos összegét (teljes beruházás értéke, saját rész Ft-ban és %-ban), nyilatkozat a saját erő biztosításáról, esetlegesen több évre ütemezve, l) a tervezett beavatkozásról az építési hatóság jogerőre emelkedett és végrehajtható építési engedélye, amennyiben a beavatkozás (pályázott beruházás) építési engedélyhez kötött építkezési munkával jár. Építési engedélyhez esetleg nem kötött beavatkozás esetén az építésügyi hatóság nyilatkozatát arról, hogy a tervezett beavatkozás a vonatkozó jogszabályi előírásoknak – így különösen a településrendezési terveknek, helyi építési szabályrendeleteknek, ezek hiányában az illeszkedési szabályoknak – megfelel. (7) Az Igazgatóságok az ellenőrzött pályázatokat a hiánypótlás beérkezésétől számított 8 munkanapon belül 2 példányban (egy eredeti és egy másolati példányban) továbbítják a Bizottsághoz, a BM Településfejlesztési és -üzemeltetési Főosztály címére (1903 Budapest, Pf. 314). (8) Bekövetkezett káreseményről a 4. számú melléklet kitöltésével, a Bizottságnak azonnali tájékoztatást kell küldeni. (9) Évközi sürgős beavatkozást igénylő esetekben az Igazgatósághoz küldendő támogatási kérelemként elegendő a káresemény leírása, a kitöltött 1. számú melléklet (pincék esetében 2. számú melléklet is), helyszínrajz, tulajdoni lap, veszélyelhárítási terv és munkáinak költségei. A kérelmeket az Igazgatóság az esetleges hiánypótlást követő 8 napon belül továbbítja a Bizottsághoz. A pályázat döntési rendszere 3. § (1) A támogatásról a belügyminiszter határoz a Bizottság vizsgálata és javaslata figyelembevételével. (2) A belügyminiszter a pályázottnál kisebb támogatás megítéléséről is dönthet. Az önkormányzat ennek ismeretében, arányosan módosíthatja önrészvállalását, melyről az önkormányzat tájékoztatja az Igazgatóságot és a Bizottságot. (3) Az éves programok támogatásáról a Bizottság helyszíni szemléket követően, az 5. számú mellékletben meghatározott veszélyességi kategóriák és a védendő értékek alapján – a Bizottság által besorolva – április 1-jét, illetve szeptember 1-jét követő 60 napon belül a 2. § (9) bekezdésben foglalt sürgősségi esetekben pedig 15 napon belül tesz a döntésre javaslatot a belügyminiszter részére. (4) A pályázatok elbírálásánál először azon önkormányzatok igényeit kell elbírálni, ahol a lakosság 2006. január 1-jén a 3000 főt nem haladta meg. Az ennél nagyobb települések igényeit a fennmaradó összeg terhére lehet kielégíteni. (5) A természetes partfalak és földcsuszamlások okozta életveszély elhárítása esetében, a létesítmények fontosságát is figyelembe véve, előnyben kell részesíteni az önkormányzati, állami, egyházi tulajdonú (utóbbi esetben műemléki) belterületi közterületen lévő ingatlanok védelmét. Magántulajdonú ingatlanok életveszély-elhárítása csak az önkormányzati, állami vagy egyházi tulajdonú belterületi ingatlanokkal kapcsolatos pályázati igények kielégítése után fennmaradó összegből támogatható. (6) A pályázatok elbírálásánál – azonos szintű veszélyeztetettség esetén – előnyben részesülnek azon települések pályázatai, amelyek szerepelnek a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló 7/2003. (I. 14.) Korm. rendelet mellékletében. (7) A megítélt támogatás mértékéről, az esetleges elutasításról indokolással, a Bizottság a Belügyminisztérium honlapján (www.b-m.hu), valamint az Önkormányzatok Közlönyében és a Belügyi Közlönyben tájékoztatja a pályázókat. (8) Nem nyújtható támogatás, ha a káreseményt maga az önkormányzat okozta, vagy magántulajdonon fennálló közvetlen életveszély esetén azt az önkormányzat, illetve harmadik személy idézte elő. (9) Az önkormányzat köteles biztosítani a Bizottság számára a pályázott, veszélyelhárítást igénylő helyszínek szemléjét. (10) A támogatási keret részben az évközi, sürgős beavatkozást igénylő károk felszámolására kerül felhasználásra. E támogatási rendszerben beavatkozást igénylő helyzetnek csak az 5. számú melléklet 1. veszélyességi kategóriájába tartozó esetek minősülnek. (11) A belügyminiszter sürgős beavatkozást és különös méltánylást igénylő, kellően alátámasztott esetekben a szükséges önrész mértékét – egyedi elbírálás alapján – mérsékelheti. (12) Támogatás a veszélyelhárítás követelményeinek megfelelő, leginkább költségtakarékos megoldáshoz nyújtható. Amennyiben az önkormányzat más megoldást választ, támogatás csak úgy adható, ha a leginkább költségtakarékos és a választott módozat közti különbséget teljes egészében az önkormányzat (magántulajdonos) finanszírozza. A támogatás folyósítása 4. § (1) A támogatás visszatérítési kötelezettség nélküli juttatás. (2) A támogatást – tekintettel annak veszélyelhárítási, illetve kármentesítési jellegére – az önkormányzatok utólagos elszámolásra kapják meg. (3) A támogatás folyósítását a Bizottság elnöke a miniszteri döntést követően azonnal kezdeményezi a Magyar Államkincstárnál. A támogatás felhasználásának szabályai 5. § (1) Veszélyelhárítási támogatásban részesülő önkormányzat köteles megfelelő képesítéssel és a munkavégzés ellenőrzéséhez megállapított jogosultsággal rendelkező – műszaki ellenőri nyilvántartásban szereplő – műszaki ellenőrt alkalmazni. Pinceveszély-elhárítási munkákat csak bányakapitánysági igazolással rendelkező kivitelező végezhet. (2) A pályázathoz csatolt építési és egyéb hatósági engedélyben foglalt műszaki megoldástól eltérni csak a Bizottság előzetes hozzájárulása és a megfelelő engedély(ek) módosítása esetén szabad. (3) Ha az önkormányzat a támogatást részben vagy egészben jogtalanul vette igénybe, vagy nem a pályázatban megjelölt célra használta fel, akkor a jogtalanul igénybe vett támogatást köteles az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 64/B. §-a szerinti kamattal megnövelve a központi költségvetés javára visszafizetni. A támogatás elszámolásának szabályai 6. § (1) A támogatásban részesült önkormányzat a támogatás és az önrész rendeltetésszerű felhasználásáról szóló elszámolását a munkák befejezését követő 30 napon belül az Igazgatósághoz 2 példányban köteles megküldeni. (2) Az 5. § (1) bekezdésben foglaltak be nem tartása, valamint az 5. § (3) bekezdésben rögzített esetek e pályázati rendszerből egy évre való kizárást vonnak maguk után. (3) Az Igazgatóság az alakilag és számszakilag felülvizsgált és hiánypótolt elszámolások egy példányát 15 napon belül küldi meg a Bizottságnak. (4) Az elszámolásokhoz csatolni kell a) a ténylegesen elvégzett feladatokat és pénzügyi tel jesítéseket tartalmazó adatlapot és mellékleteit, polgármesteri (jegyzői) aláírással; b) a felelős műszaki ellenőr által záradékolt, tételes vállalkozói számlák másolatait; c) a számlák kiegyenlítését bizonyító pénzintézeti számlakivonatok másolatait; d) a tulajdonosi hozzájárulások befizetését igazoló bizonylatok másolatait (ha voltak); e) a közbeszerzési eljárás megtörténtének igazolását, illetve, hogy mely okból volt az elhagyható; f) a természetben teljesített munkák esetén fa) a munkabér elszámolásainak másolatait, fb) a felhasznált szállítások mennyiségéről (km, m3), értékéről jegyzői aláírással hitelesített igazolást, fc) a felhasznált anyagok mennyiségéről, értékéről jegyzői aláírással hitelesített igazolást, fd) összefoglaló főösszesítőt jegyzői és műszaki ellen őri aláírással hitelesítve; g) pincerendszerek veszélyelhárítása esetén a bányaka pitányság igazolásának másolati példányát arról, hogy a kivitelező felelős műszaki vezetője szerepel a föld alatti munkavégzésre jogosult felelős műszaki vezetői névjegyzékben. (5) A tervezői és kivitelezői számlák másolatait jegyzékbe kell foglalni. Ugyanez vonatkozik a pénzintézeti teljesítések másolataira is, a kölcsönös hivatkozásokkal együtt. (6) Ha a tervezői és kivitelezői munkák ellenőrzését külső szakértő látja el, úgy azok számláit a jegyzőnek kell ellenőriznie és igazolnia. (7) A vállalkozói (tervezői, kivitelezői) számláknak tételesen kell az egy-egy feladat mennyiségeit, egységárait és értéküket tartalmazni. A vállalkozói számlákból ki kell tűnnie, hogy – ha többféle feladat volt – egy-egy pincére, partfalra, földcsuszamlásra vagy kapcsolódó munkákra milyen ráfordítás történt. (8) A pince megerősítési munkáknál az elszámolásokból egyértelműen kiolvashatónak kell lennie, hogy mely köztulajdont érintő hatástalanítási feladat érdekében vált szükségessé. (9) Ha volt magántulajdonosi hozzájárulás, azt is fel kell tüntetni, hogy azt melyik pincénél, partfalnál, földcsu szamlásnál milyen helyrajzi számú ingatlannál használták fel. 7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. Dr. Lamperth Mónika s. k., belügyminiszter