59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról.

59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelete a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94.  § (1)  bekezdés c)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § i) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. § A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra tekintet nélkül a  kollégiumokra, függetlenül attól, hogy önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva működnek, b) a kollégiumban foglalkoztatott pedagógusokra és a  nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottakra, továbbá a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottakra, c) a kollégiummal jogviszonyban álló tanulókra (a továbbiakban: tanuló). 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában 1. csoportvezetői foglalkozás: a csoportvezető nevelőtanár által irányított, a csoporthoz tartozó tanulók számára kötelező foglalkozás, amelynek célja a  kollégiumi csoport életével kapcsolatos események, tevékenységek, feladatok, problémák megbeszélése, értékelése; 2. foglalkozási csoport: a  nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a  továbbiakban: Nkt.) 4.  mellékletében foglalt létszámok alapján megszervezett kollégiumi csoportok tanulóiból a  kollégium pedagógiai programja alapján a  kollégiumi neveléshez és oktatáshoz, a  szabadidő eltöltéséhez szervezett legalább öt tanulóból álló, pedagógus vagy a  kollégium vezetője által megbízott személy által irányított tanulóközösség; 3. kollégiumi csoport: az  Nkt. 4.  § 23.  pontja szerint a  kollégiumi, externátusi felvételt nyert tanulókból kialakított, pedagógus (csoportvezető nevelőtanár) által irányított állandó tanulóközösség, amelynek létszámát az Nkt. 4. melléklet 15. pontja alapján kell megállapítani; 4. kollégiumi közösségek működésével összefüggő foglalkozás: a  kollégiumi tanulók részére szervezett, pedagógus által irányított, a  kollégium folyamatos, rendszeres, zavarmentes működéséhez szükséges ismeretek átadását szolgáló foglalkozás; 5. kollégiumi szervezeti egység: az  Nkt. 28.  § (3)  bekezdésében meghatározott pedagógiai felügyelettel összefüggő, a  kollégium működtetéséhez, valamint a  kollégiumi élet szervezéséhez kapcsolódó feladat végrehajtásához kialakított, épületenként és nemenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz tanulóból álló, pedagógus által irányított tanulóközösség; 6. kötelező kollégiumi foglalkozás: pedagógus által irányított foglalkozás, amelyet a  kollégium köteles megszervezni, és amelyen a tanuló köteles részt venni; 7. szabadon választható foglalkozás: pedagógus által irányított foglalkozás, amelyet a  lehetséges kollégiumi kínálatból választott tanulói igény alapján a kollégium köteles megszervezni, és amelyen a tanuló választása alapján köteles részt venni; 8. szakkollégiumi foglalkozás: elsősorban speciális ismereteket adó, tudásgazdagító, a  valamely területen tehetséges tanulókat intenzíven továbbfejlesztő egyéni és csoportos foglalkozás, amely közösségi fejlesztést, a  szabadidő hasznos eltöltését szolgáló csoportos tevékenységek körét foglalja össze (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, program, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap); 9. tematikus csoportfoglalkozás: a 2. melléklet szerinti keretterv és a 3. mellékletben szereplő keretprogramterv alapján tervezett foglalkozás, amelyet vagy a  csoportvezetői foglalkozások keretében vagy a  felkészítő foglalkozások terhére kell megszervezni. 3. A kollégiumi foglalkozások formái, megszervezésükre vonatkozó szabályok 3. § (1) A  kollégium – a  nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez – a  tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez. (2) Az Nkt. 28. § (1) bekezdésében meghatározott időkeret terhére szervezett kollégiumi foglalkozás lehet a) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó felkészítő, egyéni vagy csoportos foglalkozás, b) közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozás, c) a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos foglalkozás, ezen belül ca) szakkör, cb) érdeklődési kör, cc) önképzőkör, cd) énekkar, ce) művészeti csoport, cf ) tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap, d) a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni foglalkozás, e) a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos foglalkozás. (3) A kollégiumban az Nkt. 28. § (3) bekezdésének keretein belül gondoskodni kell a) az iskolai, kollégiumi foglalkozásokon részt nem vevő tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletéről, b) a kollégium működtetéséről, c) a kollégiumi élet szervezéséről. 4. § (1) A tanulói részvétel szempontjából a kollégiumi foglalkozás lehet a) kötelező vagy b) szabadon választható. (2) A  tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni a  3.  § (2)  bekezdés a)  pontjában, heti egy órában a  3.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott foglalkozásokon. A  tanuló a  kollégium által biztosított lehetőségek közül további heti egy, szabadon választott foglalkozáson köteles részt venni. A  3.  § (2)  bekezdés a)  pontjában meghatározott foglalkozások látogatása alól a  tanuló – a  kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint, részben vagy egészben, kivéve az  ebben a  keretben szervezett tematikus csoportfoglalkozásokat – felmentést kaphat. (3) A  kollégiumi foglalkozásokat a  pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszervezni. Az  éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a  kötelező foglalkozásokat, továbbá a kollégium egészére az előre tervezhető szabadon választható foglalkozásokat. (4) A  kollégiumnak az  éves tanulói foglalkozási terv elkészítéséhez minden tanév első hetében fel kell mérnie, hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. (5) Az  éves tanulói foglalkozási tervet a  kollégium vezetője készíti elő, és a  nevelőtestület fogadja el a  kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a  tanév megkezdéséig, a  szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az  adott tanév szeptember 30-áig. Az  éves tanulói foglalkozási tervet az  elfogadást követő három munkanapon belül a  helyben szokásos módon közzé kell tenni. A  tanulók a  közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be írásban a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. 4. A középiskolai szakkollégiumokra, a középiskolai szakkollégiumi foglalkozásokra vonatkozó külön szabályok 5. § (1) A középiskolai szakkollégium a) a  köznevelés rendszerében a  kollégiumi nevelés országos szerepét és a  köznevelési kollégiumok feladatait kiegészítő, sajátos többletfeladatot ellátó kollégium, b) társadalompolitikai szempontból megfelelő közösségi környezet megteremtésével biztosítja a  teljes ember nevelését, ezáltal részt vállalva a  tudásalapú képzés értékorientált megalapozásában, ennek részeként vállalja a  hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű középiskolai szakkollégiumi tanulók tehetséggondozását lehetővé tevő, személyre szabott támogatását, c) a  határon túli magyarság szellemi műhelyeivel való rendszeres kapcsolattartás révén elősegíti a  tanulók magyarságtudatának komplex fejlesztését, d) kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszere révén segíti a kultúrák közötti párbeszédre való készség kialakítását, idegen nyelvi partnerkapcsolatok révén külön hangsúlyt helyez a  magyar kultúra értékeinek terjesztésére, népszerűsítésére, e) a  csoportok önszerveződésének előmozdításával, rendszeres közösségépítő foglalkozásokkal elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, f ) a  köznevelési rendszer más intézményeivel szoros együttműködésben felsőoktatási tanulmányokra való hatékony felkészítést vállal, g) bevonja a tanulóit ga) a rendszeres sportéletbe, gb) a művészeti képzésbe és önismereti, valamint közösségi programokba. (2) A középiskolai szakkollégium célja, hogy saját pedagógiai program kidolgozásával olyan többletkínálatot nyújtson, amely a) a tehetséggondozást, b) az értelmiségi feladatokra történő magas szintű, komplex felkészítést, annak értékalapú megalapozását, c) a társadalmi problémák iránti érzékenység elmélyítését, d) az  önálló, a  kollégiumban tanuló középiskolai – elsősorban gimnáziumi – tanulók nevelés-oktatáshoz kapcsolódó magas színvonalon működtetett, a  gimnáziumok számára az  oktatásért felelős miniszter (a  továbbiakban: miniszter) által kiadott gimnáziumi kerettantervekben meghatározott tudáselemekre is épülő személyiségfejlesztést, e) a pedagógiai programjában a 3. § (2) bekezdése szerinti csoport keretei között kiscsoportos – vagy egyéni – oktatási forma keretei között a több tudományterületet érintő ismeretszerzést, f ) a könyvtárának keretei között a korszerű információkeresési ismeretek elsajátítását és alkalmazását, g) a  kultúraközvetítő tevékenységének részeként a  magyar és a  nemzetközi tudományos és művészeti élet kiemelkedő képviselőivel való rendszeres találkozásokat segíti. (3) A  középiskolai szakkollégium a  nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez a  tanulók részére szakkollégiumi foglalkozásokat is szervez. (4) A tanuló a 4. § (2) bekezdésében foglaltakon túl a szakkollégium által biztosított, szabadon választható lehetőségek közül választott további heti három óra szakkollégiumi foglalkozáson köteles részt venni. (5) A  középiskolai szakkollégium a  tanítási év során legalább három hétvégi benntartózkodást igénylő komplex tehetséggondozó programot szervez. 6. § (1) A  miniszter a  középiskolai kollégium által benyújtott kérelem alapján a  döntését követő tanévtől viselhető szakkollégiumi címet ad annak a kollégiumnak, amelynek a fenntartója a kérelemhez csatolja a) három, az országos szakértői névjegyzékről kiválasztott és az érintett kollégiummal, valamint fenntartójával munkavégzésre irányuló jogviszonyban nem álló kollégiumi szakértő helyszíni látogatásra épülő szakmai állásfoglalását arról, hogy az  adott kollégium megfelel a  középiskolai szakkollégiumokra vonatkozó feltételeknek, b) a középiskolai szakkollégium működésére vonatkozó szakmai koncepciót, c) a  fenntartó – amennyiben a kollégium működtetője a  települési önkormányzat, akkor emellett a  települési önkormányzat – írásos nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a  középiskolai szakkollégium működésével járó többletköltségeket a  szakmai cím elnyerése esetén legalább négy tanéven keresztül vállalja, addig a szakkollégiumot nem szünteti meg, nem szervezi át, d) az országos kollégiumi szakmai szervezet támogató szakvéleményét. (2) A  miniszter a  kérelem benyújtását követően hatvan napon belül dönt, és erről a  fenntartót, valamint az  érintett kollégiumot értesíti. (3) A miniszter döntését követő tanévtől kezdődően a szakkollégium szakmai címet a középiskolai kollégium hivatalos dokumentumaiban használhatja. 5. A kollégiumi programok átdolgozására és bevezetésére vonatkozó szabályok 7. § (1) A kollégiumok a) az 1. melléklet szerinti Kollégiumi nevelés országos alapprogramja alapelvei, b) a 2. melléklet szerinti Kollégiumi foglalkozások keretterve, c) a 3. melléklet szerinti Kollégiumi foglalkozások keretprogramterve [a továbbiakban az a)–c) pontban foglaltak együtt: alapprogram] alapján készítik el pedagógiai programjukat. (2) A  kollégium helyi pedagógiai programjának – ha e  rendelet másképp nem rendelkezik – tartalmaznia kell a 2. mellékletben megjelölt témaköröket és foglalkozásokat, azok óraszámait. (3) A  gyógypedagógiai nevelésben részt vevő kollégium pedagógiai programjának megalkotása során a  Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletben meghatározott pedagógiai és egészségügyi rehabilitációs célokat és feladatokat is alkalmazni kell. (4) A nemzetiségi feladat ellátásában részt vevő kollégium pedagógiai programjának megalkotása során a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a  nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 17/2013. (III. 1.) EMMI rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell. (5) A  honvédelmi miniszter fenntartásában lévő, kollégiumi nevelést folytató köznevelési intézmény kollégiumi programja az  alaptevékenységében megjelölt speciális katonai nevelési feladatokra tekintettel, azok érvényre juttatása érdekében az  e  rendeletben megfogalmazottakhoz igazodóan, azoktól eltérő követelményeket is megfogalmazhat. 8. § (1) A kollégiumok az e rendeletben foglaltak alapján – az 5. és a 6. §-ban foglaltak kivételével – 2013. augusztus 31-éig vizsgálják felül pedagógiai programjukat. (2) Az Arany János Tehetséggondozó Programban részt vevő kollégiumok a pedagógiai programjuk felülvizsgálatához az  Arany János Tehetséggondozó Program kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszerét tartalmazó 4. mellékletet is alkalmazzák. (3) Az  Arany János Kollégiumi Programban részt vevő kollégiumok a  pedagógiai programjuk felülvizsgálatához az Arany János Kollégiumi Programra vonatkozó előírásokat tartalmazó 5. mellékletet is alkalmazzák. (4) Az  Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programban részt vevő kollégiumok a  pedagógiai programjuk felülvizsgálatához az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Programra vonatkozó előírásokat tartalmazó 6. mellékletet is alkalmazzák. (5) A  kollégiumok a  2013/2014. tanévben az  összes kollégiumi csoportjuk és valamennyi pedagógiai tevékenységük vonatkozásában az (1)–(4) bekezdés alapján felülvizsgált pedagógiai programjuk szerint kezdik meg a nevelő-oktató munkát. 6. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) A 10. § 2013. augusztus 31-én lép hatályba. (3) Az  e  rendelet hatálybalépésének időpontja és 2013. augusztus 31. között a  Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet (a  továbbiakban: R.) alapján kell a  kollégiumi nevelő-oktató munka szervezését végrehajtani. 10. § Hatályát veszti az R.. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere