31/2013. (VI. 28.) BM rendelete az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények para

31/2013. (VI. 28.) BM rendelete az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat katonai nyomozó hatóságairól és a bűncselekmények parancsnoki nyomozásáról. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 604.  § (4)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37.  § e)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 12.  § a)  pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. A katonai nyomozó hatóságok 1. § (1) Az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományának tagja (a továbbiakban: hivatásos állomány tagja) ellen indított katonai büntetőeljárásban – ha a  nyomozást nem a  katonai ügyész vagy a  legfőbb ügyész által a  katonai büntetőeljárásra kijelölt ügyész (a  továbbiakban együtt: katonai ügyész) végzi – a katonai nyomozó hatóságként eljáró illetékes parancsnok (a továbbiakban: parancsnok): a) az  Alkotmányvédelmi Hivatal hivatásos állományának tagja tekintetében az  Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatója, b) a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat hivatásos állományának tagja tekintetében a  Nemzetbiztonsági Szakszolgálat főigazgatója. (2) A parancsnok a nyomozóhatósági jogkörét személyesen vagy az e feladat ellátásával megbízott nyomozótiszt útján gyakorolja. (3) Ha az eljárást folytató katonai nyomozó hatóságnál nincs nyomozótiszt kijelölve, illetve ha a nyomozótiszt a feladata ellátásában akadályozott vagy az eljárásból kizárt, a nyomozást a parancsnok személyesen végzi. 2. A parancsnok hatásköre és illetékessége 2. § Nem tartozik a parancsnok hatáskörébe a nyomozás és az eljárás során keletkezett iratokat a katonai ügyésznek kell megküldeni: a) a főigazgató vagy helyettese által elkövetett katonai vétség miatt folytatott nyomozás esetén, b) ha a parancsnok tekintetében kizáró ok áll fenn. 3. § Ha a parancsnok a nyomozás során észleli, hogy a terhelt bűncselekménye vagy több bűncselekmény esetén azok valamelyike nem tartozik a  nyomozási hatáskörébe, a  feljelentést, továbbá az  eljárás során keletkezett iratokat három napon belül megküldi a katonai ügyésznek. 4. § A nyomozást az  a  parancsnok folytatja le, akinek a  büntetőeljárás megindításakor a  terhelt a  szolgálati alárendeltségébe tartozik. 3. A nyomozótiszt 5. § (1) Nyomozótisztként a parancsnok alárendeltjei közül a hivatásos állomány a) jogi egyetemi, vagy a  Rendőrtiszti Főiskolán, Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán szerzett felsőfokú végzettséggel rendelkező, és b) legalább tiszti rendfokozatú tagja jelölhető ki. (2) A  parancsnok a  nyomozótisztet parancsban jelöli ki. A  kijelölésről a  parancsnok a  katonai ügyészt a  parancs egy példányának megküldésével értesíti. (3) A  nyomozótiszti kijelölés megszűnik, ha azt a  parancsnok határozattal visszavonta. A  parancsnok erről a  katonai ügyészt nyolc napon belül értesíti. 6. § (1) A nyomozótiszt rendszeres, szervezett szakmai képzéséről a parancsnok, valamint az ügyészség gondoskodik. (2) Az  (1) bekezdés szerinti képzéshez, továbbá a nyomozói feladat végzéséhez szükséges időbeli, személyi, valamint dologi feltételeket a parancsnok biztosítja. 7. § Nyomozótisztként – a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 38. §-ában meghatározott kizáró okokon túl – nem járhat el az, akinek a terhelt szolgálati elöljárója. 8. § A nyomozótiszt a nyomozás során a parancsnok utasítása szerint jár el, aki irányítja a nyomozást és maga is ellenőrzi annak törvényességét. A  nyomozótiszt köteles a  parancsnokot a  nyomozás minden lényeges körülményéről tájékoztatni. 9. § A nyomozótiszt a nyomozás megindulásától folyamatosan végzi azokat a nyomozási cselekményeket, amelyek nem a parancsnok kizárólagos döntési hatáskörébe tartoznak. A 10. § (1) és (2) bekezdése szerinti határozatok, valamint előterjesztések tervezeteit a nyomozótiszt készíti el. 4. A parancsnoki nyomozás 10. § (1) A katonai nyomozó hatóság által meghozott döntés esetén a parancsnoki nyomozás során kizárólag a parancsnok döntési hatáskörébe tartozik: 1. a nyomozótiszt kizárása, 2. a nyomozás elrendelése, 3. a feljelentés-kiegészítés elrendelése, 4. a feljelentés áttétele, 5. a feljelentés elutasítása, 6. a nyomozás felfüggesztése, 7. a nyomozás megszüntetése, 8. a védő kirendelése, a védő kirendelésének visszavonása, a védő kirendelés alóli felmentése, 9. a kirendelt védő díjának és költségtérítésének megállapítása, 10. a szakértő kirendelése, kizárása, felmentése, 11. a szakértő díjának megállapítása, 12. a tanú és a szakértő mentességre történt hivatkozásának elbírálása, 13. az igazolási kérelem elbírálása, 14. a terhelt őrizetbe vétele és az őrizet megszüntetése, 15. a házkutatás és a motozás elrendelése, 16. a lefoglalás elrendelése és megszüntetése, 17. a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés elrendelése, 18. a biztosítási intézkedés alkalmazása és feloldása, 19. az elővezetés elrendelése, 20. a  nyomozás befejezése és az  iratok ismertetése után a  gyanúsított vagy a  védő indítványával kapcsolatos, a Be. 193. § (3) bekezdése szerinti határozat meghozatala, 21. az  iratoknak a  katonai ügyészhez – vádemelési vagy parancsnoki fegyelmi hatáskörben történő elbírálási javaslattal – való megküldése, 22. a panasz benyújtásától számított három napon belül a panasznak történő helyt adás, vagy a panasz elbírálás végett történő felterjesztése, 23. a Be. 195. § (3) bekezdése alapján a határozat végrehajtásának felfüggesztése. (2) A Be. 165. § (2) bekezdésében meghatározott, a bíróság vagy az ügyészség hatáskörébe tartozó eljárási cselekmény elvégzésének vagy határozat meghozatalának szükségessége esetén a  katonai ügyészt a  parancsnok tájékoztatja, a döntés meghozatalára irányuló indokolt előterjesztéssel. 11. § A parancsnok a nyomozása során a katonai ügyész szakmai segítségét kérheti. 12. § Ha a  nyomozást a  megindulásától számított két hónapon belül nem fejezik be, a  parancsnok e  határidő lejárta előtt legalább tíz nappal a  nyomozás határidejének meghosszabbítására a  katonai ügyészhez előterjesztést tesz. Az előterjesztéshez mellékelni kell a még szükséges, de el nem végzett nyomozási cselekmények részletes tervét is. 13. § (1) A nyomozótiszt a  jelentősebb tárgyi súlyú vagy bonyolultabb, előreláthatóan két hónapon túli nyomozást igénylő ügyben a  nyomozás megindulását követően haladéktalanul nyomozási tervet készít és azt jóváhagyás végett bemutatja a parancsnoknak. (2) A  nyomozási terv tartalmazza a  nyomozás eredményes lefolytatásához szükséges feladatokat és azok tervezett ütemezését. Az  eljárás során feltárt új adatok és szempontok figyelembevételével a  nyomozási tervet szükség szerint módosítani kell. 14. § Az újabb bűncselekmények megelőzése végett a nyomozás során fokozott figyelmet kell fordítani a bűncselekmény elkövetését elősegítő, illetve megkönnyítő okok, körülmények felderítésére. Az  ennek érdekében megtett intézkedéséről vagy azzal kapcsolatos javaslatáról, továbbá a  Be. 63/A.  § (1)  bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettsége teljesítéséről a parancsnok a katonai ügyészt értesíti. 15. § Az eljárás során az  egyes nyomozási cselekményekről készült iratokat három példányban, az  érdekelteknek a  Be. szabályai szerint kézbesítendő határozatokat a szükséges példányszámban kell elkészíteni. 16. § (1) Ha a parancsnok a hatáskörébe nem tartozó kényszerintézkedés elrendelését tartja szükségesnek, a katonai ügyészt erről haladéktalanul értesíti, egyben – az addig keletkezett iratokat mellékelve – arra írásban előterjesztést tesz. (2) Ha az  őrizetbe vételkor már megállapítható, hogy indokolt az  előzetes letartóztatás elrendelésének kezdeményezése, az előterjesztést haladéktalanul, de legkésőbb az őrizetbe vétel elrendelését követő huszonnégy órán belül meg kell küldeni a katonai ügyésznek. (3) A  parancsnok haladéktalanul előterjesztést tesz a  katonai ügyésznek, ha az  előzetes letartóztatás, az  ideiglenes kényszergyógykezelés vagy a lakhelyelhagyási tilalom megszüntetését látja szükségesnek. (4) A  parancsnok az  előzetes letartóztatás meghosszabbítására vonatkozó javaslatát – a  nyomozási iratok egy példányával együtt – a  letartóztatás határidejének lejárta előtt legalább tíz nappal köteles megküldeni a  katonai ügyésznek. Az előterjesztéshez mellékelni kell a még végrehajtásra váró nyomozási cselekmények tervét is. (5) Ha a  hivatásos állomány tagjával szemben a  bíróság a  Be. 138/A.  §-a alapján távoltartást rendel el, a  parancsnok megteszi a szükséges intézkedéseket a végrehajtás biztosítására. 17. § A hivatásos állomány tagjának a nyomozás során elrendelt őrizetét rendőrségi fogdában kell végrehajtani. 18. § (1) Az  elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének elrendelésére a  parancsnok tesz előterjesztést a katonai ügyészhez. (2) Az elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele indítványozása iránti előterjesztésnek tartalmaznia kell: a) az eljáró katonai nyomozó hatóság megnevezését, az ügyirat számát, b) a bűncselekmény Btk. szerinti megjelölését, c) a bűncselekmény történeti tényállását, d) a  bűncselekmény gyanúját, illetve az  elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tétele feltételeinek fennállását alátámasztó bizonyítékokat, e) javaslatot a  Be. 158/B.  § (4)  bekezdés a)  pontja szerinti elektronikus adat ideiglenes eltávolításának indítványozására, f ) az elektronikus adat forrásának azonosítására szolgáló adatokat: fa) IP címet ipv4 vagy ipv6 szabvány szerint és alhálózati maszkot, fb) domain nevet, fc) URL címet, fd) portszámot, g) az elektronikus adatot tároló tárhelyszolgáltató nevének és címének, illetve elnevezésének és székhelyének, telephelyének vagy fióktelepének, a cégjegyzék- vagy egyéb nyilvántartási számának, továbbá a képviseletre jogosult nevének és címének a megjelölését. (3) A  (2)  bekezdés g)  pontja esetében ha a  tárhelyszolgáltató külföldi, a  székhely szerinti államban működő nyilvántartás adatait szükséges beszerezni. (4) Ha a  domain név alatt található elektronikus adatok teljes körére fennállnak a  hozzáférhetetlenné tétel elrendelésének feltételei, az erre való utalást is tartalmazza az előterjesztés. (5) Ha az  elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett elektronikus adat forrásának azonosításra szolgáló adatok megállapítása különleges szakismeretet igényel, szaktanácsadót kell alkalmazni. (6) Ha az  elektronikus adat ideiglenes hozzáférhetetlenné tételének további fenntartása már nem indokolt, vagy ha a  nyomozást a  parancsnok megszüntette – kivéve, ha a  Be. 569.  § szerinti eljárás lefolytatásának van helye – haladéktalanul előterjesztést kell tenni a katonai ügyészhez a kényszerintézkedés megszüntetése és az elektronikus adat visszaállítása iránt. Az  előterjesztés megtételére a  parancsnok jogosult. Az  előterjesztés tartalmára a (2) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell. (7) E § alkalmazásában 1. domain név: az internet egy meghatározott részét, tartományát egyedileg leíró megnevezés, 2. elektronikus adat: a  hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltatók által az  elektronikus hírközlő hálózat útján közzétett olyan adat, amely egyedi azonosítók, mint az  IP cím és URL cím, domain név és portszám alapján beazonosítható, 3. IP cím: egyedi hálózati azonosító, amely a hozzátartozó alhálózati maszkkal együtt meghatározza, hogy mely hálózati címen érhető el az elektronikus adat, 4. portszám: a  TCP/IP és az  UDP, illetve SCTP protokollokban az  adott célszerveren a  logikai csatlakozást meghatározó jelzőszám, 5. URL cím: egységes erőforrás azonosító, amely egyetlen címben foglalja össze az  interneten megtalálható elektronikus adat azonosításához szükséges legfontosabb információkat, mint a protokoll, a domain név vagy IP cím, a portszám és az elérési út a célszerveren. 19. § (1) A  nyomozás során hozott határozat elleni panaszt, valamint a  katonai nyomozó hatóság intézkedése vagy intézkedésének elmulasztása miatt bejelentett panaszt – amennyiben annak három napon belül nem ad helyt – a parancsnok a nyomozás során keletkezett iratokkal, valamint a panasszal kapcsolatos nyilatkozatával együtt küldi meg a katonai ügyésznek. (2) A terheltnek vagy más érdekeltnek a nyomozás során szóban tett panaszát írásba kell foglalni. 20. § (1) A  nyomozás befejezését követően a  parancsnok az  eljárás során keletkezett iratok két példányát a  nyomozás határidejének lejárta előtt, de legkésőbb a  nyomozás befejezését követő három napon belül megküldi a  katonai ügyésznek, az iratok harmadik példányát pedig irattárazza. (2) A nyomozási iratok részeként továbbítani kell a) a bűnügyi nyilvántartás terheltre vonatkozó értesítését, b) a terhelt minősítését, a dicséreteiről és fenyítéseiről szóló okmányok másolatát, c) az illetmény-számfejtést végző szervnek a terhelt illetményéről szóló igazolását, továbbá d) a bűnjeljegyzéket és a bűnügyi költségjegyzéket. (3) A  bűnjelet a  nyomozási iratokkal együtt kell megküldeni. Amennyiben a  bűnjel csatolása – annak jellegénél fogva – nem lehetséges vagy más fontos ok azt indokolja, a  bűnjelnek a  bűncselekménnyel kapcsolatos egyedi tulajdonságait rögzítő iratot vagy fényképet kell a nyomozási iratokhoz csatolni. 21. § Ha a  parancsnok az  általános megelőzés, a  katonai rend és fegyelem megszilárdítása érdekében indokoltnak tartja, hogy a  bíróság a  tárgyalást a  Be. 278.  § (2)  bekezdése alapján ne a  bíróság hivatalos helyiségében, hanem a rendvédelmi szerv hivatalos helyiségében tartsa meg, ennek indítványozására a katonai ügyésznek javaslatot tesz. 22. § A parancsnoki nyomozás során a sajtó részére a parancsnok adhat tájékoztatást. 5. Záró rendelkezések 23. § Ez a rendelet 2013. július 1-jén lép hatályba. 24. § Hatályát veszti a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai által elkövetett katonai vétségek parancsnoki nyomozásáról szóló 7/2003. (VI. 27.) MeHVM–IM együttes rendelet 1. § (2) bekezdés b) és c) pontja. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter