📄 Jogszabály szövege
41/2018. (XI. 20.) HM utasítása a munkavédelmiképviselő-választás végrehajtásáról.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontja, valamint a honvédelemről és a Magyar Honvédségről,
valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2. § (5) bekezdés a) pontja alapján a következő utasítást adom ki:
1. Általános rendelkezések 1. § (1) Ezen utasítás hatálya a Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a honvédelemért felelős miniszter
(a továbbiakban: miniszter) közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetekre, és a Magyar Honvédség
(a továbbiakban: MH) hadrendje szerinti szervezetekre, valamint a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálatra
(a továbbiakban: KNBSZ) (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezet) terjed ki.
(2) Ezen utasítás szabályai
a) a nemzetközi kötelezettségvállalással összefüggő feladatok ellátására tartósan vagy ideiglenesen megalakított,
nem az MH kötelékébe tartozó és
b) a külföldi szolgálatot ellátó
honvédelmi szervezeteknél nem alkalmazhatóak.
2. § (1) Munkavédelmi képviselőt kell választani minden honvédelmi szervezetnél.
(2) Munkavédelmi képviselőt külön kell választani a honvédelmi szervezet más helyőrségben települt kikülönített
alegységénél, ha a szervezet alapító okirata a kikülönített alegység vezetését ellátó parancsnok, vezető számára
munkáltatói jogkört állapít meg.
(3) Új honvédelmi szervezet alapítása esetén az annak alapítását követő kilencven napon belül kell munkavédelmi
képviselőt választani.
3. § (1) Munkavédelmi képviselő választására jogosult
a) az MH személyi állományának – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges
jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 40. § (1) bekezdése
szerinti – tagja és
b) a KNBSZ személyi állományának – a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény
20. § (1) bekezdése szerinti tagja
(a továbbiakban együtt: munkavállaló).
(2) A munkavédelmiképviselő-választás előkészítéséért, lebonyolításáért az állományilletékes parancsnok
(a továbbiakban: munkáltató) felelős. 4. § (1) A megválasztandó munkavédelmi képviselők számát a Magyar Honvédségre, illetve a katonai nemzetbiztonsági
szolgálatokra vonatkozó eltérő munkavédelmi követelményekről, eljárási szabályokról szóló 1/2009. (I. 30.)
HM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. mellékletében foglaltak figyelembevételével kell meghatározni.
(2) Ha a honvédelmi szervezet létszámnövekedése miatt a munkavállalók és a munkavédelmi képviselők minimális
létszáma legalább hat hónapon át nincs összhangban az R. 3. mellékletében foglaltakkal, és a szükséges létszám
a megválasztott pótképviselőkből sem biztosítható, új munkavédelmi képviselőt kell választani.
5. § (1) Munkavédelmi képviselővé az a munkavállaló választható, aki a munkáltatónál legalább hat hónapja szervezett
munkavégzés keretében van foglalkoztatva.
(2) Nem választható munkavédelmi képviselővé – a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban:
Mvt.) 70/A. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl – az, aki munkáltató, illetve munkáltatói jogkört gyakorol,
valamint aki a munkáltató, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló közeli hozzátartozója.
(3) Az új honvédelmi szervezet alapítása miatt tartandó munkavédelmiképviselő-választáson a szervezett munkavégzés
időtartamára vonatkozó feltétel nem alkalmazható.
2. Választás előkészítése 6. § (1) A munkavédelmiképviselő-választás időpontját a munkáltató határozza meg.
(2) A munkavállaló munkavédelmiképviselő-választáson való részvétele lehetőségének biztosítása munkáltatói feladat.
(3) A munkáltató a munkavédelmiképviselő-választás végrehajtásának honvédelmi szervezetre vonatkozó részletes
szabályait legkésőbb nyolc héttel a választást megelőzően határozza meg.
(4) A részletes szabályok meghatározása során a munkáltató figyelembe veszi a honvédelmi szervezet rendszeresített
létszámát, telephelyei számát, szakmai tagoltságát, a telephelyek parancsnokait megillető munkáltatói jogokat,
továbbá bekéri a munkavállalók és az érdekképviselettel rendelkező szakszervezetek véleményét, javaslatát is.
7. § (1) A munkáltató
a) meghatározza és – a honvédelmi szervezetnél szokásos módon – közzéteszi a választásra jogosult, valamint
a választható munkavállalók névjegyzékét,
b) meghatározza a jelöltállítás rendjét, határidejét, valamint a választás időpontját,
c) kijelöli a szavazatszedő bizottságban részt vevő munkavállalókat,
d) gondoskodik a jelölés és a választás törvényes rendjének megőrzéséről, és
e) megállapítja a szavazatszámlálás részletes szabályait.
(2) A jelölést és a választást a honvédelmi szervezet munkarendjére, leterheltségére, valamint egyéb sajátosságaira
tekintettel kell megszervezni. A választást a honvédelmi szervezet telephelyein lehetőleg azonos időpontban kell
tartani.
3. A jelölés 8. § (1) A munkavédelmiképviselő-választáson jelöltet állíthat a választásra jogosult munkavállalók legalább tíz százaléka,
illetve az adott állománycsoportba tartozó munkavállalók legalább húsz százaléka.
(2) Az (1) bekezdés szerinti jelölést a támogató munkavállalók aláírásával írásba kell foglalni, és el kell juttatni
a munkáltatóhoz. A jelöltek írásban nyilatkoznak a jelölés elfogadásáról.
(3) A honvédelmi szervezetnél képviselettel rendelkező szakszervezet önállóan állíthat jelöltet. A jelölést írásban kell
eljuttatni a munkáltatóhoz.
(4) A munkáltató a választást megelőzően legalább három héttel közzéteszi a jelöltek listáját.
(5) A jelöltlista akkor tehető közzé, ha a jelöltállítás érvényes volt. A jelöltállítás érvényes, ha a jelöltek száma
az R. 3. melléklete szerinti – az adott honvédelmi szervezetre irányadó – minimális munkavédelmi képviselői
létszámot eléri.
9. § (1) A munkáltató – a jelöltlistának megfelelően – elkészítteti a szavazólapokat. A szavazólapra a jelöltek nevük szerint
ábécébe rendezve, sorrendben kerülnek fel. A szavazólapon a szakszervezet által állított jelölt neve mellett a jelölő
szakszervezet nevét is fel kell tüntetni.
(2) A munkáltató gondoskodik a szavazás megszervezéséről, és a szavazatszedő bizottságok felkészítéséről.
4. Munkavédelmiképviselő-választás 10. § (1) A munkavédelmi képviselő titkos és közvetlen szavazás útján kerül megválasztásra.
(2) A választásra jogosult munkavállaló a szavazólapon legfeljebb az R. 3. melléklete szerinti – az adott honvédelmi
szervezetre irányadó – maximális számú jelöltet jelöl meg.
11. § (1) A választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint fele részt vett. Ebből a szempontból nem
vehető figyelembe az a választásra jogosult munkavállaló, aki a választás időpontjában jogszerű távollét miatt,
a választáson nem vett részt.
(2) Érvénytelen választás esetén a választást legalább harminc, de legfeljebb kilencven napon belül meg kell ismételni.
(3) A megismételt választás akkor érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett.
(4) A megismételt választás érvénytelensége esetén újabb munkavédelmiképviselő-választást legkorábban egy év
elteltével lehet tartani. 12. § (1) A szavazólapon a választani kívánt jelöltek nevét egyértelműen kell megjelölni.
(2) Érvénytelen a szavazat, ha
a) az nem a 9. § (1) bekezdése szerinti szavazólapon került leadásra,
b) nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a szavazatot kire adták le, vagy
c) a szavazólapon a maximálisan megválasztható jelöltek számánál több került megjelölésre.
13. § (1) A munkáltatónál a szavazóurnák csak a választás befejezése után, azonos helyen és időpontban bonthatók fel.
(2) A szavazatokat a szavazatszedő bizottság számolja össze, és az eredményről tájékoztatja a munkáltatót.
14. § (1) A választásról a munkáltató jegyzőkönyvet készít.
(2) A jegyzőkönyv tartalmazza különösen:
a) a szavazóurnák felbontása körülményeit,
b) a választás helyét és időpontját,
c) a 11. § (1) bekezdése szerinti szavazásra jogosultak számát,
d) a szavazáson résztvevők számát,
e) az összes leadott szavazatok számát,
f ) az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát,
g) az egyes jelöltekre leadott szavazatok számát,
h) a megválasztott munkavédelmi képviselők és pótképviselők nevét, és
i) a választással összefüggő esetleges vitás ügyet, és az ezzel kapcsolatos döntést.
(3) A választási jegyzőkönyvet a szavazatszedő bizottság tagjai aláírását követően a munkáltatónál szokásos módon
közzé kell tenni.
(4) A jegyzőkönyvet a soron következő munkavédelmiképviselő-választásig a honvédelmi szervezetnél meg kell őrizni.
Ezen kötelezettség az érvényes és érvénytelen választás esetén egyaránt a munkáltatót terheli.
5. A választás eredménye 15. § (1) Munkavédelmi képviselővé megválasztottnak azt az R. 36/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti állománycsoportba tartozó
jelöltet kell tekinteni, – az R. 3. mellékletében meghatározott maximális létszámig – aki a leadott érvényes szavazatok
közül a legtöbbet, de legalább a szavazatok harminc százalékát megszerezte. Szavazategyenlőség esetén az adott
munkáltatónál fennálló hosszabb jogviszonyt kell figyelembe venni.
(2) A legalább harminc százalékot megszerzett, de az állománycsoportra vonatkozó létszámkorlát miatt munkavédelmi
képviselőnek nem tekinthető munkavállalókat pótképviselőként kell nyilvántartásba venni.
(3) Az (1) bekezdés szerint megválasztott munkavédelmi képviselő megbízatása a választási jegyzőkönyv közzétételét
követő munkanapon kezdődik.
(4) A megválasztott munkavédelmi képviselő a honvédelmi szervezet valamennyi munkavállalójának képviseletére
jogosult.
16. § (1) Eredménytelen a választás, ha a 11. § (1) és (2) bekezdése szerinti választásokat követően a 15. § (1) bekezdése szerint
megválasztott munkavédelmi képviselők száma nem éri el az R. 3. melléklete által a honvédelmi szervezetre
meghatározott minimális létszámot.
(2) Eredménytelen választás esetén az R. 3. melléklet szerinti maximális létszám és a megválasztott munkavédelmi
képviselői létszám különbözeteként fennmaradó helyekre harminc napon belül új választást kell tartani.
(3) Új választást azon állománycsoport vonatkozásában kell tartani, amely esetében a képviseletre vonatkozó,
az R. 36/C. § (1) és (2) bekezdése szerinti feltétel nem teljesült.
(4) A munkáltató döntése esetén új választást kell tartani abban az esetben is, ha a választás eredményesnek minősült,
de az R. 3. mellékletében a honvédelmi szervezetre vonatkozó maximális létszámban nem került munkavédelmi
képviselő megválasztásra.
(5) A (4) bekezdés szerinti új választást a 8. § (1)–(3) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával kell kezdeményezni.
17. § (1) Az új választás előkészítése és lebonyolítása a munkáltató feladata.
(2) Az új választásra a választást megelőző tizenötödik napig új jelöltek is állíthatók.
(3) Az új választás érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint egyharmada részt vett. Munkavédelmi
képviselővé megválasztottnak a 15. § (1) bekezdése szerinti feltételt teljesítő jelöltet kell tekinteni.
(4) A létszámkorlát miatt munkavédelmi képviselőnek nem tekinthető munkavállalókat, valamint az új választáson
az érvényesen leadott szavazatok legalább húsz százalékát megszerző jelölteket pótképviselőként kell nyilvántartásba
venni.
(5) Az új választás érvénytelensége esetén nem kell újabb munkavédelmiképviselő-választást tartani.
6. A munkavédelmi képviselő megbízatásának megszűnése 18. § (1) A munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik, ha
a) a jogviszonya megszűnik,
b) az 5. § (2) bekezdése szerinti feltétel ránézve bekövetkezik,
c) a munkavállalók a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint visszahívják vagy
d) lemond.
(2) A munkavédelmi képviselő visszahívásáról szavazást kell tartani, ha ezt a választásra jogosult munkavállalók
legalább harminc százaléka írásban indítványozza.
(3) A szavazás érvényes, ha ezen a választásra jogosult munkavállalók több mint fele részt vett. A visszahíváshoz
a leadott érvényes szavazatok több mint kétharmada szükséges.
(4) Visszahívásra irányuló indítvány egy éven belül ismételten nem kezdeményezhető.
(5) A munkavédelmi képviselő visszahívásáról történő szavazásra a megválasztására vonatkozó szabályokat kell
megfelelően alkalmazni. 19. § Ha a munkavédelmi képviselő megbízatása megszűnik, a képviselő helyére a megválasztott pótképviselők közül kell
pótképviselőt behívni.
7. Jogorvoslat 20. § (1) A jelöléssel, a választás lebonyolításával vagy eredményével kapcsolatban felmerülő vita esetén, az annak
észlelésétől számított legfeljebb nyolc napon belül egyeztetést lehet kezdeményezni.
(2) Az egyeztetés kezdeményezésére a munkavállaló és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet
jogosult.
(3) Az egyeztetés alapján a vitás kérdésről a munkáltató öt napon belül döntést hoz.
(4) Az egyeztetés kezdeményezésére jogosultak a munkáltató döntésével szemben panasszal annak közlésétől számított
öt napon belül a munkáltató útján a miniszterhez fordulhatnak.
(5) A miniszter a panasz beérkezésétől számított harminc napon belül a panaszban foglaltakat elbírálja. A miniszter
határozatával a munkáltató döntését helyben hagyja, megsemmisíti vagy megváltoztatja.
(6) A miniszter megsemmisíti a választási bizottság döntését, ha az eljárási szabályok lényeges megsértését állapítja meg.
A miniszter határozatát a HM jogi képviseletének ellátásáért felelős szerve készíti elő.
21. § A miniszter döntésével szemben az Mvt. 70/A. § (3) bekezdése és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény
289. §-a szerint a munkavállaló és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet öt napon belül bírósághoz
fordulhat.
8. Záró rendelkezések 22. § Ez az utasítás a közzétételét követő nyolcadik napon lép hatályba.
23. § (1) A 2. § (1) bekezdése szerinti munkavédelmiképviselő-választást a (2) bekezdésben foglalt kivétellel ezen utasítás
hatálybalépését követő 90 napon belül kell megtartani.
(2) Ezen utasítás hatálybalépésekor munkavédelmi képviselővel rendelkező honvédelmi szervezetnél ezen előírásokat
a munkavédelmi képviselő mandátumának lejárta miatt szükségessé váló munkavédelmiképviselő-választás során
kell alkalmazni.
Dr. Benkő Tibor s. k.,
honvédelmi miniszter
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.