246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelete a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. LVII. törvény végrehajtá

246/2018. (XII. 17.) Korm. rendelete a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. LVII. törvény végrehajtásáról. A Kormány a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018.  évi LVII.  törvény 12.  § a)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 2. alcím és az  1.  melléklet tekintetében a  Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 3–7. alcím tekintetében a  Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018.  évi LVII. törvény 12. § c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 8. alcím és a  2.  melléklet tekintetében a  Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a 9. alcím tekintetében a Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény 12. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. A bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatására jogosult miniszter kijelölése 1. § A Kormány a  Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018.  évi LVII.  törvényben (a  továbbiakban: Törvény) meghatározott bejelentéssel (a  továbbiakban: bejelentés) összefüggő eljárás lefolytatására a  polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős minisztert (a  továbbiakban: miniszter) jelöli ki. 2. A bejelentési kötelezettség alá tartozó tevékenységek köre 2. § A Törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség alá – a  Törvény 2.  § (4)  bekezdése szerinti tevékenységi körökön belül – az 1. mellékletben meghatározott tevékenységek tartoznak. 3. A bejelentés és a miniszter bejelentéssel összefüggő eljárásának részletes szabályai 3. § A tulajdonszerzésre vagy az  üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügyletet az  arra irányuló szerződés, előszerződés vagy az  ezek megkötésére irányuló megállapodás létrejöttétől, az  újonnan felvett tevékenység cégnyilvántartásba történt bejegyzését a  bejegyzés megtörténtétől számított tíz napon belül, – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – magyar nyelven kell bejelenteni a miniszternél. 4. § (1) A bejelentésnek tartalmaznia kell a) a külföldi befektető természetes személy aa) természetes személyazonosító adatait és magyarországi lakcím adatát vagy szálláshelyét, valamint – magyarországi lakcímadat vagy szálláshely hiányában – külföldi lakó- vagy tartózkodási helyét, ab) állampolgárságát, ac) írásbeli kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, b) a külföldi befektető jogi személy vagy egyéb szervezet ba) nevét, székhelyét és magyarországi fióktelepének címét, bb) hivatalos nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat ellátó állam megjelölését, bc) írásbeli kapcsolattartásra szolgáló elérhetőségét, c) a külföldi befektető képviseletében eljáró természetes személy a) pontban megjelölt adatait, valamint d) a külföldi befektető képviseletében eljáró jogi személy vagy egyéb szervezet b) pontban megjelölt adatait. (2) A  bejelentéshez csatolni kell a  Törvény 5.  § (2)  bekezdésében meghatározott, valamint – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a  tulajdonszerzésre vagy az  üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügylettel, illetve az újonnan felvett tevékenység cégjegyzékbe történt bejegyzésével összefüggésben keletkezett okiratokat, ideértve a  tulajdonszerzésre vagy az  üzemeltetési jog megszerzésére irányuló jogügyletre irányuló szerződést, előszerződést vagy az ezek megkötésére irányuló megállapodást is. (3) A  bejelentéshez mellékelni kell az  e  rendelet előírásai szerint csatolandó valamennyi okirat eredeti példányát vagy hiteles másolatát, valamint – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a nem magyar nyelven kiállított okiratok hiteles magyar nyelvű fordítását. 5. § A bejelentéssel összefüggő eljárása során a  miniszter a  külföldi befektetővel, valamint az  annak képviseletében eljáróval a bejelentésben megjelölt elérhetőségeken tart kapcsolatot. Ha a bejelentésben megjelölt elérhetőségen a külföldi befektető, illetve az annak képviseletében eljáró nem elérhető, ennek következményeit – jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában – a külföldi befektető viseli. 6. § A bejelentésre – a  Törvényben, valamint az  e  rendeletben foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az  általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénynek a  nyelvhasználatra és a  tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, a kérelemre, az  igazolási kérelemre, a  kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, továbbá a  költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit, azzal, hogy ahol az  általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény ügyfelet említ, azon a bejelentést tevő külföldi befektetőt kell érteni. 7. § (1) A  bejelentés megérkezéséről a  miniszter írásbeli értesítést küld, amely – a  (2)  bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – tartalmazza a) a bejelentés megérkezésének napját, b) a bejelentő külföldi befektető nevét, c) annak megjelölését, hogy tulajdonszerzés, üzemeltetési jog megszerzése vagy újonnan felvett tevékenység bejelentésére került-e sor, valamint d) az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy az értesítés csak a bejelentés megérkezésének tényéről szól és nem tekinthető a Törvény szerinti, a bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásnak. (2) Ha a  bejelentéssel összefüggésben a  miniszter megállapítja, hogy az  nem felel meg a  Törvényben vagy az e rendeletben meghatározott követelményeknek, ennek tényéről és okairól az (1) bekezdés szerinti értesítésben tájékoztatja a külföldi befektetőt, valamint szükség esetén felhívja a hiánypótlásra. 8. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárása során a miniszter a bejelentéssel összefüggő eljárás lefolytatásához szükséges, a  bejelentésben meg nem jelölt további adatok és információk közlésére, illetve a  bejelentéshez nem mellékelt további okiratok becsatolására hívhatja fel a külföldi befektetőt, legfeljebb 45 napos határidő kitűzése mellett. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti felhívás eredménytelen volta esetén a  miniszter a  felhívást egy alkalommal megismétli. Ha a  második felhívás is eredménytelenül telik el, a  határidő eredménytelen elteltét követően a  miniszter a  bejelentéssel összefüggő eljárást – a  Törvény 6.  § (4)  bekezdése szerinti visszaigazolást vagy döntéshozatalt mellőzve – megszünteti. (3) A  bejelentéssel összefüggő eljárás (2)  bekezdés szerinti megszüntetése a  Törvény 9.  § (1)  bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya. (4) A bejelentéssel összefüggő eljárás (2) bekezdés szerinti megszüntetése esetén a külföldi befektető tájékoztatására az 5. §-ban foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell. 9. § (1) Ha a bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásának vagy a tiltó döntésnek a kézhezvételéig a miniszterhez előterjesztett kérelmében a  bejelentést a  külföldi befektető írásban visszavonja, a  miniszter a  Törvény 6.  § (4)  bekezdésének alkalmazását mellőzi és a  bejelentéssel összefüggő eljárást megszünteti, vagy a  Törvény 6.  § (4)  bekezdés a)  pontja szerinti tudomásulvételt, illetve a Törvény 6.  § (4)  bekezdés b)  pontja szerinti tiltó döntést visszavonja. A  bejelentéssel összefüggő eljárás megszüntetése a  Törvény 9.  § (1)  bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásának nem akadálya. (2) A  bejelentéssel összefüggő eljárás (1)  bekezdés szerinti megszüntetése esetén az  5.  §-ban foglalt rendelkezést megfelelően alkalmazni kell. 10. § (1) A  bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásokról, valamint a  tiltó döntésekről a  miniszter nyilvántartást vezet. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzített adatokat a Törvény 6.  § (10)  bekezdésében megjelölt határidő elteltével törölni kell. 4. A bejelentéssel összefüggő eljárásba bevonható szervek köre és a bevont szervek eljárásának részletes szabályai 11. § (1) A bejelentéssel összefüggő eljárásba – a miniszter döntése szerint – a törvényben meghatározott feladatköre szerint érintett állami szerv bevonható (a továbbiakban: eljárásba bevont szerv). (2) Az  eljárásba bevont szervnek címzett megkeresésben meg kell jelölni a  (3)  bekezdés szerinti javaslattétel szempontjából lényeges adatokat és információkat, valamint ki kell tűzni a válaszadás határidejét. (3) A (2) bekezdés szerinti megkeresésre adandó válaszában az eljárásba bevont szerv – kellő részletességű indokolással ellátott – javaslatot tesz a bejelentés tudomásulvételére vagy a tiltó döntés meghozatalára, amely javaslat nem köti a minisztert. (4) Ha a (3) bekezdés szerinti javaslattétel érdekében a megkeresésben meg nem jelölt további adatok és információk beszerzése, vagy a  törvényben meghatározott feladatköre szerint érintett állami szervnek a  bejelentéssel összefüggő eljárásba történő bevonása válik szükségessé, az eljárásba bevont szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a minisztert. (5) A  válaszadásra kitűzött határidő elmulasztása, illetve az  eljárásba bevont szerv válaszának hiánya a  bejelentés tudomásulvételének vagy a tiltó döntés meghozatalának nem akadálya. 5. A külföldi befektető adatszolgáltatási kötelezettségének részletes szabályai 12. § (1) A  bejelentéssel összefüggő eljárás időtartama alatt, valamint a  bejelentés tudomásulvételét követően a  bejelentésben, illetve az  ahhoz csatolt okiratokban rögzített adatok megváltozását a  külföldi befektető a változásról való tudomásszerzést követő öt napon belül köteles bejelenteni a miniszternek. (2) Az  adatszolgáltatási kötelezettséget a  4.  §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell teljesíteni azzal, hogy az  azonosítására szolgáló adatok mellett a  külföldi befektető mindazon adatokat köteles bejelenteni, amelyeket az adatváltozás érinti, továbbá köteles csatolni az adatváltozással kapcsolatos dokumentumokat. 6. A tiltó döntéshez fűzött egyszerűsített indokolásra vonatkozó követelmények 13. § (1) A Törvény 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti tiltó döntéshez fűzött egyszerűsített indokolás a) a bejelentési kötelezettség alá tartozó tulajdonszerzésben, üzemeltetésijog-megszerzésben, illetve újonnan felvett tevékenység folytatásában (e § alkalmazásában a  továbbiakban együtt: jogügylet) érintett felek megnevezését, b) a jogügylettel érintett tevékenység 1. melléklet szerinti megjelölését, c) a jogügylettel sértett biztonsági érdek vagy érdekkör megjelölését, d) a Törvény 6.  § (5)  bekezdése szerinti esetben az  ellenőrzés időtartamának meghosszabbítását szükségessé tevő körülmények bemutatását, e) – szükség esetén – a  Törvény 6.  § (6)  bekezdése szerinti minősítést magalapozó, valamint az  ott meghatározott visszaélést valószínűsítő körülmények bemutatását, továbbá f ) a bejelentéssel összefüggő eljárás során alkalmazott jogszabályi rendelkezésekre való hivatkozást tartalmazza. (2) Ha a tiltó döntés meghozatalára a Törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja alapján kerül sor, az egyszerűsített indokolás a) a külföldi befektetői minőséget és a bejelentési kötelezettségnek a Törvény 2. § (1) vagy (2) bekezdése, illetve 4. § (1) bekezdése szerinti fennálltát megalapozó körülményeket, valamint b) az (1) bekezdés a)–f ) pontjában meghatározott elemeket tartalmazza. (3) A tiltó döntéshez fűzött egyszerűsített indokolás minősített adatot nem tartalmazhat. 7. A Törvény 9. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés részletes szabályai 14. § (1) A  Törvény 9.  § (1)  bekezdése szerinti ellenőrzést (ezen alcím alkalmazásában a  továbbiakban: ellenőrzés) az Alkotmányvédelmi Hivatal végzi. (2) Az ellenőrzésbe a törvényben meghatározott feladatköre szerint érintett állami szerv – az Alkotmányvédelmi Hivatal döntése szerint – bevonható. 15. § Az ellenőrzés a cégnyilvántartásban, illetve a részvénykönyvben rögzített adatok nyomon követésére is kiterjed. 16. § (1) Ha az ellenőrzés lefolytatását az ügyfél kéri, az erre irányuló kérelem (e § alkalmazásában a továbbiakban: kérelem) az Alkotmányvédelmi Hivatalnál, kizárólag írásban terjeszthető elő. (2) A kérelem a kormányablaknál nem terjeszthető elő. 17. § Ha a Törvény alapján a miniszter hatáskörébe utalt jogkörök gyakorlása érdekében szükséges, az ellenőrzés során feltárt tényekről az Alkotmányvédelmi Hivatal haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minisztert, amelyben szükség szerint a  Törvény 9.  § (2), (3), illetve (5)  bekezdésében meghatározott intézkedés megtételére is javaslatot tesz. Az Alkotmányvédelmi Hivatal javaslata nem köti a minisztert. 18. § Az ellenőrzés eredményeképpen hozott – a Törvény 9. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti – visszaigazolásokról vagy döntésekről a  miniszter nyilvántartást vezet. A Törvény 6.  § (10)  bekezdésében megjelölt határidő elteltével a nyilvántartásban rögzített adatokat törölni kell. 19. § Ha jogszabály előírásából kifejezetten más nem következik, e  rendeletnek a  bejelentés tudomásulvételéről szóló visszaigazolásra vagy a  tiltó döntésre vonatkozó előírásait a  Törvény 9.  § (2)  bekezdés a) vagy b)  pontja szerinti visszaigazolások vagy döntések tekintetében is megfelelően alkalmazni kell. 8. A Törvény 7. § (2) bekezdésével érintett tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárások 20. § A Törvény 7.  § (2)  bekezdésével érintett tevékenységek engedélyezésére irányuló eljárásokat a  2.  melléklet tartalmazza. 9. A bírság megállapításának szempontrendszere és a kiszabásának eljárására vonatkozó részletes szabályok 21. § A Törvény 10. § (1) bekezdése szerinti bírság összegének megállapítása során a) az annak kiszabására okot adó jogsértés aa) tárgyi súlyát, ab) Magyarország biztonságára gyakorolt hatását, továbbá b) a bírságfizetésre kötelezettnek ba) az 1. melléklet hatálya alá tartozó tevékenységének mibenlétét, valamint bb) a Törvényben, illetve az e rendeletben meghatározott eljárások során vagy más hivatalos forrásból megismert vagyoni helyzetét kell figyelembe venni. 10. Záró rendelkezések 22. § Ez a rendelet 2019. január 1-jén lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök