352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. kompenzációjáról.

352/2010. (XII. 30.) Korm. rendelete a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak 2011. kompenzációjáról. A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 80. § (1) bekezdés a) pontjában, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 185. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatkörében eljárva a következő rendeletet alkotja: 1. § A rendelet hatálya a költségvetési szervekre és a velük a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.), b) a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.), c) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.), d) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.), e) a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú tagjainak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.), f) az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Iasz.), g) az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Üsztv.), h) a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) Harmadik Része XII. fejezete, valamint i) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 66/G. §-a szerinti jogviszonyban állókra terjed ki, a prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi CXXII. törvény alapján foglalkoztatottak kivételével (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott). 2. § (1) A foglalkoztatott a 2011. évi adó- és járulékváltozások ellentételezésére szolgáló kompenzációra (a továbbiakban: kompenzáció) a 2011. év hónapjaira járó illetményének kifizetésével egyidejűleg, a 2010. december 31-én fennálló – 1. § szerinti – jogviszonya alapján havonta a (2)–(9) bekezdésben foglalt feltételekkel jogosult. (2) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével az 1. melléklet szerinti kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 7. § szerinti nyilatkozata alapján a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre nem jogosult. (3) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye figyelembevételével 3500 forint bruttó kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, a) aki a 7. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre egy gyermek után jogosult, és b) akinek a házastársa vagy élettársa is az 1. § szerinti jogviszonnyal rendelkezik, és c) mindkettőjük 3. § szerinti illetménye a tárgyhó első napján eléri a 198 500 forintot, de nem haladja meg a 267 000 forintot. (4) A tárgyhónap első napján érvényes illetménye 0,61%-ának megfelelő – 100 forintra kerekített összegű – kompenzációra jogosult az a foglalkoztatott, aki a 7. § szerinti nyilatkozata alapján az Szja tv. 29/A. és 29/B. §-a szerint családi kedvezményre a) egy vagy két gyermek után jogosult és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 71 600 forintot; b) három gyermek után jogosult és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 128 500 forintot; c) négy vagy több gyermek után jogosult és a tárgyhónap első napján érvényes illetménye nem éri el a 128 500 forintnak a három feletti gyermekszám és a 19 000 forint szorzatával növelt összegét. (5) A (2) és a (4) bekezdés szerinti kompenzáció összegét legfeljebb nulla összegig csökkenteni kell a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 337/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet szerinti minimálbér és garantált bérminimum elérése érdekében végrehajtott illetményemelés 100 forintra kerekített összegével. (6) Az 1. § szerinti jogviszony hóközi megszűnése esetén a foglalkoztatott a törthónapra a (2)–(5) bekezdés szerinti kompenzáció 100 forintra kerekített időarányos részére jogosult. (7) Az 1. § szerinti jogviszonyok közül egyidejűleg több jogviszonyban álló foglalkoztatott a teljes munkaidős jogviszonyában jogosult a (2)–(6) bekezdés szerinti kompenzációra. Az 1. § szerinti teljes munkaidős jogviszony hiányában az időben legkorábban keletkezett jogviszonyban jár a kompenzáció. (8) Nem jogosult kompenzációra a foglalkoztatott a fizetés nélküli szabadság, valamint az egész napos igazolatlan távollét időtartamára. A kompenzáció emiatt kieső összegét a tárgyhónapban kieső munkanapok számának a foglalkoztatott munkarendje szerinti, a tárgyhónap egészére megállapított munkanapok számához viszonyított arányában, 100 forintra kerekítve kell megállapítani. A munkanapok számába be kell számítani a fizetett munkaszüneti napokat is. (9) Az a foglalkoztatott, akinek az 1. § szerinti jogviszonya a 2011. évben keletkezett és azt közvetlenül megelőzően is az 1. § szerinti jogviszonnyal rendelkezett, a (2)–(8) bekezdés alkalmazásával jogosult a kompenzációra. 3. § (1) A 2. § vonatkozásában illetményként kell figyelembe venni: a) a Kjt. 66., 66/A. és 79/E. §-a szerinti illetményt (beleértve a garantált illetmény feletti, a munkáltató döntése alapján megállapított illetményrészt is), továbbá a közalkalmazott számára a Kjt. 70–75. §-a alapján megállapított illetménypótlékot, b) a köztisztviselők és kormánytisztviselők esetében a Ktv. 42. § (2) bekezdése szerinti – a 43. § (4) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt, c) a kormánytisztviselők esetén – a b) pontban foglaltakon túlmenően – a Ktjv. 18. § (2) bekezdése alapján megállapított illetményt, d) a Hszt. 112. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt, e) a Hjt. 123. §-a szerinti távolléti díj alapját képező illetményt, f) az Iasz.96.§(1)bekezdéseszerinti–a102.§(2)bekezdéseszerinti illetményeltérítésfigyelembevételévelszámított–illetményt, g) az Üsztv. 46/C., 81/C., és 90/A. §-a szerinti – a 81/G. § (2) bekezdése és a 90/E. § (2) bekezdése szerinti illetményeltérítés figyelembevételével számított – illetményt, h) az Mt. Harmadik Része XII. fejezetének hatálya alá tartozó munkavállalók személyi alapbérét és rendszeres bérpótlékait, i) a Gyvt. 66/L. §-a szerinti hivatásos nevelőszülői díjat. (2) A kompenzáció a személyi jövedelemadó-előleg megállapításánál nem rendszeres jövedelemnek minősül, és a költségvetési rend szerint egyéb munkavégzéshez kapcsolódó juttatásként kell elszámolni. A kifizetés a statisztikai elszámolásokban a szociális költségek között kerül figyelembe vételre. 4. § (1) A központi költségvetés a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetéséről szóló 2010. évi CLXIX. törvény 5. § (1) bekezdésében megjelölt céltartalék terhére az e rendeletben meghatározottak szerint biztosít fedezetet (a továbbiakban: támogatás) a) a (3) bekezdés szerinti kivétellel a központi, a társadalombiztosítási, a köztestületi, az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: központi költségvetési szerv), valamint b) a helyi önkormányzatok, a települési és területi kisebbségi önkormányzatok, valamint a többcélú kistérségi társulások (a továbbiakban együtt: helyi önkormányzat) részére az e rendelet alapján járó kompenzáció és annak járulékai kifizetéséhez. (2) Az országos kisebbségi önkormányzatot megillető támogatásról a Nemzeti Erőforrás Minisztérium szolgáltat adatot. (3) A központi költségvetési szervek esetében nem vehető igénybe a támogatás a részben vagy egészben külön – ide nem értve az Uniós forrás terhére finanszírozott – feladat ellátására kötött szerződésből származó bevétel terhére foglalkoztatottak után. (4) Az e rendelet alapján igénybe vett támogatás kizárólag a foglalkoztatottak 2011. évi kompenzációjára használható fel, más jogcímen kifizetés nem teljesíthető. 5. § (1) A központi költségvetési szerveknél a támogatás megállapítása a költségvetési szerv által várhatóan ténylegesen kifizetésre kerülő – a Nemzetgazdasági Minisztérium által február hónapban felmért – összeg alapján történik. (2) A támogatás rendelkezésre bocsátásáról a Kormány határozatban intézkedik. A támogatás folyósítása és elszámolása tekintetében az országos kisebbségi önkormányzat és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium támogatási szerződést köt az országos kisebbségi önkormányzat által fenntartott költségvetési szerveknél foglalkoztatottakat megillető kompenzáció támogatásáról. (3) A (2) bekezdés alapján igénybe vett támogatással 2011. november 30-ig el kell számolni, mely intézkedést a nemzetgazdasági miniszter készíti elő. (4) Amennyiben a költségvetési szerv az elszámolást követően állapít meg visszafizetési kötelezettséget, azt a 2011. évi előirányzat-maradvány elszámolás keretében kell teljesíteni. 6. § (1) A Belügyminisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére – a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett személyi jövedelemadója fejezet terhére – a nettó finanszírozás keretében a kifizetés hónapjában, az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 16. melléklete szerinti napon elszámolja a kifizetett havi kompenzációnak a munkáltatót terhelő, közterheket magában foglaló bruttó összegét a) az OEP által finanszírozott helyi önkormányzati költségvetési szervek, b) az a) pontba nem tartozó helyi önkormányzati költségvetési szervek foglalkoztatottjaira vonatkozóan. (2) A Belügyminisztérium utalványozása alapján a Magyar Államkincstár a helyi önkormányzatok részére a nettó finanszírozás keretében a 2011. január hónap után járó kompenzáció kifizetéséhez január 31-én előleget számol el. Az előleg elszámolására a 2011. december havi nettó finanszírozás keretében kerül sor. (3) A 2011. december hónap után járó kompenzáció a 2012. évi január havi nettó finanszírozás keretében kerül elszámolásra a 2012. évi költségvetés terhére. (4) Az Ámr. 2. § 22. pontja alapján a nettó finanszírozási körbe tartozó egészségügyi szolgáltatónak minősülő (OEP nettó körbe tartozó) költségvetési szervek részére megállapított kompenzációt a helyi önkormányzat soron kívül továbbítja. (5) A helyi önkormányzat az általa fenntartott, központosított illetményszámfejtést nem igénylő költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan az Ámr. 15. mellékletének 15/A 2.5. számú adatlapján szolgáltat adatot a) a január havi előleg folyósításához a decemberi illetmény alapján számított kompenzációról január 5-éig, b) a kifizetés hónapjának 4-éig a kifizetett havi kompenzáció összegéről. (6) A helyi önkormányzat által fenntartott központosított illetményszámfejtést igénylő költségvetési szervére és munkavállalóira vonatkozóan a központosított illetményszámfejtési rendszer szolgáltat adatot az előleg és a támogatás kifizetéséhez. (7) A Magyar Államkincstár Igazgatósága a kifizetés hónapjának 5-éig a Belügyminisztérium részére az Ámr. 15. melléklete 15/A 2.6. számú adatlapjának megfelelően, továbbá az (1) bekezdés szerinti elszámoláshoz – a nettó finanszírozással egyidejűleg – a helyi önkormányzat részére a 3. melléklet szerint szolgáltat adatot. 7. § (1) A költségvetési szervnél foglalkoztatott a 2011. évi kompenzációjának megállapításához a munkáltatója részére nyilatkozik – a kompenzáció összegének megállapítása érdekében – a családi kedvezményre való jogosultságról, és a kedvezmény igénylése során figyelembe vehető kedvezményezett eltartottakról. (2) A nyilatkozat tartalmazza a) a foglalkoztatott (a továbbiakban: Nyilatkozó) természetes személyazonosító adatait, b) a családi kedvezmény érvényesítésére jogosító kedvezményezett eltartottak számát, c) a Nyilatkozóval közös háztartásban élő házas- vagy élettárs jogviszonyáról szóló nyilatkozatot, d) a Nyilatkozó aláírását, e) a 2. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállásáról szóló nyilatkozatot, f) a kompenzáció érvényesítésére vonatkozó rendelkezést, g) a Nyilatkozó munkáltatójának megnevezését, adószámát, aláírását, h) a Nyilatkozóval közös háztartásban élő házas- vagy élettárs nevét, aláírását, a Nyilatkozóval közös háztartásban élő házas- vagy élettárs munkáltatójának megnevezését, adószámát, j) a Nyilatkozó által tett záradékot az adatok valóságtartalmáról. (3) A 2. § (7) bekezdésben meghatározott esetben a Nyilatkozó nyilatkozatát az őt teljes munkaidős jogviszonyban foglalkoztató munkáltatónak köteles a (4) bekezdés szerinti határidőig leadni. Teljes munkaidős jogviszony hiányában a Nyilatkozó nyilatkozatát a (4) bekezdésben meghatározott határidőig annak a munkáltatónak köteles leadni, akinél jogviszonya a legkorábban keletkezett. (4) A Nyilatkozó a nyilatkozatot 2011. január 15-ig – külföldi szolgálatot teljesítők esetében 2011. március 31-ig – nyújtja be a munkáltatónak két példányban. A munkáltató az egyik példányon igazolja az átvételt, a másik példányt intézkedésre megküldi az illetékes illetményszámfejtő helynek. (5) A munkáltatói igazolást tartalmazó nyilatkozatot a Nyilatkozó köteles 5 évig megőrizni. (6) Amennyiben a Nyilatkozó a nyilatkozatot a határidő eltelte után nyújtja be, a mulasztás miatt kieső időszakra, kompenzációra visszamenőlegesen nem jogosult. Ebben az esetben a Nyilatkozó a nyilatkozat alapján megállapított kompenzációra a leadást követő hónaptól válik jogosulttá. 8. § (1) Amennyiben az év elején leadott nyilatkozatban feltüntetett adatok év közben módosulnak, a magánszemély az erről való tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül köteles újabb nyilatkozat kitöltésével bejelenteni a változást a munkáltatónak. (2) Amennyiben a Nyilatkozó a kompenzáció megállapítása érdekében tett nyilatkozat kitöltésével valótlan adatot közölt, a kompenzáció már teljesített összege visszavonásra, és a kompenzáció további folyósítása felfüggesztésre kerül. (3) A nyilatkozat mintáját és annak kitöltési útmutatóját a 2. melléklet tartalmazza. 9. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit első alkalommal a 2011. év január hónapra járó illetmény számfejtésekor kell alkalmazni. (2) Ez a rendelet 2012. január 31-én hatályát veszti. Semjén Zsolt s. k., miniszterelnök-helyettes