46/2013. (VIII. 16.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjérő

46/2013. (VIII. 16.) BM rendelete az Országgyűlési Őrség hivatásos állománya egyéni teljesítményértékelésének ajánlott elemeiről, a minősítés rendjéről és a szervezeti teljesítményértékelésről. A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A.  §-ában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37.  § n)  pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a  fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 342/A.  §-ában biztosított véleményezési jogkörében eljáró Országgyűlés elnöke véleményének kikérésével – a következőket rendelem el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § (1) E rendelet alkalmazásában: 1. beosztotti besorolású értékelt személy: a hivatásos állomány I. vagy II. besorolási osztályba tartozó tagja; 2. értékelés: a  teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor – mérhető mutatók hiányában – az értékelő vezető megítélésén alapul a teljesítmény megállapítása; 3. értékelő vezető: a  közszolgálati egyéni teljesítményértékelésről szóló 10/2013. (I. 21.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) szerinti értékelő vezető; 4. értékelt személy: a  hivatásos állomány tagja, akinek a  teljesítményét az  e  rendeletben meghatározott szabályok szerint kell értékelni, illetve mérni; 5. fejlesztési célok: az egyén fejlődését és a munkavégzést együttesen támogató olyan célok, amelyek lehetnek munkavégzéshez kötődőek és a munkavégzésen kívüliek; 6. kompetencia: a közszolgálati feladatok ellátásához szükséges ismeret, jártasság, készség, képesség, szociális szerep, vagy érték, az  én-kép, valamint az  alkalmazást segítő személyiségvonások és a  hatékonysági motiváció együttese; 7. kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: a  Korm. rendelet 5.  § (1)  bekezdés a)  pontjában meghatározott teljesítményértékelési kötelező elem; 8. kontrollvezető: az értékelő vezető legalább osztályvezetői besorolású szolgálati elöljárója; 9. mérés: a  teljesítmény megállapítására irányuló tevékenység, amikor konkrét eredményeken, határidőkön, mérőszámokon, indikátorokon alapul a teljesítmény megállapítása; 10. munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: a Korm. rendelet 5. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott teljesítményértékelési kötelező elem; 11. munkavégzésen kívüli fejlesztési cél: az intézményes keretek között zajló iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzések (különösen továbbképzés, önképzés) eredményeként elérendő cél; 12. munkavégzéshez kötődő fejlesztési cél: az  értékelő vezető által irányított, támogatott, a  munkavégzéshez kapcsolódó tudatos egyéni fejlesztés; 13. stratégiai egyéni teljesítménykövetelmény: a  szervezet stratégiai célkitűzéséből lebontott egyéni feladat, amelynek teljesítésével a  hivatásos állomány tagja a  stratégiai célok elérésére a  munkavégzése során befolyással lehet, és amellyel elő tudja mozdítani a szervezet eredményes és hatékony munkáját; 14. szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok: a  szervezeti elemekkel szemben tárgyévre meghatározott, a szakmai tevékenységhez kapcsolódó alapvető, számszerűsíthető értékek, mutatók, elvárások; 15. szervezeti működés teljesítmény-indikátorai: az  Országgyűlési Őrség szervezeti elemei működése szakszerűségének, jogszerűségének, eredményességének, hatékonysága és minősége szintjének értékelésére szolgáló jellemzők; 16. szervezeti teljesítménycélok: a  tárgyévre irányadó célkitűzések, szakmai és szervezeti célok, elvárások és az  Országgyűlési Őrség alaptevékenysége alapján a  szervezeti elemek működésének fejlesztése érdekben, egyes kiemelten fontos területen elérni kívánt, és az adott évre megállapított célmeghatározás; 17. teljesítményértékelés kötelező elemei: a  Korm. rendelet 5.  §-a szerinti munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények, valamint a kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényező; 18. vezető besorolású értékelt személy: osztályvezető, vagy annál magasabb besorolású vezető. (2) A  rendelet szabályai a  hivatásos állománynak a  fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a  továbbiakban: Hszt.) 49/B.  §-a alapján más szervhez vezényelt tagja esetében nem alkalmazandóak. 2. Az egyéni teljesítményértékelés ajánlott elemei és az alkalmazásukhoz kapcsolódó eljárási szabályok 2. § (1) Az  értékelt személy részére a  teljesítményértékelés ajánlott elemeit az  Országgyűlési Őrség parancsnoka tárgyév január 31-ig határozza meg és tájékoztatja azokról az értékelt személyt. (2) Az év elején meghatározott ajánlott elemek a teljesítményértékelés kötelező elemeinek féléves értékelése, mérése során – az értékelt személy egyetértésével – tárgyév július 15-ig módosíthatóak. 3. § (1) Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a teljesítményértékelés ajánlott elemeként a) a vezető besorolású értékelt személy részére évente legalább egy, legfeljebb négy stratégiai egyéni teljesítménykövetelményt, b) beosztotti besorolású értékelt személy részére évente legalább egy, legfeljebb három fejlesztési célt – mely lehet munkavégzéshez kötődő fejlesztési cél vagy munkavégzésen kívüli fejlesztési cél – határoz meg. (2) Az  (1)  bekezdésben foglaltak mellett az  Országgyűlési Őrség parancsnoka a  teljesítményértékelés ajánlott elemeként az értékelt személy részére a) év közbeni többletfeladatokat, valamint b) az 1. melléklet szerinti kompetenciák közül legalább hat, legfeljebb kilenc kompetenciát határozhat meg. 4. § (1) Az  ajánlott elemeket évente egyszer, a  teljesítményértékelés kötelező elemeinek egész tárgyévre vonatkozó értékelésével és mérésével egyidejűleg, tárgyévet követő év január 1-je és január 31-e között kell értékelni. (2) Az  ajánlott elemek értékelése a  2–5.  mellékletben szereplő értékelő lapokon, papír alapon történik. Az  ajánlott elemek értékelése a  közszolgálati teljesítményértékelés végrehajtását szolgáló informatikai rendszer felhasználásával is történhet. (3) A  6.  melléklet szerinti összesített értékelő lapot két példányban kell kinyomtatni, egyik példányát az  értékelt személy részére át kell adni, a másikat irattárban kell elhelyezni. 5. § (1) A  kontrollvezető jogosult az  értékelő vezető által meghatározott teljesítményértékelési elemeket – az  értékelt személy 2.  § (1)  bekezdésében meghatározott tájékoztatását megelőzően – módosítani vagy kiegészíteni, továbbá indokolt esetben az  értékelő vezető által elkészített teljesítményértékelést – az  értékelés ismertetését megelőzően – megváltoztatni. (2) A  kontrollvezető az  értékelő megbeszélésen részt vehet, az  értékelő vezető vagy az  értékelt személy kérésére köteles azon részt venni. 3. A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemeinek súlyozása 6. § (1) A teljesítményértékelés eredményének megállapításakor az egyes teljesítményelemek súlyozása: a) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények: 35%, b) a teljesítményértékelés kötelező elemeként meghatározott kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők: 35%, c) a teljesítményértékelés ajánlott elemei: 20%, d) a szervezeti teljesítményértékelés eredménye: 10%. (2) A teljesítményértékelés során alkalmazott ajánlott elemek értékét úgy kell megállapítani, hogy a) a 3. § (1) bekezdése alapján meghatározott ajánlott elem, b) – ha annak meghatározására sor került – a 3. § (2) bekezdés a) pontja alapján meghatározott ajánlott elem, c) – ha annak meghatározására sor került – a 3. § (2) bekezdés b) pontja alapján meghatározott ajánlott elem értékelésének a részeredményeit egyenlő mértékben kell figyelembe venni. 4. A minősítés 7. § Az értékelő vezető a  tárgyévre vonatkozó minősítési javaslatát az  éves teljesítményértékelés eredményére figyelemmel készíti el a  7.  melléklet szerinti minősítő lapon. A  minősítési javaslatot a  kontrollvezető felülvizsgálja és egyetértése esetén a  tárgyévet követő év február 28-áig – a  Személyügyi és Kiképzési Osztályon keresztül – az Országgyűlési Őrség parancsnokához felterjeszti jóváhagyásra. 8. § (1) A minősítés – a teljesítményértékelés eredményére figyelemmel – az alábbi elemekre kiterjedő szöveges értékelést tartalmazza: a) a minősített képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését a  kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők és – amennyiben a  teljesítményértékelés ajánlott elemeként annak meghatározására sor került – a  kompetenciák értékelésének (a  továbbiakban: kompetencia-megfelelés) eredményeire figyelemmel; b) a minősített beosztás ellátására való alkalmasságának értékelését a  kompetencia-megfelelés és a  kompetencia alapú munkamagatartás értékelési tényezők, továbbá a  munkaköri egyéni teljesítménykövetelmények és a stratégiai egyéni teljesítménykövetelmények eredményeire figyelemmel; c) a minősített fejleszthetőségre és előmenetelére vonatkozó következtetéseket, elsősorban a  fejlesztési célok eredményére, továbbá a teljesítményértékelés összeredményére tekintettel. (2) A  megállapítások alapján az  értékelő vezető – a  Hszt. 82.  § (5)  bekezdésében foglaltak kezdeményezésén túl – az Országgyűlési Őrség parancsnoka felé az alábbi megállapítást vagy javaslatot teheti: a) a minősített jelenlegi beosztására alkalmas, b) a teljesítményértékelés alapján a minősített illetményének eltérítésére vonatkozó javaslat, c) a minősített képzése szükséges. (3) Az  Országgyűlési Őrség parancsnoka által meghozott minősítést tartalmazó minősítő lapot két példányban kell elkészíteni és annak egy példányát a minősítettnek át kell adni. 5. Szervezeti teljesítményértékelés 9. § (1) A  szervezeti teljesítményértékelés az  Országgyűlési Őrség által működtetett értékelő rendszer, amely elősegíti az  Országgyűlési Őrség professzionális, jogszerű és szakszerű működését, javítja tevékenysége hatékonyságát és eredményességét. (2) A szervezeti teljesítményt a) a szervezeti teljesítménycélok megvalósulásának értékelése, b) a szervezeti működés teljesítmény-indikátorainak értékelése, és c) a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülésének mérése alapján kell megállapítani. 10. § A szervezeti működés teljesítmény-indikátorait a 8. melléklet határozza meg, a szervezeti működés a) vezetési, b) funkcionális és c) szakmai tevékenységenkénti (a továbbiakban az a)–c) pont együtt: szakterület) bontásában. 11. § (1) Az  Országgyűlési Őrség számára a  tárgyévre irányadó célkitűzések, szakmai és szervezeti célok, elvárások figyelembevételével az Országgyűlés elnöke tárgyév január 8-ig megállapítja a szervezeti teljesítménycélokat. (2) Az Országgyűlés elnöke évente legalább négy, legfeljebb hat szervezeti teljesítménycélt határoz. (3) Az  Országgyűlési Őrség parancsnoka tárgyév január 15-ig állapítja meg az  Országgyűlési Őrség számára meghatározott szervezeti teljesítménycélok alapján az Országgyűlési Őrség főosztály jogállású szervezeti elemeinek a) szervezeti teljesítménycéljait és b) szakmai teljesítménykövetelmény-minimumait. (4) A  szervezeti teljesítménycélokat és a  szakmai teljesítménykövetelmény-minimumokat az  Országgyűlési Őrség sajátosságaira, szervezeti és működési állapotára, körülményeire, a rendelkezésre álló erőforrásokra figyelemmel úgy kell meghatározni, hogy reális, teljesíthető követelményrendszert jelentsenek, és a szervezet fejlődését, fejlesztését is célozzák. 12. § Az Országgyűlési Őrség parancsnoka a  tárgyévre vonatkozó szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok egyes elemeinek megállapításakor meghatározza azok súlyát a  szakmai teljesítmény-követelmények összértéken belül. Szakterületenként legfeljebb tíz szakmai teljesítménykövetelmény-minimum határozható meg, közülük legfeljebb három kiemelt követelményként. Az  egyes elemek összértéke 100%. Kiemelt követelmény az, amelynek súlya az átlagot legalább 10%-kal meghaladja. 13. § A szervezeti teljesítményt 0–100%-ig terjedő mérőskálán kell mérni, illetve értékelni. A százalékos értéksávok, a hozzá kapcsolódó teljesítményfokozatok és teljesítményszintek – a 16. §-ban meghatározott korlátozással – megegyeznek az egyéni teljesítményértékelésnek a Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésében meghatározott szintjeivel. 14. § A szervezeti teljesítmény értékelésekor a) a szervezeti teljesítménycélok megvalósulásának szintjét 30%-ban, b) a szervezeti működés teljesítmény-indikátorai alapján értékelt teljesítményt 30%-ban, c) a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülési szintjét 40%-ban kell beszámítani. 15. § (1) A  szervezeti működés teljesítmény-indikátorait szakterületenkénti bontásban, 0–100%-ig terjedő mérőskálán kell értékelni. (2) Az egyes szakterületekre meghatározott indikátorok értékét átlagolni kell. Az összértékelésen belül a) a vezetési tevékenység értéke 25%-ot, b) a funkcionális tevékenység értéke 25%-ot, c) a szakmai tevékenység értéke 50%-ot tesz ki. 16. § (1) A  szervezeti teljesítményértékelés összesített teljesítményszintje nem lehet magasabb a  Korm. rendelet 11.  § (4) bekezdésben meghatározott „C” szintnél, ha a) a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok átlagos teljesülése nem éri el a 75%-ot, továbbá b) ha a kiemelt követelmények átlaga nem éri el a 80%-ot. (2) Szervezeti teljesítményértékelés esetén a Korm. rendelet 11. § (4) bekezdésben meghatározott „A” szintet csak akkor lehet megállapítani, ha szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok átlagos teljesülése meghaladja a 110%-ot. 17. § (1) Az  Országgyűlési Őrség parancsnoka tárgyév november 30-ig összeállítja és az  Országgyűlési Őrség intranetes oldalán közzéteszi a szakmai teljesítménykövetelmény-minimumok teljesülésének méréséhez szükséges adatokat. (2) Az  Országgyűlés elnöke – az  Országgyűlési Őrség parancsnokának előterjesztése alapján – tárgyévet követő év január 8-ig értékeli az Országgyűlési Őrség teljesítményét. 6. Záró rendelkezések 18. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 19. § Az értékelt személy részére a  teljesítményértékelés második félévre vonatkozó ajánlott elemeit 2013. évben e rendelet hatálybalépését követő 15 napon belül kell megállapítani. Dr. Pintér Sándor s. k., belügyminiszter