178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelete a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos ért

178/2008. (VII. 3.) Korm. rendelete a kisajátítási terv elkészítéséről, felülvizsgálatáról, záradékolásáról, valamint a kisajátítással kapcsolatos értékkülönbözet megfizetésének egyes kérdéseiről. A Kormány a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 41. §-a (3) bekezdésének a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: A rendelet hatálya 1. § A rendelet hatálya kiterjed azokra az adatgyűjtési, földmérési és térképezési, vázrajzkészítési (a továbbiakban együtt: földmérési) munkákra, amelyeket a kisajátításhoz el kell végezni, továbbá a csereingatlannal történő kártalanítás esetén az értékkülönbözet megfizetése tekintetében adható kedvezmény megadására. 2. § Kisajátítási terv készítésével kapcsolatos földmérési munka csak a megrendelő írásbeli megbízása alapján és a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló jogszabályok rendelkezése szerint földmérésre jogosult (a továbbiakban: földmérő) által végezhető. A kisajátítási terv elemei 3. § (1) A kisajátítási terv kisajátítási átnézeti térképből, ha a kisajátítás az ingatlan területének csak egy részét érinti, kisajátítási változási vázrajzból (a továbbiakban: kisajátítási vázrajz) és a hozzájuk tartozó területkimutatásokból áll. (2) A kisajátítási átnézeti térkép a kisajátítással érintett földrészleteket és azok közvetlen környezetét ábrázoló, az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján készített rajzi munkarész, amely nyomvonalas építmény esetén annak nyomvonalát is tartalmazza. (3) Egész földrészlet kisajátítása esetén a kisajátítási vázrajzot a földrészletre vonatkozó ingatlan-nyilvántartási térkép hiteles másolata helyettesíti. (4) A kisajátítási vázrajzot földrészletenként kell elkészíteni. (5) A kisajátítási vázrajzot az ingatlan-nyilvántartási térkép alapján, digitális formában úgy kell elkészíteni, hogy a változás az ingatlan-nyilvántartásban átvezethető legyen. (6) Az átnézeti térképhez tartozó területkimutatást a 2. számú melléklet, a kisajátítási vázrajzhoz tartozó területkimutatást a 3. számú melléklet szerint kell elkészíteni. Egész földrészlet kisajátítása esetén a területkimutatást a tulajdoni lap – harminc napnál nem régebbi – hiteles másolata helyettesíti. Adatgyűjtés, adatszolgáltatás 4. § (1) A terület fekvése szerint illetékes körzeti földhivatal (a továbbiakban: földhivatal) – a földmérő kérelmére – a kisajátítási terv elkészítéséhez szükséges adatokat az 1. számú melléklet II/1.1. pontja szerinti módon és adattartalommal teljesíti. (2) A területkimutatás elkészítéséhez az ingatlan-nyilvántartásban még széljegyen feltüntetett jogosultak nevét, lakcímét és a használat jogcímét is be kell szerezni. (3) Az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a kártalanítás céljára felhasználni kívánt csereingatlanokra is. A kisajátítási terv készítése, záradékolása 5. § (1) A kisajátítási átnézeti térképet és területkimutatást az 1. számú melléklet szerinti előírások alapján kell elkészíteni. (2) A változás ingatlan-nyilvántartási átvezetésére alkalmas kisajátítási vázrajz elkészítésére az ingatlan-nyilvántartási és földmérési jogszabályok az irányadók. 6. § (1) A kisajátítási tervet – hat példányban – a kisajátítást kérő záradékolás céljából benyújtja a földhivatalhoz. A záradékolás iránti kérelemben meg kell jelölni a későbbi kisajátítás tervezett célját. Ha a kisajátítás termőföldet is érint, akkor – az 1. számú mellékletben foglalt vizsgálati szempontok mellett – a kisajátítási vázrajzot földügyi szempontok szerint is vizsgálni és záradékolni kell. (2) A kisajátítási tervhez mellékelni kell a következő iratokat, okiratokat és munkarészeket: a) vizsgálat és záradékolás iránti kérelem, b) tartalomjegyzék, c) műszaki leírás (minőségi tanúsítvány), d) vizsgálati jegyzőkönyv, e) adatszolgáltatási számla másolata, f) a felhasznált alappontok helyszínelés eredményével kiegészített pontleírásai, g) a felhasznált és újonnan létesített alappontok és nu merikus részletpontok koordináta-jegyzéke, illetve pontjegyzéke, h) mérési és számítási jegyzőkönyvek kinyomtatva és számítógépes adathordozón, i) mérési jegyzetek, mérési és számítási vázlatok (tömbrajz, pontszámos mérési vázlat), tervezési és kitűzési (kiosztási) vázlat, j) területszámítási munkarészek és területkimutatás a változási vázrajzon vagy külön munkarészként, k) változási vázrajz hat példányban, l) digitális adatállomány a változási vázrajzról adathor dozón, kísérő bizonylattal, m) kisajátítási átnézeti térkép a hozzá tartozó terület kimutatással, n) a vizsgálathoz és záradékoláshoz szükséges egyéb okiratok. (3) A földhivatal a benyújtott kisajátítási tervet megvizsgálja. A megfelelőnek talált kisajátítási átnézeti térképet „Az állami alapadat-tartalom az érvényes ingatlan-nyilvántartási állapottal megegyezik. A záradék a keltezéstől számított egy évig érvényes, későbbi felhasználás előtt a térképet újra záradékoltatni kell”, a kisajátítási vázrajzot pedig „A helyrajzi számozás és a területszámítás helyes. A záradék a keltezéstől számított egy évig érvényes, későbbi felhasználás előtt a vázrajzot újra záradékoltatni kell” záradékkal látja el. A földügyi záradék szövege: „A művelési ágak és a minőségi osztályok feltüntetése, valamint a földminősítési adatok számítása helyes.” (4) Ha a benyújtott kisajátítási terv hibás vagy hiányos, a földhivatal a hibák és hiányok megjelölésével a tervet javítás, illetve hiánypótlás céljából – megfelelő határidő tűzésével – a kisajátítást kérőnek visszaküldi. (5) Amennyiben a hibák javítására, illetve a hiányok pótlására nem megfelelően került sor, a kisajátítást kérőt a hibák javítására, illetve a hiányok pótlására ismételten fel kell hívni. 7. § (1) A Kormány által rendeletben meghatározott nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásokkal összefüggő kisajátítási tervek záradékolása a közigazgatási hivatal mint építésügyi hatóság, egyéb kisajátítási tervek záradékolása az első fokú építésügyi hatóság (a továbbiakban együtt: építésügyi hatóság) hatáskörébe tartozik. A földhivatal az általa záradékolt kisajátítási tervet – a kisajátítást kérő egyidejű értesítése mellett – záradékolás céljából megküldi az építésügyi hatóságnak. (2) Az építésügyi hatóság az eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatja a kisajátítást kérőt, és felhívja az illeték megfizetésére. (3) Az építésügyi hatóság ellenőrzi, hogy a záradékolási kérelemben megjelölt kisajátítási cél összhangban van-e a területfelhasználásra, valamint a kisajátítás és a csereingatlan megosztása során keletkező új telkek megfelelnek-e a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelményeknek. Az építésjogi követelményeknek megfelelő kisajátítási tervet az építésügyi hatóság – a beérkezéstől számított 15 napon belül – „Az építésjogi követelményeknek megfelel, a záradék kisajátítási eljárás céljára lett kiadva” záradékkal látja el, és megküldi a kisajátítást kérőnek. (4) Ha a kisajátítási terv az építésjogi követelményeknek nem felel meg, az építésügyi hatóság azt a szükséges módosítások végrehajtása, illetve hiánypótlás céljából a kisajátítást kérőnek – megfelelő határidő kitűzésével – megküldi. 8. § (1) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) szerinti beruházás esetén az építésügyi hatóság – a 7. §-ban foglaltakon felül – ellenőrzi, hogy a kisajátítási terv szerinti nyomvonalvezetés nem ellentétes-e az Aptv. 6. §-ának (1) bekezdése és 18. §-a (6) bekezdésének c) és d) pontja alapján kiadott jogszabállyal. (2) A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény szerinti beruházás esetén az építésügyi hatóság – a 7. §-ban foglaltakon felül – ellenőrzi, hogy az árvízvédelmi művek terület-igénybevétele nem ellentétes-e a jóváhagyott engedélyezési tervekkel. (3) Ha kisajátítási terv az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, az építésügyi hatóság azt a szükséges módosítások végrehajtása céljából – a kisajátítást kérőnek, megfelelő határidő kitűzésével – megküldi. (4) Ha a kisajátítási terv a 7. §-ban, illetőleg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknak megfelel, az építésügyi hatóság azt nyolc napon belül „a területfelhasználási követelményekkel nem ellentétes, a telekalakításra vonatkozó építésjogi követelményeknek megfelel, a záradék kisajátítás céljára lett kiadva” záradékkal látja el. (5) Az építésügyi hatóság a záradékkal ellátott kisajátítási tervet megküldi a kisajátítást kérő részére. 9. § Nem építmény létesítéséhez készített, az egész telket érintő kisajátítás esetén a kisajátítási tervet az építésügyi hatósággal nem kell záradékoltatni. 10. § Több földrészletből álló kisajátított terület esetén a helyrajzi számok ingatlan-nyilvántartásban történő összevonásáról a kisajátítást kérő köteles gondoskodni. Csereingatlannal történő kártalanítás esetén az értékkülönbözet megfizetése tekintetében adható fizetési kedvezmény szabályai 11. § (1) A közigazgatási hivatal a csereingatlannal történő kártalanítás esetében a kisajátított ingatlan és a csereingatlan közötti értékkülönbözet megfizetésére kötelezett magánszemély részére a részletfizetés engedélyezésekor irányadó jegybanki alapkamattal terhelten legfeljebb tízévi részletfizetést engedélyezhet, a havi részlet összege azonban ötezer forintnál kevesebb nem lehet. (2) A részletfizetés engedélyezése mellett a közigazgatási hivatal a részletfizetés megkezdésére – a (4) bekezdésben meghatározott feltétel fennállása esetén – legfeljebb tizenkét hónapig terjedő halasztást is engedélyezhet. (3) Az értékkülönbözet és kamata megfizetésére részletfizetés akkor engedélyezhető, ha a) a tulajdonos, valamint a vele együtt élő személyek együttes jövedelme, havonta, egy főre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének négyszeresét nem haladja meg, vagyona pedig – a kártalanításul adott cserelakáson, valamint a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs, vagy b) a tulajdonos legalább három kiskorú gyermekének eltartásáról gondoskodik, és a saját, valamint a vele együtt élő személyek együttes havi jövedelme, havonta, egy főre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének ötszörösét nem haladja meg. (4) Az értékkülönbözet és kamata megfizetésére halasztás akkor engedélyezhető, ha a) a tulajdonos, valamint a vele együtt élő személyek együttes jövedelme, havonta, egy főre számítva az öreg ségi nyugdíj legkisebb összegének kétszeresét nem haladja meg, vagyona pedig – a kártalanításul adott cserelakáson, valamint a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül – nincs, vagy b) a tulajdonos legalább három kiskorú gyermekének eltartásáról gondoskodik, és a saját, valamint a vele együtt élő személyek együttes havi jövedelme havonta, egy főre számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének háromszorosát nem haladja meg. (5) Harmadik személy kisajátítást kérő esetén az (1) és (2) bekezdés szerinti halasztás, illetőleg részletfizetés csak a kisajátítást kérő hozzájárulásával engedélyezhető. (6) A (3) és (4) bekezdés alkalmazásában a tulajdonossal együtt élő személy az, akinek bejelentett lakóhelye vagy tartózkodási helye – a kérelem benyújtását megelőző legalább hat hónapja – a tulajdonos lakóhelyével azonos. (7) Havi jövedelmen a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti adóköteles jövedelmet kell érteni. 12. § (1) Halasztás, illetőleg részletfizetés esetében az értékkülönbözet és kamata erejéig a kártalanításul adott ingatlanra a földhivatal – a közigazgatási hivatal megkeresésére a kisajátítást kérő javára jelzálogjogot jegyez be. (2) A fizetés megkezdésének felszólítás ellenére történő elmulasztása, illetve két részlet megfizetésének elmaradása esetében – eredménytelen felszólítás után – a fennmaradó értékkülönbözet és kamata egy összegben esedékessé válik. (3) A fennálló tartozást a kisajátítást kérő tartja nyilván és a fizetés elmaradása esetén követelését a polgári jog általános szabályainak megfelelően érvényesíti. 13. § A közigazgatási hivatal – amennyiben halasztás, illetőleg részletfizetés engedélyezésére nem került sor, a harmadik személy kisajátítást kérő hozzájárulásával – mentesítheti a 11. § (4) bekezdése szerinti feltételekkel rendelkező kötelezettet a harmadik személynek járó értékkülönbözet utáni kamat alól. 14. § A közigazgatási hivatal a kisajátítási kérelemhez csatolt kisajátítási tervből a kisajátítási átnézeti térképet raszteres formátumban a honlapján közzéteszi. Záró rendelkezések 15. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Rendelkezéseit – a (2)–(4) bekezdésben foglalt eltéréssel – a hatálybalépését követően benyújtott kisajátítási kérelemhez csatolandó kisajátítási tervre kell alkalmazni. A 11–13. § rendelkezéseit a folyamatban lévő, első fokú határozattal még le nem zárt kisajátítási eljárásokban is alkalmazni kell. (2) 2009. január 1-jéig a kisajátítási kérelem mellékleteként a 2008. június 30-án hatályos, a kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról szóló 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet (a továbbiakban: R.) szerint elkészített és a jelen rendelet szerinti záradékolt kisajátítási terv is becsatolható. (3) A rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő záradékolási eljárást az R. szerint kell lefolytatni. (4) E rendelet hatálybalépését megelőzően az R. alapján, illetve a (3) bekezdés szerint záradékolt kisajátítási terv a záradék érvényességi idején belül csatolható a kisajátítási kérelemhez. (5) A kisajátítást kérő köteles figyelemmel kísérni azt, hogy a kisajátítási tervben szereplő változások ingatlan-nyilvántartási bejegyzése megtörtént-e. A záradék meghosszabbítására csak annak érvényességi idején belül van lehetőség, ennek elmulasztása esetén a földhivatal a záradékolt munkarészt érvényteleníti. (6) A rendelet alkalmazásában kisajátítást kérőn azt kell érteni, aki a kisajátítási terv elkészültét követően a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 24. §-ának (2) bekezdése alapján a kisajátítási eljárást kezdeményezni jogosult. Gyurcsány Ferenc s. k., miniszterelnök