1/2014. (I. 16.) EMMI rendelete a fertőző betegségek jelentésének rendjéről.

1/2014. (I. 16.) EMMI rendelete a fertőző betegségek jelentésének rendjéről. Az egészségügyi és a  hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 38.  §  (2)  bekezdés b)  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Jelentési kötelezettség 1. § (1) A betegellátó az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15.  § (1)  bekezdése szerinti jelentést a  fertőző betegségek és a  járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott esetdefinícióknak megfelelően, az értesülést követő 24 órán belül teszi meg az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szerv részére. (2) A  betegellátó köteles tájékoztatni az  egészségügyi államigazgatási szervet a  megbetegedés kimeneteléről, ha az  (1)  bekezdés szerint bejelentett fertőző betegségben szenvedő személy szövődménnyel, tartós szervi elváltozással gyógyult, vagy a betegség következtében meghalt. (3) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti jelentést az 1. melléklet szerinti adattartalommal kell teljesíteni. 2. § Az Eüak. 1. számú mellékletében foglalt táblázat B) pontjában felsorolt fertőzések, illetve fertőző betegségek esetén a betegellátó az Eüak. 15. § (2) bekezdése szerint személyazonosításra alkalmatlan módon jelenti az egészségügyi államigazgatási szervnek az érintett egészségügyi adatainak a 2. és a 3. mellékletben meghatározott körét. 3. § (1) Ha bármely, mikrobiológiai vizsgálatot végző betegellátó (a továbbiakban: mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratórium) olyan vizsgálati eredményt állapít meg, amely a  vizsgált egyén szervezetében közvetlenül vagy közvetetten bizonyítja az  Eüak. 1. számú mellékletében foglalt táblázat A), illetve B)  pontjában felsorolt fertőzéseket, fertőző betegségeket, mérgezéseket okozó kórokozó jelenlétét, köteles azt 24 órán belül jelenteni a  4.  melléklet szerinti adattartalommal – a  B)  pont esetében személyazonosításra alkalmatlan módon – az  Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) elektronikus járványügyi felügyeleti rendszere útján. (2) A  mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratórium köteles személyazonosító adatokkal együtt jelenteni az  (1)  bekezdésben foglaltakon kívül minden olyan, az  5.  mellékletben felsorolt kórokozók azonosítása céljából végzett laboratóriumi vizsgálat eredményét is, amelynél a  vizsgálat nem igazolta a  fertőzést, fertőzéses eredetű megbetegedést, mérgezést. (3) Felügyelet alá vont kórokozónak minősül az  Enterobacter sakazakii, valamint minden olyan baktérium, amelynek esetében a  mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratórium legalább egy antibiotikummal szemben érzékenységi vizsgálati eredményt adott ki. 4. § A betegellátó a  telephelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv) részére köteles jelenteni az érintett személy egészségügyi és személyazonosító adatait, ha klinikailag, illetve laboratóriumi vizsgálatok során észleli a 6. mellékletben felsorolt, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések előfordulását. A  jelentést a beteg fekvőbeteg-gyógyintézetből történő távozását, vagy az ott bekövetkezett halálát követő 14 munkanapon belül kell megtenni. Az egyes jelentések adattartalmát a 7. melléklet tartalmazza. 2. A jelentés módja 5. § (1) Az  1. és a  2.  § szerinti bejelentést a  kezelőorvos, az  érintett halálának bekövetkezését követően felismert fertőző betegség esetén a halál okát megállapító orvos teszi meg. (2) A 3. § szerinti jelentéseket a mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratórium vezetője által kijelölt személy teszi meg. (3) A  4.  § szerinti jelentéseket az  egészségügyi szolgáltató által infekciókontroll tevékenység végzésével megbízott személy teszi meg. (4) Az  Országos Mentőszolgálat, továbbá a  mentést, illetve betegszállítást végző egyéb szervezet telefonon vagy az  ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszere útján jelenti az  esemény helyére, kezdetére, a  jellemző tünetekre, a  veszélyeztetettek és a  betegek számára vonatkozó egészségügyi adatokat, ha tevékenysége során fertőző betegség halmozott előfordulásáról vagy annak gyanújáról szerez tudomást. 6. § (1) Az  1–5.  §-ban meghatározott jelentéseket elektronikusan, az  ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti informatikai rendszere útján kell megtenni. A bejelentés a következő módszerekkel tehető meg: a) az internetalapú űrlap manuális kitöltésével, vagy b) az  internetalapú űrlap kitöltéséhez szükséges adatokat az  egészségügyi szolgáltató saját elektronikus nyilvántartásából informatikai eszközök segítségével automatikusan betölti az ÁNTSZ járványügyi felügyeleti informatikai rendszerébe. (2) A  2. és a  3.  § alapján meghatározott információkat a  jelentésre kötelezettek a  beteg (fertőzött) vagy a  vizsgált személy adataiból az ÁNTSZ által meghatározott módszer alkalmazásával képzett, személyazonosításra alkalmatlan egyedi kóddal ellátva jelentik. (3) A  jelentések online továbbításához szükséges formai követelményeket, a  jelentés módjának technikai leírását, beleértve az  adatszerkezetet, a  rekordképeket és az  adatmezők részletes definícióját, valamint a  felhasználói kézikönyveket az ÁNTSZ az internetes honlapján teszi közzé. 3. Teendők a jelentés beérkezését követően 7. § (1) A bejelentést fogadó egészségügyi államigazgatási szerv a beérkezést követő munkanap végéig ellenőrzi, szükség esetén véleményezi az elektronikusan érkezett jelentéseket. (2) Ha a  bejelentés nem a  megbetegedés helye szerint illetékes megyei (fővárosi) kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetéhez (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet) érkezik, a  járási népegészségügyi intézet a  bejelentés szerinti információkról haladéktalanul értesíti a megbetegedés helye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet. (3) Ha a  bejelentett fertőző beteg megbetegedési helye nem azonos a  lakóhelyével vagy a  tartózkodási helyével, a  járási népegészségügyi intézet a 8. mellékletben szereplő adatok átadásával tájékoztatja a beteg lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet. (4) Ha a bejelentés alapján az Eüak. 15. § (7) bekezdése szerinti állatról emberre terjedő fertőző betegség vagy annak gyanúja merül fel, a  járási népegészségügyi intézet a  8.  mellékletben meghatározott információk 24 órán belül történő továbbításával tájékoztatja a  megbetegedés vagy az  expozíció helye szerint illetékes élelmiszerláncfelügyeleti szervet. 4. Helyesbítés 8. § (1) A  bejelentő a  jelentések bármely adatában történt változásról vagy a  hibás adatközlésről köteles értesíteni azt az egészségügyi államigazgatási szervet, amely felé a jelentést tette. (2) Ha valamely fertőző betegség kórisméjével vagy annak gyanújával bejelentett beteg megfigyelése, vizsgálata során megállapítást nyer, hogy a kórisme téves, erről – helyesbítő céllal – új jelentést kell tenni. 5. Sürgős jelentések 9. § (1) A  9.  melléklet szerinti sürgősen jelentendő fertőző betegségek vagy kórokozók előfordulása esetén a  betegellátó az észlelést követő 12 órán belül – a jelentés megtétele mellett – telefonon is bejelenti a jelentés szerinti adatokat a  telephelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek, vagy munkaidőn túl készenlétének, illetve ügyeletének, az pedig haladéktalanul értesíti az ÁNTSZ-t. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti módon a  betegellátó – az  1. és a  2.  § rendelkezéseire tekintettel – haladéktalanul jelenti a  telephelye szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek, ha egy jelentendő fertőző betegség, illetve bármely, egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés halmozottan vagy járványosan fordul elő, valamint ha bármely egyéb fertőző betegség szokatlanul súlyos formában vagy meghatározott időszakban és meghatározott területen a megszokottnál lényegesen nagyobb gyakorisággal fordul elő. 6. A fertőző betegek nyilvántartása 10. § (1) A jelentett fertőző beteg személyes és egészségügyi adatait köteles nyilvántartani a) a jelentésre kötelezett betegellátó, b) a járási népegészségügyi intézet, valamint c) a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv. (2) Az  Országos Epidemiológiai Központ (a továbbiakban: OEK) országos nyilvántartást vezet a  bejelentett fertőző megbetegedésekről, fertőzésekről, járványokról. (3) A betegellátó a saját informatikai rendszerében tartja nyilván a fertőző betegeket. Az adatok mentését, archiválást úgy kell biztosítani, hogy a nyilvántartás az Eüak. szerinti időtartamig hozzáférhető legyen. (4) A nyilvántartásban szereplő adatok teljességéért és pontosságáért az annak vezetésére kötelezett a felelős. (5) A járási népegészségügyi intézet az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszere segítségével tartja nyilván a bejelentett fertőző megbetegedéseket, illetve az azok diagnózisát megalapozó laboratóriumi leleteket. (6) A  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv a  fertőző betegeknek a  járási népegészségügyi intézetek által regisztrált adatait számítástechnikai eszközök segítségével tartja nyilván. (7) Az OEK az egész ország területéről származó egészségügyi adatokat számítástechnikai eszközök segítségével tartja nyilván. (8) A  fertőzőbeteg-nyilvántartás egy naptári évre vonatkozó adatait a  járási népegészségügyi intézet, a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és az  OEK az  Eüak. szerint az  egészségügyi dokumentáció megőrzésére irányadó időtartamig kezeli. Az  adatbázis rögzítésére szolgáló szoftver archiválása során úgy kell eljárni, hogy 1991-ig visszamenőleg kezelhető legyen a teljes adatbázis. 7. Járványok adatainak kezelése 11. § (1) A  járványokra vonatkozó adatokat az  egészségügyi szolgáltató által infekciókontroll tevékenységgel megbízott személy, a  járási népegészségügyi intézet, illetve a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az  ÁNTSZ által működtetett elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerbe rögzíti, és folyamatosan karbantartja. (2) A  járvány kivizsgálását végző infekciókontroll személyzet, a  járási népegészségügyi intézet vagy a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv az előzetes írásos jelentésnek az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerébe történő rögzítésével tájékoztatja az illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet, az OEK-et és az Országos Tisztifőorvosi Hivatalt. (3) A  járvány lezajlása után, az  esemény megítéléséhez szükséges információk összegyűjtését követően a  járványt kivizsgáló infekciókontroll személyzet, a  járási népegészségügyi intézet vagy a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv haladéktalanul zárójelentést készít, és rögzíti azt az ÁNTSZ elektronikus járványügyi felügyeleti rendszerében. (4) A  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv módosíthatja a  járási népegészségügyi intézet zárójelentését, ha az szakmailag indokolt. 8. A nyilvántartások és jelentések pontosítása 12. § (1) A  nyilvántartások, illetve jelentések pontossága és megbízhatósága érdekében a  betegellátó a  járási népegészségügyi intézet vagy a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv felhívására közli a  járási népegészségügyi intézettel, illetve a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervvel az általa bejelentett fertőző megbetegedéssel összefüggésben rendelkezésére álló és az Eüak. alapján továbbítható valamennyi egészségügyi és személyazonosító adatot. (2) A  járási népegészségügyi intézet a  tudomására jutott, írásban dokumentált adatok alapján hivatalból pótolja az  elmulasztott bejelentéseket, illetve helyesbíti az  egyes fertőző betegségekkel kapcsolatos, korábban jelentett, de utóbb tévesnek bizonyult adatokat, amennyiben a betegellátó ezt felszólítás ellenére sem tette meg. A pótlás, helyesbítés határideje az értesüléstől számított 72 óra. 9. Összefoglaló jelentések 13. § (1) Az  OEK, a  megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv és a  járási népegészségügyi intézet a  beérkezett adatok alapján heti, havi és éves összefoglaló jelentést készít a  fertőző betegségek, a  mikrobiológiai vizsgálatot végző laboratóriumok által jelentendő kórokozók előfordulásáról és adatot szolgáltat az  országos tisztifőorvos, valamint a jogszabályok szerinti más szervezetek és intézmények számára. (2) Az  egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről szóló jelentések elkészítése tekintetében az  egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e  tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről szóló miniszteri rendelet rendelkezései alkalmazandóak. 10. Nemzetközi jelentések 14. § (1) Az  OEK mint a  hazai járványügyi surveillance központ kapcsolatot tart az  Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központtal, és teljesíti az  Európai Unió jogi aktusaiban előírt, fertőző betegségekkel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettségeket. (2) Az  OEK az  Egészségügyi Világszervezetnek évente aggregált adatokat szolgáltat a  hazánkban jelentendő fertőző betegségek előfordulásáról. 11. Záró rendelkezések 15. § Ez a rendelet 2014. február 1-jén lép hatályba. 16. § Az e rendelet hatálybalépését megelőzően a fertőző betegségek jelentésére és helyesbítésére használt papíralapú jelentőlapok 2014. december 31-ig használhatóak, ezen időpontig a  jelentőlapok postai úton díjmentesítve is továbbíthatóak. 17. § A 14. § (1) bekezdése az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ létrehozásáról szóló 2004. április 21-i 851/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4., 8. és 11. cikkében foglaltak végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg. 18. § Hatályát veszti a fertőző betegségek jelentésének rendjéről szóló 63/1997. (XII. 21.) NM rendelet. Balog Zoltán s. k., emberi erőforrások minisztere