34/2011. (III. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési köteleze

34/2011. (III. 17.) Korm. rendelete a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló-készítési és könyvvezetési kötelezettségről. A Kormány a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 32. §-a (1) bekezdésének d) pontjában és a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 178. §-a (1) bekezdésének a) pontjában kapott, a 11. és a 12. § tekintetében a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 90. §-a (1) bekezdésének g) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA) a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos könyvvezetési és beszámoló-készítési kötelezettségének a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) előírásai szerint, e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles eleget tenni. (2) Az NFA-nak a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonra vonatkozóan a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási, beszámolási és nyilvántartási kötelezettségeit az államháztartás működésére vonatkozó külön jogszabályok előírásai figyelembevételével, az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell teljesítenie. 2. § (1) Az NFA a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon változásáról, működtetéséről az üzleti év könyveinek zárását követően a tárgyévet követő üzleti év május 31. napjáig elő zetes éves beszámolót, valamint a tárgyévet követő üzleti év augusztus 15. napjáig éves beszámolót készít. (2) Az éves beszámoló mérlegkészítésének időpontja a tárgyévet követő üzleti év június 30. napja. (3) Az éves beszámolóval egyidejűleg üzleti jelentést is kell készíteni. (4) Az NFA az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) 206. §-ában, illetve a 17. számú mellékletben előírt időközi mérlegjelentést a rábízott állami vagyonra vonatkozóan az 1. melléklet szerinti mérleg tagolásának megfelelő bontásban az egyes mérlegsorok állományát és annak változását a következő összetevők szerint köteles bemutatni: a) állomány az év elején, b) állományváltozás a pénzforgalmi tranzakciók miatt, c) állományváltozás a nem pénzforgalmi tranzakciók miatt, d) egyéb volumenváltozás, e) értékelés, f) állomány a tárgyidőszak végén. (5) Az egyes összetevők meghatározására az Ámr. 19/A. számú mellékletéhez kapcsolódó kitöltési utasításban foglaltakat kell alkalmazni. (6) A (4) bekezdésben foglalt időközi mérlegjelentést a tárgynegyedévet követő hónap 15. napjáig a negyedik negyedévre vonatkozóan gyorsjelentésként a tárgynegyedévet követő hatvan napon belül, az éves mérlegjelentést az éves beszámoló benyújtásának határidejével megegyezően kell elektronikus formában az államháztartásért felelős miniszternek benyújtani. (7) Az NFA az időközi mérlegjelentés részét képező az Ámr. 19. számú melléklete szerint adatszolgáltatás alól mentesül. (8) Az NFA a zárszámadási törvényjavaslat előkészítéséhez a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák bevételeiről és kiadásairól jogcímenként adatokat szolgáltat az agrárpolitikáért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek. 3. § (1) Az éves beszámoló részei: a) mérleg, b) eredménykimutatás, c) kiegészítő melléklet. (2) A mérleg és az eredménykimutatás tagolását az 1. és 2. melléklet tartalmazza azzal, hogy az abban szereplő tételek tovább részletezhetők. (3) A mérlegben az eszközöket a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél lévő Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon, b) az egyéb vagyonkezelőnél lévő Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon, c) közvetlenül kezelt Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon tagolás szerint kell részletezni. (4) A központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél és az egyéb vagyonkezelőnél lévő eszközöknek, illetve azok forrásainak a vagyonkezelők által szolgáltatott adatokkal egyeztetett értékeit kell a mérlegben szerepeltetni, az ezen értékadatokat alátámasztó leltárt az adatokat szolgáltató vagyonkezelő készíti el és őrzi meg. Az adatszolgáltatást Nemzeti Földalapba tartozó földvagyon tekintetében a tárgyév december 31-i állományáról évente egyszer, a tárgyévet követő év május 31-ig, az NFA és az érintettek között létrejött megállapodásban rögzítetteknek megfelelő formában és tartalommal kell teljesíteni. 4. § (1) A közvetlenül kezelt eszközöknél a befektetett eszközökön belül el kell különíteni a haszonbérbe adással, illetve a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (5) bekezdésében részletezett módon hasznosított eszközöket. (2) A közvetlenül kezelt eszközöknél az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok között a termőföldek és az egyéb ingatlanok értékét kell bemutatni. (3) Az átsorolt készletek között kell szerepeltetni az értékesítésre szánt földterületeket, amelyek a tárgyi eszközök közül értékesítés céljából átsorolásra kerülnek az üzleti év folyamán. (4) A közvetlenül kezelt eszközöknél a készleteket átsorolt készletek, egyéb vagyonkezelőtől visszavett készletek, hagyatékból származó készletek, valamint egyéb készletek tagolásban kell kimutatni. (5) A közvetlenül kezelt eszközökön belül elkülönítetten kell nyilvántartani a forgalomképtelen, a korlátozottan forgalomképes és a forgalomképes eszközöket. (6) A közvetlenül kezelt eszközöknél a követeléseket a) követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők), b) egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések, c) központi költségvetési szervtől átvett követelések, d) rövid lejáratú kölcsönök, e) egyéb követelések tagolásban kell kimutatni. (7) Az egyéb vagyonkezelőnek vagyonkezelésbe adott eszközökkel kapcsolatos követelések között a vagyonkezelési szerződés alapján vagyonkezelésbe adott eszközöknél az eszközönként rögzített bekerülési (bruttó) érték és az egyes eszközök könyv szerinti (nettó) értéke különbözetében bekövetkezett változást évenként – a vagyonkezelő adatszolgáltatása alapján – a vagyonkezelővel szembeni követelésként kell kimutatni mindaddig, amíg azok a vagyonkezelési szerződés szerint nem kerülnek rendezésre. (8) A kincstárnál vezetett pénzforgalmi számláknak év végén nem lehet egyenlege, ezek zárás előtti összevont egyenlegét a mérleg fordulónapjával az eredménnyel szemben kell elszámolni. 5. § (1) A mérlegben forrásként a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon tőkéjét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell szerepeltetni. (2) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon tőkéje az induló tőkéből, a tőkeváltozásból, az eredménytartalékból, a lekötött tartalékból, az értékhelyesbítés értékelési tartalékából, a tárgyév mérleg szerinti eredményéből és a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékaiból tevődik össze. (3) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon induló tőkéje a 2010. szeptember 1-jei nyitómérlegben kimutatott eszközök és kötelezettségek különbözete. A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon induló tőkéje módosításaként kell figyelembe venni a 2010. szeptember 1-je előtt már meglévő, de az Nfatv. 34. § (3) szerinti közbenső mérlegben, vagyonmérlegben és az azt alátámasztó leltárban nem szereplő, a 2010. szeptember 1-je után állományba vett, a Nemzeti Földalap földvagyonába tartozó eszközök könyv szerinti (piaci) értékének megfelelő értéket. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon tőkeváltozásaként a Nemzeti Földalap földvagyonába tartozó, korábban ilyenként még állományba nem vett, piaci értékkel bíró eszközök állományba vételi értékének forrását kell kimutatni. Itt kell kimutatni a tárgyévben a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai által követelés fejében átvett, illetve a honvédelemért felelős miniszter által honvédelmi célra feleslegessé nyilvánított és átadott a Nemzeti Földalap földvagyonába tartozó új eszközök állományba vételi értékével azonos értéket is. (5) Eredménytartalékként kell kimutatni a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal való gazdálkodás előző üzleti évi mérleg szerinti eredményét és annak változását, ide értve az előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményének a módosítását is. (6) Mérleg szerinti eredményként kell kimutatni a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal módosított tárgyévi működési mérleg szerinti eredményt, egyezően az eredménykimutatásban ilyen címen kimutatott összeggel. Költségvetési pénzforgalmi kapcsolatként kell kimutatni a kincstárnál vezetett pénzforgalmi számlák zárás előtti összevont egyenlegét. (7) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon tőkéjén belül a központi költségvetési szerv vagyonkezelők tartalékait a központi költségvetési szerv vagyonkezelők vagyonkezelésben lévő termőföldek értékének megfelelő, ilyen jogcímeken kimutatott összegeket kell kimutatni. 6. § Az NFA a vagyonkezelésbe adott tárgyi eszközök bruttó értékét és elszámolt értékcsökkenését a vagyonkezelésbe adáskor könyveiből köteles kivezetni, és ezzel egyidejűleg a vagyonkezelési szerződésben szereplő értéket, mint bekerülési értéket kell a könyveibe felvenni. 7. § (1) Az eredménykimutatást a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni. (2) A belföldi értékesítés nettó árbevételén belül elkülönítve kell kimutatni a) a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon hasznosításának (vagyonkezelés, haszonbérlet, megbízási szerződéssel hasznosított) nettó árbevételét, b) a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon értékesítésének nettó árbevételét, c) az egyéb ki nem emelt árbevételt. (3) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon hasznosításának nettó árbevételét el kell különíteni a központi költségvetési szerv vagyonkezelőtől, illetve az egyéb vagyonkezelőtől származó árbevétel tagolás szerint is. (4) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon értékesítésének ráfordítása között kell kimutatni többek között a földvagyonba tartozó értékesített tárgyi eszközök, készletek kivezetett könyv szerinti értékét is. (5) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon működtetésének ráfordításai között elkülönítve kell kimutatni a földvagyon hasznosításának (vagyonkezelés, haszonbérlet, Nfatv. 18. § (5) bekezdése szerinti megbízás) ráfordításait, az életjáradékkal kapcsolatos ráfordításokat és a földvagyon működtetésének egyéb ráfordításait. (6) A Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyon bevételeinek és ráfordításainak elszámolásakor biztosítani kell a 2. § (8) bekezdésében foglalt kötelezettségek teljesítéséhez szükséges adatokat. (7) A működés mérleg szerinti eredménye a szokásos vállalkozási eredmény és a rendkívüli eredmény összege, amely a költségvetési pénzforgalmi kapcsolatokkal összegezve adja a mérleg szerinti eredményt. 8. § (1) A kiegészítő melléklet részét képezi a központi költségvetési kapcsolatokat érintő elszámolási, beszámolási kötelezettségek teljesítéséről – a 3. § (4) bekezdése alapján – készített éves mérlegjelentés is. (2) A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a) a központi költségvetési szerv vagyonkezelőnél, b) az egyéb vagyonkezelőnél vagyonkezelésben lévő eszközök bekerülési értékének változását, a növekedést és a csökkenést jogcímek szerint mérlegtételkénti megbontásban. (3) Az értékesítés nettó árbevételét a kiegészítő mellékletben jogcímek szerint részletezni kell. (4) A kiegészítő mellékletben az Sztv. 59. § (1) bekezdésében, a 88. § (6)–(7) bekezdésében, a 89. § (2) bekezdésében, a 89/A. §-ában, a 90. § (2), (6)–(7) és (9) bekezdésében, a 91. §-ában, a 92. § (3) bekezdésében, a 93. §-ában és a 94/A. §-ában előírt adatokat, információkat nem kell kimutatni. 9. § A Kormány a 3. § (1) bekezdés szerinti éves beszámoló alapján teljesíti az Nfatv. 5. § szerinti beszámolási kötelezettségét az Országgyűlésnek. 10. § E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba azzal, hogy az 1–9. § rendelkezéseit az Nfatv.-ben meghatározott, rábízott földvagyonra első ízben a 2010. évben induló üzleti évre vonatkozó könyvvezetési, nyilvántartási, adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek teljesítése során kell alkalmazni. 11. § (1) A családi gazdaságok létrehozásáról, nyilvántartásba vételéről, működtetéséről, valamint kiemelt támogatásukról szóló 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet] 4. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Földművelésügyi Igazgatóság a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó] „c) a b) pontban foglalt okirat hiánya esetén – a (4) bekezdés figyelembevételével – a legalább 3 éven át folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységet igazoló őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja, vagy legalább 3 éve – a családi gazdálkodó által csatolt nyilvántartási szám alatt – mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és adóbevallása másolatát csatolja,” (2) A 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [A Földművelésügyi Igazgatóság a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó] „f) rendelkezik őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, vagy a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, és” (3) A 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet a 17. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki: „Záró rendelkezések” (4) A 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet a következő 17/A. §-sal egészül ki: „17/A. § E rendeletnek a Nemzeti Földalapba tartozó rábízott földvagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségről szóló 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet) módosított 4. § (2) bekezdés c) és f) pontját a 34/2011. (III. 17.) Korm. rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.” 12. § A 326/2001. (XII. 30.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében „az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatallal” szövegrész helyébe „a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal” szöveg lép. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök