2024. évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről és a közhitelesség fogalmáról szól, meghatározva annak joghatásait és tanúsító erejét. Célja, hogy egységes keretet biztosítson a közhiteles adatok kezelésére, megkönnyítve a jogalkalmazást és csökkentve az adminisztratív terheket.
Kire vonatkozik: A közfeladatot ellátó szervek, amelyek közhiteles nyilvántartásokat vezetnek; Mindenki, aki közhitelesen nyilvántartott adatokkal kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket vagy tényeket alapít.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Szakaszok
- 14
- Forrás
- njt.hu
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A közhitelesség fogalmát és joghatásait.
- A közhiteles adatok nyilvántartásának és kezelésének általános elveit.
- A közhitelesség tanúsító erejét és annak megdöntésének módjait.
- A közhitelesség biztosításáért felelős szerv feladatait és működését.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A közfeladatot ellátó szervek, amelyek közhiteles nyilvántartásokat vezetnek.
- Mindenki, aki közhitelesen nyilvántartott adatokkal kapcsolatos jogokat, kötelezettségeket vagy tényeket alapít.
Melyek a főbb pontok?
- A közhitelesség jogalakító és jogvédelmi hatással, valamint tanúsító erővel ruházza fel a nyilvántartott adatot, még akkor is, ha az eltér a valóságtól.
- Közhitelesség joghatásával csak olyan adat ruházható fel, amelynek nyilvántartását a közhitelesség biztosításáért felelős szerv tanúsítja.
- A közhiteles adatot helyesnek, fennállónak, illetve ismertnek kell tekinteni, ha jogszabály alapján nyilvános.
- A közhitelesség tanúsító erejét kizárólag a közhiteles nyilvántartást vezető szerv helyesbítése vagy anyagi jogi eljárás keretében lehet megdönteni.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
Tartalomjegyzék (14)
- 1. § [Hatályt megállapító rendelkezések]
- 2. § [A közhitelesség fogalma]
- 3. § [A közhitelesség joghatása]
- 4. § [A közhitelesség időbeli hatálya]
- 5. § [A közhitelesség tanúsító ereje]
- 6. § [A közhitelesség tanúsító erejének megdöntése]
- 7. § [A közhiteles nyilvántartás vezetése]
- 15. § [Közhitelesség biztosításáért felelős szerv]
- 16. § [Felhatalmazó rendelkezések] *
- 17. § [A törvény hatálybalépése]
- 18. § [Átmeneti rendelkezések]
- 19. § *
- 20. § *
- 23. § *
2024. évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.1. - 2026.XII.31. ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.I.1. - 2027.I.1.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
2024. évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről * [1] A közfeladatot ellátó szervek által vezetett közhiteles nyilvántartások rendelkeznek olyan közös pontokkal, amelyek függetlenek a közhiteles nyilvántartást vezető szervtől és az egyes nyilvántartásokhoz fűződő joghatásoktól. Felismerhetőek olyan elvi keretek, amelyek minden közhiteles nyilvántartás esetében alkalmazhatóak, és elsődlegesen nem a nyilvántartás tartalmához, hanem annak vezetéséhez kapcsolódnak. Ebből következően a közhitelesen nyilvántartott adatok és a közhiteles nyilvántartások tekintetében szükséges a jogrendszer számára egységes kerettörvényt alkotni, amely meghatározza a közhitelesség fogalmát, valamint joghatásait. [2] A közhitelességet nem önállóan az egyes nyilvántartások viszonylatában, hanem a jogrendszer egészére nézve kell biztosítani, amit az absztrakciós szint emelésével lehet elérni. A meghatározott követelmények érvényesítésére ki kell jelölni egy olyan szervet, amely biztosítja, hogy közhitelesen csak az e törvényben foglalt követelmények teljesülése esetén valósuljon meg az adat közhiteles nyilvántartása. A Kormány feladata a közhitelesség biztosításáért felelős szerv kijelölése. [3] A közhitelesség célja, hogy a jogalakító és jogvédelmi hatás, illetve a tanúsító erő által a jogalkalmazást az adatok megállapításának és érvényesítésének egyszerűsítése révén megkönnyítse, de a téves adatok esetében az anyagi jogi helyzet érvényesítését ne lehetetlenítse el. A közhitelességet nem lehet kizárólag bizonyítási szabályként kezelni, a tanúsító erő mellett a jogalakító és jogvédelmi hatást is szabályozni szükséges. A közhitelesség nem jelenti a valósággal való egyezést, hiszen a közhiteles adat helyességében és valóságában bízva a téves adathoz is kapcsolódhat jogszerzés, azonban az, hogy ez milyen feltételekkel következhet be, nem a közhitelességből, hanem az adat mögött meghúzódó anyagi jogból fakad. Az anyagi jog hozza egyensúlyba a tanúsító erőt a jogalakító és jogvédelmi hatással. [4] A közhitelességben kifejeződik a közbizalom, amelynek biztosításához a közhiteles adatok bejegyzésének, törlésének és módosításának közhatalmi, jogilag szabályozott és garanciákkal bíró eljárásban kell történnie. [5] Az állam feladata a közhitelesség garantálása és a közhiteles adatok nyilvántartása. Ez a kötelezettség közérdekhez kapcsolódó feladat ellátásából vagy harmadik személyek jogainak védelméből fakad. Ennek keretében felül kell vizsgálni, hogy milyen adatok tekintetében indokolt a közhitelesség biztosítása. Ahol a felülvizsgálat alapján nem áll fenn a jogi szükség, ott nincs helye a közhitelességnek. Egy adat tekintetében kizárólag jogszabály keletkeztethet közhitelességet. Ez természetes gátja a jogállamban annak, hogy az állam a megfelelő felhatalmazás nélkül olyan adatok tekintetében biztosítsa a közhitelesség joghatásait, amelyek a közhitelesség kritériumainak nem felelnek meg. Közhitelesség csak olyan adathoz fűződhet, amelyhez ténylegesen is joghatás kötődik.
[6] Az adathoz kapcsolt közhiteles joghatás egyetlen nyilvántartás vezetéséhez kötődhet. A nyilvántartás közhitelességének fenntartása kötelezettség a közhiteles nyilvántartást vezető szerv és az érintett jogalanyok számára. [7] Az állam a közhitelességgel a saját eljárásai tekintetében helyesnek fogadja el az adatot, és a hozzá kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket annak alapján ítéli meg. A magánfelek egymás közti viszonyaiban is érvényesül a közhitelesség. [8] Szét kell választani a közhiteles nyilvántartások regisztratív vezetését a közhiteles adatokhoz kapcsolódó jogviszonyok elbírálásától. A közhitelesség joghatása nem dönthető meg szabadon, annak az erre dedikált helyesbítési vagy anyagi jogi eljárásban van helye, amely során a közhitelesség joghatása nem köti az elbíráló szervet. [9] Azon nyilvántartások és adatok tekintetében, amelyek esetében a közhitelesség fenntartása nem indokolt, meg kell szüntetni a közhiteles jelleget, amivel csökkenthetőek az adminisztratív terhek, és javítható Magyarország jogi versenyképessége. [10] Az Országgyűlés a fenti célokat és elvi kereteket szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:
1. §[Hatályt megállapító rendelkezések]
2. §[A közhitelesség fogalma]
3. §[A közhitelesség joghatása]
4. §[A közhitelesség időbeli hatálya]
5. §[A közhitelesség tanúsító ereje]
6. §[A közhitelesség tanúsító erejének megdöntése]
7. §[A közhiteles nyilvántartás vezetése]
15. §[Közhitelesség biztosításáért felelős szerv]
16. §[Felhatalmazó rendelkezések] *
17. §[A törvény hatálybalépése]
18. §[Átmeneti rendelkezések]
19. §*
20. §*
21–22. § *
23. §*
Vissza az oldal tetejére -->