- évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2026.I.
- - 2026.XII.
- ) Váltás a jogszabály következő időállapotára (2027.I.
- - 2027.I.1.) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály
- weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
- évi LXXXII. törvény a közhitelességről és a közhiteles nyilvántartások egységes vezetéséről * [1] A közfeladatot ellátó szervek által vezetett közhiteles nyilvántartások rendelkeznek olyan közös pontokkal, amelyek függetlenek a közhiteles nyilvántartást vezető szervtől és az egyes nyilvántartásokhoz fűződő joghatásoktól. Felismerhetőek olyan elvi keretek, amelyek minden közhiteles nyilvántartás esetében alkalmazhatóak, és elsődlegesen nem a nyilvántartás tartalmához, hanem annak vezetéséhez kapcsolódnak. Ebből következően a közhitelesen nyilvántartott adatok és a közhiteles nyilvántartások tekintetében szükséges a jogrendszer számára egységes kerettörvényt alkotni, amely meghatározza a közhitelesség fogalmát, valamint joghatásait. [2] A közhitelességet nem önállóan az egyes nyilvántartások viszonylatában, hanem a jogrendszer egészére nézve kell biztosítani, amit az absztrakciós szint emelésével lehet elérni. A meghatározott követelmények érvényesítésére ki kell jelölni egy olyan szervet, amely biztosítja, hogy közhitelesen csak az e törvényben foglalt követelmények teljesülése esetén valósuljon meg az adat közhiteles nyilvántartása. A Kormány feladata a közhitelesség biztosításáért felelős szerv kijelölése. [3] A közhitelesség célja, hogy a jogalakító és jogvédelmi hatás, illetve a tanúsító erő által a jogalkalmazást az adatok megállapításának és érvényesítésének egyszerűsítése révén megkönnyítse, de a téves adatok esetében az anyagi jogi helyzet érvényesítését ne lehetetlenítse el. A közhitelességet nem lehet kizárólag bizonyítási szabályként kezelni, a tanúsító erő mellett a jogalakító és jogvédelmi hatást is szabályozni szükséges. A közhitelesség nem jelenti a valósággal való egyezést, hiszen a közhiteles adat helyességében és valóságában bízva a téves adathoz is kapcsolódhat jogszerzés, azonban az, hogy ez milyen feltételekkel következhet be, nem a közhitelességből, hanem az adat mögött meghúzódó anyagi jogból fakad. Az anyagi jog hozza egyensúlyba a tanúsító erőt a jogalakító és jogvédelmi hatással. [4] A közhitelességben kifejeződik a közbizalom, amelynek biztosításához a közhiteles adatok bejegyzésének, törlésének és módosításának közhatalmi, jogilag szabályozott és garanciákkal bíró eljárásban kell történnie. [5] Az állam feladata a közhitelesség garantálása és a közhiteles adatok nyilvántartása. Ez a kötelezettség közérdekhez kapcsolódó feladat ellátásából vagy harmadik személyek jogainak védelméből fakad. Ennek keretében felül kell vizsgálni, hogy milyen adatok tekintetében indokolt a közhitelesség biztosítása. Ahol a felülvizsgálat alapján nem áll fenn a jogi szükség, ott nincs helye a közhitelességnek. Egy adat tekintetében kizárólag jogszabály keletkeztethet közhitelességet. Ez természetes gátja a jogállamban annak, hogy az állam a megfelelő felhatalmazás nélkül olyan adatok tekintetében biztosítsa a közhitelesség joghatásait, amelyek a közhitelesség kritériumainak nem felelnek meg. Közhitelesség csak olyan adathoz fűződhet, amelyhez ténylegesen is joghatás kötődik. [6] Az adathoz kapcsolt közhiteles joghatás egyetlen nyilvántartás vezetéséhez kötődhet. A nyilvántartás közhitelességének fenntartása kötelezettség a közhiteles nyilvántartást vezető szerv és az érintett jogalanyok számára. [7] Az állam a közhitelességgel a saját eljárásai tekintetében helyesnek fogadja el az adatot, és a hozzá kapcsolódó jogokat és kötelezettségeket annak alapján ítéli meg. A magánfelek egymás közti viszonyaiban is érvényesül a közhitelesség. [8] Szét kell választani a közhiteles nyilvántartások regisztratív vezetését a közhiteles adatokhoz kapcsolódó jogviszonyok elbírálásától. A közhitelesség joghatása nem dönthető meg szabadon, annak az erre dedikált helyesbítési vagy anyagi jogi eljárásban van helye, amely során a közhitelesség joghatása nem köti az elbíráló szervet. [9] Azon nyilvántartások és adatok tekintetében, amelyek esetében a közhitelesség fenntartása nem indokolt, meg kell szüntetni a közhiteles jelleget, amivel csökkenthetőek az adminisztratív terhek, és javítható Magyarország jogi versenyképessége. [10] Az Országgyűlés a fenti célokat és elvi kereteket szem előtt tartva a következő törvényt alkotja:
- Általános rendelkezések
- § [Hatályt megállapító rendelkezések]
(1)E törvény hatálya a közhitelesen nyilvántartott jogra, kötelezettségre, tényre, adatra vagy állapotra (a továbbiakban együtt: adat) és a közhiteles nyilvántartásokra terjed ki.
(2)*
(3)E törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni olyan eljárásokban, amelynek célja a közhiteles adat fennállásának vagy az azon alapuló vagy az ahhoz kapcsolódó jogviszony elbírálása (a továbbiakban: anyagi jogi eljárás). 2. Közhitelesség 2. § [A közhitelesség fogalma]
(1)A közhitelesség a nyilvántartott adat felruházása jogalakító és jogvédelmi hatással (a továbbiakban: közhitelesség joghatása) és tanúsító erővel, amely alapján az adatra akkor is lehet jogot, kötelezettséget vagy más jogi tényt alapítani, ha az a valóságtól vagy az anyagi jogi helyzettől eltér.
(2)A közhitelesség joghatásával csak olyan adat ruházható fel, amely esetében a nyilvántartásának az e törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelőségét és szükségességét a közhitelesség biztosításáért felelős szerv tanúsítja. 3. § [A közhitelesség joghatása]
(1)Kiterjed a közhitelesség joghatása az adatra, ha jogszabály alapján
- a)keletkezése, megszűnése vagy módosítása annak nyilvántartásba való bejegyzéséhez, törléséhez vagy módosításához (a továbbiakban együtt: közhiteles nyilvántartás vezetése) kötődik (konstitutív joghatás), vagy
- b)a közhiteles nyilvántartás vezetésének célja az adat közhitelű igazolása, bizonyítása (deklaratív joghatás).
(2)Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az
(1)bekezdés b) pontja szerinti esetben harmadik személyekkel szemben a nyilvános közhiteles adat csak a közhiteles nyilvántartás vezetésével fejt ki joghatást.
(3)* A közhiteles nyilvántartás kizárólag a közhiteles adatok tekintetében minősül közhitelesnek, a közhitelesség joghatása az abban nyilvántartott nem közhiteles adatok tekintetében –
(4)bekezdésben foglaltakon túl – nem érvényesül.
(4)* Nem közhitelesen nyilvántartott adattal azonosított közhitelesen vezetett adat esetén, a közhitelesség joghatása kiterjed a nem közhitelesen nyilvántartott adat igazolására, a közhitelesen vezetett adat és az ahhoz kapcsolódó joghatás beazonosításához kapcsolódóan. 4. § [A közhitelesség időbeli hatálya]
(1)A közhitelesség konstitutív joghatása nem terjedhet ki a bejegyzést megelőző vagy a törlést követő időszakra, kivéve, ha a közhiteles adat tartalma más közhiteles adatból vagy jogszabályból megállapítható.
(2)Jogszabály rendelkezése esetén jövőbeli hatállyal is van helye a közhiteles nyilvántartás vezetésének. 5. § [A közhitelesség tanúsító ereje]
(1)A közhiteles adatot helyesnek kell tekinteni.
(2)A közhiteles nyilvántartásba bejegyzett közhiteles adatot fennállónak, és a közhiteles nyilvántartásból törölt közhiteles adatot fenn nem állónak kell tekinteni.
(3)A jogszabály alapján nyilvános közhiteles adatot ismertnek kell tekinteni.
(4)Jogszabály a személyek egymás közötti jogviszonyaiban a közhitelesség tanúsító erejét kizárhatja.
(5)Jogszabály a közhitelesség tekintetében más tanúsító erőt nem rendelhet a közhitelességhez, de a tanúsító erőhöz és megdöntéséhez kapcsolódó anyagi jogi joghatást szabadon megállapíthat.
(6)Nem kötelezhető senki közhiteles adat igazolására vagy bizonyítására az államháztartásról szóló törvény szerinti közfeladatot (a továbbiakban: közfeladat) ellátó szerv előtti eljárásban, ha a közfeladatot ellátó szerv adatkapcsolat útján a közhiteles adatot más közhiteles nyilvántartásból át tudja venni és jogosult átvenni a közhiteles adatot. Jogvita esetén az adatkapcsolat hiányát a közfeladatot ellátó szervnek kell bizonyítania. 6. § [A közhitelesség tanúsító erejének megdöntése]
(1)Közhitelesség tanúsító erejét megdönteni – ha törvény eltérően nem rendelkezik – kizárólag
- a)a közhiteles nyilvántartást vezető szerv helyesbítése vagy
- b)anyagi jogi eljárás keretében lehet.
(2)A tanúsító erő sikeres megdöntése esetén a közhitelesség joghatása – törvény eltérő rendelkezése hiányában – harmadik személyek tekintetében a tanúsító erő megdöntését megállapító döntés jogerőre emelkedésével vagy véglegessé válásával enyészik el.
(3)Ha közfeladatot ellátó szerv eljárása során közhiteles adat helyességének kétsége felmerül, a közfeladatot ellátó szerv erről hivatalból köteles a közhiteles nyilvántartást vezető szervet értesíteni.
(4)A közhiteles adat változásának a közhiteles nyilvántartás vezetése körében történő, az erre biztosított jogszabályi határidőn belül történő átvezetése nem minősül a tanúsító erő megdöntésének. 3. Közhiteles nyilvántartás 7. § [A közhiteles nyilvántartás vezetése]
(1)Közhiteles nyilvántartásba csak olyan adatot lehet bejegyezni, amelynek helyessége jogszabályban meghatározottak szerint bizonyított.
(2)A közhiteles nyilvántartást vezető szerv hivatalból köteles a közhitelesség fenntartását biztosítani. Ha a közhiteles nyilvántartást vezető szerv a közhiteles adat tévességét észleli,
- a)hivatalból helyesbíti a közhiteles adatot,
- b)felhívja az erre jogosultat a közhiteles adat helyesbítésére, vagy
- c)megkeresi a közhiteles adat helyességének helyreállítására jogosult szervet. 4. * 8–14. § * 5. A közhiteles nyilvántartások auditálása és felügyelete 15. § [Közhitelesség biztosításáért felelős szerv]
(1)A közhitelességhez kapcsolódó követelmények felügyeletére és érvényesítésére a Kormány rendeletében a közhitelesség biztosításáért felelős szervet jelöl ki.
(2)Az
(1)bekezdésben foglalt feladatkörében a közhitelesség biztosításáért felelős szerv
- a)auditálja és tanúsítja a közhiteles nyilvántartások e törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelőségét,
- b)felügyeli a közhiteles nyilvántartások e törvénynek és a végrehajtására kiadott kormányrendeletnek való megfelelő működését, és
- c)ellát minden olyan feladatot, amit az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet a közhitelesség biztosítása céljából előír.
(3)A közhitelesség biztosításáért felelős szerv a
(2)bekezdésben meghatározott feladataihoz kapcsolódó eljárásában az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján jár el.
(4)A közhitelesség biztosításáért felelős szerv nem jogosult az auditálás során a közhiteles nyilvántartásban nyilvántartott adatok tartalmának megismerésére.
(5)A közhitelesség biztosításáért felelős szerv az általa auditált közhiteles nyilvántartásra kiadott tanúsítványát az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint közzéteszi. 6. Záró rendelkezések 16. § [Felhatalmazó rendelkezések] *
(1)Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
- a)a közhiteles nyilvántartások auditálására és tanúsítására,
- b)a közhiteles nyilvántartások működésének felügyeletére,
- c)a közhitelesség biztosításának szükségességét érintő mérlegelési szempontokra vonatkozó részletes szabályokat.
(2)Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a közhitelesség biztosításáért felelős szervet. 17. § [A törvény hatálybalépése]
(1)Ez a törvény – a
(2)és
(3)bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1-jén lép hatályba.
(2)A
- §, a 21–
- §
- május 1-jén lép hatályba.
(3)Az 1. §
(2)bekezdése, a
- alcím és a
- §
- január 1-jén lép hatályba.
- § [Átmeneti rendelkezések]
(1)E törvény rendelkezéseit – a
(2)bekezdésben foglalt kivétellel –
- január 1-jétől kell alkalmazni a közhiteles adatokra és a közhiteles nyilvántartások vezetésére azzal, hogy a közhitelesség biztosításáért felelős szerv a tanúsítványát
- január 1-jei hatállyal kiadhatja.
(2)E törvény rendelkezéseit a
- december 31-én nyilvántartott közhiteles adatokra és az azokat vezető közhiteles nyilvántartásokra
- január 1-jétől kell alkalmazni azzal, hogy a közhitelesség biztosításáért felelős szerv a tanúsítványát
- január 1-jei hatállyal kiadhatja.
(3)A 15. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti auditálást legkésőbb e törvény alkalmazását 9 hónappal megelőzően kell kezdeményezni, és a tanúsítvány közzététele és hatálybalépése között legalább hat hónapnak kell eltelnie, ha az auditálást kezdeményező ezt kéri.
(4)Az e törvény hatálybalépése előtt közhitelesen nyilvántartott adatok és közhiteles nyilvántartások, amelyek nem felelnek meg e törvény rendelkezéseinek, és nem rendelkeznek a 15. §
(2)bekezdés a) pontja szerinti tanúsítvánnyal vagy jogszabály nem rendelkezik külön a közhitelességükről, 2027. január 1-jén elveszítik közhiteles jellegüket, és jogszabály alapján nyilvántartott adatokká, valamint ezen adatok nyilvántartásával összefüggésben a nyilvántartást vezető szerv által vezetett nem közhiteles nyilvántartássá minősülnek át.
(5)* A
(2)bekezdéstől eltérően e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a közhitelesség tanúsító erejére és megdöntésére, ha jogszabály eltérően nem rendelkezik. 19. § * 20. § * 21–22. § * 23. § * Vissza az oldal tetejére -->