6/2015. (IX. 30.) NVI utasítása a Nemzeti Választási Iroda tűzvédelmi szabályzatáról.

6/2015. (IX. 30.) NVI utasítása a Nemzeti Választási Iroda tűzvédelmi szabályzatáról. A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a  tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 19. § (1) bekezdésében foglalt hatáskörömben eljárva – figyelemmel a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 23. § (4) bekezdés c) pontjára – a következő utasítást adom ki: I. Fejezet Általános rendelkezések 1. § (1) Ezen utasítás személyi hatálya kiterjed a) a Nemzeti Választási Irodával (a továbbiakban: Iroda) közszolgálati jogviszonyban álló köztisztviselőre, b) az Irodával munkaviszonyban álló munkavállalóra [a továbbiakban a) és b) pont együtt: munkatárs], valamint c) az Iroda székházában állandó vagy ideiglenes engedéllyel tartózkodó egyéb személyre (a továbbiakban: egyéb személy). (2) Ezen utasítás területi hatálya az Iroda székhelyéül szolgáló épületre (a továbbiakban: Székház) terjed ki. (3) A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása érdekében az épület tűzveszélyességi osztályba sorolását a Melléklet tartalmazza. II. Fejezet Részletes rendelkezések 1. Feladat- és hatáskörök 2. § (1) Az Iroda tűzvédelemmel kapcsolatos feladatait a gazdasági elnökhelyettes javaslatára az elnök által írásban kijelölt, alapfokú tűzvédelmi képesítéssel rendelkező munkatárs (a továbbiakban: tűzvédelmi megbízott) látja el. (2) A tűzvédelmi megbízott a) gondoskodik a  Székház területén a  tűzvédelemmel kapcsolatos jogszabályok, valamint ezen utasítás (a továbbiakban együtt: tűzvédelmi szabályok) előírásainak érvényesítéséről, b) elkészíti a Székházra vonatkozó tűzvédelmi utasítás és a Tűzriadó Terv tervezetét, illetve javaslatot tesz azok felülvizsgálatára, c) véleményezi a Székház területén – alkalomszerűen – végzett tűzveszélyes tevékenység előzetes engedélyezését, gondoskodik a  szükséges előírások és intézkedések megtételéről, valamint a  tűzveszélyes tevékenység végrehajtásának ellenőrzéséről, d) véleményezi a  Székház átalakításával, új gépek, berendezések, eszközök, anyagok alkalmazásával, valamint új tevékenységek bevezetésével kapcsolatos terveket, és azok megvalósítása során gondoskodik a tűzvédelmi szabályok megtartásáról, e) gondoskodik a  Székház tűzvédelmi berendezéseinek és eszközeinek jogszabályban előírt rendszeres felülvizsgálatával és karbantartásával, valamint üzemképességük fenntartásával kapcsolatos feladatok ellátásáról, f ) feladatkörében, valamint külön az  Iroda elnöke által adott meghatalmazás alapján tűzvédelmi ügyekben képviseli az Irodát, g) biztosítja, hogy az Iroda munkatársai megismerjék a munkahelyük, tevékenységük tűzveszélyeit és a tűz elleni védekezés módjait, valamint a tűzvédelmi szabályokat, valamint h) részt vesz az Iroda által elrendelt tűzvédelmi oktatás előkészítésében. (3) A tűzvédelmi megbízott feladatait az Iroda gazdasági elnökhelyettesének rendszeres tájékoztatása mellett látja el. 2. A tűzvédelmi oktatás rendje 3. § (1) Az Iroda munkatársait foglalkoztatási jogviszonyuk létrejöttekor, ezt követően pedig évenként legalább egy alkalommal a munkakörüknek megfelelő tűzvédelmi oktatásban kell részesíteni. (2) Az Iroda munkatársainak tűzvédelmi oktatásáról – a  tűzvédelmi megbízott közreműködésével – a Humánpolitikai Főosztály gondoskodik. (3) A tűzvédelmi oktatásnak ki kell terjednie a) a munkahely tűzveszélyeire, b) ezen utasításban meghatározott általános, továbbá az adott munkavégzési helyre, tevékenységre vonatkozó tűzmegelőzési szabályokra, c) a készenlétben tartott tűzoltó készülékek és egyéb tűzoltó eszközök használati szabályaira, d) a tűz keletkezése esetén követendő magatartási szabályokra és feladatokra, a  tűzjelzés és riasztás módjára, valamint e) a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményeire. (4) A tűzvédelmi oktatásról nyilvántartást kell vezetni, amelynek tartalmaznia kell a) az oktatás idejét és helyét, b) az oktatott témakörök tételes megnevezését és a  forráshelyek (jogszabály, szabályzat, szabvány, szakirodalom) pontos megjelölését, c) az oktatott munkatársak nevét, munkakörét és saját kezű aláírását, d) az oktatásról hiányzó munkatársak nevét és e) az oktatást végző személy nevét, foglalkoztatóját és saját kezű aláírását. (5) Az oktatásról hiányzó munkatársak oktatását az elmaradt oktatás időpontjától számított 30 napon belül pótolni kell. 3. A Székház és berendezéseinek használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályok 4. § Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak az Iroda elnökének előzetes írásbeli engedélye alapján végezhető. 5. § A Székház teljes területén tilos a dohányzás. 6. § (1) A Székház belső közlekedési és kiürítési útjait, valamint az  azokon elhelyezett kijáratokat folyamatosan, teljes szélességükben szabadon kell tartani, azokat eltorlaszolni tilos. (2) Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (a továbbiakban: OTSZ) 146.  §-ában foglaltakra figyelemmel az épület és az épületrészek kiürítésre számításba vett folyosóin és menekülési útvonalain jogszabályban meghatározott biztonsági világítást és irányfény-világítást kell üzemeltetni. 7. § A villamos készülékek csak rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően használhatóak. Sérült, hiányos villamos berendezést tilos használni, valamint üzemben tartani. A  villamos készülékek és az  éghető anyag között olyan távolságot kell tartani, hogy az az éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. 8. § (1) A világító eszközt úgy kell elhelyezni, rögzíteni, valamint használni, hogy az a környezetére tűzveszélyt ne jelentsen. (2) A robbanásveszélyes osztályba tartozó veszélyességi övezetben, helyiségben kizárólag robbanásbiztos világítás alkalmazható. (3) Tűzveszélyes osztályú helyiségben kizárólag tüzet nem okozó világítás alkalmazható. (4) E követelményeket alkalmi használat esetén is maradéktalanul teljesíteni kell. 9. § A villám elleni, valamint az  elektrosztatikus feltöltődés elleni védelemre szolgáló berendezések, készülékek fenntartásáról, felülvizsgálatáról és javításáról, valamint a villámvédelmi berendezés rendszeres felülvizsgálatáról és karbantartásáról az Üzemeltetés gondoskodik. 10. § (1) A tűzjelző helyekről nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartást a tűzjelző központnál ki kell függeszteni. (2) A tűzjelző berendezés teljes telepítési dokumentációját, a  kezelési utasítást és az  üzemeltetési naplót a  tűzjelző központnál el kell helyezni. (3) A tűzjelző központ helyiségében a  tűzoltósághoz történő tűzjelzés érdekében legalább egy fővonalú távbeszélő állomásnak kell üzemelnie. A  tűzoltó berendezést, készüléket, eszközt a  készültségi helyéről eltávolítani vagy rendeltetésétől eltérő célra használni tilos. 4. Irányadó eljárás tűz esetén 11. § (1) Aki a  Székház területén tüzet vagy annak közvetlen veszélyét észleli, vagy arról tudomást szerez, haladéktalanul köteles a) a tűzoltósághoz történő tűzjelzés érdekében a Székház recepciószolgálatát értesíteni, b) a veszélyeztetett helyen tartózkodó személyeket riasztani, c) a beépített tűzjelző berendezés (kézi jelzésadók) működtetésével, illetve telefonon vagy személyesen a recepciószolgálatot és az Üzemeltetést értesíteni. (2) A tűzjelző berendezés bármely okból történő üzemképtelenségéről a  munkatársakat az  Üzemeltetés vezetője haladéktalanul értesíti, és meghatározza a  tűzjelző berendezés üzemképtelenségéig a  tűzjelzésre és a  riasztásra alkalmazandó ideiglenes szabályokat. (3) A recepciós szolgálat munkatársa haladéktalanul köteles gondoskodni a  veszélybe került személyek riasztásáról és az illetékes tűzvédelmi hatósághoz történő tűz- és kárjelzésről. (4) A tűz- és kárjelzésnek tartalmaznia kell a) a tűzeset pontos címét és helyét (kerület, utca, házszám, emelet, terület, szobaszám), b) a tűzeset, káreset leírását és a tűz által érintett személyek és anyagi javak körét, c) annak megjelölését, hogy fennáll-e személyi sérülés veszélye, d) a jelző (bejelentő) nevét és a tűzjelzésre (bejelentésre) használt távbeszélő számát (a bejelentő elérhetőségét). 12. § (1) A Székház főbejáratánál, valamint a Székház recepciószolgálat elhelyezésére szolgáló helyiségében jól látható helyen el kell helyezni az  illetékes tűzvédelmi hatóság – tűzjelzésre, segítségkérésre fenntartott – 105 és 112 segélyhívó számát tartalmazó táblát, feliratot. (2) A tűzjelző rendszer működésbe lépését követően az Iroda munkatársainak a tűzvédelmi oktatáson elhangzottaknak megfelelően, a menekülési utakat figyelembe véve az épületet haladéktalanul el kell hagyniuk, illetve haladéktalanul meg kell kezdeniük a tűz oltását a rendelkezésre álló tűzoltó eszközökkel oly módon, hogy azzal a munkatársak a saját és mások testi épségét ne veszélyeztessék. (3) Az egyéb személyeket az  őket fogadó munkatársnak fel kell szólítania az  épület elhagyására és kikísérni őket az épületből. (4) A tűz környezetében lévő munkatársak – amennyiben a körülmények azt lehetővé teszik – kötelesek az oltásban, az emberi élet és a tűz által veszélyeztetett anyagi javak mentésében részt venni. (5) A tűzoltók parancsnokának utasításait minden munkatárs a tőle elvárható módon köteles végrehajtani. (6) A Székházban keletkezett, a  tűzoltóság közreműködése nélkül eloltott vagy emberi beavatkozás nélkül megszűnt tüzet is haladéktalanul be kell jelenteni az illetékes tűzvédelmi hatóságnál, és a tűz által érintett helyszínt a tűzvizsgálat vezetőjének intézkedéséig változatlanul kell hagyni. 5. A Székház egyes helyiségeinek és berendezéseinek használatára vonatkozó külön szabályok 13. § (1) Az irodák és tárgyalóhelyiségek bútorait és egyéb berendezési tárgyait úgy kell elhelyezni, hogy a  menekülésre szolgáló belső közlekedési útvonalak és kijáratok folyamatosan szabadon legyenek hagyva. (2) Az irodagépek és egyéb villamos üzemű készülékek csak a gyártó vagy a  forgalomba hozó kezelési leírása szerint használhatóak. (3) Az irodákban csak a rendeltetésüknek megfelelően, a munkavégzéshez szükséges anyagokat lehet tartani, tárolni. 14. § (1) A teakonyhában kizárólag tűzvédelmi megbízott által meghatározott beépített berendezéseket, készülékeket és felszereléseket lehet elhelyezni, használni. (2) Villamos hőfejlesztő készülékeket kizárólag nem éghető anyagból készült bútoron, tartószerkezeten vagy alátéten lehet elhelyezni. (3) A működő készülék közelében éghető és gyúlékony anyagot elhelyezni, tárolni tilos. (4) A teakonyhák közlekedési útját és kijáratát tilos leszűkíteni, eltorlaszolni. A kijárati ajtót tilos bezárni, ha a helyiségben személyek tartózkodnak. 15. § (1) A villamos kezelőhelyiségek, továbbá az  egyéb helyiségben lévő villamos elosztó és kapcsoló berendezések fülkéjének, illetve szekrényének ajtaján el kell helyezni a rendeltetésre, veszélyre és tiltásra vonatkozó jeleket, illetve feliratokat. (2) A villamos kezelőhelyiségben, illetve a kapcsolóberendezés fülkéjében – a berendezésen kívül – más eszközt vagy anyagot elhelyezni tilos. (3) A kapcsolóberendezések, valamint a  kezelőhelyek közelében – látótávolságon belül – legalább egy darab öt kilogramm CO2-dal oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 16. § (1) A felvonó üzemi helyiségében el kell helyezni a  gyártó által készített, a  felvonó gépi és villamos üzemére, a karbantartásra vonatkozó utasítást. A felvonó üzemi helyiségében csak a felvonóhoz tartozó berendezést, eszközt szabad elhelyezni. A  biztonságos üzemelést veszélyeztető vagy a  szabad közlekedést akadályozó eszköz, anyag helyiségben történő elhelyezése tilos. (2) A felvonó üzemi helyiségének és bejáratának közelében – látótávolságon belül – egy darab öt kilogramm töltetű CO2-dal oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. 17. § (1) A szellőztető berendezések üzemi helyiségében csak a  kezelésre, felügyeletre, karbantartásra és javításra jogosult személyek tartózkodhatnak. (2) A szellőztető berendezések üzemi helyiségében éghető gáz és folyadék anyagot tilos elhelyezni, tárolni. (3) A szellőztető csatornákat, valamint a  ki- és befúvónyílásokat rendszeresen – az üzemeltetési, illetve karbantartási leírásában előírt időközönként – meg kell tisztítani. (4) A villamos üzemű szellőztetőgépek működtetésére szolgáló kapcsolókészüléket jól láthatóan, a  rendeltetésére vonatkozó felirattal kell megjelölni. (5) A tűzvédelmi célú hő- és füstelvezető berendezések, valamint a füstmentes lépcsőházak szellőztető berendezéseinek kezelő szerkezetét a rendeltetésre vonatkozó, jól látható felirattal kell megjelölni. (6) A szellőztető berendezések üzemi helyiségének ajtaját – ha ott az arra jogosult személyek nem tartózkodnak – zárva kell tartani. Az ajtózár kulcsát egyértelmű azonosítási jellel ellátva, a Székház recepcióján kell elhelyezni. (7) A szellőztető berendezések üzemi helyisége bejáratának közelében – látótávolságon belül – egy darab öt kilogramm töltetű CO2-dal oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani. Nem elektromos jellegű tüzek oltására alkalmas egyéb tűzoltó készüléket is készenlétben kell tartani. 6. A Székházat érintő változások esetén alkalmazandó szabályok 18. § (1) A Székház átalakítása vagy bővítése esetén a tervezést és a kivitelezést megrendelő önálló szervezeti egység vezetője köteles a) a tűzvédelmi szabályok érvényesítéséről szóló tervezői és kivitelezői nyilatkozatok és egyéb okmányok meglétéről gondoskodni és b) az átalakításról, változtatásról a tűzvédelmi megbízottat tájékoztatni. (2) A Székház tűzvédelmi helyzetére kiható minden tevékenységet, változást, változtatást annak megkezdése előtt legalább tizenöt nappal az illetékes tűzvédelmi hatóságnál be kell jelenteni, és ezzel egyidejűleg – szükség szerint – meg kell küldeni az új helyzetnek megfelelő tűzveszélyességi osztályba sorolást. (3) A tűzvédelmi helyzetre kiható változtatások bejelentéséről, az  új helyzetnek megfelelő tűzveszélyességi osztályba sorolás elkészítéséről és az  illetékes tűzvédelmi hatóság részére történő megküldéséről a  tűzvédelmi megbízott gondoskodik. III. Fejezet Záró rendelkezések 19. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. Dr. Pálffy Ilona s. k., elnök