40/2006. (VI. 26.) GKM rendelete a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre

40/2006. (VI. 26.) GKM rendelete a vasútbiztonsági tanúsítványra, a biztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint az egyes hatósági engedélyezési eljárásokra vonatkozó részletes szabályokról. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 88. §-a (2) bekezdésének 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján – figyelemmel a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvényben (a továbbiakban: Kbtv.) foglaltakra is – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) a vasúti társaságokra [Vtv. 2. § (3) bekezdés 1. pont], b) a saját célú vasúti tevékenységet végző szervezetek re [Vtv. 18. §]. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában a) közös biztonsági mutatók: a vasúti pályahálózat mű ködtetője vagy a vállalkozó vasúti társaság működésének biztonságát jellemző, az összehasonlíthatóságot és a biztonsági színvonal értékelését lehetővé tevő adatok, b) rendkívüli esemény: a Kbtv. 2. §-ának j)–l) pontjában meghatározott súlyos vasúti baleset, vasúti baleset és váratlan vasúti esemény. A vasúti biztonságirányítási rendszer 3. § (1) A vasúti társaságnak olyan biztonságirányítási rendszerrel [Vtv. 32. § (1) bekezdés] kell rendelkeznie, amely a) lehetővé teszi a közös biztonsági célok [Vtv. 2. § (5) bekezdés 11. pont] elérését, b) megfelel a nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak [Vtv. 30. § (1) bekezdés], c) teljesíti a Vtv. 2. §-a (5) bekezdésének 10. pontjában meghatározott, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírásokat (a továbbiakban: ÁME), d) eleget tesz a Vtv. 2. §-a (5) bekezdésének 12. pontjában meghatározott közös biztonsági módszerek alkalmazására vonatkozó előírásoknak, e) megfelel az e rendelet 1. mellékletében, a biztonságirányítási rendszerre és annak alapelemeire meghatározott követelményeknek. (2) A biztonságirányítási rendszernek lehetővé kell tennie, hogy a vasúti társaság a tevékenységéből származó összes kockázatot figyelembe vegye. (3) A pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság biztonságirányítási rendszerét az üzemben tartó úgy alakítja ki, hogy figyelembe veszi a vállalkozó vasúti társaság és a nemzetközi csoportosulás tevékenységének kockázatait, és lehetővé teszi, hogy ezek tevékenységüket az ÁME-kal, a nemzeti vasútbiztonsági szabályokkal és a vasútbiztonsági tanúsítványban foglaltakkal összhangban végezhessék. (4) A pályavasúti és az integrált vasúti társaság, valamint az általuk működtetett pályahálózaton forgalmat lebonyolító vállalkozó vasúti társaságok és nemzetközi csoportosulások – a pályavasúti társaság, illetve az integrált vasúti társaság biztonságirányítási rendszere alapján – megállapodásban rögzítik a rendkívüli események során követendő eljárást. (5) A vasúti társaság felelős a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatottak számára nyújtott képzés és képesítés színvonaláért. Biztonsági jelentés és éves beszámoló jelentés 4. § (1) A vasúti társaság – legkésőbb minden év június 30-áig – az előző évre vonatkozóan a (3) bekezdésben meghatározott tartalommal éves biztonsági jelentést készít és nyújt be a Központi Közlekedési Felügyelethez (a továbbiakban: KKF). (2) A biztonsági jelentésnek a (3) bekezdés d) és e) pontjában foglalt részét a vasúti társaság a Közlekedésbiztonsági Szervezet [Kbtv. 3. § (1) bekezdés] (a továbbiakban: KBSZ) részére is megküldi. (3) A biztonsági jelentésnek – a 2. mellékletben foglaltak figyelembevételével – tartalmaznia kell: a) a vasúti társaság vasútbiztonsági célkitűzéseinek teljesítéséről, valamint a vasútbiztonsági tervek megvalósításáról szóló tájékoztatást, b) a nemzeti vasútbiztonsági szabályokban meghatározott mutatók és a közös biztonsági mutatók alakulásáról szóló tájékoztatást, amennyiben azok a jelentést adó vasúti társaság működésére jellemzőek, c) a belső biztonsági ellenőrzések eredményeit, d) a vasút és az infrastruktúra működésének hiányossá gait és üzemzavarait, e) a vonatok közlekedésével, az infrastruktúra műkö désével összefüggő, jelentésköteles rendkívüli eseményekre vonatkozó statisztikai adatokat. (4) A Vtv. 80. §-ának (5) bekezdése alapján a KKF által készített éves beszámoló jelentés tartalmazza: a) a vasútbiztonság alakulását, beleértve a 2. mellékletben meghatározott közös biztonsági mutatók összefoglalását, b) a vasútbiztonságra vonatkozó jogszabályok és egyéb szabályozások változásait, c) a biztonsági tanúsítványokkal és biztonsági engedélyekkel kapcsolatos változásokat, d) az infrastruktúra működtetésével és a vasúti társaságok ellenőrzésével kapcsolatos eredményeket és tapasztalatokat. (5) Az éves beszámoló jelentésnek az Európai Vasúti Ügynökség (a továbbiakban: Ügynökség) részére történő megküldését megelőzően a KKF egyeztet a KBSZ-szel. Amennyiben a KBSZ az éves beszámoló jelentésre észrevételt tesz, azt az éves beszámoló jelentésnek tartalmaznia kell. A vasútbiztonsági tanúsítvány 5. § A vasútbiztonsági tanúsítványt [Vtv. 33. § (1) bekezdés] a közlekedési hatóság a biztonságirányítási rendszerre megállapított követelményekre és a biztonságirányítási rendszerre vonatkozó, e rendelet 1. mellékletében meghatározott előírások teljesítése esetén adhatja ki annak a vasúti társaságnak, amelyik először Magyarországon kezdi vagy kezdte meg működését. 6. § (1) A vasútbiztonsági tanúsítvány iránt a Vtv. 6–9. §-a szerinti működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak kérelmet kell benyújtania a közlekedési hatósághoz. A kérelemben meg kell határozni az igénybe venni kívánt pályahálózatot. A tanúsítvány hatálya a kérelemben megjelölt pályahálózatra terjed ki. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a biztonságirányítási rendszer szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozó dokumentumot, felelősségvállalási nyilatkozattal, az 1. melléklet szerinti tartalommal, b) a vasúti társaság által üzemeltetett vasúti járművek üzembe helyezési engedélyeinek jegyzékét, c) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság milyen vasúti járműveket használ, d) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság a vasúti járműveit a jogszabályoknak megfelelően üzemelteti, e) a vasúti járművek karbantartásának műszaki és üzemeltetési követelményeiről szóló belső utasítások jegyzékét, f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek, g) az f) pontban meghatározott munkakörökben dolgozók képzésére és oktatására vonatkozó belső utasítások és szabályzatok jegyzékét. Kiegészítő tanúsítvány 7. § (1) A működési engedéllyel rendelkező vasúti társaságnak a kiegészítő tanúsítvány iránti [Vtv. 33. § (5) bekezdés], a közlekedési hatósághoz benyújtott kérelemében pontosan meg kell határoznia a tanúsítvány hatályán kívüli, igénybe venni kívánt további pályahálózatot. A kiegészítő tanúsítvány hatálya a kérelemben megjelölt pályahálózatra terjed ki. (2) A kiegészítő tanúsítvány iránti kérelemhez a 6. § (2) bekezdésében felsorolt mellékletek közül azokat kell csatolni, amelyek a kiegészítő tanúsítvány alapján igénybe venni kívánt pályahálózat szempontjából, a tanúsítvány megszerzéséhez benyújtott iratokban foglaltaktól eltérő adatokat tartalmaznak. (3) Az Európai Gazdasági Térség államában (a továbbiakban: EGT-állam) engedélyezett vasúti társaságnak a magyarországi pályahálózat használatát engedélyező kiegészítő tanúsítvány iránti kérelemhez mellékelnie kell: a) az EGT-állam által kiadott működési engedély hiteles fordítását, b) az EGT-állam által kiadott vasútbiztonsági tanúsítvány hiteles fordítását, c) igazolást arra vonatkozóan, hogy kártérítési kötelezettségének a kötelező baleseti kárfedezet biztosítása révén eleget tud tenni, d) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság milyen vasúti járműveket használ, e) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti társaság a vasúti járműveit a jogszabályoknak megfelelően üzemelteti, f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek. A vasútbiztonsági engedély 8. § A vasútbiztonsági engedélyt [Vtv. 34. § (1) bekezdés] a közlekedési hatóság a vasúti biztonságirányítási rendszerre vonatkozó követelményekre és a biztonságirányítási rendszer alapelemeire e rendelet 1. mellékletében meghatározott követelmények teljesítése esetén adja ki. 9. § (1) A vasúti társaság vasútbiztonsági engedély iránti kérelmét a közlekedési hatósághoz nyújtja be. (2) A kérelemhez mellékelnie kell: a) a biztonságirányítási rendszer szervezeti felépítését és működési rendjét szabályozó dokumentumot, felelősségvállalási nyilatkozattal, az 1. melléklet szerinti tartalommal, b) az általa működtetett pályahálózat azonosíthatóságát lehetővé tevő nyilatkozatot, c) nyilatkozatot arról, hogy a pályahálózatot a jogszabályoknak megfelelően működteti, d) a pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények használatbavételi engedélyeinek nyilvántartását, e) azoknak a belső utasításoknak a jegyzékét, amelyek a vasúti pályahálózat és tartozékai, valamint a vasúti üzemi létesítmények karbantartásának alapelveit és követelményeit határozzák meg, f) nyilatkozatot arról, hogy a vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben hány személyt foglalkoztat, és e személyek a megfelelő képzettséggel rendelkeznek, g) az f) pontban meghatározott munkakörökben dolgozók képzésére és oktatására vonatkozó belső utasítások és szabályzatok jegyzékét. (3) A helyi vasúti pályahálózatra vonatkozó vasútbiztonsági engedélykérelemhez a (2) bekezdésben foglaltakon túl csatolni kell a csatlakozó pályavasúti társasággal, illetve az integrált vasúti társasággal egyeztetett kiegészítő forgalmi utasítást. (4) A hatósági használatba vételi engedéllyel rendelkező saját célú vasúti pályahálózatot működtető szervezetnek vasútbiztonsági engedéllyel nem kell rendelkeznie. A vasútbiztonsági tanúsítványra és a vasútbiztonsági engedélyre vonatkozó további szabályok 10. § (1) A tanúsítvány, kiegészítő tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély iránti kérelmet, valamint ezek mellékleteit magyar nyelven kell benyújtani. (2) Amennyiben a vasúti társaság vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkaköreiben foglalkoztatott személyek képzése nem vizsgaköteles, és a képzésről bizonyítványt nem bocsátanak ki, a vasúti társaság részére a képzést lefolytató szervezetnek a képzésről igazolást kell kiadnia. (3) A közlekedési hatóság ellenőrzi a képzés, illetve a bizonyítvány az ÁME-knak és a Vtv. 30. §-ában meghatározott nemzeti vasútbiztonsági szabályoknak való megfelelését. (4) A vasúti társaság elismeri az általa foglalkoztatott vasúti járművezetők és vasúti közlekedés biztonságával kapcsolatos munkakörökben foglalkoztatott egyéb személyek korábban, más vasúti társaságnál szerzett szakmai képzését, képesítéseit és tapasztalatait. A vasúti társaság az érintettek rendelkezésére bocsátja a képzést, képesítéseket és tapasztalatot igazoló iratokat. Záró rendelkezések 11. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a vasútbiztonsági tanúsítványról szóló 51/2004. (IV. 22.) GKM rendelet. (2) Az éves beszámoló jelentést első alkalommal a 2006. évre vonatkozóan kell készíteni. (3) A vasúti társaságok e rendelet hatálybalépésétől számított három hónapon belül a vasútbiztonsági tanúsítvány, illetve a vasútbiztonsági engedély kiadása iránt kérelmet nyújtanak be. (4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a vasúti járművek üzembe helyezésének engedélyezéséről és időszakos vizsgálatáról szóló 28/2003. (V. 8.) GKM rendelet 9. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki: „(7) A vasúti társaságnak az EGT-államban engedélyezett, de a vonatkozó, a kölcsönös átjárhatóságot lehetővé tevő műszaki előírások (ÁME) által nem teljes mértékben szabályozott műszaki jellemzőkkel rendelkező vasúti járművének magyarországi üzembe helyezéséhez a KKF-hez kérelmet kell benyújtania. A kérelemhez mellékelni kell a járműre vagy a jármű típusára vonatkozóan műszaki doku mentációt, amelyben meghatározza a vasúti pályahálózaton tervezett felhasználást. (8) A dokumentációnak tartalmaznia kell: a) igazolást arról, hogy a jármű üzembe helyezését egy másik tagállamban engedélyezték, továbbá nyilvántartásokat az üzemeltetéséről, a karbantartásáról és adott esetben az engedélyezést követően elvégzett műszaki módosításokról; b) igazolást a műszaki és üzemeltetési jellemzőkről, amely bemutatja, hogy a jármű megfelel az energiaellátó rendszernek, az ellenőrző-irányító és jelzőrendszernek, a nyomtávnak és az infrastruktúra szelvényének, a megengedett legnagyobb tengelyterhelésnek és a hálózat egyéb műszaki paramétereinek; c) tájékoztatást a nemzeti biztonsági szabályok alóli mentességről, amelyek az engedély megadásához szükségesek, továbbá kockázatértékelésen alapuló igazolást, hogy a jármű engedélyezése nem jelent aránytalanul nagy kockázatot a vasúti pályahálózatra. (9) A KKF kérheti, hogy végezzenek próbaüzemet a vasúti pályahálózaton annak ellenőrzése érdekében, hogy a jármű megfelel-e a (8) bekezdés b) pontjában említett korlátozó műszaki paramétereknek, és ebben az esetben meghatározza a próbaüzem tartományát és tartalmát. (10) A KKF által kiadott üzembe helyezési engedély használati feltételeket és más korlátozásokat is magában foglalhat.” Az Európai Unió jogának való megfelelés 12. § Ez a rendelet – a Vtv.-vel együtt – a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló, 2004. április 29-ei, 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9–14., 18. cikkeinek, továbbá I., III. és IV. mellékleteinek való megfelelést szolgálja. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter