2019. XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról.

2019. XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról. 1. Általános rendelkezések 1. § (1) E törvény hatálya azokra az alapítványokra terjed ki, amelyeket e törvény rendelkezéseinek megfelelően létesítettek, vagy amelyeknek alapító okiratát e  törvény rendelkezéseinek megfelelően módosították, és amely alapítványokat a bíróság vagyonkezelő alapítványként nyilvántartásba vesz. (2) A vagyonkezelő alapítványokra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) alapítványokra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. 2. Alapítási feltételek 2. § (1) Vagyonkezelő alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható. (2) A vagyonkezelő alapítvány gazdasági tevékenységként a javára rendelt, illetve általa az (1) bekezdés szerinti célból bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését végezheti. (3) A vagyonkezelő alapítvány által bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon tekintetében létrejött bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetében a) a  vagyonkezelő alapítványt a  kezelt vagyon kizárólagos kedvezményezettjének kell tekinteni azzal, hogy kedvezményezettként e vagyont is az (1) bekezdés szerinti célok megvalósítása érdekében köteles kezelni; b) a  Ptk. 6:326.  § (3)  bekezdését nem kell alkalmazni, a  bizalmi vagyonkezelési jogviszony megszűnik a vagyonkezelő alapítvány megszűnésével; c) e  jogviszony nem tartozik a  bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló 2014. évi XV. törvény hatálya alá. (4) Az  alapító a  vagyon bizalmi vagyonkezelésbe adásáról az  alapító okiratba foglalt egyoldalú jognyilatkozattal is rendelkezhet. Ebben az  esetben az  alapító okirat – az  alapító okiratban meghatározott keretek között és feltételekkel – a Ptk. 6:316. §-ától eltérhet. 3. § (1) Vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez az  alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni (a továbbiakban: tőkeminimum). (2) A vagyonkezelő alapítvány alapítója az alapítvány javára rendelt vagyont az alapító okiratban vagyontárgyanként, vagyonelemenként az azonosításukhoz szükséges részletességgel köteles megjelölni. (3) Az alapítvány nyilvántartásba vétele iránti kérelem benyújtását megelőzően a tőkeminimumnak megfelelő vagyont az alapítvány rendelkezésére kell bocsátani. (4) Ha az alapítói jogok gyakorlása az alapítvány ügyvezető szervét (a továbbiakban: kuratórium) illeti meg, és az alapító az alapítvány javára rendelt vagyonnak a tőkeminimumon felüli, az alapítvány rendelkezésére még nem bocsátott részét az erre megszabott határidőben nem teljesíti, az alapítvány jogosult e vagyonrész teljesítését követelni. (5) Ha az  alapító az  alapítói jogok gyakorlását a  maga részére fenntartotta és a  (4)  bekezdés szerinti kötelezettségét a  kuratórium erre irányuló írásbeli felszólítása ellenére sem teljesíti, ennek megtörténtéig az  alapítói jogok gyakorlására a kuratórium jogosult. 4. § (1) Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható. Közérdekű célnak minősül a nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozása, illetve támogatása vagy ilyen tevékenységet ellátó intézmények fenntartása és működtetése. (2) A vagyonkezelő alapítvány akkor minősül közérdekűnek, ha a) az (1) bekezdés szerinti közérdekű célra alapították, b) kedvezményezettjeinek köre – azok személyét illetően – nyitott, továbbá c) közérdekűnek minősítését az alapító kérte. A törvényt az Országgyűlés a 2019. március 5-i ülésnapján fogadta el. (3) A  (2)  bekezdés szerinti minőségének feltüntetésével bírósági nyilvántartásba vett vagyonkezelő alapítvány (a továbbiakban: közérdekű vagyonkezelő alapítvány) e  törvény rendelkezése alapján egyúttal közhasznú jogállásúnak is minősül, ha e  jogállására is igényt tart. A közhasznú jogállást a vagyonkezelő alapítvány kérelmére a nyilvántartásban is fel kell tüntetni. (4) A  Ptk. 3:379.  § (4)  bekezdését, 3:386.  §-át, 3:397.  § (3) és (4)  bekezdését, valamint a  3:404.  § (1)  bekezdését csak a közérdekű vagyonkezelő alapítványra kell alkalmazni. 3. Az alapítói jogok gyakorlása 5. § (1) A vagyonkezelő alapítvány alapítója az alapító okiratban az alapítói jogok gyakorlására az alapítvány kuratóriumát is kijelölheti, vagy ha alapítói jogait az alapító okiratban fenntartotta vagy abban arról nem rendelkezett, e  jogait az alapítványra átruházhatja. (2) A kuratórium az alapítói jogokat egyes ügyekben az e törvényben meghatározott módon gyakorolja. (3) Ha az  alapítói jogokat a  kuratórium gyakorolja, az  alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában az  alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének kijelöléséről – e  tisztségek bármely okból bekövetkező megüresedése esetén – a  kuratórium a  felügyelőbizottsággal együttesen határoz akként, hogy a döntéshez a megüresedő tisztség által érintett testületi szerv tagjai többségének szavazata is szükséges. Az alapító okirat az e kérdésben való döntéshozatalhoz további minősített többséget is előírhat. (4) A  vagyonkezelő alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak, illetve elnökének visszahívásáról a  kijelölésükkel azonos módon hozható döntés azzal, hogy a  visszahívás joga az  alapító okiratban feltételekhez köthető, illetve korlátozható. 4. A vagyonkezelő alapítvány szervezete 6. § (1) A vagyonkezelő alapítvány ügyvezetését legalább öt természetes személyből álló kuratórium látja el. (2) Vagyonkezelő alapítvány esetén felügyelőbizottság kijelölése és annak működése, továbbá állandó könyvvizsgáló megbízása kötelező. A felügyelőbizottság legalább három természetes személyből áll, a felügyelőbizottság elnökét – az alapító okirat eltérő rendelkezése hiányában – a tagok maguk közül választják. (3) Az  alapító okirat a  kuratórium és a  felügyelőbizottság elnökére és tagjaira vonatkozóan képesítési, végzettségi és egyéb szakmai követelményeket állapíthat meg. 5. A vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodásának külső ellenőrzése 7. § (1) Ha vagyonkezelő alapítvány esetén az alapító az alapítói jogok gyakorlására a kuratóriumot jelölte ki, illetve e jogait az  alapítványra ruházta át, az  alapító az  alapító okiratban egy személyt köteles kijelölni abból a  célból is, hogy e jogok gyakorlását és az alapítvány – alapító okiratban meghatározott céljainak megfelelő – vagyongazdálkodását az alapítvány ellenőrző szervétől függetlenül figyelemmel kísérje (a továbbiakban: alapítványi vagyonellenőr). (2) Az alapító az alapító okiratban az alapítványi vagyonellenőr kijelölésére feljogosíthatja a vagyonkezelő alapítványt is, ebben az  esetben az  alapítványi vagyonellenőr kijelölésének, illetve megbízásának ügyében a  kuratórium és a  felügyelőbizottság együttesen határoz, a  kijelöléshez, illetve a  megbízáshoz azonban a  nyilvántartó bíróság jóváhagyása szükséges. A vagyonellenőrnek a megbízás elfogadására és a (3) bekezdésben foglalt követelményekre vonatkozó nyilatkozatát a nyilvántartó bírósághoz a vagyonellenőrt kijelölő személynek kell benyújtani. (3) Alapítványi vagyonellenőrként csak könyvvizsgáló társaság, könyvvizsgáló, ügyvédi iroda, ügyvéd vagy más büntetlen előéletű és az  alapító okiratban meghatározott szakirányú felsőfokú végzettséggel rendelkező személy jelölhető ki, illetve bízható meg. Nem lehet alapítványi vagyonellenőr a  vagyonkezelő alapítvány alapítója, kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagja, elnöke, illetve az alapítvány egyéb tisztségviselője, alkalmazottja, könyvvizsgálója, kedvezményezettje és ezek hozzátartozója. Az  alapító okirat e  tisztség betöltésének további összeférhetetlenségi szabályait is meghatározhatja. (4) Az  alapítványi vagyonellenőr halála, jogutód nélküli megszűnése, e  tisztségről való lemondása esetén, vagy ha a  feladatainak ellátásához szükséges feltételekkel már nem rendelkezik, a  vagyonellenőri tisztség betöltésére a (2) bekezdés szerinti rendelkezést kell alkalmazni. 8. § (1) Az  alapítványi vagyonellenőr feladata annak ellenőrzése, hogy a  vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodása megfelel-e az  alapító okiratban meghatározott céloknak, a  vagyonkezelésre vonatkozó alapítói előírásoknak és a  befektetési szabályzatban foglaltaknak. Az  alapítványi vagyonellenőr ellenőrzi továbbá az  alapítói jogokat gyakorló kuratórium, illetve a felügyelőbizottság törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését. (2) Az  alapítványi vagyonellenőrt a  kuratórium által gyakorolt alapítói jogok körébe tartozó kérdésekben véleményezési jog illeti meg. Az alapítványi vagyonellenőrt az alapítványi iratokba való betekintési és tájékoztatási jog tekintetében ugyanolyan jogosultságok illetik meg, mint a felügyelőbizottságot. (3) Amennyiben az  alapítói jogokat gyakorló kuratórium, illetve a  felügyelőbizottság működése vagy eljárása nem felel meg a  törvényben vagy az  alapító okiratban foglaltaknak, az  alapítványi vagyonellenőr felhívja az  érintett alapítványi szervet a  szabályszerű működésre. Amennyiben az  érintett szerv a  felhívásnak nem tesz eleget, az alapítványi vagyonellenőr törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezhet a nyilvántartó bíróságnál. (4) Ha az  alapító okirat erre felhatalmazást ad, az  alapítványi vagyonellenőr az  alapító okiratban meghatározott esetekben bíróságtól kérheti a  kuratórium, illetve a  felügyelőbizottság által hozott törvénysértő, alapító okiratba vagy a befektetési szabályzatba ütköző határozat hatályon kívül helyezését. (5) Ha a  kuratóriumi vagy felügyelőbizottsági tagság, illetve tisztség betöltése tárgyában – ennek felmerülésétől számított 90 napon belül – nem születik döntés, e kérdésben az alapítványi vagyonellenőr javaslatára a nyilvántartó bíróság határoz. (6) Az  alapítványi vagyonellenőr díjazásra jogosult. Az  alapítványi vagyonellenőr díjazását a  vagyonkezelő alapítvány által kezelt alapítványi vagyon terhére kell teljesíteni. 6. Alapító okirat 9. § (1) A vagyonkezelő alapítvány alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni. A bírósági nyilvántartásba vételi eljárásban a jogi képviselet kötelező. (2) Az alapító okiratban az alapítványi vagyon kezelésének és felhasználásának alapvető céljait és elveit is rögzíteni kell, de az alapító az alapító okirathoz – annak részeként – mellékelheti a befektetési szabályzatot is. (3) A  befektetési szabályzatnak tartalmaznia kell az  alapítványi vagyont alkotó portfólió meghatározását, a kockázatkezelést, a befektetések tekintetében alkalmazandó döntéshozatali módot. (4) Ha az  alapító a  befektetési szabályzatot nem mellékeli az  alapító okirathoz, akkor a  (2)  bekezdés szerinti célok és elvek alapulvételével a  (3)  bekezdés szerinti tartalommal a  nyilvántartásba vételtől számított hat hónapon belül befektetési szabályzatot kell készíteni, amelyet a  felügyelőbizottság javaslata alapján az  alapítói jogok gyakorlója hagy jóvá. Ha az  alapítói jogokat a  kuratórium gyakorolja, a  befektetési szabályzat jóváhagyásáról az  alapítványi vagyonellenőr véleményének beszerzése után a kuratórium és a felügyelőbizottság együttesen határoz. (5) Az  alapító okiratban az  alapító a  Ptk. 3:387.  §-ában foglaltaktól a  közérdekűnek nem minősülő vagyonkezelő alapítvány esetében eltérően rendelkezhet. (6) A kuratórium az alapító okirat módosításának jogát csak akkor gyakorolhatja, ha az alapító erre az alapító okiratban kifejezetten feljogosította, az  alapító okirat azonban ennek hiányában is módosítható, ha ezt az  időközben megváltozott körülmények vagy jogszabályi követelmények a  célok megvalósíthatósága érdekében szükségessé teszik. Az  alapító előírhatja azt is, hogy a  kuratórium az  alapító okiratot mely kérdésekben nem módosíthatja. Ha a jogszabályi változások miatt e kérdésekben a módosítás mégis szükségessé válik, az alapító okirat kuratórium által történő módosításához az alapítványi vagyonellenőr jóváhagyása kell. (7) Ha a  vagyonkezelő alapítvány közérdekű, vagy ha az  alapítói jogokat a  kuratórium gyakorolja, az  alapítvány célja csak a Ptk.-ban meghatározott feltételek esetén módosítható. (8) Az  alapító okirat módosítása nem érinti a  kedvezményezettek javára már megállapított és esedékessé vált kötelezettségek teljesítését. 7. A vagyonkezelő alapítvány vagyongazdálkodásának korlátozása 10. § (1) Az alapító az alapító okiratban meghatározhatja az alapítvány javára rendelt vagyonnak azt a mértékét, amely alá a  vagyonkezelő alapítvány vagyona nem csökkenhet, ez  a  tőkeminimumnál kevesebb nem lehet. Meghatározás hiányában a tőkeminimumot kell ilyennek tekinteni. (2) Ha a  vagyonkezelő alapítvány vagyona az  alapító okiratban az  (1)  bekezdés szerinti mérték alá csökken, a kedvezményezetteknek járó juttatás kifizetését arányosan csökkenteni kell, vagy azt mindaddig vissza kell tartani, amíg az alapítvány vagyona az (1) bekezdés szerinti mértéket el nem éri. 8. A vagyonkezelő alapítvány megszűnése 11. § (1) A  nem közérdekű vagyonkezelő alapítvány az  alapítói jogát gyakorló alapító kérelmére megszüntethető, erre irányuló alapítói kérelem esetén ezért a nyilvántartó bíróság polgári nemperes eljárásban megállapítja az alapítvány megszűnését eredményező ok bekövetkezését. Az alapítvány megszűnése nem érinti a kedvezményezettek javára már megállapított és esedékessé vált kötelezettségek teljesítését. (2) A vagyonkezelő alapítvány megszűnik abban az esetben is, ha annak vagyona három teljes éven keresztül nem éri el a tőkeminimum összegét; ezt úgy kell tekinteni, hogy az alapítvány céljának megvalósítása lehetetlenné vált. 9. Záró rendelkezések 12. § Ez a törvény a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. Áder János s. k., Kövér László s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés elnöke