168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelete a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról.

168/2012. (VII. 20.) Korm. rendelete a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. § (1) bekezdés 9. pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Hatály 1. § A rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 1. § a)–c) pontokban meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Kormánytisztviselői Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki. II. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezete 2. § (1) A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt. (2) A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt főből álló testület, amely legfeljebb tizenhárom tagból, egy elnökhelyettesből és az elnökből áll. (3) A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni. (4) A Döntőbizottság tagjainak összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. § (4) bekezdés a) és b) pontjait. Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. (5) Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor a (4) bekezdésben foglaltakon túl a Kttv. 39. § (1) bekezdésében foglalt feltételeknek is meg kell felelnie. (6) A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. (7) A Döntőbizottság tagjai külön törvény szerint kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatokat a titkárságvezető kezeli. (8) A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg. 3. § (1) A Döntőbizottság elnökének feladatai: a) dönt az összeférhetetlenségi ügyekben; b) képviseli a Döntőbizottságot; c) jóváhagyja az ügyrendet; d) ellenőrzi az eljárási határidők megtartását; e) gondoskodik a kollégium véleményének a közszolgálati biztosok általi megismeréséről; f) kijelöli az eljáró tanács tagjait; g) gyakorolja a – kinevezés és felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a titkárságvezető és annak helyettese felett; h) összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában; i) összehívja a kollégium üléseit; j) ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Döntőbizottság ügyrendje számára előír. (2) A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti. 4. § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter állapít meg. Az ily módon megállapított tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét. 5. § (1) A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap. (2) A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén, kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak. (3) A Döntőbizottság tagját a 2. § (4) és (5) bekezdésében foglalt összeférhetetlenség megállapítása esetén azonnali hatállyal fel kell menteni. 6. § A Döntőbizottság az ügyrendjében meghatározottak szerint közszolgálati biztosokból álló kollégiumot működtet a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében. A kollégium elnöke a Döntőbizottság elnöke. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a Döntőbizottság gyakorlatát és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. Amennyiben a kollégium megállapítja, hogy az eljáró tanácsokban hozott döntés elvi jelentőségű, akkor iránymutatást ad az egységes jogalkalmazás érdekében. A kollégium működésére vonatkozó szabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg. 7. § (1) A Döntőbizottság ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait a Titkárság látja el. A Titkárság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezetében működő főosztálynak megfelelő szintű szervezeti egység, a Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban. A Titkárságot a titkárságvezető vezeti. A titkárságvezető a Döntőbizottság elnökének irányítása alatt végzi munkáját. (2) A titkárságvezető főosztályvezető, a titkárságvezető-helyettes főosztályvezető-helyettesi besorolású és díjazású kormánytisztviselő. A Titkárságon foglalkoztatottak kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők. (3) A titkárságvezetőt, a titkárságvezető-helyettest a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Döntőbizottság elnökének egyetértésével nevezi ki, menti fel. A titkárságvezető, a titkárságvezető-helyettes felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a Döntőbizottság elnöke gyakorolja. (4) A Titkárságon foglalkoztatott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők kinevezéséhez, felmentéséhez a titkárságvezető egyetértése szükséges. A Titkárságon foglalkoztatott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a titkárságvezető gyakorolja. III. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása 8. § (1) A közszolgálati biztos jogorvoslati feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni. (2) A közszolgálati biztos minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a Döntőbizottság elnökét tájékoztatni. (3) A közszolgálati biztos az eljárása során köteles a panaszossal szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani. (4) A közszolgálati biztos köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná. (5) A közszolgálati biztosok függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, a jogorvoslati tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók. (6) A közszolgálati panasz előkészítésében, elbírálásában nem vehet részt az, aki a panaszos által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett. 9. § (1) A Döntőbizottság eljárása közszolgálati panasz benyújtásával indul. A közszolgálati panaszt három példányban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A közszolgálati panaszban meg kell jelölni: a) a kormánytisztviselő (és képviselője) nevét (a továbbiakban: panaszos), lakcímét (székhelyét), elérhetőségét; b) a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést; c) a közszolgálati panasz alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat; d) a Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait. (2) A Döntőbizottsághoz beérkezett közszolgálati panaszt a titkárságvezető nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a közszolgálati panasz vizsgálatára a Titkárság kormánytisztviselőjét. (3) A Titkárság kormánytisztviselője vizsgálja a közszolgálati panasz befogadhatóságát. E vizsgálata körében hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost. A közszolgálati panasz befogadhatósága vizsgálatának ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére, a közszolgálati panasz jogszabályban foglalt követelményeinek való megfelelőségére. (4) Ha a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem befogadható, akkor a közszolgálati panasz elutasítására a titkárságvezető tesz javaslatot a Döntőbizottság elnökének. A panasz elutasításáról a Döntőbizottság elnöke dönt, döntését a titkárságvezető írásban közli a panaszossal. (5) Ha a (3) bekezdés szerinti vizsgálat alapján a panasz befogadható, akkor a titkárságvezető értesíti a panasszal érintett államigazgatási szervet (a továbbiakban: munkáltató) a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, továbbá szükség szerint iratokat, tájékoztatást kérhet. (6) A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke kijelöli az ügy elbírálásában eljáró tanácsot. A közszolgálati biztosokra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a közszolgálati biztosok arányos munkaterhét. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésekről tájékoztatja a titkárságvezetőt és felkéri az ügyben döntés-előkészítésre. (7) A Titkárság (2) bekezdésben foglaltak szerint kijelölt kormánytisztviselője a panasszal kapcsolatban a) iratokat kérhet be a panaszostól, illetve a munkáltatótól, b) meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót, c) tanút hallgathat meg, d) szakértőt kérhet fel, e) egyéb, a panasz kivizsgálásához szükséges cselekményeket végezhet. A vizsgálathoz szükséges cselekményekről a titkárságvezető dönt. A lényeges eljárási cselekményekről a kormánytisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel. (8) A panasz döntésre való előkészítéséhez szükséges eljárási határidő hosszabbítására a titkárságvezető tesz javaslatot az ügy elbírálásában eljáró tanács elnökének, aki dönt a meghosszabbításról. Az ügy elbírálásában eljáró tanács elnökének döntését a panaszosnak és a munkáltatónak meg kell küldeni. (9) A Titkárság kormánytisztviselője a panasz kivizsgálását követően döntési javaslatot készít, amelyet a titkárságvezető felterjeszt az ügy elbírálásában eljáró tanács elnökéhez. (10) Az ügy elbírálásában eljáró tanács a titkárságvezető javaslatára meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót. A meghallgatás nem nyilvános. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni. (11) Az ügy elbírálásában eljáró tanács a titkárságvezető javaslatára meghozhatja döntését a döntési javaslat és a rendelkezésre álló iratok alapján meghallgatás lefolytatása nélkül. (12) Az ügy elbírálásában eljáró tanács határozatát a Döntőbizottság nevében hozza meg, a tanács tagjai a határozatot kézjegyükkel látják el. (13) A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja: a) a panasznak egészben vagy részben helyt ad, illetve a panaszt elutasítja; b) az egyezséget jóváhagyja; c) az eljárást megszünteti, ha az a) és b) pontok szerinti határozat meghozatalára nincs lehetőség. (14) A Döntőbizottság határozatának meghozatalánál az eljáró tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más a helyiségben nem tartózkodhat. (15) A határozat rendelkező részből és indokolásból áll. (16) A rendelkező résznek világosan tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését. A rendelkező részben kell tájékoztatást adni arról is, hogy a Döntőbizottság határozata ellen az abban érintettek harminc napon belül keresettel fordulhatnak a munkaügyi bírósághoz. (17) Az indokolásnak a következőket kell tartalmaznia különösen: a) a panasz lényegét; b) az eljárás eredményét és mindazokat a körülményeket, tényeket, amelyeket a Döntőbizottság határozatának meghozatalánál figyelembe vett; c) az alkalmazásra kerülő jogszabályokat. (18) A Döntőbizottság határozatát a titkárságvezető küldi meg a panaszos és a munkáltató részére. 10. § (1) A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdek-képviseleti szerv, Magyar Kormánytisztviselői Kar. (2) A Döntőbizottság eljárása során gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessenek és azokkal kapcsolatban álláspontjukat kifejthessék. (3) A panaszos a közszolgálati panaszát a Döntőbizottság határozatának meghozataláig visszavonhatja. A közszolgálati panasz visszavonása esetén a Döntőbizottság az eljárást megszünteti. 11. § Ha a Döntőbizottság a panaszt egészben, vagy részben alaposnak találja, a munkáltatót egészben, vagy részben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségeinek, valamint az eljárás miatt kiesett munkaidejére járó illetményének megtérítésére. 12. § (1) A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság csak a panasz egy részéről döntött, vagy nem döntött valamely kérdésben. (2) A Döntőbizottság határozata kijavításának van helye elírási, számítási hiba miatt. (3) A Döntőbizottság határozata jogerős, ha a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított harminc napon belül nem indít munkaügyi jogvitát. 13. § (1) A Döntőbizottsághoz beérkezett véleményt kérő ügyiratot (a továbbiakban: ügyirat) a titkárságvezető nyilvántartásba veszi és kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét az ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. Az ügyirat befogadhatóságának vizsgálata során a Titkárság kormánytisztviselője a véleményt kérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, az ügyirat kiegészítésére hívhatja fel a véleményt kérőt a titkárságvezető döntése alapján. Az ügyirat befogadhatóságának vizsgálata során a 9. § (3) bekezdését is megfelelően alkalmazni kell. (2) Ha az ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az ügyirat elutasítására. A Döntőbizottság elnökének döntése alapján a titkárságvezető értesíti a véleményt kérőt az ügyirat elutasításáról. (3) Ha az ügyirat befogadható, a titkárságvezető az ügyiratot felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményezési eljárást lefolytató közszolgálati biztost. (4) A közszolgálati biztos számára a Titkárság kormánytisztviselője vélemény tervezetet készít. (5) A közszolgálati biztos véleményt ad ki, amelyet a titkárságvezető küld meg a véleményt kérőnek. 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök