168/
- (VII. 20.) Korm. rendelete a Kormánytisztviselői Döntőbizottságról. A Kormány a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény
- §
(1)bekezdés
- pontjában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény
- cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: I. Hatály
- § A rendelet hatálya a közszolgálati tisztviselőkről szóló
- évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.)
- § a)–c) pontokban meghatározott államigazgatási szervekre, valamint a kormányzati szolgálati jogviszonyban állókra, továbbá a Kormánytisztviselői Döntőbizottságra (a továbbiakban: Döntőbizottság) terjed ki. II. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezete
- §
(1)A Döntőbizottság független testület, a döntőbizottsági taggá történő kinevezés nem keletkeztet foglalkoztatási jogviszonyt.
(2)A Döntőbizottság legfeljebb tizenöt főből álló testület, amely legfeljebb tizenhárom tagból, egy elnökhelyettesből és az elnökből áll.
(3)A Döntőbizottság tagjai megbízatásukat személyesen kötelesek ellátni.
(4)A Döntőbizottság tagjainak összeférhetetlenségére alkalmazni kell a Kttv. 85. §
(4)bekezdés
- a)és
- b)pontjait. Összeférhetetlenség esetén a Kttv. 86. §-ában foglaltak szerint kell eljárni.
(5)Ha a Döntőbizottság tagja nem kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személy, akkor a
(4)bekezdésben foglaltakon túl a Kttv. 39. §
(1)bekezdésében foglalt feltételeknek is meg kell felelnie.
(6)A Döntőbizottság tagja megbízatásának időtartama alatt a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából kormányzati szolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, tiszteletdíja nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül.
(7)A Döntőbizottság tagjai külön törvény szerint kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatokat a titkárságvezető kezeli.
(8)A Döntőbizottság működési szabályait az ügyrendje állapítja meg. 3. §
(1)A Döntőbizottság elnökének feladatai:
- a)dönt az összeférhetetlenségi ügyekben;
- b)képviseli a Döntőbizottságot;
- c)jóváhagyja az ügyrendet;
- d)ellenőrzi az eljárási határidők megtartását;
- e)gondoskodik a kollégium véleményének a közszolgálati biztosok általi megismeréséről;
- f)kijelöli az eljáró tanács tagjait;
- g)gyakorolja a – kinevezés és felmentés kivételével – a munkáltatói jogokat a titkárságvezető és annak helyettese felett;
- h)összehangolja a Döntőbizottság tevékenységét, közreműködik az egységes joggyakorlat biztosításában;
- i)összehívja a kollégium üléseit;
- j)ellátja azokat a feladatokat, amelyeket a Döntőbizottság ügyrendje számára előír.
(2)A Döntőbizottság elnökét távolléte esetén az elnökhelyettes teljes jogkörrel helyettesíti.
- § A Döntőbizottság tagjai havonta tiszteletdíjra jogosultak, amelyet a közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter állapít meg. Az ily módon megállapított tiszteletdíj mértéke nem haladhatja meg az illetményalap tizenötszörösét.
- §
(1)A Döntőbizottság tagjainak megbízatása felmentéssel szűnik meg. A felmentést nem kell megindokolni. A felmentési idő harminc nap.
(2)A Döntőbizottság tagját erre irányuló kérelme esetén, kötelező felmenteni, a felmentési idő harminc nap. A felek eltérő felmentési időtartamban is megállapodhatnak.
(3)A Döntőbizottság tagját a 2. §
(4)és
(5)bekezdésében foglalt összeférhetetlenség megállapítása esetén azonnali hatállyal fel kell menteni.
- § A Döntőbizottság az ügyrendjében meghatározottak szerint közszolgálati biztosokból álló kollégiumot működtet a jogorvoslati gyakorlat egységességének biztosítása érdekében. A kollégium elnöke a Döntőbizottság elnöke. A kollégium az egységes jogorvoslati gyakorlat biztosítása érdekében elemzi a Döntőbizottság gyakorlatát és véleményt nyilvánít a vitás jogalkalmazási kérdésekben. Amennyiben a kollégium megállapítja, hogy az eljáró tanácsokban hozott döntés elvi jelentőségű, akkor iránymutatást ad az egységes jogalkalmazás érdekében. A kollégium működésére vonatkozó szabályokat a Döntőbizottság ügyrendje állapítja meg.
- §
(1)A Döntőbizottság ügyviteli és döntés-előkészítési feladatait a Titkárság látja el. A Titkárság a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szervezetében működő főosztálynak megfelelő szintű szervezeti egység, a Titkárságon foglalkoztatottak a minisztériummal állnak kormányzati szolgálati jogviszonyban. A Titkárságot a titkárságvezető vezeti. A titkárságvezető a Döntőbizottság elnökének irányítása alatt végzi munkáját.
(2)A titkárságvezető főosztályvezető, a titkárságvezető-helyettes főosztályvezető-helyettesi besorolású és díjazású kormánytisztviselő. A Titkárságon foglalkoztatottak kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők.
(3)A titkárságvezetőt, a titkárságvezető-helyettest a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási államtitkára a Döntőbizottság elnökének egyetértésével nevezi ki, menti fel. A titkárságvezető, a titkárságvezető-helyettes felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a Döntőbizottság elnöke gyakorolja.
(4)A Titkárságon foglalkoztatott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők kinevezéséhez, felmentéséhez a titkárságvezető egyetértése szükséges. A Titkárságon foglalkoztatott kormánytisztviselők, kormányzati ügykezelők felett a munkáltatói jogokat – a kinevezés és a felmentés kivételével – a titkárságvezető gyakorolja. III. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása 8. §
(1)A közszolgálati biztos jogorvoslati feladatainak teljesítését nem tagadhatja meg, a rábízott ügyekben folyamatosan, lelkiismeretesen köteles eljárni.
(2)A közszolgálati biztos minden ügyben befolyástól mentesen, és részrehajlás nélkül köteles eljárni, a döntés befolyásolására irányuló minden kísérletet köteles elhárítani és arról a Döntőbizottság elnökét tájékoztatni.
(3)A közszolgálati biztos az eljárása során köteles a panaszossal szemben tisztességes és pártatlan magatartást tanúsítani.
(4)A közszolgálati biztos köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a Döntőbizottság eljárásába vetett bizalmat vagy a Döntőbizottság tekintélyét csorbítaná.
(5)A közszolgálati biztosok függetlenek, a jogszabályok alapján meggyőződésüknek megfelelően döntenek, a jogorvoslati tevékenységükkel összefüggésben nem befolyásolhatók és nem utasíthatók.
(6)A közszolgálati panasz előkészítésében, elbírálásában nem vehet részt az, aki a panaszos által sérelmezett intézkedés meghozatalában részt vett. 9. §
(1)A Döntőbizottság eljárása közszolgálati panasz benyújtásával indul. A közszolgálati panaszt három példányban kell benyújtani, vagy jegyzőkönyvbe kell mondani. A közszolgálati panaszban meg kell jelölni:
- a)a kormánytisztviselő (és képviselője) nevét (a továbbiakban: panaszos), lakcímét (székhelyét), elérhetőségét;
- b)a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedést;
- c)a közszolgálati panasz alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat;
- d)a Döntőbizottság döntésére irányuló indítványt, ennek indokait.
(2)A Döntőbizottsághoz beérkezett közszolgálati panaszt a titkárságvezető nyilvántartásba veszi. A titkárságvezető kijelöli a közszolgálati panasz vizsgálatára a Titkárság kormánytisztviselőjét.
(3)A Titkárság kormánytisztviselője vizsgálja a közszolgálati panasz befogadhatóságát. E vizsgálata körében hiánypótlásra szólíthatja fel a panaszost. A közszolgálati panasz befogadhatósága vizsgálatának ki kell terjednie a Döntőbizottság hatáskörének ellenőrzésére, a közszolgálati panasz jogszabályban foglalt követelményeinek való megfelelőségére.
(4)Ha a
(3)bekezdésben meghatározott vizsgálat alapján a panasz nem befogadható, akkor a közszolgálati panasz elutasítására a titkárságvezető tesz javaslatot a Döntőbizottság elnökének. A panasz elutasításáról a Döntőbizottság elnöke dönt, döntését a titkárságvezető írásban közli a panaszossal.
(5)Ha a
(3)bekezdés szerinti vizsgálat alapján a panasz befogadható, akkor a titkárságvezető értesíti a panasszal érintett államigazgatási szervet (a továbbiakban: munkáltató) a Döntőbizottság eljárásának megindításáról, megküldi számára a panaszt, továbbá szükség szerint iratokat, tájékoztatást kérhet.
(6)A befogadható panaszt a titkárságvezető felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez. A Döntőbizottság elnöke kijelöli az ügy elbírálásában eljáró tanácsot. A közszolgálati biztosokra kiosztható ügyek számát úgy kell meghatározni, hogy az lehetővé tegye az eljárási és ügyviteli szabályok megtartását és a közszolgálati biztosok arányos munkaterhét. A Döntőbizottság elnöke a kijelölésekről tájékoztatja a titkárságvezetőt és felkéri az ügyben döntés-előkészítésre.
(7)A Titkárság
(2)bekezdésben foglaltak szerint kijelölt kormánytisztviselője a panasszal kapcsolatban
- a)iratokat kérhet be a panaszostól, illetve a munkáltatótól,
- b)meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót,
- c)tanút hallgathat meg,
- d)szakértőt kérhet fel,
- e)egyéb, a panasz kivizsgálásához szükséges cselekményeket végezhet. A vizsgálathoz szükséges cselekményekről a titkárságvezető dönt. A lényeges eljárási cselekményekről a kormánytisztviselő jegyzőkönyvet vesz fel.
(8)A panasz döntésre való előkészítéséhez szükséges eljárási határidő hosszabbítására a titkárságvezető tesz javaslatot az ügy elbírálásában eljáró tanács elnökének, aki dönt a meghosszabbításról. Az ügy elbírálásában eljáró tanács elnökének döntését a panaszosnak és a munkáltatónak meg kell küldeni.
(9)A Titkárság kormánytisztviselője a panasz kivizsgálását követően döntési javaslatot készít, amelyet a titkárságvezető felterjeszt az ügy elbírálásában eljáró tanács elnökéhez.
(10)Az ügy elbírálásában eljáró tanács a titkárságvezető javaslatára meghallgathatja a panaszost, illetve a munkáltatót. A meghallgatás nem nyilvános. A meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.
(11)Az ügy elbírálásában eljáró tanács a titkárságvezető javaslatára meghozhatja döntését a döntési javaslat és a rendelkezésre álló iratok alapján meghallgatás lefolytatása nélkül.
(12)Az ügy elbírálásában eljáró tanács határozatát a Döntőbizottság nevében hozza meg, a tanács tagjai a határozatot kézjegyükkel látják el.
(13)A Döntőbizottság a következő határozatokat hozhatja:
- a)a panasznak egészben vagy részben helyt ad, illetve a panaszt elutasítja;
- b)az egyezséget jóváhagyja;
- c)az eljárást megszünteti, ha az
- a)és
- b)pontok szerinti határozat meghozatalára nincs lehetőség.
(14)A Döntőbizottság határozatának meghozatalánál az eljáró tanács tagjain és a jegyzőkönyvvezetőn kívül más a helyiségben nem tartózkodhat.
(15)A határozat rendelkező részből és indokolásból áll.
(16)A rendelkező résznek világosan tartalmaznia kell a Döntőbizottság döntését. A rendelkező részben kell tájékoztatást adni arról is, hogy a Döntőbizottság határozata ellen az abban érintettek harminc napon belül keresettel fordulhatnak a munkaügyi bírósághoz.
(17)Az indokolásnak a következőket kell tartalmaznia különösen:
- a)a panasz lényegét;
- b)az eljárás eredményét és mindazokat a körülményeket, tényeket, amelyeket a Döntőbizottság határozatának meghozatalánál figyelembe vett;
- c)az alkalmazásra kerülő jogszabályokat.
(18)A Döntőbizottság határozatát a titkárságvezető küldi meg a panaszos és a munkáltató részére. 10. §
(1)A panaszos, illetve a munkáltató helyett azok képviselője, meghatalmazottja is eljárhat. A panaszost meghatalmazás útján képviselheti a hozzátartozója, jogi képviselője, érdek-képviseleti szerv, Magyar Kormánytisztviselői Kar.
(2)A Döntőbizottság eljárása során gondoskodik arról, hogy a panaszos, illetve a munkáltató minden, az eljárás során felvetődött tényt, iratot, nyilatkozatot megismerhessenek és azokkal kapcsolatban álláspontjukat kifejthessék.
(3)A panaszos a közszolgálati panaszát a Döntőbizottság határozatának meghozataláig visszavonhatja. A közszolgálati panasz visszavonása esetén a Döntőbizottság az eljárást megszünteti.
- § Ha a Döntőbizottság a panaszt egészben, vagy részben alaposnak találja, a munkáltatót egészben, vagy részben kötelezheti a panaszos szükséges és igazolt költségeinek, valamint az eljárás miatt kiesett munkaidejére járó illetményének megtérítésére.
- §
(1)A Döntőbizottság határozatának kiegészítését a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti, ha a Döntőbizottság csak a panasz egy részéről döntött, vagy nem döntött valamely kérdésben.
(2)A Döntőbizottság határozata kijavításának van helye elírási, számítási hiba miatt.
(3)A Döntőbizottság határozata jogerős, ha a panaszos, illetve a munkáltató a határozat közlésétől számított harminc napon belül nem indít munkaügyi jogvitát. 13. §
(1)A Döntőbizottsághoz beérkezett véleményt kérő ügyiratot (a továbbiakban: ügyirat) a titkárságvezető nyilvántartásba veszi és kijelöli a Titkárság kormánytisztviselőjét az ügyirat befogadhatóságának vizsgálatára. Az ügyirat befogadhatóságának vizsgálata során a Titkárság kormánytisztviselője a véleményt kérőtől felvilágosítást, iratokat kérhet, az ügyirat kiegészítésére hívhatja fel a véleményt kérőt a titkárságvezető döntése alapján. Az ügyirat befogadhatóságának vizsgálata során a 9. §
(3)bekezdését is megfelelően alkalmazni kell.
(2)Ha az ügyirat nem befogadható, a titkárságvezető javaslatot tesz a Döntőbizottság elnökének az ügyirat elutasítására. A Döntőbizottság elnökének döntése alapján a titkárságvezető értesíti a véleményt kérőt az ügyirat elutasításáról.
(3)Ha az ügyirat befogadható, a titkárságvezető az ügyiratot felterjeszti a Döntőbizottság elnökéhez, aki kijelöli a véleményezési eljárást lefolytató közszolgálati biztost.
(4)A közszolgálati biztos számára a Titkárság kormánytisztviselője vélemény tervezetet készít.
(5)A közszolgálati biztos véleményt ad ki, amelyet a titkárságvezető küld meg a véleményt kérőnek. 14. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök