2003. LXXXVIII. törvény az energiaadóról.

2003. LXXXVIII. törvény az energiaadóról. Az energiagazdálkodás és a környezetvédelem céljainak figyelembevételével, az externális környezeti károk energiaárakba történő beépítése, az energiatakarékossági szempontok érvényre juttatása, valamint a villamos energia és a földgáz e szempontokat érvényre juttató adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: A törvény alkalmazási köre 1. § (1) A törvény rendelkezéseit a villamos energia és a földgáz mennyisége alapján fizetendő, e törvénnyel előírt energiaadóra (a továbbiakban: adó) kell alkalmazni. (2) Az adóból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg. Értelmező rendelkezések 2. § E törvény alkalmazásában 1. villamos energia: a 2716 vámtarifaszám alá tartozó termék; 2. földgáz: a 2711 11 00 és a 2711 21 00 vámtarifaszám alá tartozó termék (a továbbiakban a földgáz és a villamos energia együtt: energia); 3. vámtarifaszám : az Európai Tanács 2658/87/EGK rendeletének a 2031/2001/EGK rendelettel módosított 1. számú mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúra 2002. január 1-jén hatályos áruazonosító számai; 4. közüzemi szolgáltató: az a külön jogszabály szerinti közüzemi szolgáltatási engedéllyel, illetve közüzemi nagykereskedelmi engedéllyel rendelkező jogi személy, aki közüzemi szerződés alapján a közüzemi fogyasztó számára, a fogyasztó igénye szerint nyújt szolgáltatást; 5. közüzemi fogyasztó: az az energiafogyasztó, aki (amely) a közüzemi szolgáltatótól, közüzemi szerződés alapján vételez energiát; 6. feljogosított fogyasztó: az az energiafogyasztó, aki a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel, szabad megállapodás alapján vásárol energiát; 7. lakossági fogyasztó: az a fogyasztó, aki külön jogszabály alapján lakossági árszabás, illetve díjszabás alapján vesz igénybe szolgáltatást; A törvényt az Országgyűlés a 2003. november 10-i ülésnapján fogadta el. 8. energiakereskedő: az energia rendszeres és üzletszerű, nem saját felhasználási célra történő vásárlását és értékesítését végző, a külön jogszabály szerinti villamos energiakereskedelmi vagy földgáz-kereskedelmi engedéllyel rendelkező személy; 9. termelő: a külön jogszabály szerinti villamos energia termelői engedéllyel rendelkező vagy kiserőmű üzemeltetetésére jogosult jogi személy, illetve az a jogi személy, aki külön jogszabály szerinti engedély alapján földgáz bányászati tevékenységet végez; 10. megújuló energia: a geotermikus, a nap-, a szél- és a vízenergia, továbbá a biomassza (ideértve a biomasszából előállított terméket is); 11. szervezett piac: az energia keresletet és kínálatot nyilvánosan meghirdető, előre meghatározott módon, helyen és időben működő koncentrált kereskedelmi forma; 12. elosztó hálózat: a villamos energia elosztására és a fogyasztói csatlakozó berendezésekhez való eljuttatás céljára szolgáló vezetékrendszer; 13. átviteli hálózat: a villamos energia átvitelére szolgáló vezetékrendszer; 14. működési engedély: a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény alapján kiadott termelői engedély; 15. távhőtermelő létesítmény: a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény alapján értelmezett létesítmény; 16. hálózati engedélyes: a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, illetve a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerint szállítási, átviteli vagy elosztási tevékenységet végző személy. Adókötelezettség 3. § (1) Adót kell fizetni, ha a) a közüzemi szolgáltató közüzemi fogyasztónak — a lakossági fogyasztó kivételével — energiát értékesít, b) az energiakereskedő feljogosított fogyasztónak — a lakossági fogyasztó kivételével — energiát értékesít, c) a feljogosított fogyasztó belföldön közvetlenül ter melőtől vagy szervezett piacról energiát vásárol, d) a feljogosított fogyasztó energiát importál, e) jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet vagy gazdasági tevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban együtt: személy) saját felhasználásra termel energiát, kivéve, ha a termelt villamos energiát megújuló energiából állítja elő, vagy a termelt energia felhasználása a 6. § (1) bekezdés d)—e) pontjában megjelölt célra történik, vagy a termelt villamos energiát adóval terhelt energia felhasználásával és 50 megawatt alatti teljesítményű erőműben állítja elő, feltéve, hogy nem él a 6. § (1) be kezdés f) pontja szerinti adóvisszaigénylési jogosultságával; f) a közüzemi szolgáltató, az energiakereskedő vagy a hálózati engedélyes saját célra használ fel energiát, nem értve ide a hálózati engedélyes esetében a hálózati veszteség pótlása céljából történt felhasználást. (2) Az adó alanya az (1) bekezdés a) pontja esetében a közüzemi szolgáltató, az (1) bekezdés b) pontja esetében az energiakereskedő, az (1) bekezdés c)—d) pontja esetében a feljogosított fogyasztó, az (1) bekezdés e) pontja esetében az előállító, az (1) bekezdés f) pontja esetében a közüzemi szolgáltató, az energiakereskedő vagy a hálózati engedélyes (a továbbiakban együtt: adóalany). 4. § (1) Az adó alapja a) a villamos energia mennyisége, megawattórában mérve, b) a földgáz mennyisége, gigajoule-ban mérve. (2) Az adó mértéke a) a villamos energiára megawattóránként 186 forint, b) a földgázra gigajoule-onként 56 forint. 5. § Az adófizetési kötelezettség a) a 3. § (1) bekezdés a)—c) pontja esetében az általá nos forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, b) a 3. § (1) bekezdés d) pontja esetében a belföldi forgalom számára történő vámkezeléskor, a belföldi forgalom számára vámkezelt mennyiségre, c) a 3. § (1) bekezdés e)—f) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre keletkezik. Adóvisszaigénylés 6. § (1) Az adónak az önadózás keretében megállapított fizetendő adóból történő levonására (visszaigénylésére), illetve a megfizetett adónak a 7. § (1) bekezdésében megjelölt adóhatóságtól történő visszaigénylésére jogosult a) az a személy, aki elosztó vagy átviteli hálózatra betáplált villamos energia előállításához használ fel energiát; b) az erőművet vagy távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy, aki energiát kapcsolt hő- és villamos energia előállítására használ fel; c) az a távhőtermelő létesítményt üzemeltető személy (ideértve a külön rendelet szerint központi fűtést és melegvíz-szolgáltatást végző személyt is), aki lakosságnak szolgáltatott hő előállítására energiát használ fel; d) az a személy, aki kémiai redukcióban, elektrolitikus és kohászati folyamatban földgázt vagy villamos energiát használ fel; e) az a személy, aki vegyipari alapanyagként használ fel földgázt; f) az a személy, aki saját felhasználásra előállított villamos energia termelésére energiát használt fel. (2) Az adóvisszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy az (1) bekezdésben megjelölt célra ténylegesen felhasznált mennyiség után, a vételárban megfizetett adót igényelheti vissza vagy helyezheti levonásba. (3) Amennyiben az (1) bekezdés a) pontja szerinti adóvisszaigénylésre (adólevonásra) jogosult személy nem rendelkezik működési engedéllyel, a (2) bekezdés alkalmazásában ténylegesen felhasznált mennyiségként a bevallási időszakban az elosztó vagy az átviteli hálózatra ténylegesen betáplált villamos energia mennyiségéből 40%-os fajlagos hatásfokkal visszaszámított földgáz mennyiségét kell figyelembe venni. (4) Az adóvisszaigénylés (adólevonás) joga a vételár, illetve a kivetéses adózás esetén a vámhatóság által megállapított adó megfizetésének napján nyílik meg. A vételár megfizetésének napja a kötelezett bankszámlája megterhelésének időpontja. (5) Az adóvisszaigénylési (adólevonási) jogosultság érvényesítéséhez a) az energia beszerzéséről kiállított, az adó feltüntetését is tartalmazó számlával, illetve kivetéses adózás esetén a vámhatóság adót megállapító határozatával, b) az energia (1) bekezdésben megjelölt célra történt felhasználását igazoló belső számviteli bizonylattal, c) az összesen beszerzett energiának adóvisszaigénylésre, adólevonásra jogosító és adóvisszaigénylésre, adólevonásra nem jogosító felhasználásonkénti elszámolásával, d) a (3) bekezdés szerinti esetben továbbá az adóviszszaigénylés, adólevonás alapjául szolgáló mennyiség levezetésével kell rendelkezni. Egyes eljárási szabályok 7. § (1) Az energiaadóval kapcsolatos adóztatási feladatokat a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága és szervei látják el. (2) Az adóalany, illetve az adóvisszaigénylésre jogosult személy az adót — a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel — maga köteles megállapítani, bevallani és megfizetni, jogosult a megállapított adójából levonni (visszaigényelni), illetve jogosult visszaigényelni (önadózás). (3) A 3. § (1) bekezdés d) pontja esetében az adót a vámhatóság határozattal állapítja meg (kivetéses adózás). (4) Az adóalany, illetve az adóvisszaigénylésre jogosult személy köteles az adó megállapítására, bevallására és elszámolására alkalmas nyilvántartást vezetni. (5) Az adóalany az 5. § szerint keletkezett adófizetési kötelezettsége és a 6. § szerinti adóvisszaigénylési jogosultsága különbözeteként megállapított nettó adót havonta, a tárgyhó első napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő adómegállapítási időszakra, a tárgyhót követő hó 15. napjáig köteles bevallani és megfizetni, illetve jogosult visszaigényelni. (6) Az adóvisszaigénylésre jogosult, a 6. § (1) bekezdésben felsorolt személyek közül a nem adóalany személy az (5) bekezdésben meghatározott adómegállapítási időszakra a visszaigényelhető adót — a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel — havonta, a tárgyhót követő hó 15. napjától igényelheti vissza, az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) költségvetési támogatásokra vonatkozó szabályainak alkalmazásával. (7) A 6. § (1) bekezdés d) és e) pontja alapján történő visszaigénylés esetén a tárgyhó 15. napjáig felhasznált energia utáni adó a tárgyhó utolsó napjától visszaigényelhető, amennyiben az adó összege elérte a 10 millió forintot. Az e bekezdés szerinti adóvisszaigénylés érvényesítésétől függetlenül az adóbevallást a (6) bekezdés szerint kell benyújtani. (8) Az energia értékesítését végző adóalany az adót köteles a számlán elkülönítve feltüntetni. 8. § Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Art. rendelkezéseit kell alkalmazni. 9. § (1) Ez a törvény — a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel — 2004. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a 7. § (7) bekezdésének rendelkezését első ízben a 2004. február hónapban felhasznált energia utáni adóvisszaigénylés esetében lehet alkalmazni. (2) E paragrafus (3) bekezdésének rendelkezése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napján lép hatályba. (3) A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napjától e törvény 3. és 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és 7. §-ának (3) bekezdésében a ,,3. § (1) bekezdés d) pontja’’ szövegrész helyébe a ,,3. § (1) bekezdés e) pontja’’ szövegrész lép: ,,3. § (1) Adót kell fizetni, ha a) a közüzemi szolgáltató közüzemi fogyasztónak — a lakossági fogyasztó kivételével — energiát értékesít, b) az energiakereskedő feljogosított fogyasztónak — a lakossági fogyasztó kivételével — energiát értékesít, c) a feljogosított fogyasztó belföldön közvetlenül termelőtől vagy szervezett piacról energiát vásárol, d) a feljogosított fogyasztó közvetlenül az Európai Unió más tagállamából energiát vásárol, e) a feljogosított fogyasztó közvetlenül az Európai Unión kívüli országból energiát vásárol, f) jogi személy, jogi személyiség nélküli egyéb szervezet vagy gazdasági tevékenységet folytató természetes személy (a továbbiakban együtt: személy) saját felhasználásra termel energiát, kivéve, ha a termelt villamos energiát megújuló energiából állítja elő, vagy a termelt energia felhasználása a 6. § (1) bekezdés d)—e) pontjában megjelölt célra történik, vagy a termelt villamos energiát adóval terhelt energia felhasználásával és 50 megawatt alatti teljesítményű erőműben állítja elő, feltéve, hogy nem él a 6. § (1) bekezdés f) pontja szerinti adóvisszaigénylési jogosultságával; g) a közüzemi szolgáltató, az energiakereskedő vagy a hálózati engedélyes saját célra használ fel energiát, nem értve ide a hálózati engedélyes esetében a hálózati veszteség pótlása céljából történt felhasználást. (2) Az adó alanya az (1) bekezdés a) pontja esetében a közüzemi szolgáltató, az (1) bekezdés b) pontja esetében az energiakereskedő, az (1) bekezdés c)—e) pontja esetében a feljogosított fogyasztó, az (1) bekezdés f) pontja esetében az előállító, az (1) bekezdés g) pontja esetében a közüzemi szolgáltató, az energiakereskedő vagy a hálózati engedélyes (a továbbiakban együtt: adóalany).’’ ,,5. § Az adófizetési kötelezettség a) a 3. § (1) bekezdés a)—c) pontja esetében az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti teljesítés időpontjában, az ellenérték, illetve a részkifizetések alapjául szolgáló mennyiségre, b) a 3. § (1) bekezdés d) pontja esetében az adóbevallási időszak utolsó napján, az adóbevallási időszakban beszerzett energia mennyiségre, c) a 3. § (1) bekezdés e) pontja esetében a vámjogi szabadforgalomba bocsátáskor, a vámjogi szabadforgalomba bocsátott mennyiségre, d) a 3. § (1) bekezdés f)—g) pontja esetében a felhasználás időpontjában, a saját célra felhasznált energiamennyiségre keletkezik.’’ 10. § Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter arra, hogy rendeletben határozza meg az adófizetési kötelezettség és az adóvisszaigénylési (adólevonási) jogosultság megállapításához az elszámolásra, nyilvántartásra vonatkozó részletes szabályokat. Mádl Ferenc s. k., Dr. Szili Katalin s. k., a Köztársaság elnöke az Országgyűlés elnöke