88/2006. (XII. 28.) FVM rendelete a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól.

88/2006. (XII. 28.) FVM rendelete a nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. LXXXVIII. törvény végrehajtásának szabályairól. A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről szóló 2006. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Krt.) 12. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § E rendelet alkalmazásában a) téli fagykár: az őszi kalászos gabona-, a repce- és az őszi takarmánykeverék termőföldön a hőmérséklet csökkenése miatt bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a növényállomány legalább ötven százaléka kipusztult, a termő szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek) legalább ötven százalékban elfagytak; b) tavaszi fagykár: a termő szőlő- és a gyümölcsültetvényben bekövetkezett fagykár, amelynek következtében a szőlő- és gyümölcsültetvényen a főrügyek (és rügyek), a szántóföldi zöldségnövény-termőföldön a növények (növényhajtások) legalább ötven százalékban elfagytak; c) árvízkár: a vetett növények kipusztulását okozó kártétel, amelynek során a természetes vagy mesterséges vízfolyások, valamint tavak (víztárolók) fővédvonalai felett vagy annak átszakadása miatt medréből kilépő vizek a termőföldet elárasztják és a vetett növények kipusztulását eredményezik; d) belvízkár: az a kártétel, amelynek során a medrükben maradt folyók, patakok, valamint a felszíni vizek elvezetésére szolgáló mesterséges, nyílt csatornák magas vízállásából eredő átszivárgások, buzgárok, talajvízszintemelkedés, valamint a lefolyástalan vagy nem kellően kiépített vízelvezető művekkel rendelkező területek csapadékvizeiből származó felszíni vízelborítás miatt a vetett növényekben okozott kár (a növények kipusztulása) meghaladja az ötven százalékot; e) aszály: az a természeti jelenség, amely a rendkívül meleg és száraz időjárás következtében a növényi kultúrákban terméscsökkenést okoz, és amelynek tényét az agrárpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) a rendelkezésre álló vízmérleg- és hőmérsékleti adatok, valamint a távérzékeléses növénymonitoring és egyéb termésbecslések alapján meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vis maiorként közleményben meghirdet; f) aszálykár: az a kártétel, amely az aszály következtében a növényi kultúrákban keletkezett; g) elemikár-mentes év: az az év, amelyben a Krt. 3. § (1) bekezdése szerinti szerződő a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvény 7. §-ának (1) bekezdése szerint kárbejelentést nem tett. 2. § (1) A kárenyhítő juttatással kapcsolatos szerződéskötéssel, nyilvántartással, a kárenyhítési igények befogadásával, a be- és kifizetések pénzügyi lebonyolításával, valamint a kifizetési terv összeállításával kapcsolatos feladatokat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: MVH), mint a Krt. 1. § (2) bekezdése alapján kijelölt szervezet látja el. (2) Az elemi károk bejelentésével összefüggő ügyintézést, a kapcsolódó dokumentumok befogadását, a benyújtott kárenyhítési igények mértékének ellenőrzését, a kárenyhítési igényeket tartalmazó kérelmek záradékolását a Krt. 4. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti szakigazgatási szervként a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal termőföld fekvése szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: szakigazgatási hivatal) végzi. 3. § (1) A tárgyévi hozamértéket a tárgyévben ténylegesen hasznosított termőföldről betakarított termékmennyiség alapulvételével a miniszter által statisztikai adatok alapján közleményben meghatározott piaci áron kell figyelembe venni. (2) A referencia hozamértéket az előző három elemikár-mentes év átlagtermése alapján a miniszter által az adott évekre közzétett, piaci árakból számított átlagár figyelembevételével kell kiszámítani. (3) Azon esetekben, amikor a referencia hozamérték és a hozamérték-csökkenés megállapításához csak a tárgyévben áll rendelkezésre adat, vagy a termelő adott termékből nem rendelkezik három elemikár-mentes év adataival, a szükséges információk beszerzése céljából a szakigazgatási hivatalhoz kell fordulnia, amely az illetékességi körébe tartozó termőföldterületek termésátlaga alapján a bázisadatokat (regionális adat) a rendelkezésére bocsátja. Ezen bázisadatok szolgálnak az adott termelő esetében a hozamérték-csökkenés kiszámításához szükséges referencia hozamértékek alapjául [3. számú melléklet D és F oszlop adatai]. (4) A termelőnek a referencia hozamérték megállapításához szükséges évenkénti termelési bázisadatokat tartalmazó – a szakigazgatási hivatal által hitelesített – 2. számú melléklet szerinti nyilvántartásait legalább öt évig meg kell őriznie. 4. § (1) A szerződéskötéshez szükséges nyomtatványt e rendelet 6. számú melléklete tartalmazza. A 6. számú mellékletben foglalt feltételektől a szerződő felek nem térhetnek el. (2) Az MVH a szerződés megkötését nem tagadhatja meg, ha a szerződő a) nyilatkozik, hogy a Magyar Köztársaság területén termőföldet használ, és a földhasználatot a földhivatalnak bejelentette, valamint b) rendelkezik az Európai Unió Közös Agrárpolitikája magyarországi végrehajtásában, vagy a nemzeti agrártámogatási rendszerben érintett ügyfelekkel összefüggő ügyfélregiszter létrehozásáról és az ezzel kapcsolatos nyilvántartásba vételről szóló 141/2003. (IX. 9.) Korm. rendelet szerinti nyilvántartási számmal, vagy annak kiadását a szerződéskötéssel egyidejűleg kérelmezi. (3) A szerződőnek a szerződés megkötésével egyidejűleg nyilatkoznia kell – e rendelet 5. számú mellékletének kitöltésével és a szerződéshez csatolásával – az általa irányított vállalkozás (gazdaság) minősítéséről. (4) Az MVH a tárgyévre vonatkozóan megkötött szerződések egy példányát írásban, valamint a szerződésállomány adatait elektronikus adathordozón a tárgyév február 15-éig eljuttatja a szakigazgatási hivatalnak. A 2007. évre vonatkozó adatállomány átadásának határideje 2007. március 31. 5. § (1) Amennyiben a tárgyév folyamán a földhasználó által művelt termőföld területének nagysága – adás-vétel, használatbavétel, használatbaadás vagy haszonbérlet következtében – változik, úgy a kárenyhítésre való jogosultság csak azon esetben áll fent továbbra is, ha a szerződő felek a már megkötött szerződést az új használati viszonyoknak megfelelően módosítják. A termőföld területének növekedése esetén azonban a földhasználó csak azon esetben jogosult a növekmény vonatkozásában is kárenyhítésre, ha arra a tárgyév január 1-jétől folyamatosan, az előző földhasználó által megkötött kárenyhítési szerződés érvényben volt és a Krt. 7. § (1) bekezdése szerinti befizetési kötelezettség a Krt. 7. § (2) bekezdése szerinti határidőre teljesítésre került. (2) Az MVH a szerződésmódosítások egy példányát írásban, valamint adatállományát elektronikus adathordozón minden hónap utolsó munkanapján eljuttatja a szakigazgatási hivatalhoz. 6. § (1) A szerződő a használatában lévő termőföldön a tárgyévben bekövetkezett árvíz-, belvíz- és fagykárt, annak becsült nagyságát (az elemi kárral érintett termőföld területe, a terméskiesés becsült mértéke) a káresemény bekövetkezésétől számított tíz napon belül e rendelet 1. számú melléklete szerint köteles bejelenteni a szakigazgatási hivatalnak. A bejelentéshez a termelőnek csatolnia kell: a) árvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság igazolását az árvíz bekövetkezésének helyéről és időpontjáról, b) belvíz esetén a területileg illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, vagy a vízgazdálkodási társulat igazolását a belvíz fennállásának helyéről és idejéről, c) amennyiben a szerződött termőföldre rendelkezik biztosítási szerződéssel, úgy a biztosítóval a tárgyévre elemi károkra megkötött biztosítási szerződésről készített kimutatást a 4. számú melléklet szerinti bejelentő lapon. (2) Fagykár esetén az érintett növénykultúrák károsodását – helyszíni szemlét követően – a szakigazgatási hivatal jegyzőkönyvvel igazolja és dokumentálja. (3) Amennyiben a szerződő az (1) bekezdés a), b) pontja szerinti igazolást olyan időpontban kapja kézhez, hogy az (1) bekezdésben meghatározott határidőt teljesíteni nem tudja, az igazolást a kézhezvételt követően pótlólag haladéktalanul, de legkésőbb a kárenyhítő juttatás iránti igényének benyújtásával egyidejűleg meg kell küldenie a szakigazgatási hivatalhoz. (4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti bejelentés elmulasztása esetén a szerződő kárenyhítő juttatásra vonatkozó igénye érdemi vizsgálat nélkül elutasításra kerül. (5) A szakigazgatási hivatal a bejelentett elemi kár tényéről és annak mértékéről a rendelkezésére álló lehetőségek – és a csatolt dokumentumok – alapján meggyőződik és a bejelentéssel kapcsolatos adatokat nyilvántartásba veszi. 7. § (1) A szerződő a kárenyhítő juttatás iránti igényét e rendelet 2., 2/A. és a 3. számú mellékletei szerinti nyomtatvány felhasználásával számítja ki és azt egy példányban legkésőbb a tárgyév október 15-éig a szakigazgatási hivatalhoz személyesen vagy postai úton nyújthatja be. (2) A szakigazgatási hivatal a kárenyhítő juttatás iránti igény jogosságát, számított összegét ellenőrzi, adatbázisában rögzíti, a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványon záradékolással igazolja, és azt legkésőbb a tárgyév november 1. napjáig a szerződő részére visszaküldi. A szerződőnek a kárenyhítő juttatás iránti, a szakigazgatási hivatal által záradékolt igényét az MVH-hoz legkésőbb a tárgyév november 10-éig kell benyújtania. Ezen határidő elmulasztása jogvesztő hatályú. (3) A postai úton történő benyújtás, illetve küldés esetén a benyújtás időpontjának a feladás dátumát kell tekinteni. 8. § (1) A miniszter az aszályt meghatározott területre, illetve a gazdálkodók meghatározott körére vonatkozóan közleményben vis maiornak nyilvánítja, amelyet a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Értesítőben és a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján, valamint egy országos napilapban tesz közzé. (2) Az aszály által okozott kár esetében a szerződő a kárenyhítő juttatás iránti igényét a 6. § (1) bekezdése szerinti előzetes bejelentés nélkül benyújthatja a 7. § (1) bekezdésében foglaltak szerint. 9. § (1) Az MVH adatbázisában rögzíti a kárenyhítési juttatásokra vonatkozóan megkötött szerződéseket, az éves befizetési kötelezettségek teljesítését, valamint a hozzá a tárgyév november 10-éig beérkezett kárenyhítő juttatásra vonatkozó kérelmeket. (2) Az MVH az (1) bekezdés szerinti adatok összevetése után a kárenyhítési igényeket összegzi és kifizetési tervet készít, amelyet a tárgyév december 10-éig a miniszterhez jóváhagyásra megküld. (3) A kifizetési tervnek tartalmaznia kell különösen a) a szerződőknél elemi csapás miatt bekövetkezett ho zamkiesés szakigazgatási szerv által ellenőrzött összegét, b) a szerződőknél az elemi károk után a biztosítók által megállapított kártérítés összegét, c) a szerződők által igényelt kárenyhítési juttatás szak igazgatási hivatal által ellenőrzött és szükség szerint a Krt. 9. §-ának (2) bekezdése szerint módosított összegét, d) az MVH által vezetett Kárenyhítési lebonyolítási számlára a szerződők által befizetett összeget, valamint az ennek kiegészítéséhez a Krt. 8. § (1) bekezdése szerint igénybe vehető költségvetési támogatás összegét, e) a rendelkezésre álló forrást meghaladó kárenyhítési igény esetén a forráshiány összegét és az ennek alapján javasolt arányos támogatáscsökkentés mértékét, f) a szerződők részére kifizetni javasolt kárenyhítő támogatás összegét, a kifizetéssel érintett termelők számát és azok működési forma szerinti megoszlását. (4) A Kárenyhítési lebonyolítási számla számát az MVH a kárenyhítési szerződés megkötésekor közli a szerződővel. (5) Az MVH a szerződők által befizetett összeget a (3) bekezdés d) pontja szerinti lebonyolítási számláról a tárgyév utolsó banki munkanapján átutalja a minisztérium 10032000-01220191-50000005 számú Fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára. 10. § (1) A miniszter a 9. §-ban foglaltak szerint összeállított és előterjesztett kifizetési tervet a Krt. 9. §-ának (3) bekezdésében foglalt határidőig elfogadja és az európai bizottsági notifikációs eljárásban történő jóváhagyást követő tíz napon belül rendelkezik a – 9. § (3) bekezdés f) pontja szerinti – kárenyhítő juttatás MVH részére történő átutalásáról. (2) Az MVH az átutalástól számított tíz napon belül levélben értesíti a szerződőt a kárenyhítési igénye mértékének kielégítéséről és teljesíti a kifizetéseket. (3) A kárenyhítési szerződés rendelkezéseinek a szerződő által történő megsértése, valótlan adatok szolgáltatása a kárenyhítő juttatásra való jogosultság visszavonását eredményezi. A jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás tényét a szakigazgatási hivatal állapítja meg és írásban felszólítja a szerződőt a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatás visszafizetésére. A szerződőnek a jogosulatlanul igénybe vett kárenyhítő juttatást a 9. § (3) bekezdés d) pontja szerinti számlára kell visszafizetnie. 11. § (1) A 7. § (1) bekezdés szerint a szakigazgatási hivatalhoz történő benyújtást követően ismertté vált elemi kár bejelentésére a Krt. 5. §-ában meghatározott eljárási szabályokat kell alkalmazni. Az ezen káreseményekre vonatkozó, a 7. § (1) bekezdésben meghatározott mellékletek szerint kiszámított, és a szakigazgatási hivatal által záradékolt kárenyhítő juttatás iránti igényt legkésőbb a tárgyévet követő év január 31-éig lehet benyújtani az MVH-hoz. (2) Az (1) bekezdés szerint benyújtott kárenyhítési igényeket az MVH rögzíti és a kifizetésre kerülő kárenyhítési összeget, valamint az érintett termelők számát tartalmazó kifizetési javaslatát legkésőbb a tárgyévet követő év február 15-éig a miniszterhez jóváhagyásra felterjeszti. (3) Az MVH a jóváhagyást követő nyolc napon belül fizeti ki a kárenyhítési összegeket. 12. § E rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. Gőgös Zoltán s. k., földművelésügyi és vidékfejlesztési