30/2003. (XII. 8.) rendelete a zaj- és rezgésvédelemről.

30/2003. (XII. 8.) rendelete a zaj- és rezgésvédelemről. Velence Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. § (1) bekezdésében, valamint a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 46. § (1) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi zajvédelmi szabályok megállapítására az alábbi rendeletet alkotja: Általános rendelkezések 1. § A rendelet célja a helyi zajvédelem szabályaira olyan előírások megállapítása, amelyek betartása mellett biztosítható az emberi környezet és az emberi egészség megóvása. 2. § A rendelet területi hatálya Velence város közigazgatási területére terjed ki. 3. § A rendelet személyi hatálya Velence város közigazgatási területén kiterjed minden természetes és jogi személyre, a jogi személyiséggel nem rendelkező társaságra, amelyek állandó vagy ideiglenes jelleggel a város területén tartózkodnak, illetve tevékenykednek. 4. § A rendelet tárgyi hatálya a kulturális-szórakoztatóipari, kereskedelmi és vendéglátói, üdülési, idegenforgalmi, szabadidő, sport- és más hasonló létesítményekre (rendezvényekre), továbbá a helyi hírközlési és hirdetési, illetve a vele egy tekintet aló eső célokra alkalmazott hangosító berendezések üzemben tartása következtében fellépő zajra, valamint a légi közlekedés kivételével a közlekedésből eredő zajkibocsátásra és zajterhelésre (emisszió, imisszió) terjed ki. 5. § E rendeletben meghatározott szabályokat kell alkalmazni olyan létesítmények, illetve tevékenységek rendszeres, időszakos vagy alkalmi működtetése, illetve végzése során, mint: – szabadtéri mozi, színpad, térzene, cirkusz, vidámpark, – művelődési tevékenység, – mutatványos tevékenység, – zenés, táncos szórakozóhely, – kereskedelmi és vendéglátó-ipari tevékenység, – üdülő, tábor, üzlet, kölcsönző, elárusítóhely, – sportpálya, strand, vasút-, autóbusz-állomás (amennyiben a fentiekben részletezett létesítményeknek szabadban el helyezett hangosító berendezésük van vagy zárt tereikből a hangosító berendezés működése során zaj hallatszik ki a környezetükbe, továbbá akkor is, ha a környezetben okozott zajterhelést nem erősítő berendezések okozzák, de a zaj a létesítmény területén keletkezik és a létesítmény üzemelésének elengedhetetlen velejárója), – továbbá hirdetésre, figyelemfelkeltésre, illetve tájékoztatásra használt szabad vagy zárt térben elhelyezett bármilyen hangosító berendezés működésére, – tűzijáték. Fogalommeghatározások 6. § E rendelet alkalmazása szempontjából: (1) Veszélyes mértékű zaj: a levegőnek az emberi környezetben észlelhető olyan mértékű és minőségű nyomásingadozása, amely meghaladja a megengedett zajterhelési (zaj-imissziós), illetőleg zajkibocsátási (zaj-emissziós) határértéket. (2) Veszélyes mértékűnek minősül az a zaj is, amelyre – jellegéből adódóan – határértéket nem lehet előírni, illetőleg a zajkeltés azonos körülmények között nem ismételhető, de érzékszervi észleléssel megállapíthatóan, emberek nyugalmát jelentős mértékben zavarja. (3) Hangosító berendezés: bármely hangszóró vagy más műsorforrás. (4) Műsorzaj: bármely hangosító berendezésből származó, szabadba kijutó, vagy más rendeltetésű helyiségbe átjutó zaj. (5) Rendszeres működés: amennyiben a működési napok száma egy hónap alatt nyolc vagy ennél több nap. (6) Időszakos működés: amennyiben a működési napok száma egy hónap alatt három–hét nap. (7) Alkalmi működés: amennyiben a működési napok száma egy hónap alatt kevesebb, mint három nap. (8) Zajterhelési határérték meghatározásának időszaka: nappali időszak 06.00–22.00 óráig, éjjeli időszak 22.00–06.00 óráig tart, május 15-től szeptember 15-ig az időtartamok 07.00–23.00, illetve 23.00–07.00 órára módosulnak. A hangosító berendezések, illetve a szórakoztató és sportlétesítmények működtetésével kapcsolatos szabályok 7. § Tilos minden olyan tevékenység végzése, amely kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hangterhelést okoz, amelyből eredő kibocsátás meghaladja a megengedett határértéket. 8. § Az 5. §-ban felsorolt létesítmények részére a zajkibocsátási határértékeket a zajterhelési alaphatárérték és a módosító tényezők együttes figyelembevételével kell meghatározni. 9. § (1) A zajterhelési alaphatárértéket zajvédelmi övezetenként az 1. számú melléklet tartalmazza. (2) Velence város közigazgatási területe zajvédelmi szempontból az alábbi övezetekbe sorolt: a) Lakóterületek, üdülőterületek, zöldterületek b) Gazdasági területek. (3) A zajvédelmi övezetekre Velence Város Helyi Építési Szabályzatáról szóló 16/2001. (VI. 25.) sz. önkormányzati rendelet előírásait kell alkalmazni. 10. § A létesítmény, illetve a hangosító berendezés üzemeltetési rendjéről, illetve a létesítmény környezetétől függően a zajterhelési alaphatárértékek a 2. számú melléklet szerint módosíthatók. 11. § (1) Lakóterületi, üdülőterületi, zöldterületi övezetben az éjszakai időszakban (22.00–06.00 óráig, május 15-től szeptember 15-ig 23.00–07.00 óráig) szabadtéren hangosító berendezés üzemeltetése és mások nyugalmát zavaró zenélés, éneklés tilos. (2) A 22 órától 06 óráig és május 15-től szeptember 15-ig 23 órától 07 óráig tartó pihenőidőben tilos mindennemű zavaró zajt okozni. A szabályozás körébe tartozó tevékenységek, pl.: – hangos rádiózás, magnózás, zenélés és éneklés, – motoros kerti és barkácsgépek üzemeltetése, – gépjármű motorjának járatása, illetve túráztatása, – ismételt dudálás, sípolás, fütyülés, – lármás játék és sport űzése, – általában akár emberi hanggal, akár zajkeltő eszközzel a közcsendet és köznyugalmat zavaró lármát okozni stb. 12. § (1) A rendelet hatálya alá tartozó létesítmények tevékenységéből eredő zajkibocsátási határérték megállapításánál, illetve a létesítményekben használt hangosító berendezés működtetésekor a szabadban, lakó- vagy intézményépület homlokzata előtt 2,0 méter távolságban, illetve az épületek közötti, emberi tartózkodásra, pihenésre szolgáló területeken, a terület belsejében és a határán mért zajterhelési értékeket kell figyelembe venni. (2) A lakóépületek helyiségeiben (pl. közös válaszfal esetén) a mérési pontokat a padlószint felett 1,2+0,1 méter magasságban a falaktól 0,5 méter távolságban kell helyezni úgy, hogy a mérési pontok távolsága az ablaktól 1,0 méternél ne legyen kevesebb. (3) Az olyan hangosító berendezéseknél, amelyek nem működnek rendszeresen, valamint az olyan területeken, ahol viszonylag magas a környezeti zaj, a 2. számú melléklet módosító tényezőit együttesen kell figyelembe venni. 13. § Iskolák, óvodák, irodaépületek, templomok, temetők környezetében – a zavartalan működés érdekében – 200 méteren belül nem, illetve csak előzetes egyeztetéssel jóváhagyott engedély alapján üzemeltethető hangosító berendezés. A hangosító berendezések, illetve a szórakoztató és sportlétesítmények működésével kapcsolatos engedélyezési eljárás 14. § Új, illetve meglévő létesítmény, építmény, helyiségre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásnál az építésügyi hatóság az engedélyezés során az OTÉK környezeti, zajvédelemre vonatkozó szabályait, illetve külön jogszabályban meghatározottakat alkalmazza. 15. § E rendelet hatálya alá tartozó bármely új hangosító berendezést, illetve zajkibocsátással járó szórakoztató, kulturális és sportlétesítményt telepíteni, üzembe helyezni, illetve a meglévőt működtetni a jegyző engedélyével, olyan körülmények között lehet, hogy az ebből származó zajterhelés ne haladja meg az előírt zajterhelési határértékeket. 16. § (1) Új hangosító berendezés, illetőleg várhatóan zajkibocsátással járó szórakoztató, kulturális, sportlétesítmény telepítéséhez, illetve tevékenység folytatásához a létesítmény, illetve a berendezés tulajdonosának (bérlőjének), üzemeltetőjének a telepítést és az üzemeltetést megelőzően zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérnie a jegyzőtől az erre rendszeresített formanyomtatványon. (2) A kérelemhez csatolni kell akusztikai szakértői véleményt. (3) Az üzembe helyezés feltétele a zajterhelési határértékek teljesülése, melyet méréssel kell igazolni. 17. § Alkalmi rendezvények esetében a kérelmet a rendezvény megkezdése előtt 15 nappal kell benyújtani a jegyzőhöz. Indokolt esetben a jegyző az eljárás lefolytatását a 16. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakhoz kötheti. 18. § A zajkibocsátási határérték megállapítása során figyelembe kell venni az érintett területen üzemelő más szórakoztatóipari létesítmény és hangosító berendezés, illetve a tevékenységgel összefüggő zajhatásokat is. A zajkibocsátási határértéket úgy kell meghatározni, hogy valamennyi zajforrás együttes üzemeltetéséből származó zajterhelés kielégítse a területre vonatkozó határértékeket. 19. § Meglévő szolgáltató létesítményekre a jegyző zajkibocsátási határértéket állapíthat meg és előírhatja annak teljesítési határidejét. 20. § (1) Kérelem elbírálása során a jegyző köteles meggyőződni arról, hogy az üzemeltető rendelkezik-e létesítési jogosultsággal, a tervezett hangosító berendezés létesítése e rendeletben, illetve a 12/1983. (V. 12.) MT számú rendeletében és vonatkozó jogszabályokban ismertetett előírásoknak megfelel. (2) Hangerősítő berendezés létesítését tartalmazó határozat meghozatala: a jegyző a létesítési engedélyt megtagadja, amennyiben e rendeletben és a kapcsolódó jogszabályban meghatározott előírásoknak a kérelem nem felel meg. (3) El kell utasítani az eseti zajkibocsátás 5. § alá tartozó rendezvénykérelmet, ha nyilvánvalóan tudható, hogy a tervezett tevékenység a határértékek betartásával nem valósulhat meg. (4) A hangerősítő berendezés létesítését tartalmazó határozatnak tartalmaznia kell: – az üzemeltető nevét és címét, – a létesítéssel érintett ingatlan elhelyezkedését (utcanév, házszám, helyrajzi szám), – a létesített zajforrások rövid leírását, – a létesített zajforrások üzemeltetése által biztosítandó hangnyomásszintértékeket, – a létesítés engedélyezett időpontját. (5) Határozat közlése: – üzemeltetővel, – közreműködő szakhatóságokkal, – a létesítéssel érintett ingatlan tulajdonosával, – közterület-felügyelettel, – rendőrséggel. A hangosító berendezések, illetve a szórakoztató és sportlétesítmények működtetéséhez megállapított határértékek betartásának ellenőrzése 21. § (1) A jegyző hivatalból, valamint a lakossági bejelentések kivizsgálására – az ide vonatkozó szabályok, szabványok, irányelvek előírásainak betartásával – a zajkibocsátás mértékét ellenőrizheti. (2) Az üzemeltetők kötelesek a berendezés működésére, annak időtartamára, jellemző tulajdonságaira, valamint egyéb, a berendezéssel, tevékenységgel kapcsolatos adatokat az ellenőrzést végzők számára megadni, a vizsgálat korrekt elvégzését elősegíteni. (3) A vizsgálat költségeit – amennyiben a vizsgálat eredménye az üzemeltetőre nézve elmarasztaló – a hangosító berendezés üzemeltetője köteles viselni. A közlekedésből eredő zaj elleni védelem szabályozása 22. § (1) A közlekedésből származó zaj új tervezésű vagy megváltozott területfelhasználású területeken megengedett zajterhelés (imisszió) határértékeit a 3. számú melléklet tartalmazza. (2) Az a) pontban hivatkozott 3. számú melléklet határértékei a meglévő üdülőhelyre, illetve kiemelt üdülőhelyre vonatkozóan zajterhelési határértéket nem tartalmaz, azonban a közlekedési viszonyok változása és az ebből eredő zajterhelés állandó növekedése miatt indokolt ugyancsak a 3. számú melléklet határértékeinek figyelembevétele. (3) A közlekedésben illetékes hatóságokkal együttműködve, forgalomszervezéssel és forgalomtechnikai eszközökkel kell a kizárt zajterhelési szintet elérni. (4) A rendezési tervekben a zajos közlekedési útvonalak mentén, új terület-felhasználási célok megállapításakor zajgátló védőterületet kell kijelölni. A zajvédelmi szabályok megszegésének következménye 23. § (1) Aki a rendelet 7. § és 11. §-ban foglalt tilalmat megszegi, vagy a megengedett zajterhelési határértékeket túllépi, az egyes szabálysértésekről szóló, módosított 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 6. §-ban foglalt csendháborítás szabálysértést követ el. (2) Aki a rendelet 16. § (1) bekezdésében és a 17. §-ban foglaltaknak nem tesz eleget, az a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. tv. 148. §-ban foglaltak szerint környezetvédelmi szabálysértést követ el. 24. § (1) A jegyző által egyedileg megállapított zajkibocsátási határérték túllépése esetén az üzemeltetőt a 12/1983. (V. 12.) MT számú rendelet alapján zajbírság fizetésére kell kötelezni. A bírság nagyságát a 2/1983. (V. 25.) OKTH rendelkezés szerint kell megállapítani. (2) Amennyiben a hangosító berendezés üzemeltetője az engedélyben foglaltaktól eltér, és ezáltal határérték-túllépést okoz, de az nem haladja meg a +10 dB értéket – mely zajmérési jegyzőkönyvvel igazolt –, fel kell szólítani az engedélytől eltérő állapot megszüntetésére, melynek 10 napon belül köteles eleget tenni, vagy a számára előírt egyedi határértéket a teljesítési határidő napjáig akusztikai szakértői véleménnyel igazolni kell. (3) A határérték +10 dB értéket meghaladó túllépése esetén – mely zajmérési jegyzőkönyvvel igazolt – a pénzbírság mellett a berendezés további üzemeltetését meg kell tiltani mindaddig, míg a határérték teljesülése – akusztikai szakértői véleménnyel – nem igazolt. (4) Ugyancsak meg kell tiltani a berendezés további működését abban az esetben is, ha a megjelölt határnapig az üzemeltető a felszólításnak, illetve a kötelezésnek nem tesz eleget, továbbá akkor is, ha engedély (környezetvédelmi hatósági, illetve működési engedély) nélkül üzemel. Záró rendelkezés 25. § E rendelet 2003. december 10-én lép hatályba, de rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. Ezzel egyidejűleg a zaj- és rezgésvédelemről szóló 9/1997. (VI. 17.) számú önkormányzati rendelet hatályát veszíti. Oláhné Surányi Ágnes s. k., Dr. Papp Gyula Gábor s. k., polgármester jegyző