64/2019. (III. 27.) Korm. rendelete a 2022. férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés kiemelt b

64/2019. (III. 27.) Korm. rendelete a 2022. férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés kiemelt budapesti fejlesztéssé, valamint a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, továbbá a beruházással kapcsolatos sajátos szabályok megállapításáról. A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 12. § (4) bekezdés a)–c) pontjában, valamint 12. § (5) bekezdés a), b), d) és f ) pontjában, az 1.  § (3)  bekezdése tekintetében a  Budapest és az  agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a  Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768  számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20.  § (1)  bekezdés a) pontjában, az 1. § (4) bekezdése tekintetében a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20. § (1) bekezdés b) pontjában, a 2. § (1) bekezdése tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 14. pontjában, a 2. § (2) bekezdése tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában, az 5. § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 93. § (1) bekezdés 1. és 11. pontjában, a 6. § a) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 3. pontjában, a 6. § b) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában, a 6. § c) és d) pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. § (1) bekezdés c) pontjában, a 17. § tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § (1) A  Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az 1.  mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a  2019. évben Budapesten zajló World  Urban  Games sportesemény és a 2022. évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmények megvalósítását szolgáló kiemelten közérdekű beruházások helyszínének meghatározásáról szóló 63/2019. (III. 27.) Korm. rendelet 2.  melléklet I.  pontja szerinti helyrajzi számú ingatlanokon a  2022. évi magyar– szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság (a  továbbiakban: Európa-bajnokság) megrendezéséhez szükséges új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok létesítését célzó beruházással (a továbbiakban: Beruházás) függenek össze. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a) a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek, b) a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az (1) bekezdés szerinti létesítmény megközelítését és működését segítő – magasépítési, mélyépítési, aluljáró és állomásépítési, útépítési, parkoló építési, műtárgyépítési, járdaépítési közműcsatlakozási, közműátalakítási és fejlesztési, valamint azokkal közvetlenül összefüggő munkákra vonatkoznak. (3) A  Kormány a  Beruházást kiemelt budapesti fejlesztéssé nyilvánítja. A  Beruházás helyszíne az (1)  bekezdésben meghatározott ingatlanok területe. (4) Az  állam Beruházás előkészítésével összefüggő – a  Budapest és az  agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a  Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvényben meghatározott – feladatait a  KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el. 2. § (1) A  Beruházás előkészítésével és megvalósításával összefüggő közbeszerzési eljárások, valamint az  azokkal összefüggő szerződések megkötése és módosítása esetében a  közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló kormányrendelet előírásait nem kell alkalmazni. (2) A  Beruházás előkészítésére és megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásoknál az  építtető – az  építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 14. § (2) bekezdés b) pontja alapján – indokolási kötelezettség nélkül dönthet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontja szerinti eljárási forma alkalmazása mellett. 3. § (1) A Kormány az 1. melléklet 1., 2. és 3. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát jelöli ki. (2) A  Kormány az  1.  melléklet 7.  pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki. (3) A Kormány az 1. melléklet 13. pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként a közlekedésért felelős minisztert jelöli ki. 4. § A Kormány az  1.  § (1)  bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 5. § (1) A  Beruházással összefüggésben az  előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére a  Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Régészeti Igazgatósága, a  további régészeti előkészítés – megelőző feltárás – elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum jogosult. (2) A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. § (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll. (3) Ha a (2) bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. 6. § A Beruházással összefüggésben a) építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni, b) építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni, c) településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, valamint d) településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. 7. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – az előzetes vizsgálati eljárás és a  környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a  természetvédelmi hatósági eljárás kivételével, vagy ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – 10 nap. (2) Az  1.  § (1)  bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a  szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – a  környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – 5 nap. 8. § (1) Az  1.  § (1)  bekezdése szerinti hatósági ügyekben – a  (2)  bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az  1.  § (1)  bekezdése szerinti ingatlanok telkét rendezettnek kell tekinteni abban az  esetben is, ha a  telek helyi építési szabályzat szerinti kialakítása még nem történt meg. (2) A  Beruházás keretében megvalósuló építmények használatbavételi engedélyének kiadásának feltétele az  (1)  bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a  helyi építési szabályzatban előírt telekhatár-rendezés végrehajtása, valamint annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. (3) A  Beruházás esetén egy épületre vonatkozóan az  építési engedély akkor is megadható, ha a  létesítendő épület helyszínéül szolgáló terület több telekből áll, továbbá az  épület építési teleknek nem minősülő területen is elhelyezhető. (4) Sportesemény idejére és az  azt követő állapotra vonatkozóan a  Beruházás esetében az  építési engedély ütemezetten is megkérhető. 9. § (1) Az 1. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok tekintetében a legkisebb zöldfelületi átlagérték 10%. (2) A Budapest IX. kerület, belterület 38295/6 helyrajzi számú ingatlanon P+R parkoló kialakítása nem szükséges. (3) A  Beruházással érintett, Budapest IX. kerület, belterület 38295/3, 38295/4, 38295/5 és 38295/6 helyrajzi számú ingatlanokra, valamint ezen ingatlanokból a  telekalakítási eljárások végleges befejezését követően kialakított ingatlanokra meghatározott sajátos beépítési szabályok: a) a telkek beépítési módja szabadon álló, b) a kialakítható telek legkisebb területe 6000 m2, c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 65%, d) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 65%, e) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 2,6 m2/m2, f ) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10%, g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 50 méter, h) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 50 métert, i) az előkert mérete legalább 5 méter, j) az oldalkert és a hátsókert mérete legalább 5 méter. (4) A  Beruházással érintett, Budapest IX. kerület, belterület 38295/1, 38295/10, 38295/11 helyrajzi számú ingatlanra, valamint ezen ingatlanokból a  telekalakítási eljárások végleges befejezését követően kialakított ingatlanokra meghatározott sajátos beépítési szabályok: a) a telkek beépítési módja szabadon álló, b) a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2, c) a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80%, d) a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 80%, e) a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4,0 m2/m2, f ) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%, g) az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 45 méter, h) az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 45 métert, i) az előkert mérete legalább 5 méter, j) az oldalkert és a hátsókert mérete legalább 5 méter. (5) A  (3)  bekezdés g)  pontjának és a  (4)  bekezdés g)  pontjának alkalmazása során az  épületmagasságot az  országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) foglalt, az e rendelet hatálybalépésekor hatályos követelmények szerint kell számítani. 10. § (1) A Beruházással összefüggésben – az élet- és vagyonbiztonság biztosítása mellett – nem kell alkalmazni a) a lelátók esetében az OTÉK 64. § (2)–(7) bekezdését, 65. §-át és 67. §-át, b) az OTÉK 99. § (8) bekezdését. (2) A Beruházás keretében megvalósuló létesítményben az OTÉK 99. § (2) bekezdése szerinti csoportos illemhely nem csak önálló szellőzésű előtérből nyílhat. 11. § (1) A  Beruházás keretében megvalósuló építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az  OTÉK 42.  §-a szerint elhelyezendő személygépkocsik, kialakítandó kerékpártárolók, létesítendő autóbusz várakozóhelyek számát az alábbi eltérésekkel kell meghatározni: a) egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 25 állandó férőhely után, b) egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 200 férőhely után, c) egy autóbusz várakozóhelyet kell létesíteni minden megkezdett 2000 férőhely után, d) egy akadálymentes parkolóhelyet kell létesíteni minden megkezdett 50 kialakított parkolóhely után. (2) Az  (1)  bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a  telekhatártól mért, legfeljebb 1000 méteren belüli más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a  közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók. (3) Az  (1)  bekezdés a)  pontja szerinti, újonnan létesített várakozó- (parkoló-) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló-) hely után legalább 2 várakozó- (parkoló-) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a  burkolat megbontása nélkül. Ideiglenes parkolók kialakításakor elektromos töltőállomás kiépítése nem szükséges. 12. § A Beruházással összefüggésben a  bontás, földmunka, mélyalapozás és alaplemez készítés bontási és építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység. 13. § A Beruházással összefüggésben az  épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 24.) TNM  rendelet 6.  melléklet IV.  pont 1.  alpontját azzal az  eltéréssel kell alkalmazni, hogy az  egyéb rendeltetésű épületeknél a minimálisan alkalmazandó megújuló energia részaránynak nem kell meghaladnia a 10 kWh/m2-évet. 14. § A helyi településrendezési eszközben előírt infrastruktúra fejlesztések elmaradása a  Beruházással összefüggő fejlesztés keretében megvalósított épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának nem lehet a feltétele. 15. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 16. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell. 17. § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/2017. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök