64/
- (III. 27.) Korm. rendelete a
- férfi kézilabda Európa-bajnokság Budapesten való megrendezéséhez szükséges létesítményfejlesztés kiemelt budapesti fejlesztéssé, valamint a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, továbbá a beruházással kapcsolatos sajátos szabályok megállapításáról. A Kormány a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló
- évi LIII. törvény
- §
(4)bekezdés a)–c) pontjában, valamint 12. §
(5)bekezdés a), b), d) és f ) pontjában, az 1. §
(3)bekezdése tekintetében a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20. §
(1)bekezdés a) pontjában, az 1. §
(4)bekezdése tekintetében a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény 20. §
(1)bekezdés b) pontjában, a 2. §
(1)bekezdése tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. §
(1)bekezdés
- pontjában, a
- §
(2)bekezdése tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. §
(1)bekezdés
- pontjában, az
- § tekintetében a kulturális örökség védelméről szóló
- évi LXIV. törvény
- §
(1)bekezdés
- és
- pontjában, a
- § a) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló
- évi CXLIII. törvény
- §
(1)bekezdés
- pontjában, a
- § b) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
- évi LXXVIII. törvény
- §
(1)bekezdés 16. pont 16.2. alpontjában és 17. pontjában, a 6. §
- c)és
- d)pontja tekintetében a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 12. §
(1)bekezdés
- c)pontjában, a 17. § tekintetében az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 139. §
- b)pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk
(1)bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. §
(1)A Kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítja az
- mellékletben felsorolt közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek a
- évben Budapesten zajló World Urban Games sportesemény és a
- évi magyar–szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság megrendezéséhez szükséges egyes létesítmények megvalósítását szolgáló kiemelten közérdekű beruházások helyszínének meghatározásáról szóló 63/
- (III. 27.) Korm. rendelet
- melléklet I. pontja szerinti helyrajzi számú ingatlanokon a
- évi magyar– szlovák közös rendezésű férfi kézilabda Európa-bajnokság (a továbbiakban: Európa-bajnokság) megrendezéséhez szükséges új budapesti multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok létesítését célzó beruházással (a továbbiakban: Beruházás) függenek össze.
(2)Az
(1)bekezdés alkalmazásában a Beruházással összefüggőnek kell tekinteni mindazokat a közigazgatási hatósági ügyeket, amelyek
- a)a Beruházás megvalósításához, használatbavételéhez és üzemeltetésének beindításához szükségesek,
- b)a Beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó – az
(1)bekezdés szerinti létesítmény megközelítését és működését segítő – magasépítési, mélyépítési, aluljáró és állomásépítési, útépítési, parkoló építési, műtárgyépítési, járdaépítési közműcsatlakozási, közműátalakítási és fejlesztési, valamint azokkal közvetlenül összefüggő munkákra vonatkoznak.
(3)A Kormány a Beruházást kiemelt budapesti fejlesztéssé nyilvánítja. A Beruházás helyszíne az
(1)bekezdésben meghatározott ingatlanok területe.
(4)Az állam Beruházás előkészítésével összefüggő – a Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvényben meghatározott – feladatait a KKBK Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság látja el. 2. §
(1)A Beruházás előkészítésével és megvalósításával összefüggő közbeszerzési eljárások, valamint az azokkal összefüggő szerződések megkötése és módosítása esetében a közbeszerzések központi ellenőrzéséről és engedélyezéséről szóló kormányrendelet előírásait nem kell alkalmazni.
(2)A Beruházás előkészítésére és megvalósítására irányuló közbeszerzési eljárásoknál az építtető – az építési beruházások, valamint az építési beruházásokhoz kapcsolódó tervezői és mérnöki szolgáltatások közbeszerzésének részletes szabályairól szóló 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet] 14. §
(2)bekezdés b) pontja alapján – indokolási kötelezettség nélkül dönthet a 322/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 14. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti eljárási forma alkalmazása mellett. 3. §
(1)A Kormány az
- melléklet 1.,
- és
- pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalát jelöli ki.
(2)A Kormány az
- melléklet
- pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki.
(3)A Kormány az
- melléklet
- pontja szerinti közigazgatási hatósági ügyekben eljáró hatóságként a közlekedésért felelős minisztert jelöli ki.
- § A Kormány az
- §
(1)bekezdése szerinti kiemelt jelentőségű ügyekben koordinációs feladatokat ellátó kormánymegbízottként a Budapest Főváros Kormányhivatalát vezető kormánymegbízottat jelöli ki. 5. §
(1)A Beruházással összefüggésben az előzetes régészeti dokumentáció elkészítésére a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Központ Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság Régészeti Igazgatósága, a további régészeti előkészítés – megelőző feltárás – elvégzésére a Budapesti Történeti Múzeum jogosult.
(2)A Beruházással összefüggésben előzetes régészeti dokumentáció készítése nem szükséges, ha a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 23/C. §
(2)bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő örökségvédelmi hatástanulmány az adott beruházáshoz köthetően már rendelkezésre áll.
(3)Ha a
(2)bekezdés szerinti dokumentum nem áll rendelkezésre, egyszerűsített előzetes régészeti dokumentációt kell készíteni. 6. § A Beruházással összefüggésben
- a)építészeti-műszaki tervpályázati eljárást nem kell lefolytatni,
- b)építészeti-műszaki tervtanácsi véleményt nem kell beszerezni,
- c)településképi véleményezési eljárást nem kell lefolytatni, valamint
- d)településképi bejelentési eljárásnak nincs helye. 7. §
(1)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekre vonatkozó ügyintézési határidő – az előzetes vizsgálati eljárás és a környezeti hatásvizsgálati eljárás, valamint a természetvédelmi hatósági eljárás kivételével, vagy ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – 10 nap.
(2)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti közigazgatási hatósági ügyekben a szakhatósági eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő – a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság eljárása kivételével, illetve ha jogszabály rövidebbet nem állapít meg – 5 nap. 8. §
(1)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti hatósági ügyekben – a
(2)bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az 1. §
(1)bekezdése szerinti ingatlanok telkét rendezettnek kell tekinteni abban az esetben is, ha a telek helyi építési szabályzat szerinti kialakítása még nem történt meg.
(2)A Beruházás keretében megvalósuló építmények használatbavételi engedélyének kiadásának feltétele az
(1)bekezdés szerinti ingatlanok tekintetében a helyi építési szabályzatban előírt telekhatár-rendezés végrehajtása, valamint annak ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése.
(3)A Beruházás esetén egy épületre vonatkozóan az építési engedély akkor is megadható, ha a létesítendő épület helyszínéül szolgáló terület több telekből áll, továbbá az épület építési teleknek nem minősülő területen is elhelyezhető.
(4)Sportesemény idejére és az azt követő állapotra vonatkozóan a Beruházás esetében az építési engedély ütemezetten is megkérhető. 9. §
(1)Az 1. §
(1)bekezdése szerinti ingatlanok tekintetében a legkisebb zöldfelületi átlagérték 10%.
(2)A Budapest IX. kerület, belterület 38295/6 helyrajzi számú ingatlanon P+R parkoló kialakítása nem szükséges.
(3)A Beruházással érintett, Budapest IX. kerület, belterület 38295/3, 38295/4, 38295/5 és 38295/6 helyrajzi számú ingatlanokra, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárások végleges befejezését követően kialakított ingatlanokra meghatározott sajátos beépítési szabályok:
- a)a telkek beépítési módja szabadon álló,
- b)a kialakítható telek legkisebb területe 6000 m2,
- c)a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 65%,
- d)a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 65%,
- e)a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 2,6 m2/m2, f ) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 10%,
- g)az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 50 méter,
- h)az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 50 métert,
- i)az előkert mérete legalább 5 méter,
- j)az oldalkert és a hátsókert mérete legalább 5 méter.
(4)A Beruházással érintett, Budapest IX. kerület, belterület 38295/1, 38295/10, 38295/11 helyrajzi számú ingatlanra, valamint ezen ingatlanokból a telekalakítási eljárások végleges befejezését követően kialakított ingatlanokra meghatározott sajátos beépítési szabályok:
- a)a telkek beépítési módja szabadon álló,
- b)a kialakítható telek legkisebb területe 5000 m2,
- c)a beépítettség megengedett legnagyobb mértéke 80%,
- d)a terepszint alatti építés legnagyobb mértéke 80%,
- e)a szintterületi mutató megengedett legnagyobb értéke 4,0 m2/m2, f ) a zöldfelület megengedett legkisebb mértéke 15%,
- g)az épületmagasság megengedett legnagyobb mértéke 45 méter,
- h)az épület legmagasabb pontja nem haladhatja meg a 45 métert,
- i)az előkert mérete legalább 5 méter,
- j)az oldalkert és a hátsókert mérete legalább 5 méter.
(5)A
(3)bekezdés g) pontjának és a
(4)bekezdés g) pontjának alkalmazása során az épületmagasságot az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/
- (XII. 20.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: OTÉK) foglalt, az e rendelet hatálybalépésekor hatályos követelmények szerint kell számítani.
- §
(1)A Beruházással összefüggésben – az élet- és vagyonbiztonság biztosítása mellett – nem kell alkalmazni a) a lelátók esetében az OTÉK 64. §
(2)–
(7)bekezdését,
- §-át és
- §-át, b) az OTÉK
- §
(8)bekezdését.
(2)A Beruházás keretében megvalósuló létesítményben az OTÉK 99. §
(2)bekezdése szerinti csoportos illemhely nem csak önálló szellőzésű előtérből nyílhat. 11. §
(1)A Beruházás keretében megvalósuló építmények, önálló rendeltetési egységek rendeltetésszerű használatához szükséges, az OTÉK 42. §-a szerint elhelyezendő személygépkocsik, kialakítandó kerékpártárolók, létesítendő autóbusz várakozóhelyek számát az alábbi eltérésekkel kell meghatározni:
- a)egy személygépkocsi elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 25 állandó férőhely után,
- b)egy kerékpár elhelyezését kell biztosítani minden megkezdett 200 férőhely után,
- c)egy autóbusz várakozóhelyet kell létesíteni minden megkezdett 2000 férőhely után,
- d)egy akadálymentes parkolóhelyet kell létesíteni minden megkezdett 50 kialakított parkolóhely után.
(2)Az
(1)bekezdés szerinti gépjármű-várakozóhelyek (parkolók) a telekhatártól mért, legfeljebb 1000 méteren belüli más telken, parkolóban, parkolóházban vagy a közterületek közlekedésre szánt területe egy részének, illetve a közforgalom céljára átadott magánút egy részének felhasználásával kialakíthatók.
(3)Az
(1)bekezdés a) pontja szerinti, újonnan létesített várakozó- (parkoló-) helyeket úgy kell kialakítani, hogy 100 várakozó- (parkoló-) hely után legalább 2 várakozó- (parkoló-) hely vonatkozásában elektromos gépjármű töltőállomás kiépíthető legyen a burkolat megbontása nélkül. Ideiglenes parkolók kialakításakor elektromos töltőállomás kiépítése nem szükséges.
- § A Beruházással összefüggésben a bontás, földmunka, mélyalapozás és alaplemez készítés bontási és építési engedély nélkül végezhető építési tevékenység.
- § A Beruházással összefüggésben az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/
- (V. 24.) TNM rendelet
- melléklet IV. pont
- alpontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az egyéb rendeltetésű épületeknél a minimálisan alkalmazandó megújuló energia részaránynak nem kell meghaladnia a 10 kWh/m2-évet.
- § A helyi településrendezési eszközben előírt infrastruktúra fejlesztések elmaradása a Beruházással összefüggő fejlesztés keretében megvalósított épületre vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának nem lehet a feltétele.
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépésekor folyamatban lévő közigazgatási hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
- § Az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló 531/
- (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.)
- melléklete a
- melléklet szerint módosul. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök