353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelete az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól.

353/2011. (XII. 30.) Korm. rendelete az adósságot keletkeztető ügyletekhez történő hozzájárulás részletes szabályairól. A Kormány a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény 45. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazása alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Általános rendelkezések 1. § E rendelet hatálya kiterjed a helyi önkormányzatok, a nemzetiségi önkormányzatok, a többcélú kistérségi társulások, az egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulások, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti térségi fejlesztési tanácsok (a továbbiakban együtt: önkormányzat) és a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek minden olyan adósságot keletkeztető ügyletére (a továbbiakban: ügylet), amelyhez a Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (a továbbiakban: stabilitási törvény) szerint a Kormány hozzájárulása szükséges. 2. § (1) Az önkormányzat saját bevételének minősül 1. a helyi adóból származó bevétel, 2. az önkormányzati vagyon és az önkormányzatot megillető vagyoni értékű jog értékesítéséből és hasznosításából származó bevétel, 3. az osztalék, a koncessziós díj és a hozambevétel, 4. a tárgyi eszköz és az immateriális jószág, részvény, részesedés, vállalat értékesítéséből vagy privatizációból származó bevétel, 5. bírság-, pótlék- és díjbevétel, valamint 6. a kezességvállalással kapcsolatos megtérülés. (2) A többcélú kistérségi társulás, az önkormányzatok egyéb, jogi személyiséggel rendelkező társulása és a térségi fejlesztési tanács (a továbbiakban együtt: társulás) esetén saját bevételként elsősorban a társulás saját bevételét kell figyelembe venni. (3) Ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségekre, a nem fedezett rész tekintetében a fejlesztésben résztvevő helyi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat saját bevételének 50%-át – csökkentve a saját ügyleteiből eredő fizetési kötelezettségeivel – kell figyelembe venni. A társulás ügyleteiből eredő, saját bevételének 50%-át meghaladó fizetési kötelezettséget a fejlesztésben résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok közötti megállapodás szerinti arányban – ennek hiányában a fejlesztésben résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok saját bevételei 50%-ának fizetési kötelezettségeikkel nem terhelt részének arányában – kell figyelembe venni. 2. Az önkormányzat ügyleteinek engedélyezése 3. § (1) A tárgyévben várható fejlesztési célú, kormányzati hozzájáruláshoz kötött ügyletekről az önkormányzat a költségvetési rendeletének, határozatának elfogadását követően, de legkésőbb március 15-éig az 1. melléklet szerinti adatlapon – a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül – adatot szolgáltat a kincstár önkormányzat székhelye szerint illetékes területi szervének (a továbbiakban: Igazgatóság). (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatásban meg kell jelölni a) a fejlesztési célt, b) az önkormányzat számára törvényben meghatározott azon feladatot, amelyre a fejlesztés irányul, c) a fejlesztéssel létrejövő kapacitást, d) a fejlesztés bruttó forrásigényét, e) az ügylet várható egybeszámított értékét, amely során az egyazon fejlesztési cél megvalósításához kapcsolódó adósságot keletkeztető ügyletek értékét egybe kell számítani, f) a tárgyévi saját bevétel összegét, g) a tárgyévet megelőző években keletkezett ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeket, amelyekbe nem számítandó bele a likvid hitelből és az adósságrendezési eljárás során a hitelezői egyezség megkötéséhez igénybe vett reorganizációs hitelből származó, de beleszámítandó a kezességvállalásból eredő fizetési kötelezettség, valamint h) ha az adatszolgáltatás benyújtásakor ismert, az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét, az adósságállomány keletkezésének ütemezését és az ügyletből eredő várható évenkénti fizetési kötelezettséget. (3) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem minősül hozzájárulás iránti kérelemnek. E kérelmét az önkormányzat az 5. § (1) bekezdése alapján nyújtja be. 4. § (1) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatokkal összeveti az önkormányzat adatszolgáltatását, megvizsgálja a fizetési kötelezettségek és a saját bevételek egymáshoz viszonyított arányát, majd március 31-éig véleményével együtt elektronikus úton továbbítja a területileg illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal részére. (2) A fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja, hogy a tervezett fejlesztési cél törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e, és az adatszolgáltatást az Igazgatóság és saját véleményével együtt a beérkezést követő 8 napon belül elektronikusan továbbítja a helyi önkormányzatokért felelős miniszternek és az államháztartásért felelős miniszternek (a továbbiakban együtt: miniszterek). (3) A miniszterek tájékoztatják a Kormányt az általuk előzetesen támogathatónak tartott ügyletekről, azok céljáról és várható értékéről. 5. § (1) Az önkormányzat a 3. § (1) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás alapján nyújtja be a Kormány hozzájárulása iránti kérelmét a fejlesztési célú ügylethez. Kivételesen indokolt esetben a 3. § szerinti adatszolgáltatás hiányában is benyújtható a kérelem. (2) A kérelmet a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül kell benyújtani az Igazgatóságnak. A kérelemben szerepeltetni kell a) az ügylethez kapcsolódó ellátandó önkormányzati feladatot, a feladatot meghatározó törvényi rendelkezés megjelölésével, b) a fejlesztési célt, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, c) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását, d) ha az önkormányzat a saját bevételét a költségvetési évet követő évekre a tárgyévi előirányzatnál magasabb mértékben határozza meg, ennek indokolását, e) az ügylet típusát, futamidejét, devizanemét és f) abban az esetben, ha a 3. § szerinti adatszolgáltatást az adott ügylet esetében nem teljesített, akkor az (1) bekezdés szerinti indokolt eset bemutatását. (3) A kérelemhez – a stabilitási törvény 10. § (9) bekezdésében meghatározott dokumentumok mellett – mellékelni kell a) a helyi önkormányzatnak, a nemzetiségi önkormányzatnak a 2. melléklet szerinti adatlapot, valamint költségvetési rendeletét, határozatát, b) a társulásnak a 2. melléklet szerinti adatlapot, a társulás költségvetési határozatát, illetve ha a társulás saját bevételének 50%-a nem nyújt fedezetet az ügyletekből eredő fizetési kötelezettségeire, akkor a 3. melléklet szerinti adatlapot, a társulásban résztvevő helyi önkormányzatok, nemzetiségi önkormányzatok költségvetési rendeleteit, határozatait, a kezességvállalásról szóló dokumentumokat, valamint – ha ilyet kötöttek – a 2. § (3) bekezdése szerinti megállapodást is, c) a költségvetési évet követő három évre szóló költségvetési kitekintésre vonatkozó határozatot, d) ha a (2) bekezdés d) pontja szerinti indokolásban a helyi adóbevétel növekedése az adó mértékének emelésén alapul, az önkormányzat kihirdetett adórendeletét, e) adósságmegújító hitel esetén, ha az önkormányzat ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig bármelyik évben meghaladja az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, akkor az arra irányuló kérést, hogy a Kormány tekintsen el az adósságkorlátra vonatkozó rendelkezés alkalmazásától. Ebben az esetben részletesen ki kell fejteni a kérés alapjául szolgáló kivételes vagy az önkormányzat működését veszélyeztető esetet. 6. § (1) Az Igazgatóság az önkormányzat kérelmét és azok mellékleteit megvizsgálja. Ennek keretében ellenőrzi, hogy a) valamennyi melléklet benyújtásra került-e, b) az önkormányzat ügyleteiből származó tárgyévi összes fizetési kötelezettsége az ügylet futamidejének végéig egyik évben sem haladja meg az önkormányzat adott évi saját bevételeinek 50%-át, c) az önkormányzat a költségvetési rendeletében, határozatában foglalt adatokat szerepelteti-e a kérelmében és annak mellékleteiben, és d) a fejlesztés célja, adatai megegyeznek-e a 3. § szerinti adatszolgáltatásában foglaltakkal. (2) Az Igazgatóság a rendelkezésére álló adatok alapján véleményezi, hogy a) a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források rendelkezésre állnak-e, és b) az önkormányzat által szerepeltetett tárgyévi és tárgyévet követő saját bevételek összege az előző évek tényadatainak figyelembevételével reális-e. (3) Ha szükséges, az Igazgatóság legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, az Igazgatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja. (4) Az Igazgatóság a hiánytalan kérelmet és annak mellékleteit a kérelem benyújtását vagy hiánypótlást követő 8 napon belül véleményével együtt elektronikus úton továbbítja a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. 7. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja, hogy a) az ügyletet alátámasztó dokumentumok megfelelnek-e a jogszabályokban előírtaknak, és b) az ügylet az önkormányzat törvényben meghatározott feladatának ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi-e. (2) Ha szükséges, a fővárosi és megyei kormányhivatal legfeljebb 8 napos határidő kitűzésével hiánypótlásra hívja fel az önkormányzatot. Ha az önkormányzat a hiánypótlást nem vagy nem határidőben teljesíti, a fővárosi és megyei kormányhivatal érdemi vizsgálat nélkül elutasítja a kérelmet. (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzat kérelmét és annak mellékleteit az Igazgatóság és saját véleményével együtt a kérelem beérkezését vagy hiánypótlást követő 8 napon belül elektronikus úton továbbítja a minisztereknek. 8. § (1) A miniszterek a beérkezett kérelem alapján a Kormány részére együttes előterjesztést készítenek, amelyben az Igazgatóság és a fővárosi és megyei kormányhivatal véleményét figyelembe véve javaslatot tesznek a kérelem támogatására vagy elutasítására. (2) A Kormány a miniszterek által készített együttes előterjesztés alapján a beérkezett kérelmekről a következő hónap utolsó napjáig dönt. 9. § (1) A kérelmet a Kormány elutasítja, ha a) a stabilitási törvény 10. § (10) és (12) bekezdésében meghatározott esetek kivételével az ügyletekből eredő fizetési kötelezettség a futamidő végéig bármelyik évben meghaladja az önkormányzat saját bevételének 50%-át, b) a fejlesztés nem törvényben meghatározott feladat ellátásához szükséges kapacitás létrehozását eredményezi, vagy a működési kiadások folyamatos teljesítése nem látszik biztosítottnak, c) a fővárosi és megyei kormányhivatal véleménye szerint az ügylethez kapcsolódó dokumentumok, szerződéstervezetek nem felelnek meg a jogszabályokban előírtaknak, vagy d) a hozzájárulás megadása veszélyezteti az államadósság-mutató előző évhez viszonyított tervezett csökkenését. (2) A Kormány döntéséről – annak meghozatalát követően haladéktalanul – a helyi önkormányzatokért felelős miniszter értesíti az önkormányzatot. 10. § A 3. §-t, a 4. §-t, az 5. § (1) bekezdését, az 5. § (2) bekezdés a)–c) és f) pontját, a 6. § (1) bekezdés d) pontját, a 6. § (2) bekezdés a) pontját, a 7. § (1) bekezdés b) pontját és a 9. § (1) bekezdés b) és d) pontját olyan ügylet esetében, amelynek célja azzal megegyező összegű meglévő adósság visszafizetése, nem kell alkalmazni. 3. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetek ügyleteinek engedélyezése 11. § (1) A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a stabilitási törvény 9. §-a szerinti hozzájárulás iránti kérelmét az alapító, tulajdonos – az Országgyűlés, a Kormány vagy az állam nevében más személy által alapított és az állam tulajdonában álló kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet esetén az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló – szervezetnek küldi meg. Ha az alapító, tulajdonos, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet a kérelemben foglaltakkal egyetért, azt az államháztartásért felelős miniszternek továbbítja. (2) A kérelem tartalmazza a) a stabilitási törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerinti kötelező feladat megjelölését és az azt meghatározó jogszabályi rendelkezésre vagy a működési célra való utalást, és b) fejlesztési célú ügylet esetén a fejlesztési cél megjelölését, a fejlesztéssel előálló kapacitás meghatározását, a fejlesztés eredményeként létrejövő tárgyi eszköz folyamatos működtetéséhez szükséges források bemutatását és a stabilitási törvény 9. § (2) bekezdés c) pontja szerinti elemzést. (3) A kérelemhez – a stabilitási törvény 10. § (9) bekezdése szerinti dokumentumok mellett –mellékelni kell a) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezetnek a kérelem benyújtását megelőző három évről készült, a számvitelről szóló törvény szerinti beszámolóját (ideértve a kiegészítő mellékletet is), továbbá – ha a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet a számvitelről szóló törvény alapján könyvvizsgálatra köteles – a beszámolóról készült könyvvizsgálói jelentést, és b) a kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezet tárgyévi üzleti tervét vagy nyilatkozatot arról, hogy üzleti terv készítését az alapító, tulajdonos szervezet, illetve az alapítói, tulajdonosi jogokat gyakorló szervezet nem írta elő. 4. Hatályba léptető rendelkezések 12. § Ez a rendelet 2012. január 1-jén lép hatályba. 5. Átmeneti rendelkezések 13. § E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépését követően megkötött ügyletekre kell alkalmazni. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök