📄 Jogszabály szövege
322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről.
A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. §
(2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, valamint
a pártfogó felügyelői szolgálat kijelölése tárgyában a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű
rendelet 126/A. §-ában,
a jogi segítségnyújtó szolgálat kijelölése tárgyában a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény 74. §-ában,
az áldozatsegítő szolgálat, ezen belül a támogató hatóság és a döntő hatóság kijelölése tárgyában a bűncselekmények áldozatainak
segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 46. § (3) bekezdésében,
a kárpótlási hatóság kijelölése tárgyában az életüktől és a szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény 5. §-ában,
a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval
összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVI. törvény 21. § b)–d) pontjában,
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (2) bekezdésében kapott
felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:
1. Általános rendelkezések 1. § (1) A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, valamint áldozatsegítési feladatokat a fővárosi és megyei
kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő fővárosi, megyei igazságügyi szolgálatok és a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: KIMISZ) látják el. A kárpótlási feladatokat a KIMISZ
és az igazságügyért felelős miniszter látja el.
(2) Az e rendeletben foglalt kivételekkel a pártfogó felügyelői tevékenységgel, jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel
kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint közigazgatási hatósági ügyekben első fokon a fővárosi és megyei
kormányhivatal igazságügyi szolgálata (a továbbiakban: igazságügyi szolgálat) jár el. A pártfogó felügyelői
tevékenységgel, jogi segítségnyújtással és áldozatsegítéssel kapcsolatos igazságügyi igazgatási, valamint
közigazgatási hatósági ügyekben másodfokon a KIMISZ jár el.
(3) Az igazságügyi szolgálatok jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és pártfogó felügyelői feladatokat ellátó szervezeti
egységei a székhelyüktől eltérő településeken kihelyezett ügyfélszolgálati irodákat működtethetnek. Az igazságügyi
szolgálatok pártfogó felügyelői tevékenységet ellátó szervezeti egységei közösségi foglalkoztatókat működtethetnek.
A kihelyezett ügyfélszolgálatok és közösségi foglalkoztatók tevékenységének szakmai ellenőrzését a KIMISZ látja el.
(4) Az igazságügyi szolgálat tekintetében a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi
CXXVI. törvény 6. § (4) bekezdésében, valamint a 7. §-ában meghatározott hatáskörök – a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban:
Ksztv.) 2. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti hatáskört is beleértve – gyakorlására jogosult szakmai irányító szerv
vezetője a KIMISZ főigazgatója.
2. A KIMISZ jogállása, szervezete és általános feladatai
2. § (1) A KIMISZ központi hivatal, amelyet – e rendeletben foglalt kivétellel – az igazságügyért felelős miniszter irányít.
(2) A KIMISZ jogi személy, önállóan működő és gazdálkodó központi költségvetési szerv.
(3) A KIMISZ székhelye Budapest.
3. § (1) A KIMISZ-t az igazságügyért felelős miniszter által kinevezett főigazgató vezeti, akinek a munkáját
főigazgató-helyettesek segítik.
(2) A KIMISZ szervezeti egységei a főosztályok és osztályok; egyes feladatok ellátására önálló osztályok is létrehozhatók.
(3) A főigazgató munkáltatói jogkört gyakorol a KIMISZ kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói
felett.
(4) A KIMISZ áldozatsegítésért felelős szervezeti egysége vezetőjének a kinevezése és felmentése vonatkozásában
az áldozatsegítésért felelős minisztert véleményezési jog illeti meg.
4. § (1) A KIMISZ főigazgatóját az igazságügyért felelős miniszter nevezi ki és menti fel.
(2) A Ksztv. 2. § (3) bekezdésében meghatározott hatásköröket a KIMISZ felett áldozatsegítési ügycsoportban
az áldozatsegítésért felelős miniszter gyakorolja. 5. § A KIMISZ
a) ellátja a pártfogó felügyelői tevékenységgel, jogi segítségnyújtással, áldozatsegítéssel és kárpótlással
kapcsolatos, e rendeletben és külön jogszabályokban meghatározott feladatokat,
b) a főigazgató útján gyakorolja az igazságügyi szolgálatok feletti szakmai irányító szerv jogköreit,
c) szakmai ellenőrzéseivel, módszertani állásfoglalásaival, képzések és továbbképzések szervezésével segíti
az igazságügyi szolgálatok egységes jogalkalmazását, d) a feladatkörébe tartozó ügyekben – ideértve a szakmai pályázatok és az együttműködési megállapodások,
valamint a nemzetközi kapcsolatok rendszerét is – tájékoztató, koordinációs és képviseleti tevékenységeket lát el,
e) az 1. §-ban, valamint az a)–c) pontokban meghatározott feladatok és tevékenységek ellátása érdekében
országosan egységes informatikai rendszert működtet.
3. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos feladatok ellátása
6. § (1) A Kormány pártfogó felügyelői szolgálatként az igazságügyi szolgálatot, valamint a KIMISZ-t jelöli ki.
(2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező magyar
állampolgár, vagy külföldi személy esetében a pártfogó felügyelői feladatok ellátására a fővárosi kormányhivatal
igazságügyi szolgálata az illetékes.
7. § A KIMISZ a pártfogó felügyelői feladatokkal kapcsolatban a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői
tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdése szerinti közvetítői tevékenység végzésére vonatkozó
pályázatot ír ki és szerződést köt a közvetítővel.
4. A jogi segítségnyújtással kapcsolatos feladatok ellátása 8. § A Kormány jogi segítségnyújtó szolgálatként az igazságügyi szolgálatot, valamint a KIMISZ-t jelöli ki.
9. § (1) A jogi segítségnyújtási támogatások engedélyezésével és az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás
iránti kérelemmel kapcsolatos eljárás lefolytatására az ügyfél munkavégzésének helye szerinti igazságügyi szolgálat is
illetékes.
(2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi
személy esetében a kérelem elbírálására a fővárosi kormányhivatal igazságügyi szolgálata illetékes.
10. § A KIMISZ
a) a jogi segítségnyújtás országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít,
b) ellátja a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatokat, és a jogi szolgáltatások nyújtására
az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium nevében szolgáltatási szerződést köt a jogi
segítőkkel,
c) gyakorolja a jogi segítségnyújtási eljárásban a visszatérítendő tartozás elengedésével vagy mérséklésével
összefüggő méltányossági jogkört, és
d) a jogi segítségnyújtó feladatokkal kapcsolatban kezeli a jogi segítségnyújtásra szolgáló célelőirányzatot, annak
terhére gondoskodik a támogatások kifizetéséről,
e) kialakítja és fejleszti a jogi segítségnyújtó szolgálat és a tevékenységével érintett hatóságok, intézmények és
szervezetek közötti együttműködést.
5. Az áldozatsegítéssel kapcsolatos feladatok ellátása 11. § (1) A Kormány áldozatsegítő szolgálatként az igazságügyi szolgálatot, valamint a KIMISZ-t jelöli ki.
(2) A Kormány az áldozatsegítési eljárásban támogató hatóságként az igazságügyi szolgálatot jelöli ki.
(3) A Kormány az áldozatsegítési eljárásban döntő hatóságként a fővárosi kormányhivatal igazságügyi szolgálatát jelöli ki.
12. § (1) Az áldozatsegítési szolgáltatás iránti kérelmet az az igazságügyi szolgálat bírálja el, amelynél a kérelmet az áldozat
először benyújtotta. Ha az áldozat kéri, az ügyet a lakóhelye vagy a tartózkodási helye szerint illetékes igazságügyi
szolgálathoz kell áttenni.
(2) A járadékra való jogosultságot a járadékra jogosult lakóhelye szerint illetékes igazságügyi szolgálat ellenőrzi.
(3) A támogató hatósági eljárásra az az igazságügyi szolgálat illetékes, amelynél a kárenyhítés iránti kérelmet az áldozat
először benyújtotta, illetve – az áldozat kérése esetén – amelyik lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes.
(4) Ha az áldozatnak a támogatást vissza kell térítenie, erre az az igazságügyi szolgálat kötelezi, amelyik a támogatást
engedélyezte. (5) Ha a járadék felülvizsgálata során az igazságügyi szolgálat arról szerez tudomást, hogy a bűncselekmények
áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló törvény szerinti megszüntető ok áll fenn, akkor a járadék
megszüntetését kezdeményezi a döntő hatóságnál.
13. § A KIMISZ
a) az áldozatsegítés országos adatbázisából statisztikai kimutatást készít,
b) figyelemmel kíséri az áldozati jogok érvényesülését, tájékoztatást kér az áldozatokkal kapcsolatba kerülő
hatóságoktól, intézményektől, szervezetektől és tapasztalatairól évente elemző jelentést készít,
c) kezeli a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítésére és az azonnali pénzügyi segélyre szolgáló célelőirányzatot
és annak terhére gondoskodik az áldozatsegítő támogatások kifizetéséről,
d) gondoskodik a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi
CXXXV. törvény 41. § (2) bekezdésében előírt tájékoztató előkészítéséről, és annak az igazságügyi szolgálatok
részére történő eljuttatásáról,
e) az áldozatsegítési eljárásban méltányossági jogkört gyakorol. 6. A kárpótlással kapcsolatos feladatok ellátása
14. § A Kormány kárpótlási hatóságként a KIMISZ-t, valamint az igazságügyért felelős minisztert jelöli ki.
15. § A KIMISZ
a) eljár első fokon a vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos igazgatási és közigazgatási hatósági ügyekben,
b) ellátja a személyi kárpótlási eljárásokkal összefüggő hatósági feladatokat,
c) ellátja a nemzeti gondozásról szóló 1992. évi LII. törvényben foglalt feladatokat,
d) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott, személyes szabadságukban jogtalanul korlátozott személyek
társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezésével kapcsolatos ügyeket,
e) felelős a megszűnt Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal, a Központi Kárrendezési Iroda, továbbá
a Központi Igazságügyi Hivatal kárpótlási szakterülete iratanyagainak irattározásáért, archiválásáért,
f) eljár a kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes kérdéseiről szóló
1992. évi XLIX. törvény 8. § (2) bekezdése szerinti, a kárpótlási jegy visszatérítésére irányuló eljárásban.
16. § Kárpótlási hatóságként az igazságügyért felelős miniszter elbírálja a vagyoni kárpótlási ügyekben hozott
határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmeket.
7. Jogutódlás 17. § (1) Az Igazságügyi Hivatal (a továbbiakban: IH) általános jogutódja – a bíróságok és más hatóságok előtt folyamatban lévő
eljárások és munkaügyi jogviták tekintetében is – a (2) bekezdésben foglalt, valamint a Nemzeti Államigazgatási
Központ által az igazságügyi szolgálat tekintetében végzett funkcionális feladatok és a feladatellátáshoz kapcsolódó
jogviszonyok kivételével a KIMISZ.
(2) Az igazságügyi szolgálat számára jogszabályban megállapított feladat- és hatáskörök és az ahhoz kapcsolódó
jogviszonyok tekintetében – ideértve a bíróságok és más hatóságok előtt folyamatban lévő eljárásokat és munkaügyi
jogvitákat is – az e rendelet hatálybalépését megelőzően az IH területi szerveként működő megyei igazságügyi hivatal
jogutódjának az a korábbi székhelye szerinti megye (főváros) kormányhivatala tekintendő, amelynek a szakigazgatási
szervévé e rendelet hatálybalépésével válik.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően az e rendelet hatálybalépését megelőzően az IH területi szerveként működő fővárosi,
megyei igazságügyi hivatalhoz telepített, e rendelet értelmében a KIMISZ-hez kerülő feladat- és hatáskörök
tekintetében a megyei igazságügyi hivatal feladatainak részleges átvevője az alapító okirat szerint a KIMISZ. A KIMISZ
az átvett feladat- és hatáskörök és ahhoz kapcsolódó jogviszonyok vonatkozásában – a bíróságok és más hatóságok
előtt folyamatban lévő eljárásokat és munkaügyi jogvitákat is ideértve – a fővárosi és megyei igazságügyi hivatal
jogutódjának tekintendő.
8. Záró rendelkezések 18. § A KIMISZ ellátja a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 20. §-a
szerinti feladatokat, valamint felelős a Központi Igazságügyi Hivatalnak a lobbisták és lobbiszervezetek nyilvántartását
vezető szervként intézett ügyeiben keletkezett iratainak kezeléséért, irattározásáért és archiválásáért.
19. § Az e rendelet hatálybalépésének napján folyamatban lévő vagyoni kárpótlási ügyekben, valamint a vagyoni kárpótlási
ügyekben hozott határozatokkal szemben előterjesztett jogorvoslati kérelmek ügyében a KIMISZ folytatja az eljárást.
20. § (1) Ez a rendelet 2011. január 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az Igazságügyi Hivatalról szóló 303/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályát
veszti. Orbán Viktor s. k.,
miniszterelnök
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.