104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelete a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról.

104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelete a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról. A Kormány a  településkép védelméről szóló 2016.  évi LXXIV.  törvény 12.  § (1)  bekezdés d)–f )  pontjaiban kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. Értelmező rendelkezések 1. § E rendelet alkalmazásában: 1. építési reklámháló: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építésiszerelési vagy bontási munka során az e munka folyamatait legalább részben elfedő, reklámhordozót tartó berendezés; 2. gyártó: az ingóság előállítója és forgalmazója; 3. hirdetőoszlop: kör alaprajzú, vertikálisan tagolt, szélesség-magasság arányát tekintve közel 1:3 arányú, kombinált anyagú reklámhordozót tartó berendezés, melynek a  reklámhordozó kihelyezésének módjától függően különböző típusai vannak; 4. információs vagy más célú berendezés: minden olyan, a településképi rendeletben meghatározott berendezés, amely részben reklámnak nem minősülő információs cél vagy egyéb cél megvalósításával közérdeket is szolgál; 5. kioszk: a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 3.  § n)  pontja szerinti sajtótermék kiskereskedelmi forgalmazására, vagy hideg, illetve meleg étel és ital árusítására, vagy virág, ajándék árusítására, illetve turisztikai funkciók biztosítására irányuló tevékenység folytatására szolgáló, nem mozgó, más üzletektől elkülönült, közterületen elhelyezett, önálló építmény, létesítmény; 6. közművelődési célú hirdetőoszlop: olyan hirdetőoszlop, amely létesítésének célját tekintve kizárólag közművelődési intézmények által akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig önállóan, vagy több közművelődési intézmény által együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység, illetve e  közösségi közművelődési tevékenység keretében szervezett egyes kulturális programok, rendezvények népszerűsítésére irányuló reklámok közzétételére szolgál és kizárólag e célra használják; 7. közművelődési intézmény: a  muzeális intézményekről, a  nyilvános könyvtári ellátásról és a  közművelődésről szóló 1997.  évi CXL.  törvény (a  továbbiakban: Kultv.) 1. számú melléklet p)  pontja szerinti intézmény, így különösen múzeum, színház; 8. közművelődési tevékenység: a Kultv. 1. számú melléklet r) pontja szerinti tevékenység; 9. köztulajdonban álló ingatlan: olyan, közterületnek nem minősülő ingatlan, amely külön-külön vagy együttesen a  Magyar Állam, helyi önkormányzat, a  helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány kizárólagos tulajdonában áll; 10. köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző személy: az  a  közforgalmi személyszállítási szolgáltatást főtevékenységként nyújtó gazdasági társaság, amelyben a  Magyar Állam, a  helyi önkormányzat, a  helyi önkormányzat jogi személyiséggel rendelkező társulása, többcélú kistérségi társulás, fejlesztési tanács, nemzetiségi önkormányzat, nemzetiségi önkormányzat jogi személyiségű társulása, költségvetési szerv vagy közalapítvány külön-külön vagy együttesen számítva a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:2. § (1)–(3) bekezdése szerinti többségi befolyással rendelkezik; 11. közzététel: a  reklám reklámozás céljából történő megismerhetővé tétele akár nagyobb nyilvánosság, akár egyedi címzett számára; 12. közforgalmú személyszállítási szolgáltatás: a személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény 2. § 14. pontja szerinti szolgáltatás; 13. magánterület: a magántulajdonban álló ingatlan és a köztulajdonban álló ingatlan; 14. magántulajdonban álló ingatlan: olyan ingatlan, amely nem minősül köztulajdonban álló ingatlannak vagy közterületnek; 15. reklámhordozót tartó berendezés: a  funkcióját vagy létesítésének célját tekintve túlnyomórészt a reklámhordozót tartó, illetve annak elhelyezését biztosító, elősegítő eszköz, berendezés; 16. reklám közzétevője: aki a reklámhordozóval rendelkezik és ennek segítségével a reklámot közzéteszi; 17. reklámozó: akinek érdekében a reklámot a reklámhordozón közzéteszik; 18. utasváró: a  közforgalmú személyszállítási szolgáltatás igénybevétele érdekében az  utasok várakozására szolgáló fülke, illetve legalább részben épületszerkezettel körülzárt épületrész, vagy egyéb építmény, létesítmény; 19. utcabútor: az  utasváró, a  kioszk, a  közművelődési célú hirdetőoszlop és az  információs vagy más célú berendezés; 20. vállalkozás: olyan személy, aki önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével összefüggő célok érdekében jár el. 2. A reklámok, reklámhordozók elhelyezésének általános szabályai 2. § (1) Kizárólag a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Tvtv.) megfelelően, továbbá e  rendelet, illetve a  településképi rendeletek rendelkezéseinek megfelelően, az  e  rendeletekben meghatározott feltételeknek megfelelő reklámhordozón, továbbá méretben és technológiával tehető közzé reklám, helyezhető el reklámhordozó, illetve létesíthető és tartható fenn reklámhordozót tartó berendezés. (2) E rendelet alkalmazásában nem minősül reklám közzétételének az ingóságon a gyártó által elhelyezett, a gyártó és a típus azonosítását lehetővé tevő logó, védjegy vagy más jelzés. (3) Ha e  rendelet eltérően nem rendelkezik, közterületen reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként kizárólag utcabútor használható. Reklám közzétételére, illetve reklámhordozóként, reklámhordozót tartó berendezésként közterületen a  közművelődési célú hirdetőoszlop kivételével hirdetőoszlop nem alkalmazható. Ha a magántulajdon tárgyát képező reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés közterületen, köztulajdonban álló ingatlanon vagy köztulajdonban álló, közforgalmú személyszállítási szolgáltatást végző személy tulajdonában álló ingatlanon kerül elhelyezésre, a  reklámhordozóra, reklámhordozót tartó berendezésre e  rendelet közterületi, illetve köztulajdonban álló ingatlanon történő reklámközzétételre vonatkozó szabályait kell alkalmazni. (4) A  6.  §-ban foglalt kivétellel az  1.  melléklet, valamint a  2.  melléklet határozza meg az  önkormányzatok településszerkezeti terve szerint irányadó területi besoroláshoz igazodóan a  reklámok közzétételének, illetve reklámhordozók, reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésének közterületekre és magánterületekre irányadó szabályait. (5) Ha az  adott önkormányzat településszerkezeti terve szerinti valamely szabályozási elem (területi kategória) nem feleltethető meg az  1. vagy a  2.  melléklet szabályozási elemének, akkor a  szabályozási elem e  rendelet alkalmazásában „Egyéb, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm.  rendelet (a  továbbiakban: OTÉK) 26–30/A.  §-ában foglaltak egyikébe sem sorolható, helyi sajátosságot hordozó területnek” minősül. (6) A  (4)  bekezdésben foglalt szabálytól az  önkormányzat jogosult a  településképi rendeletével átmeneti időre eltérni abban az  esetben is, ha az  építési tevékenység idejére építési reklámháló kihelyezésének engedélyezését kérelmezik, az építési tevékenység időtartamára. (7) Építési reklámháló kihelyezése ahhoz a  feltételhez köthető, hogy építésinapló-bejegyzés igazolja a  felújítás megkezdését, illetve ha építési napló vezetésére nem áll fent kötelezettség, úgy vállalják ennek vezetését az érintettek, és ezzel igazolják a felújítás megkezdését. 3. § (1) Utasváró tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, ezt meghaladóan az utasváró teljes felülete felhasználható reklám közzétételére. (2) Kioszk tetején reklámhordozó, illetve reklámhordozót tartó berendezés nem helyezhető el, ezt meghaladóan a kioszk teljes felülete felhasználható reklám közzétételére. (3) A  közművelődési célú hirdetőoszlop teljes felülete felhasználható reklám közzététele érdekében. Közművelődési célú hirdetőoszlopon a reklámhordozó ragasztás útján is rögzíthető. (4) Az információs vagy más célú berendezés reklám céljára hasznosítható felületének legfeljebb kétharmadán tehető közzé reklám, illetve helyezhető el reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés. 4. § (1) Ragasztás útján reklám, illetve reklámhordozó – a 3. § (3) bekezdésben foglalt kivétellel – nem rögzíthető. (2) A plakát, valamint az építési reklámháló reklám közzétételére igénybe vehető felülete két négyzetméternél kisebb nem lehet, továbbá a kilenc négyzetmétert nem haladhatja meg. (3) Az  utcabútorok kivételével a  reklámhordozót tartó berendezés reklámhordozók elhelyezésére igénybe vehető felülete a tizenegy négyzetmétert nem haladhatja meg. 5. § (1) Valamennyi közművelődési intézmény jogosult közművelődési célú hirdetőoszlopra, illetve azok használatára a közművelődési intézmény által vagy a közművelődési intézmény más közművelődési intézménnyel akár tartósan, akár adott időszakban vagy adott alkalom erejéig együttesen folytatott közösségi közművelődési tevékenység népszerűsítése céljából. (2) Az  (1)  bekezdésben meghatározott közművelődési célú hirdetőoszlop létesítéséről és használatának az  érintett közművelődési intézmény részére történő biztosításáról a közművelődési intézmény elhelyezkedése szerint illetékes önkormányzat (a főváros esetében a  fővárosi önkormányzat) gondoskodik a  helyi közművelődési tevékenység támogatására irányuló feladatai ellátása keretében a  létesítéssel, fenntartással járó költségeknek a  közművelődési intézmények által a használattal arányosan történő megtérítése mellett. 6. § (1) Nem minősül közterületről láthatónak az  épületen, építményen belül közzétett reklám, illetve elhelyezett reklámhordozó vagy reklámhordozót tartó berendezés, akkor sem, ha az  az épületen, építményen kívülről ténylegesen látható. (2) Az  (1)  bekezdésben foglalt szabály alól kivételt képez, ha a  reklám közzétételére – reklámhordózóként vagy reklámhordozót tartó berendezésként felhasználva – ablakon vagy más átlátszó felületen került sor, és a közzétett reklám az  épületen, építményen kívülről ténylegesen látható. Ez  a  szabály nem vonatkozik a  közforgalmú személyszállítási szolgáltatás nyújtását szolgáló épületek, építmények ablakaira és más átlátszó felületeire. (3) Nem minősül épületen belülinek a  reklám közzététele, illetve a  reklámhordozó, reklámhordozót tartó berendezés elhelyezése, ha a közzététel, illetve elhelyezés az épület, építmény olyan részén – így különösen teraszon, erkélyen – történik, amely nincsen valamennyi irányból épületszerkezettel körülzárva. (4) Közművelődési intézmény saját tulajdonában, vagyonkezelésében vagy bármely jogcímen tartós használatában álló épületén a közművelődési intézményre vagy rendezvényeire vonatkozó reklám közzétehető. 7. § (1) A reklám közzétételének megszüntetéséért és a reklámhordozó eltávolításáért a reklámozó és a reklám közzétevője egyetemlegesen felel. A  reklámhordozót tartó berendezés eltávolításáért a  reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa és az ingatlan tulajdonosa tartozik egyetemleges felelősséggel. (2) Ha a létesítési célját tekintve eredetileg nem reklámcélú reklámhordozót tartó berendezés a reklám megszüntetését, illetve a  reklámhordozó eltávolítását követően elveszti reklámcélú funkcióját, illetve funkcióját tekintve nem minősül túlnyomórészt reklámcélú berendezésnek, a  reklámhordozót tartó berendezés tulajdonosa mentesül a Tvtv. 15. § (5) bekezdésében foglalt kötelezettségének teljesítése alól. 3. Ellenőrzés 8. § (1) A  reklámok közzétételére, reklámhordozó és reklámhordozót tartó berendezések elhelyezésére vonatkozó szabályok betartását az illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal (a továbbiakban: kormányhivatal) ellenőrzi. (2) Jogsértés észlelése vagy arról történt tudomásszerzés esetén a kormányhivatal 8 napon belül szab ki bírságot, illetve rendeli el a jogsértő állapot megszüntetését. (3) A kormányhivatal a bírság kiszabása során a következő szempontokat mérlegeli: a) a jogsértés milyen mértékben sérti vagy akadályozza a Tvtv. 11/A. § (1) bekezdésében meghatározott értékek megőrzését vagy kialakítását, b) a jogsértés időtartama, c) a jogsértés ismételtsége. 4. Záró rendelkezések 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 10. § E rendeletet a hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni. 5. Az Európai Unió jogának való megfelelés 11. § (1) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja. (2) E rendelet tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (7) bekezdése szerinti előzetes bejelentése megtörtént. (3) E  rendelet tervezetének a  műszaki szabályokkal és az  információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök