297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről.

297/2009. (XII. 21.) Korm. rendelete a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységről. A Kormány a 3. § tekintetében az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt eredeti jogalkotó hatáskörében, valamint a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. §-a (7) bekezdésének p) pontjában és a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. §-a (7) bekezdésének 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján – az Alkotmány 35. § (1) bekezdésének b) pontjában és (2) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva – a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet hatálya a környezethasználattal, a környezetre gyakorolt hatások vizsgálatával és a vízilétesítményekkel kapcsolatos környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és tájvédelmi szakértői tevékenységre terjed ki. (2) E rendelet hatálya nem terjed ki az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti igazságügyi szakértői tevékenységre. (3) E rendelet alkalmazásában: a) eljáró hatóság: aa) az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, valamint részterületei, illetve az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület és részterületei vonatkozásában a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény ben meghatározott területi mérnöki kamara (a továb biak ban: területi kamara), ab) az 1. számú melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízgazdálkodási Főfelügyelőség (a továb biak ban: főfelügyelőség); b) szakértői tevékenység: a környezeti elemek védelmével, a természeti erőforrásokkal való gazdálkodással kapcsolatos műszaki, természettudományi jelenségek ok-okozati összefüggéseinek értékelése, az ehhez szükséges adatgyűjtési tevékenység végzése, környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi dokumentációk összeállítása, továbbá a vizek hasznosításával, a vízkészletekkel történő gazdálkodással, kártételeik elhárításával és a vízilétesítmények létesítésével, üzemeltetésével, működtetésével kapcsolatos dokumentáció összeállítása, szakvélemény készítése, kivéve a vízgazdálkodási tervezői tevékenységet; c) harmadik ország: az Európai Unió tagállamán és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államon kívüli állam, kivéve azt az államot, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a letelepedés szabadsága tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez. 2. § (1) Szakértői tevékenységet az folytathat, aki megfelel az e rendeletben, valamint a vízgazdálkodásról szóló törvény ben vagy a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény ben és – az 1. § (3) bekezdés a) pontjának aa) alpontjában megjelölt szakterületek tekintetében – a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai kamaráiról szóló törvény ben meghatározott feltételeknek. (2) Valamely harmadik ország állampolgára számára viszonosság alapján állapítható meg szakértői jogosultság. 3. § A Kormány az e rendelet szerinti szakértői tevékenységek tekintetében a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóságként a) az 1. számú melléklet 1. pontjában meghatározott környezetvédelmi szakértői szakterület, illetve részterületei, illetve az 1. számú melléklet 3. pontjában meghatározott vízgazdálkodási szakértői szakterület, illetve részterületei vonatkozásában a területi kamarát, b) az 1. számú melléklet 2. és 4. pontjában meghatározott természetvédelmi és tájvédelmi szakértői szakterület, illetve részterület vonatkozásában a főfelügyelőséget jelöli ki. 4. § (1) A szakértő csak olyan, az 1. számú mellékletben meghatározott szakértői szakterületen, illetve részterületen végezhet tevékenységet, amelyre engedéllyel rendelkezik. (2) Az 1. számú melléklet 1., 2., 3., illetve 4. pontjában meghatározott szakértői szakterület egészére engedélyezhető annak a szakértői tevékenysége, aki az adott szakterülethez tartozó valamennyi részterületre vonatkozóan eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek. (3) Engedély több szakterületre is adható, amennyiben a kérelemben megjelölt szakterületekre vonatkozóan az adott szakterület tekintetében a kérelmező eleget tesz a szakértői tevékenység folytatásához szükséges feltételeknek. A feltételek fennállását a megjelölt szakterületekre külön-külön kell vizsgálni. (4) A jogi személyiséggel, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet (a továb biak ban: gazdálkodó szervezet) szakértői tevékenységet akkor folytathat, ha a tevékenység folytatásában ténylegesen közreműködő tagja vagy alkalmazottja az adott szakterületre engedéllyel rendelkezik. (5) A szakértő által végzett szakértői vizsgálatnak az ügy minden lényeges körülményére ki kell terjednie. (6) A szakértői véleményen fel kell tüntetni a szakértői vizsgálatot végző szakértő nevét, a szakértői engedélyének számát és a szakértői szakterület megnevezését. (7) Amennyiben a szakértő valamely részletkérdés megítéléséhez nem rendelkezik a szükséges szakértelemmel, úgy a szakértői vizsgálatba a megbízó vagy kirendelő tájékoztatásával egyidejűleg a szakkérdés megítélése szempontjából jogosultsággal rendelkező szakértőt von be. A végleges szakértői véleményen fel kell tüntetni – a (6) bekezdésben meghatározott adatok megnevezésével – a szakértői vizsgálat egészéért felelős szakértőt és a munkarészt elkészítő szakértőt a munkarész megjelölésével. A szakértői tevékenység engedélyezése 5. § A szakértői tevékenység folytatásához a 2. számú mellékletben meghatározott felsőfokú végzettségi szintet és szakképzettséget tanúsító, főiskolai, illetve egyetemi szakon, alap-, illetve mesterképzési szakon, vagy szakirányú továbbképzési szakon szerzett oklevél vagy a 7. § (3) bekezdés alapján egyenértékűnek elismert oklevél szükséges. 6. § (1) A szakértői tevékenység folytatásához az oklevél megszerzését köve tően a (3) bekezdésben felsorolt területen legalább a (4) és (5) bekezdésben meghatározott időtartamú szakmai gyakorlat szükséges. (2) Szakmai gyakorlati időn a szakképzettség megszerzése után, a kérelemben megjelölt szakterületen eltöltött gyakorlati időt kell érteni. (3) Szakmai gyakorlati idő megállapításához figye lembe vehető területek: a) felsőoktatási intézményben szaktárgyoktatói, b) környezetvédelmi, természetvédelmi, tájvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tervezői, c) környezetvédelmi, természetvédelmi megbízotti, d) környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi igazgatási, e) a környezetvédelemmel, természetvédelemmel, tájvédelemmel, vízgazdálkodással-vízépítéssel kapcsolatos kutatási, fejlesztési, oktatási f) környezetvédelmi, vízgazdálkodási-vízépítési tanácsadási tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetben végzett tanácsadói, vezető tisztségviselői, g) vízépítési műszaki ellenőri, h) vízépítési felelős műszaki vezetői, i) vízépítési beruházás-lebonyolítói, j) szakterületi üzemeltetői, illetve vagyonkezelői, k) egyéb a szakterületnek, illetve részterületnek megfelelő területen végzett tevékenység. (4) A szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati idő az (5) bekezdésben meghatározottak kivételével: a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év, b) főiskolai szintű képzésben vagy alapképzésben szerzett oklevél esetén 8 év. (5) A vízgazdálkodási szakértői szakterületen a szakértői tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlati idő: a) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén 5 év, b) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén 10 év, c) egyetemi szintű képzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább kétéves posztgraduális végzettség esetén 5 év, d) főiskolai szintű képzésben vagy legalább 8 féléves alapképzésben szerzett oklevél esetén továbbá szakirányú, legalább kétéves posztgraduális végzettség esetén 6 év. 7. § (1) A szakértői tevékenység végzésére jogosító engedély iránti kérelmet az eljáró hatóságnál írásban az e célra rendszeresített nyomtatványon kell kérni. (2) A kérelemhez mellékelni kell: a) a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott igazgatási szolgáltatási díj befizetését igazoló csekkszelvényt vagy az átutalásról szóló bizonylatot, b) a szakirányú végzettséget (szükség esetén kiegészítő képesítést) igazoló oklevél, illetve a szakképzettség elismeréséről szóló jogerős határozat másolatát, c) a kérelmezett szakterületre, illetve részterületre vonatkozó szakmai gyakorlat igazolását, d) a részletes szakmai tevékenységet bemutató önéletrajzot, közölve a már nyilvánosságra hozott szakmai publikációk megjelenésének helyét és időpontját. (3) Ha a (2) bekezdés b) pontja szerinti oklevél nem szerepel a) a 2. számú melléklet I. és III. pontjában, akkor az oklevél által tanúsított végzettségről az országos szakmai kamara és a környezetvédelemért, illetve a vízgazdálkodásért felelős miniszter által létrehozott bizottság, b) a 2. számú melléklet II. és IV. pontjában, akkor az oklevél által tanúsított végzettségről a főfelügyelőség által létrehozott bizottság szakértőként véleményt nyilvánít az engedélyezési eljárás során, amelyet az eljáró hatóság kötelezően figye lembe vesz. (4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a bizottság elnökét és két tagját az országos szakmai kamara jelöli. A bizottság további tagja az oktatásért, valamint a környezetvédelemért vagy vízgazdálkodásért felelős miniszter által megbízott 1–1 személy, valamint az adott szak szerint ille té kes, az országos szakmai kamara által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. (5) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a bizottság elnökét és két tagját a főfelügyelőség jelöli. A bizottság további tagja az oktatásért, valamint a természetvédelemért felelős miniszter által megbízott 1–1 személy, valamint az adott szak szerint ille té kes, a főfelügyelőség által felkért felsőoktatási intézmény képviselője. 8. § Az engedély tartalmazza a szakértői szakterületet és az ahhoz tartozó részterületet, amelyre a szakértői jogosultság kiterjed. 9. § (1) Az eljáró hatóság által a hatáskörébe tartozó szakterületen engedéllyel rendelkező szakértőkről vezetett, szakterületenként, illetve részterületenként fejezetekre bontott nyilvántartás – a vízgazdálkodásról szóló törvény ben és a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény ben meghatározottakon túl – tartalmazza a szakértő nyilvántartási számát és az engedély számát. (2) Gazdálkodó szervezet esetében a nyilvántartás tartalmazza: a) a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét, cégjegyzékszámát, b) az engedéllyel rendelkező tag, vagy alkalmazott nevét a szakértői szakterület, illetve részterület megnevezésével. 10. § (1) Az eljáró hatóság visszavonja annak a személynek az engedélyét a) aki azt maga kérte, b) aki elhalálozott, c) akivel kapcsolatban az engedély megadását köve tően merült fel olyan tény vagy adat, amely a szakértői tevékenység folytatására való jogosultság engedélyezését nem tette volna lehetővé, d) akiről a szakmai tevékenység ellenőrzése során megállapításra került, hogy tevékenységét nem a hatályos jogszabályoknak, műszaki követelményeknek meg fele lően végzi. (2) Az e rendelet szerinti eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható. 11. § A szakértői nyilvántartást az eljáró hatóság a honlapján megjelenteti, és az eljáró hatóság tájékoztatása alapján a környezetvédelemért felelős miniszter minden év január és július hónapjában a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzéteszi. Záró rendelkezések 12. § (1) Ez a rendelet 2010. január 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti a környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 1–8/A. §-a, 9. §-ának (2) bekezdése, 10. §-a, valamint 1. és 2. számú melléklete. (3) E rendelet rendelkezéseit a hatálybalépést köve tően indult vagy megismételt eljárásokban kell alkalmazni. (4) A közlekedési, hírközlési és vízügyi szakértők működésének engedélyezéséről szóló 33/1999. (X. 15.) KHVM rendelet alapján kiadott névjegyzékbe vételhez kötött szakértői tevékenység végzésére vonatkozó szakértői engedély az abban előírt határidőig, de legfeljebb 5 évig hatályban marad. (5) A környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői tevékenységről szóló 378/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet alapján kiadott környezetvédelmi, természetvédelmi és tájvédelmi szakértői engedély az abban előírt határidőig hatályban marad. (6) Ez a rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9., 11., és 13. cikkének való megfelelést szolgálja. Bajnai Gordon s. k., miniszterelnök