49/2011. (VI. 9.) AB határozata

49/2011. (VI. 9.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság folyamatban lévő ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányellenességének megállapítására irányuló bírói kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 9/1999. (VII. 1.) számú rendelete 16. §-ának 2009. május 4. napjáig hatályos első és második mondata alkotmányellenes volt, ezért azok a Komáromi Városi Bíróság előtt 7.P.20.792/2009. szám alatti perben nem alkalmazhatóak.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

Indokolás I. Az indítványozó bíró az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. § (1) bekezdése alapján az előtte folyamatban lévő eljárás felfüggesztése mellett kezdeményezte Almásfüzitő Község Önkormányzat Képviselő-testületének a távhőszolgáltatásról szóló 9/1999. (VII. 1.) számú rendelete (a továbbiakban: Ör.) 16. §-a

Az Ör. kifogásolt rendelkezései értelmében a távfűtésről történő leválás csak a bekötővezetékről ellátott ingatlan egészének lehetséges, épületrész vagy az ingatlanon belüli fogyasztó nem válhat le. Az indítványozó álláspontja szerint ez a szabály ellentétes a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 38. § (2) és

II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezése: „44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.”

A fűtési hálózatról nem válhat le épületrész vagy az ingatlanon belüli fogyasztó.”

III. Az indítvány megalapozott.

Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint az indítvány benyújtásakor hatályos – és alkalmazás alá eső – jogszabályi rendelkezést kell vizsgálni, ha az indítvány benyújtására az Abtv. 38. § (1) bekezdése szerinti bírói kezdeményezés, vagy az Abtv. 48. §-a szerinti alkotmányjogi panasz keretében került sor. [335/B/1990. AB végzés, ABH 1990, 261.; 10/1992. (II. 25.) AB határozat, ABH 1992, 76.; 1472/B/1996. AB végzés, ABH 1997, 953.; 160/B/1996. AB határozat, ABH 1999, 875, 876.; 1378/B/1996. AB határozat, ABH 2001, 1609, 1610.; 418/B/1997. AB határozat, ABH 2002, 1627, 1629.] A jelen ügyben az indítvány az Abtv. 38. § (1) bekezdés alapján bíró által kezdeményezett konkrét utólagos normakontrollnak minősül, ezért az Alkotmánybíróság az Ör. támadott rendelkezéseinek alkotmányosságát érdemben megvizsgálta.

Az Alkotmánybíróság már több határozatában – 21/2009. (II. 26.) AB határozat, 22/2009. (II. 26.) AB határozat, 59/2009. (V. 22.) AB határozat – a Tszt.-re Tszt.2.-ként hivatkozva kifejtette, hogy: „A távhőszolgáltatás helyi közszolgáltatás, a Tszt.2. 6. § (1) bekezdése alapján a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátásának biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. Így, mint minden közüzemi szolgáltatásra, a távhőszolgáltatásra is irányadók a polgári jognak a közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó általános érvényű jogszabályi előírásai, és a távhőszolgáltatás sajátosságaira tekintettel a szolgáltatás biztonságának, a fogyasztók érdekeinek védelmében, valamint más energiaellátást szabályozó jogszabályi előírásokkal való összhang biztosítása érdekében külön törvény, a Tszt.2. határozza meg a távhőszolgáltatás speciális szabályait. A távhőszolgáltatás biztosítása tehát olyan helyi közfeladat, amely törvényi szabályozás alatt áll. Erre tekintettel az önkormányzat rendeletalkotási szabadsága korlátozott, a képviselő-testületet csak a törvény felhatalmazása alapján, a törvények keretei között illeti meg a szabályozás joga.

A települési önkormányzat rendeletalkotási hatáskörébe tartozó szabályozási tárgyköröket a Tszt.2. 6. § (2) bekezdése, valamint 52. § (2) bekezdése határozza meg, a 60. § (3) bekezdése kifejezetten kimondja azt is, hogy a képviselő-testület e szabályok keretei között alkot rendeletet.

A Tszt.2. 6. § (2) bekezdés c) pontja alapján a képviselő-testület arra rendelkezik felhatalmazással, hogy rendeletében kijelölje azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaság-védelmi szempontok alapján a távhőszolgáltatás fejlesztése célszerű. A Tszt.2. rendeletalkotási felhatalmazást tartalmazó rendelkezései alapján a képviselő-testületnek arra nincs felhatalmazása, hogy rendeletében kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét és megtiltsa a közüzemi szerződés felmondását.

A távhőszolgáltatás – különösen a lakossági felhasználók tekintetében – természetes monopolhelyzetet élvező szolgáltatás, ezért a távhőszolgáltatás szabályozásában kitüntetett szerepe van a fogyasztók védelmének.

Amint arra a Tszt.2. indoklása is rámutat, a fogyasztóvédelem egyik fontos eleme a szolgáltatás igénybevevőjének az a joga, hogy a közüzemi szerződést felmondhatja. Ezért a Tszt.2. a felhasználó jogaként szabályozza az általános közüzemi szerződés felmondását, azzal, hogy a 38. §-a részletesen szabályozza a felmondás feltételeit, ezzel biztosítva azt, hogy a szerződés felmondása más felhasználók jogait ne korlátozza, azok tulajdonában kárt ne okozzon, illetőleg ne veszélyeztesse a szolgáltatói és a felhasználói rendszer zavartalan működését. A Tszt.2. ugyanezen §-a lehetőséget ad a törvényi feltételek betartása mellett, távhővel ellátott épületben, épületrészben a távhőszolgáltatás igénybevételének megszüntetésére is.” [126/2009. (XII. 17.) AB határozat, ABH 2009, 1297, 1301.) Az Alkotmánybíróság a fenti határozataiban tehát megállapította, hogy a Tszt. alapján a távhőszolgáltatás biztosítása olyan helyi közfeladat, amely törvényi szabályozás alatt áll, ezért a helyi önkormányzatokat csak a törvényi felhatalmazás keretei között illeti meg a szabályozás joga.

Az Alkotmánybíróság az 59/2009. (V. 22.) AB határozatban megállapította: „A Tszt. [...] 6. § (2) bekezdése, 52. §

Az alkotmányellenes rendelkezések konkrét ügyben való alkalmazási tilalmának kimondását az eljárás kezdeményezőjének, azaz a konkrét ügy felperesének különösen fontos érdeke indokolja, mivel az alkotmányellenes rendelkezés alapján nem nyílna lehetősége a távhőszolgáltatási közüzemi szerződés felmondására, ezért az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes rendelkezésnek a Komáromi Városi Bíróság előtt 7.P.20.792/2009. szám alatt folyamatban lévő perben való alkalmazása tilalmát elrendelte.

Az Alkotmánybíróság a határozatnak a Magyar Közlönyben történő közzétételét a támadott jogszabályi rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására figyelemmel rendelte el.

Budapest, 2011. június 6. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., előadó alkotmánybíró alkotmánybíró