42/2009. (IV. 3.) AB határozata

Miről szól ez a jogszabály?

Ez a határozat Kazincbarcika Város Önkormányzata távhőszolgáltatásról szóló rendeletének egy részét semmisíti meg, mert az törvénysértő volt. Emellett megszüntet egy másik eljárást egy korábbi rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára.

Kire vonatkozik: Kazincbarcika Város Önkormányzata; A kazincbarcikai távhőszolgáltatás felhasználói.

Fő adatok

Ország: Magyarország
Jogterület: Egyéb jogszabályok
Szakaszok: 3
Forrás: MultiLegalPile/
Szöveg letöltve: 2026-07-07
Magyarázat frissítve: 2026-07-08

Mit szabályoz ez a jogszabály?

Kazincbarcika Város Önkormányzata 48/2005. (XII. 22.) Ök. számú rendeletének 6. §-a.
A távhőszolgáltatás kötelező igénybevételét meghatározó területek kijelölését.
A helyi önkormányzatok rendeletalkotási jogát a magasabb szintű jogszabályokkal való összhang tekintetében.

Kire vonatkozik ez a jogszabály?

Kazincbarcika Város Önkormányzata.
A kazincbarcikai távhőszolgáltatás felhasználói.

Melyek a főbb pontok?

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy Kazincbarcika Város Önkormányzata 48/2005. (XII. 22.) Ök. számú rendeletének 6. §-a törvénysértő, ezért azt megsemmisítette.
A megsemmisített rendelkezés a Magyar Közlönyben való közzététel napján veszti hatályát.
Az Alkotmánybíróság megszüntette az eljárást Kazincbarcika Város Önkormányzata 30/2001. (X. 19.) Ök. számú rendelete 2. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában, mert az indítványozó visszavonta azt.
A helyi képviselő-testületnek nincs felhatalmazása arra, hogy rendeletben kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét, vagy megtiltsa a távhőszolgáltatási rendszerről való leválást.

Egyéb jogszabályok

255/2014. (X. 10.) Korm. rendelete a 2014–2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós…

5/2012. (III. 1.) NGM rendelete az elemi költségvetésről

2018. XL. törvény Magyarország 2019. központi költségvetésének megalapozásáról

261/2012. (X. 11.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

34/2018. (XII. 3.) AM rendelete az élelmiszer-vállalkozás működéséhez szükséges szakképesítésekről

122/2019. (III. 19.) KE határozata kitüntetés adományozásáról

1491/2016. (IX. 15.) Korm. határozata a digitális termékek és szolgáltatások exportjának növeléséről, Magyarország…

1310/2012. (VIII. 23.) Korm. határozata az egyes beruházási projektek kapcsán felmerülő régészeti feltárási költségek…

Egyéb jogszabályok

Jogszabály szövege

Tartalomjegyzék (3)

53. § (8) bekezdés e) pontjában foglaltakkal, valamint az
42. § (2) bekezdése rendelkezett a Thr1. és az azt módosító
6. § a megegyezik a Thr1. korábban kifogásolt 1. §-ával,

42/2009. (IV. 3.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő határozatot: 1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Kazincbarcika Város Önkormányzata távhőszolgáltatásról szóló 48/2005. (XII. 22.) Ök. számú rendeletének 6. §-a törvénysértő, ezért azt megsemmisíti.

A megsemmisített rendelkezés e határozat Magyar Közlönyben történő közzétételének napján veszti hatályát.

2.Az Alkotmánybíróság Kazincbarcika Város Önkormányzata távhőszolgáltatásról szóló 30/2001. (X. 19.) Ök. számú rendelete 2. §-a alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS I. A megyei közigazgatási hivatal vezetője – miután törvényességi észrevételeit Kazincbarcika város képviselőtestülete 2002. november 22-i ülésén hozott 259/2002. (XI. 22.) számú határozatával nem fogadta el – a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) 99. § (2) bekezdés b) pontja alapján indítványt nyújtott be az Alkotmánybírósághoz Kazincbarcika Város Önkormányzata távhőszolgáltatásról szóló 30/2001. (X. 19.) Ök. számú rendelete (a továbbiakban:

Thr1.) 1. §-ának és az ahhoz tartozó melléklet törvénysértésben megnyilvánuló alkotmányellenességének megállapítását, és a hivatkozott rendelkezések ex tunc hatályú megsemmisítését kérve. Indítványozó úgy vélte, hogy a hivatkozott szabályozás, amely Kazincbarcikán kötelezően meghatározza „a kizárólag távhővel fűtendő területeket”, ellentétes a távhőszolgáltatásról szóló 1998. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt1.) 6. §

(2)bekezdés c) pontjában, 35. § (2) bekezdésében, illetve

53. §(8) bekezdés e) pontjában foglaltakkal, valamint az

Ötv. 16. § (1) bekezdésével, s így sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését is. A fent ismertetett indítványi kérelmekkel egyidejűleg kérte a szerinte alkotmányellenes rendelet egészének megsemmisítését is, „mivel az a magasabb szintű jogszabállyal ellentétes rendelkezésén túl csak annak hatályba léptetéséről szóló előírást tartalmaz”.

Az indítványozó jogutódja, a regionális közigazgatási hivatal vezetője később észlelte, hogy Kazincbarcika Város Önkormányzatának Képviselő-testülete időközben

–a távhőszolgáltatásról szóló új törvény (a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény; a továbbiakban: Tszt2.) megalkotása miatt – elfogadta a távhőszolgáltatásról szóló többször módosított 2005. évi XVIII. törvény egyes rendelkezéseinek Kazincbarcika város területén történő végrehajtását szabályozó 48/2005. (XII. 22.) Ök. számú rendeletét (a továbbiakban: Thr2.), amelynek

42. §(2) bekezdése rendelkezett a Thr1. és az azt módosító

rendeletek hatályon kívül helyezéséről. A regionális közigazgatási hivatal vezetője megállapította, hogy a Thr2.

6. §

a megegyezik a Thr1. korábban kifogásolt 1. §-ával, a Thr1. korábbi számozás nélküli melléklete helyébe pedig a Thr2. 2. számú melléklete került. A 2. számú melléklet esetében a képviselő-testület a Thr2.-ben kétirányú szabályozást végzett: egyfelől a megjelölt területeken a távhőszolgáltatás igénybevételének kötelezettségét írta elő, másfelől a város ugyanezen területein a Thr2. 41. § (1) bekezdésében a távhőszolgáltatás fejlesztését is előirányozta. A hivatalvezető álláspontja szerint a Thr2. 6. §-a és 2. számú melléklete a távhőszolgáltatás kötelező igénybevétele miatt továbbra is sérti a Tszt2. (Tszt1.-el teljesen egyező) 6. § (2) bekezdésének c) pontját. Mivel ez csupán arra ad felhatalmazást az önkormányzat képviselő-testületének, hogy rendeletben kijelölje azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegőtisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése. Hozzáteszi, hogy a Tszt2. más szabályaiból [különösen a 60. § (3) bekezdéséből] sem vezethető le ilyen felhatalmazás, ezért a korábban előterjesztett törvényességi kifogásokat fenntartotta.

Mindezek alapján kérte az Alkotmánybíróságtól a Thr2. 6. §-a alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Ugyanakkor a Thr1. hatályba léptetésről szóló 2. §-a vonatkozásában előterjesztett korábbi indítványt okafogyottság miatt visszavonta.

II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „44/A. § (...)

(2)A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”

2.Az Ötv. indítványozó által felhívott rendelkezése: „16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.”

3.A Tszt2. vonatkozó rendelkezései: „6. § (2) Az önkormányzat képviselő-testülete:

a)rendeletben határozza meg a távhőszolgáltató és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait, valamint a hőmennyiségmérés helyét, ideértve a mérés technológiai helyét is;

b)ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ármegállapítói feladatokat, valamint rendeletben határozza meg az áralkalmazási és díjfizetési feltételeket. A szolgáltatói hőközponti, a felhasználói hőközponti, valamint hőfogadó állomási mérés közötti eltérésekre való tekintettel az önkormányzat képviselő-testülete külön díjalkalmazási feltételeket határozhat meg ezen mérések esetére. Az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt köteles a fogyasztóvédelmi hatóság, továbbá a felhasználói érdekképviseletek véleményét kikérni. A véleményalkotáshoz szükséges információkat az önkormányzat képviselő-testülete az ármegállapítás előtt 20 nappal köteles a felhasználói érdekképviseletek rendelkezésére bocsátani;

c)rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése;

d)megállapítja a távhőszolgáltatás szüneteltetésének és a felhasználók korlátozásának feltételeit, a korlátozás szabályait és sorrendjét, valamint a távhőszolgáltató azzal kapcsolatos jogait és kötelezettségeit;

e)rendeletben határozza meg az új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától kérhető csatlakozási díjat;

f)rendeletben határozza meg a szolgáltatói hőközpontok e törvényben előírt megszüntetésének, illetve a szolgáltatói hőközpontot kiváltó berendezések létesítésének forrását, határidejét és egyéb feltételeit;

g)rendeletben határozza meg az e törvény 43. § (3) bekezdésében foglaltak megvalósításának módját és határidejét.” „52. § (2) A Távhő-szolgáltatási Közüzemi Szabályzatban foglaltakkal összefüggésben az önkormányzat képviselőtestülete rendeletben további részletes szabályokat határozhat meg.” „60. §

(3)Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletben szabályozza a 6. § (2) bekezdésében és az 52. § (2) bekezdésében meghatározott, hatáskörébe utalt feladatokat.”

4.Az Thr2. indítványban megjelölt rendelkezései: „6. § A levegőtisztaság védelme érdekében a fűtési energiael látását kötelezően távhővel kell biztosítani, e rendelet mellékletében meghatározott területeken. A jelenleg távhővel ellátott létesítmények hőellátását továbbra is távhővel kell biztosítani. A mellékletben megjelölt városi területeken új létesítménynél, a hőellátás távhővel történő biztosításától eltérni csak abban az esetben lehet – ha a távhőszolgáltató az új létesítmény hőigényét kielégíteni nem tudja, vagy – a levegőtisztaság védelme szempontjából a távhőszolgáltatással azonos komfortértékű hőellátást alkalmaznak.” „2. számú melléklet Távhővel ellátandó terület

–Hadak u. Jószerencsét út Iskola u. Gyulai P. u. Tardo na-patak által határolt terület

–Hadak u. Tardona-patak Rózsa u. Széchenyi úti óvo da által határolt terület

–Jószerencsét út Tavasz u. Május 1. úti iskola telekha tár Május 1. u. Szabó E. út Építők u. által határolt terület

–Építők u. Jószerencsét út Egressy út által határolt terület

–Egressy út Jószerencsét út Mátyás király út által hatá rolt terület

–Mátyás király út piaci övárok Tardona-patak Arboré tum Kht. telephely által határolt terület

–Piaci övárok Herbolyai út Paál L. út Volán autóbusz pályaudvar által határolt terület

–Piaci övárok Herbolyai út Tardona-patak Deák F.

Szakiskola által határolt terület

–Herbolyai út Akácfa út Csontváry út 579 hrsz.-ú út által határolt terület

–Tardonai út KSK Sporttelep Egressy út Volán autó busz pályaudvar által határolt terület

–ÉRV Rt. Központ Tardonai út Építők út Hámán K. úti Idősek Otthona által határolt terület

–BC Rt. lakótelep (Pattantyús út, Zemplény út, Hegy köz út, Bólyai tér) További területek:

–2626 hrsz. (Barcika Vízmű Kft. telephely)

–2634 hrsz. (Volán Rt. telephely)

–2620 hrsz. (Surányi E. Szakiskola és Kollégium)

–2623 hrsz. (Tűzoltóság).”

III. Az indítvány megalapozott.

1.A helyi önkormányzatokat az Alkotmány 44/A. §

(2)bekezdése, valamint az Ötv. 16. § (1) bekezdésében foglaltak alapján megilleti a jogforrási hierarchiában magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétes, helyi társadalmi viszonyokat szabályozó rendeletek alkotásának a joga. Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja pedig kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat.

A távhőszolgáltatás a helyi közszolgáltatások körébe tartozik. A Tszt2. 6. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a távhőszolgáltatással ellátott létesítmények távhőellátásának biztosítása a települési önkormányzat kötelezettsége. A távhőszolgáltatásra ugyanúgy, mint más közüzemi szolgáltatásra (pl. víz, energia) irányadók a polgári jog közüzemi szolgáltatásokra vonatkozó általános szabályai.

A távhőszolgáltatásról szóló speciális szabályokat külön törvény, a Tszt2. tartalmazza. A távhőszolgáltatás külön törvényi szabályozást igénylő jellegét többek között az adja – ahogyan a törvényjavaslathoz fűzött indokolás is tartalmazza –, hogy a szolgáltatást ellátó gazdálkodó szervezet a lakossági szolgáltatás területén természetes monopolhelyzetben van; a felhasználónak általában nincs, vagy csak jelentős anyagi ráfordítással van választási lehetősége más fűtés, illetve hőszolgáltatás igénybevételére.

A természetes monopolhelyzet ellensúlyozására a törvényi szintű szabályozás és a fogyasztóvédelmi rendszer fejlesztése lehet megfelelő eszköz.

A távhőszolgáltatás biztosítása tehát helyi közfeladat, amelyet törvény szabályoz. Ez természetesen az önkormányzat rendeletalkotási szabadságát is korlátozza, mivel a képviselő-testület csak a törvény felhatalmazása alapján, az irányadó törvény(ek) keretei között szabályozhatja a távhőszolgáltatást.

A jelen ügyben vizsgált esetben a Tszt2. 6. § (2) bekezdése és 52. § (2) bekezdése ad a képviselő-testület számára rendeletalkotási felhatalmazást, amely felhatalmazást a törvény 60. § (3) bekezdése megismétel. A Tszt2. 6. §

(2)bekezdés c) pontja úgy rendelkezik, hogy a helyi képviselő-testület „rendeletben kijelöli azokat a területeket, ahol területfejlesztési, környezetvédelmi és levegő-tisztaságvédelmi szempontok alapján célszerű a távhőszolgáltatás fejlesztése”. Következésképpen a képviselő-testületnek arra nincs felhatalmazása, hogy rendeletében meghatározott területeken kötelezővé tegye a távhőszolgáltatás igénybevételét, illetve megtiltsa a távhőszolgáltatás rendszeréről való leválást, ahogyan erre az Alkotmánybíróság már 22/2009. (II. 26.) AB határozatában (ABK, 2009. február, 151, 153.; a továbbiakban: Abh.) elvi éllel rámutatott.

Ilyen tartalmú rendelettel ugyanis a helyi jogalkotó a fogyasztók Tszt2.-ben biztosított jogait korlátozná, ami magasabb szintű jogszabállyal ellentétes normaalkotáshoz, s így alkotmányellenességhez vezetne.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság Thr2. 6. §-át törvénysértőnek, s így az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközőnek ítélte, és megsemmisítette.

Indítványozó a támadott jogszabályi rendelkezés ex tunc hatályú megsemmisítését is kérte az Alkotmánybíróságról. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság a következőkre mutat rá.

Az Alkotmánybíróság az Abh. érvrendszerét követve a hivatkozott rendelkezéseket a kihirdetés napjával, ex nunc hatállyal semmisítette meg, mivel az Alkotmánybíróság a jelen esetben is úgy ítélte meg, hogy a vitatott szabályok ex tunc hatályú megsemmisítését sem a jogbiztonság, sem a jogalanyok nyomós érdeke nem indokolja.

Ennek indokát az Alkotmánybíróság az Abh.-ban kifejtettekhez hasonlóan abban látta, hogy a közüzemi szerződés felmondására, illetőleg a távhőszolgáltatás igénybevételének megszüntetésére csak a Tszt2. 38. §-ában szabályozott feltételek teljesülése esetén kerülhet sor.

2.Az indítványozó az Alkotmánybírósághoz benyújtott második indítványában a Thr1. 2. §-a alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló, korábban előterjesztett kérelmét visszavonta.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 20. §-a alapján az arra jogosult indítványa alapján jár el. Tekintettel az indítvány visszavonására az Alkotmánybíróság az eljárást – az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (ABK 2009. január, 3.) 31. § d) pontja alapján – megszüntette.

A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.

Dr. Balogh Elemér s. k., Dr. Bragyova András s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.