118/2009. (XI. 20.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének utólago

118/2009. (XI. 20.) AB határozata. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kezdeményezés tárgyában meghozta a következő határozatot: Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének az alpolgármester, a képviselő-testületi tagok és a Képviselő-testület bizottságai tagjainak tiszteletdíjáról szóló 4/2007. (II. 26.) számú KT. rendeletének 1. § (3) bekezdése, és a 2. §-a alkot mány elle nes, ezért ezeket a rendelkezéseket megsemmisíti a határozat közzétételének napjával. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi. Indokolás I. A közigazgatási hivatal vezetője törvényességi észrevételt tett Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének (a továb biak ban: Képviselő-testület). A törvényességi észrevétel Mikepércs Község Önkormányzata Képviselő-testületének az alpolgármester, a képviselő-testületi tagok és a Képviselő-testület bizottságai tagjainak tiszteletdíjáról szóló 4/2007. (II. 26.) számú KT. rendelete (a továb biak ban: Ör.) 1. § (3) bekezdésének és a 2. §-a törvényellenességére mutatott rá, kezdeményezve azok módosítását. A hivatalvezető álláspontja szerint az Ör. 1. § (3) bekezdése több okból törvénysértő: egyrészt a nem képviselő bizottsági tagok tiszteletdíja többszörösen meghaladja a képviselő bizottsági tagok tiszteletdíját, másrészt a tiszteletdíj mértéke meghaladja a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény ben (a továb biak ban: Pttv.) írt felső határt. A hivatalvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy az Ör. 2. §-a azért törvénysértő, mert kizárta a tiszteletdíjban részesülők köréből az alpolgármestert, márpedig Mikepércs háromezernél több lakosú település, ahol a Pttv. alapján kötelező megállapítani tiszteletdíjat az alpolgármesternek. A Képviselő-testület megtárgyalta a törvényességi észrevételt, de azt nem fogadta el. Álláspontja szerint nem alkotmánysértő az, ha a döntéshozó kedvezőbb feltételeket biztosít más csoportnak, mint saját magának, főleg akkor nem, ha azt egyhangú döntésével fejezi ki, szabad akarat elhatározásával. Azzal is érvel, hogy a bizottságok külsős tagjai ülésen való részvételüket csak úgy tudják biztosítani, ha vagy szabadságot vesznek ki az ülés napjára, vagy – időponttól függően – elkéredzkednek a munkaidő letelte előtt. Ezzel hátrányos helyzetbe kerülnek, kedvezőtlen esetben munkahelyük megtartását veszélyeztethetik. A Képviselő-testület a döntését pozitív diszkriminációnak tekinti, ami – úgy véli – nem alkot mány elle nes. Az alpolgármester tiszteletdíjának mellőzéséről a Képviselő-testület nem nyilvánított véleményt. A közigazgatási hivatal vezetője ezek után fordult az Alkotmánybírósághoz kezdeményezve az Ör. megjelölt rendelkezéseinek a megsemmisítését, mert azok törvényi rendelkezésekkel ellentétesek. II. 1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései: „44/A. § (1) A helyi képviselőtestület: a) önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat, döntése kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, (...) e) törvény keretei között önállóan alakítja ki a szervezetét és működési rendjét, (...) (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.” 2. A helyi önkományzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továb biak ban: Ötv.) indítvánnyal érintett rendelkezései: „16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot.” „20. § (1) A települési képviselőt a testületi munkában való részvételhez szükséges időtartamra a munkahelyén fel kell menteni a munkavégzés alól. Az e miatt kiesett jövedelmét a képviselő-testület téríti meg, melynek alapján a települési képviselő társadalombiztosítási ellátásra is jogosult. A képviselő-testület átalányt is megállapíthat. (2) A képviselő-testület a települési képviselőnek, a bizottsági elnöknek, a bizottság tagjának, a tanácsnoknak – törvény keretei között – rendeletében meghatározott tiszteletdíjat, természetbeni juttatást állapíthat meg.” 3. A Pttv. indítvánnyal érintett rendelkezései: „4. § (1) A társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját a képviselő-testület összegszerűen állapítja meg az alakuló, illetve a polgármester megválasztását követő ülésén a 3. § (2) bekezdésében megállapított illetményalap és az alábbi keretek között meghatározott szorzószám szorzataként: szorzószám – 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 2,5–4,5 – 1000–2999 lakosú település esetén 4,5–6,5 (2) A képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek a) a kettőezernél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg, b) a kettőezer, illetve annál több lakosú településen tiszteletdíjat állapít meg úgy, hogy az ne érje el a társadalmi megbízatású polgármester tiszteletdíját. (3) A képviselő-testület a polgármester, illetve az alpolgármester írásban benyújtott kérésére mellőzheti az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tiszteletdíj megállapítását, ille tő leg az (1) és (2) bekezdésben foglaltaknál kisebb összegben is megállapíthatja. 15. § (1) A képviselő havi tiszteletdíja (alapdíj) nem haladhatja meg a Ktv. 43. § (1) bekezdése szerint megállapított illetményalap, és az alább meghatározott szorzószám szorzatát: – 1000-nél kevesebb lakosú település esetén 1,0 – 1000–2999 lakosú település esetén 1,3 – 3000–10 000 lakosú település esetén 1,8 – 10 000-nél több lakosú település, valamint körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat esetén 2,2 – fővárosi kerületi önkormányzat esetén 2,5 – megyei jogú városi és megyei önkormányzat esetén 2,6 – fővárosi önkormányzat esetén 2,8 (2) Ha a képviselő bizottságnak tagja, a tiszteletdíja az alapdíjon felül – több bizottsági tagság esetén is – legfeljebb az alapdíj 45%-ával növelhető. (3) A bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 45%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető.” 4. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései: „1. § (1) Mikepércs képviselő-testület tagjainak tiszteletdíjának mértéke bruttó 16 750 Ft minden hónapban. (2) Mikepércs képviselő-testület bizottság képviselő-testület tagjainak, bizottsági tisztségükkel kapcsolatos feladatellátás tiszteletdíja bruttó 2010 Ft minden hónapban bizottsági tagságonként. (3) Mikepércs képviselő-testület bizottság külső tagjainak, bizottsági tisztségükkel kapcsolatos feladatellátás tiszteletdíja bruttó 8375 Ft minden hónapban. (4) Mikepércs képviselő-testület bizottságainak elnökei minden hónapban elnöki feladatok ellátására bruttó 13 400 Ft tiszteletdíjra jogosultak. 2. § Az alpolgármester tekintetében tiszteletdíj megállapítására nem kerül sor.” III. Az indítvány megalapozott. Az Alkotmánybíróság korábban már több olyan önkormányzati rendeleti szabályozás alkotmányosságát vizsgálta, amelyek a képviselő-testület bizottságai képviselő tagjai, ille tő leg nem képviselő tagjai tiszteletdíjának mértékét eltérően határozták meg [39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691–697.; 77/2002. (XII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 696–699.; 21/2004. (VI. 10.) AB hatáozat, ABH 2004, 358–366.]. Ezekben a határozatokban az Alkotmánybíróság részletesen kifejtette álláspontját a tisztetletdíj megállapításának egyes kérdéseiben, azokban is, amelyeket az Ör. szabályoz. 1. A hivatalvezető álláspontja szerint törvénysértő az Ör. 1. § (3) bekezdése, mert a tiszteletdíj mértéke meghaladja a törvényi felső határt. Az indítvány a következők szerint megalapozott. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint az önkormányzat rendelete nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal. A Pttv. 15. § (3) bekezdése szerint a bizottság nem képviselő tagja az alapdíj 45%-át meg nem haladó tiszteletdíjban részesíthető. Az Ör. 1. § (1) bekezdése szerint az alapdíj bruttó 16.750 Ft.; a (3) bekezdés alapján a nem képviselő bizottsági tag tiszteletdíja bruttó 8.375 Ft, ami több mint az alapdíj 45%-a, ezért ellentétes a törvénnyel. 2. Az Ör. 1. § (2) bekezdése alapján a bizottság képviselő tagjának tiszteletdíja havonta 2010 Ft, ezzel szemben a bizottság nem képviselő tagjának tiszteletdíja havonta 8375 Ft. Az Alkotmánybíróság – 39/2001. (X. 19.) AB határozatban kifejtett – álláspontja szerint az ilyen mértékű megkülönböztetés alkot mány elle nes. „Az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. Az Alkotmánybíróság kialakult gyakorlata szerint az Alkotmány e rendelkezését a jogegyenlőség általános elvét megfogalmazó alkotmányi követelményként értelmezte. A megkülönböztetés tilalma arra vonatkozik, hogy a jognak mindenkit egyenlőként, egyenlő méltóságú személyként kell kezelnie, azaz az emberi méltóság jogán nem eshet csorba, azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figye lembe véte lével kell a jogosultságok és kedvezmények elosztásának szempontjait meghatározni. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában ez utóbbi körben akkor ítélte alkot mány elle nesnek a jogalanyok közötti megkülönböztetést, ha a jogalkotó önkényesen, ésszerű indok nélkül tett különbséget az azonos szabályozási kör alá vont jogalanyok között.” [9/1990. (IV. 25.) AB határozat, ABH 1990, 47, 48.; 21/1990. (X. 4.) AB határozat, ABH 1990, 73, 77–78.; 61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280, 281–282.; 35/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 197, 203–204.; 30/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 130, 138–140.; 39/1999. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1999, 325, 342–344.; 39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 691, 696.] Az Ör. hivatkozott rendelkezésében nem érvényesül a jogegyenlőség alkotmányos követelménye. Az önkormányzati képviselő-testület a bizottságait úgy választja meg, hogy az elnökkel együtt számolva a bizottság tagjainak többsége önkormányzati képviselő. Az Ötv. 24. § (2) bekezdés alapján a bizottságba indokolt beválasztani a feladatköre szerinti területen szolgáltatást nyújtó jelentősebb szervezet képviselőjét, társadalmi szervezet küldöttjét, a szolgáltatást igénybe vevő más választópolgárt. A képviselő-testület által választott bizottságnak tehát vannak önkormányzati képviselő és nem képviselő tagjai. A bizottság munkájában, működésében azonban a bizottság tagjainak azonosak a jogaik, azonosak feladataik, kötelezettségeik. Következésképpen önkényes, a jogegyenlőség elvének megsértése miatt alkot mány elle nes az olyan önkormányzati rendeleti szabályozás, amely a bizottsági munkáért az önkormányzati képviselőnek, ille tő leg a nem képviselő bizottsági tagnak eltérő tiszteletdíjat állapít meg. [39/2001. (X. 19.) AB határozat, ABH 2001, 696–697.] Az Alkotmánybíróság miután több önkormányzati rendelet tekintetében állapított meg alkotmánysértést a képviselő-testületek bizottságai képviselő, ille tő leg nem képviselő tagjai eltérő tiszteletdíjai miatt, alkotmányos követelményt állapított meg, amely alkotmányos követelmény kötelező az önkormányzati képviselő-testületekre is. Az alkotmányos követelmény a következő: „Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdéséből folyó alkotmányos követelmény, hogy a helyi önkormányzatok képviselő-testülete bizottságainak tagjai – önkormányzati képviselő és nem önkormányzati képviselő bizottsági tagok – a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról szóló 1994. évi LXIV. törvény 15. § (1)–(3) bekezdés keretei között a bizottsági munkájukért azonos tiszteletdíjban részesüljenek.” [21/2004. (VI. 10.) AB határozat, ABH 2004, 358.] A fentiek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 1. § (3) bekezdése sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését, és a 70/A. § (1) bekezdését, tehát alkot mány elle nes, ezért azt megsemmisítette. 3. Az Ör. 2. §-a szerint az alpolgármester tekintetében tiszteletdíj megállapítására nem kerül sor. A Pttv. 4. § (2) bekezdése két rendelkezést tartalmaz. Az a) pont alapján a képviselő-testület a társadalmi megbízatású alpolgármesternek a kettőezernél kevesebb lakosú településen tiszteletdíjat állapíthat meg. Ebben a települési körben tehát adható tiszteletdíj az alpolgármesternek, de nem kötelező megállapítani. Ettől eltérően a b) pont alapján a kettőezer, illetve annál több lakosú településen a képviselő-testület az alpolgármesternek tiszteletdíjat állapít meg, azaz kötelező tiszteletdíjat megállapítani az alpolgármesternek. Mikepércs több mint háromezer lakosú település, ahol a Pttv. 4. § (2) bekezdés b) pontja alapján kötelező megállapítani tiszteletdíjat az alpolgármesternek. Az Ör. 2. §-a törvénnyel ellentétes, az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközés miatt alkot mány elle nes, ezért az Alkotmánybíróság azt megsemmisitette. A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul. Budapest, 2009. november 16. Dr. Holló András s. k., Dr. Kiss László s. k., alkotmánybíró előadó alkotmánybíró