134/2013. (XII. 29.) VM rendelete a nemzeti parkok területének övezetekbe való besorolásáról és az egyes övezetekre vonatkozó általános természetvédel

134/2013. (XII. 29.) VM rendelete a nemzeti parkok területének övezetekbe való besorolásáról és az egyes övezetekre vonatkozó általános természetvédelmi előírásokról. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 85.  § (2)  bekezdés 8.  pontjában kapott felhatalmazás alapján, az  egyes miniszterek, valamint a  Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § l) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. Természeti övezet 1. § (1) A  természeti övezetbe tartoznak a  nemzeti parkok azon területei, amelyek kizárólagos rendeltetése a  táj és az  ökoszisztéma természetes folyamatainak és szerkezetének helyreállítása, fenntartása, az  ehhez szükséges feltételek biztosítása. (2) A  természeti övezetben – a  (3)  bekezdésben meghatározott eltéréssel − a  természetvédelmi kezelés célja a természeti folyamatok működésének biztosítása, elősegítése, valamint helyreállítása, az ehhez szükséges feltételek biztosítása. (3) A (2) bekezdésben foglaltaktól csak abban az esetben lehet eltérni, ha természetvédelmi szempontból speciális vagy különleges jelentőségű természeti érték vagy terület megőrzése, helyreállítása csak egyes természeti folyamatok érvényre jutásával szemben biztosítható. (4) A  természetvédelmi kezelés tervezése és megvalósítása során a  minimálisan szükséges beavatkozás elvét kell követni. A  (2)  bekezdésben meghatározott cél megvalósítása érdekében szükséges természetvédelmi kezelést, továbbá a  (6) és (7)  bekezdések szerint biztosítandó tevékenységeket a  természeti környezet lehető legkisebb mértékű bolygatásával kell elvégezni. (5) A  természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 40.  § (2)  bekezdés szerinti természetvédelmi kezelés keretében a  természeti övezetben lehetséges természetvédelmi kezelési módok, természetvédelmi kezelési tevékenységek a következők: 1. beavatkozás nélküli védelem; 2. a Tvt. 33.  § (1)  bekezdése szerinti, természetvédelmi kezelés részeként végezhető, faanyag kitermeléssel és -kiszállítással járó erdőgazdálkodási beavatkozások köre és célja: 2.1. idegenhonos fafajok egyedeinek eltávolítása; 2.2. a  kizárólag védett természeti érték vagy terület megőrzése, fenntartása, a  természetes erdőszerkezet és erdődinamika helyreállítása érdekében történő, eseti beavatkozás; 2.3. katasztrófa esetén a  közvetlen élet- és vagyonvédelmi célból, vagy közszolgáltatás helyreállítása céljából végzett beavatkozás; 2.4. tudományos kísérletek részeként végzett beavatkozás; 3. inváziós fajok mechanikus, illetve elszóródásmentes kémiai kezelése, eltávolítása; 4. biológiai védekezés inváziós fajok ellen; 5. nyílt vízfelületek helyreállítása iszapkotrással; 6. vízfolyások és mellékági élőhelyek helyreállítása, revitalizációja; 7. mocsári és vízi növényzet vágás élőhelyi mozaikosság fejlesztése érdekében; 8. speciális fajmegőrzési tevékenységek, különösen állományerősítés, fajcentrikus élőhelykezelés, visszatelepítések; 9. természetes legelést modellező állattartás (nagy terület egybe kerítésével szakaszolás és terelés mentes legeltetés, őshonos vagy vélhetően őshonos állatfajjal vagy már kihalt fajt imitáló fajtával, hibriddel, a populáció természetes vagy mesterséges szabályozásával); 10. őszi vagy téli tisztító kaszálás és természetvédelmi célú cserje visszaszorítás; 11. vízkormányzás, vízvisszatartás és árasztás az  ehhez kapcsolódó műtárgyak építésével az  ökológiai vízigény kielégítése érdekében; 12. ökológiai rendszerek működésének biztosítására és fenntartására irányuló vízminőség-megőrzési és -fenntartási tevékenységek; 13. természetes vízjárás helyreállításának érdekében kotrási anyag, biomassza elszállítása; 14. meglévő, rendeltetésszerűen és rendszeresen használt, vagy a  rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban lévő − erdő, erdőgazdálkodási tevékenységet közvetlenül szolgáló terület és erdészeti létesítmény esetében az  Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott − vonalas létesítmények környezetbaráttá tétele, ezzel összefüggésben annak karbantartása, felújítása, nyomvonalának módosítása és felszámolása; 15. a vadlétszám természetvédelmi célú szabályozása 15.1. a vad védelmével; 15.2. vadkizáró kerítés létesítésével és vadriasztó szerek, eszközök használatával; 15.3. befogással, kilövéssel, magasles elhelyezésével természetes vadeltartó képességet meghaladó vagy túltartott vadállomány esetén; 16. természetvédelmi célú állományszabályozás keretében inváziós halfajok visszaszorítása érdekében végzett halászat; 17. természetvédelmi célú kutatás és monitorozás, kutatáshoz szükséges infrastruktúra (pl. vízmérce, talajvízkút) kialakítása; 18. területőrzés; 19. hatósági táblák, jelzések kihelyezése; 20. jelzett turistautak kijelölése, fenntartása; 21. jelzett turistautakon kívül szakvezetéses túra vezetése korlátozott mértékben; 22. ismeretterjesztést szolgáló jelzett nyomvonal létesítése, üzemeltetése a rendeltetéséhez szükséges kisléptékű infrastruktúrával (így különösen: tájékoztató tábla, megfigyelőhely, taposási kárt mérséklő pallósor); 23. élőhelyek égetéses kezelése; 24. hulladékelszállítás, építmények felszámolása; 25. barlangok lezárásához, védelméhez, kutatásához kötődő beruházások; 26. barlangokhoz kötődő ismeretterjesztési tevékenység; 27. természetfilm forgatása; 28. közlekedést szabályozó eszközök (így különösen: sorompó) elhelyezése. (6) Az (5) bekezdés 2. pont 2.1., 2.2. és 2.4. alpontjai szerinti beavatkozások feltételeire, módjára, helyére, mennyiségére vonatkozó részletes és területspecifikus előírásokat a természetvédelmi kezelési terv és az erdőterv határozza meg. Az  (5)  bekezdés 2.  pont 2.3.  alpontja szerinti beavatkozásokat lehetőség szerint a  működési területével érintett nemzeti park igazgatósággal egyeztetett módon kell elvégezni. (7) A  természeti övezetben a  közszolgáltatások zavartalansága, az  emberi élet és vagyon biztonsága érdekében, valamint honvédelmi érdekből a következő tevékenységek végezhetők a vonatkozó természetvédelmi jogszabályok alkalmazásával: a) az  épített környezet védelméről szóló törvényben meghatározott nyomvonal jellegű építmény és egyéb, a  közszolgáltatások biztosításához szükséges infrastruktúra jogszabály által előírt rendszeres karbantartása, közutak esetében területhatáron belüli korszerűsítése, környezetbaráttá tétele, havária esetén a helyreállítást, kármentesítést célzó beavatkozások; nagyvízi mederben az  árvizek biztonságos levezetése érdekében elengedhetetlen tevékenységek, b) a közvetlen életveszély elhárítását és a vagyonmentést szolgáló tevékenységek, különös tekintettel az ár- és belvíz által okozott közvetlen életveszély elhárítására vonatkozó tevékenységekre, valamint ár- és belvíz által közvetlenül veszélyeztetett vagyon mentését szolgáló tevékenységekre, c) honvédelmi feladatok végrehajtását szolgáló tevékenységek. (8) A (7) bekezdés a) és c) pontja nem mentesít a jogszabályban meghatározott természetvédelmi hatósági engedélyek beszerzése alól. A (7) bekezdés b) pontjában meghatározott tevékenységeket − lehetőség szerint − egyeztetni kell a természetvédelmi kezelésért felelős szervvel. (9) A  természeti övezetben a  kulturális örökséggel kapcsolatos feladatok ellátása érdekében – a  vonatkozó természetvédelmi jogszabályok alkalmazásával − biztosítani kell a  kultúrtörténeti értékek megismerésére, feltárására, kutatására, állagmegóvására irányuló tevékenységek elvégzésének lehetőségét. 2. Természetkímélő hasznosítás övezete 2. § (1) A természetkímélő hasznosítás övezetében a természetvédelmi kezelés és a természetkímélő hasznosítás térben és időben együttesen, vagy egymás mellett van jelen. Az övezeten belül elsődleges cél ezek összhangjának biztosítása. (2) A  természetkímélő hasznosítás övezetében a  természetvédelmi kezelés mellett − a  (3)  bekezdés figyelembevételével − a táji és a természeti értékeket nem károsító, a védelem céljainak eléréséhez nem feltétlenül szükséges, vagy elsősorban nem a  védelem céljainak megvalósítására irányuló gazdálkodási – erdő esetében az erdőterv szerint erdőgazdálkodási −, területhasznosítási tevékenységek is folytathatók. (3) A  természetkímélő hasznosítás övezetében elhelyezkedő fokozottan védett természeti területek esetében a  Tvt. fokozottan védett természeti területekre vonatkozó előírásai alapján végezhetők tevékenységek. (4) Az 1. § (7)–(9) bekezdésében foglaltakat a természetkímélő hasznosítás övezetében is alkalmazni kell. 3. Szolgáltató övezet 3. § (1) A szolgáltató övezetbe a nemzeti parkon belül elhelyezkedő beépített területek, továbbá azon területek tartoznak, amelyeknek a funkciója, rendeltetése intenzív, rendszeres emberi jelenléttel jár. (2) Az 1. § (7)–(9) bekezdésében, valamint a 2. § (2) bekezdésében foglaltakat a szolgáltató övezetben is alkalmazni kell. (3) A természetvédelmi kezeléshez szükséges, azt elősegítő, továbbá a 2. § (2) bekezdésének megfelelő gazdálkodási és területhasználati tevékenységekhez kötődő infrastruktúrát elsősorban a szolgáltató övezetben kell elhelyezni. 4. A nemzeti parki övezetek területi kiterjedésének meghatározása 4. § (1) A  nemzeti parkok övezetekbe való besorolását úgy kell előkészíteni, hogy az  a  hosszútávú természetvédelmi célokat szolgálja, és az azokhoz illeszkedő stratégiai léptékű természetvédelmi rendeltetésnek a területi lehatárolás megfeleljen. (2) A nemzeti parki övezetek területi lehatárolásának szakmai előkészítéséért a működési területével érintett nemzeti park igazgatóság (a továbbiakban: igazgatóság) felelős. (3) Az igazgatóság a nemzeti parki övezetek területi lehatárolásának szakmai előkészítése során a) a nemzeti park táji és természeti értékeit, azok elhelyezkedését, állapotát, folyamatait, b) a természeti értékeket veszélyeztető körülményeket és a veszélyeztetettség mértékét, c) a fokozottan védett természeti területek elhelyezkedését, d) a települések, beépített területek elhelyezkedését veszi alapul. (4) Az igazgatóság a nemzeti parki övezetek területi lehatárolásának szakmai előkészítése során továbbá a) az 1. § (7) bekezdés a) pontja szerinti nyomvonal jellegű építmények elhelyezkedését, b) az árvízvédelmi lefolyási sáv elhelyezkedését, c) a  (3)  bekezdésben nem szereplő egyéb, a  területhasználatra befolyással lévő tervek, programok tartalmát, különös tekintettel a területrendezési eszközök előírásaira veszi figyelembe. (5) Ha az  igazgatóság a  (4)  bekezdésben szereplő körbe tartozó létesítmények elhelyezkedésére irányuló adatszolgáltatási kérelemmel fordul az  információval rendelkező szervhez, az  adatszolgáltatást az  igazgatóság megkeresésének beérkezését követő 15 napon belül teljesíteni kell. (6) A nemzeti parkok övezeti besorolásakor a Tvt.-ben és a nemzeti park létesítéséről vagy védettségének fenntartásáról szóló jogszabályban meghatározott védelmi célok elérése szempontjából optimális méretű és szerkezetű övezeti rendszer kialakítására kell törekedni. (7) Az  igazgatóság a  nemzeti parki övezetek tervezett területi lehatárolását a  honlapján közzéteszi. A  közzétételnek tartalmaznia kell a  nemzeti parki övezetek határvonalának térképi ábrázolását. A  közutak kezeléséért felelős szervezet, a  vízügyi igazgatóság, továbbá az  erdészeti hatóság a  közzétételről külön értesítést kap. További érdekeltek értesítése érdekében az  igazgatóság a  helyben szokásos módon közhírré teheti a  honlapon közzétett területi lehatárolás elérési helyét. (8) A  tájékoztatás közzétételét vagy az  írásos értesítés kézhezvételét követő 30 napon belül az  érintett központi államigazgatási szervek területi szervei, települési önkormányzatok, tulajdonosok, vagyonkezelők, gazdasági tevékenységet folytatók, a  természetvédelmi célra alakult társadalmi és érdek-képviseleti szervezetek írásos észrevételt tehetnek a honlapon megadott elérhetőségen keresztül. (9) Ha a  (8) bekezdés szerinti észrevételezés során az  igazgatósághoz egymásnak ellentmondó észrevételek érkeznek be, az igazgatóság az ellentmondás feloldása érdekében egyeztető tárgyalást tart. (10) A  nemzeti parki övezetek területi lehatárolására irányuló javaslatot az  igazgatóság felterjeszti a természetvédelemért felelős miniszterhez. A felterjesztésnek tartalmaznia kell az egyeztetés ellenére fennmaradt véleményeltéréseket. 5. § (1) A nemzeti parki övezetek területi kiterjedésének meghatározását a nemzeti park létesítéséről vagy védettségének fenntartásáról szóló miniszteri rendelet tartalmazza. (2) Az  (1)  bekezdésben említett rendeletben az  egyes nemzeti parki övezetek területi kiterjedését földrészletenként az  ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számok feltüntetésével, vagy földrészletek EOV koordinátákkal meghatározott részterületeiként kell meghatározni. 5. Záró rendelkezések 6. § (1) Ez a rendelet 2013. december 31-én lép hatályba. (2) E  rendelet 1. § (5)–(9) bekezdéseiben, a 2. § (2) bekezdésében, valamint a 3. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat az  5.  § (1)  bekezdés szerinti rendeletnek a  nemzeti parki övezetek területi kiterjedését megállapító módosítása hatályba lépését követően kell alkalmazni. (3) Hatályát veszti a  nemzeti parkok területének övezeti kategóriákba való besorolásáról szóló 14/1997. (V. 28.) KTM rendelet. Dr. Fazekas Sándor s. k., vidékfejlesztési miniszter