← Magyarország

71/2013. (XI. 29.) HM utasítása a NATO és EU együttműködésre kijelölt személyek képviseleti felhatalmazásáról.

Röviden

Ez az utasítás a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség NATO és EU együttműködésre kijelölt képviselőinek felhatalmazásáról szól, meghatározva, hogy ki, milyen feltételekkel képviselheti Magyarország érdekeit ezeken a fórumokon.

Amit szabályoz

Akire vonatkozik

Főbb pontok

📄 Jogszabály szövege
71/2013. (XI. 29.) HM utasítása a NATO és EU együttműködésre kijelölt személyek képviseleti felhatalmazásáról. A honvédelemről és a  Magyar Honvédségről, valamint a  különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011.  évi CXIII.  törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet 2.  § (5)  bekezdése alapján a következő utasítást adom ki: 1. Általános rendelkezések 1. § (1) Az  utasítás hatálya a  Honvédelmi Minisztériumra (a továbbiakban: HM), a  honvédelmi miniszter közvetlen alárendeltségébe és közvetlen irányítása alá tartozó szervezetekre, valamint a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) katonai szervezeteire terjed ki. (2) Az  utasítás hatálya nem terjed ki azon személyekre, akik önálló NATO és EU beosztásokban, nem fegyveres külszolgálatot látnak el. 2. § (1) A NATO és EU politikai és katonai rendezvényein, szakértői ülésein, továbbá bizottságainak és egyéb szervezeteinek munkájában való részvétel (a továbbiakban: NATO és EU együttműködés) során Magyarország érdekeinek képviselete az erre kijelölt és az 5. §-ban foglaltaknak megfelelő képviseleti felhatalmazással rendelkező képviselők útján valósul meg. (2) A  képviseleti felhatalmazás kiadása különösen olyan esetben szükséges, amelyben a  HM tárca részéről kötelezettségvállalás merül fel. 2. A képviselők kijelölése és a képviseleti felhatalmazás kiadása 3. § (1) A kijelöléssel egyidejűleg a képviselő számára képviseleti felhatalmazást kell adni. (2) A  képviselő kijelölésére és a  képviseleti felhatalmazás kiadására – a  (3)–(4)  bekezdésben foglaltak kivételével – a honvédelmi miniszter jogosult. (3) A (2) bekezdéstől eltérően, a) az  irányítása alá tartozó szervezetek, valamint azon bizottságok vonatkozásában, amelyekben a  nemzeti képviseletet az irányítása alá tartozó szervezet látja el: aa) a HM közigazgatási államtitkár, ab) a HM jogi és igazgatási ügyekért felelős helyettes államtitkár, ac) a HM védelempolitikáért és védelmi tervezésért felelős helyettes államtitkár, ad) a HM védelemgazdaságért felelős helyettes államtitkár, ae) a Honvéd Vezérkar főnöke, af ) a Honvéd Vezérkar főnökhelyettes, ag) a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatója, b) saját szervezete, azon bizottságok vonatkozásában, amelyekben a  nemzeti képviseletet az  irányítása alá tartozó szervezet látja el: ba) a „Hozzájárulás a NATO költségvetéséhez”, a „Hozzájárulás az EU védelmi célú közös finanszírozású védelmi alapjaihoz” és a „Hozzájárulás a  NATO Biztonsági Beruházási Programjához” megnevezésű fejezeti kezelésű előirányzatok feladatok tárgyévi tervezési köriratban meghatározott keretgazda szervezet vezetője, bb) a NATO és EU bizottságaival történő kapcsolattartásról szóló HM utasítás szerint felelős szervezetként megjelölt szervezet (a továbbiakban: felelős szervezet) vezetője is jogosult a képviselő kijelölésére és – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – képviseleti felhatalmazás kiadására, valamint az ahhoz kapcsolódó egyeztetési és felterjesztési rend meghatározására. (4) A  közvetlen pénzügyi hozzájárulást eredményező kötelezettségvállalásra vonatkozó képviseleti felhatalmazás kiadására a honvédelmi miniszteren kívül csak a  (3) bekezdés aa), ad) és ba) alpontjaiban meghatározott személy jogosult. (5) A  NATO katonai költségvetése, valamint Biztonsági Beruházási Programja fő keretszámait meghatározó, NATO Középtávú Erőforrás Terv (a továbbiakban: MTRP) jóváhagyására vonatkozó képviseleti felhatalmazás kiadására a honvédelmi miniszter jogosult. 4. § (1) A  3.  § (1)  bekezdésében foglalt képviseleti felhatalmazás kiadásával kapcsolatos intézkedések megtételéről, és a  képviseleti felhatalmazásnak a  képviselőhöz történő eljuttatásáról az  adott NATO és EU bizottsági képviseletért felelős szervezet vezetője gondoskodik. Ha a  képviseleti felhatalmazás kiadása a  felelős szervezet vezetőjének hatáskörét meghaladja, köteles haladéktalanul intézkedni annak beszerzésére. Ebben az esetben a felelős szervezet vezetője javaslatot tehet a képviseleti felhatalmazás tartalmára, illetve a képviselendő magyar álláspontra. (2) A felelős szervezetek mérlegelési jogkörébe tartozik annak eldöntése, hogy a képviselő NATO és EU együttműködésben történő részvételéhez elegendő-e az általános képviseleti felhatalmazás, vagy eseti képviseleti felhatalmazás kiadása szükséges. (3) Ha a  képviseleti felhatalmazást igénylő ügyben – jogszabályi rendelkezés, az  ügy politikai jelentősége vagy költségvetési vonzata miatt – más miniszter, a  kormány, illetve az  országgyűlés döntése szükséges, a  képviseleti felhatalmazás kiadására jogosult személy a  megfelelő szintű döntés mielőbbi elérése érdekében haladéktalanul kezdeményezi a szükséges intézkedéseket és szakmai egyeztetéseket. (4) Ha a  szakterületi képviselet a  Magyarország Állandó NATO Képviselete Védelempolitikai Részleg (a továbbiakban: MÁNK VPR), az  MH Katonai Képviselő Hivatala (a továbbiakban: MH KKH), az  MH Nemzeti Katonai Képviselet (a  továbbiakban: MH NKK) vagy az  MH Nemzeti Összekötő Képviselet (a továbbiakban: MH NÖK) szakértői útján történik, a szükséges képviseleti felhatalmazás beszerzése és a képviseletet ellátó szervezet részére történő eljuttatása az adott szakterületért felelős hazai szervezet feladata. 3. A képviseleti felhatalmazás alapján biztosított jogosultságok és kötelezettségek 5. § (1) A képviseleti felhatalmazás a kiadásra jogosult személy által a képviselő számára adott utasítás, amely tartalmazza a NATO és EU együttműködés során képviselendő hivatalos magyar álláspontot, és amelynek birtokában – az abban foglaltaknak megfelelően – a képviselő: a) köteles Magyarország érdekeit megfelelően képviselni, b) köteles a magyar álláspont kialakítása érdekében a szakterület felelősségébe tartozó más nemzeti álláspontokat felmérni, c) jogosult az MH hivatalos álláspontjának kifejtésére, d) jogosult kötelezettségvállalással járó nyilatkozatot tenni. (2) A HM-et vagy a magyar államot kötelező nemzetközi megállapodás, illetve nemzetközi szerződés létrehozására vagy abban való magyar részvételre vonatkozó nyilatkozat megtétele érdekében kiadott felhatalmazás esetében a  HM nemzetközi megállapodásaival kapcsolatos eljárásról szóló HM utasításban foglaltak az irányadóak. 4. A képviseleti felhatalmazás típusai 6. § (1) Az  általános képviseleti felhatalmazás általános iránymutatást ad, irányelveket fogalmaz meg, tartalmazza a védelempolitikai célkitűzésekből és a védelmi doktrínákból levezethető magyar érdekeket. Az általános képviseleti felhatalmazás alapján a képviselő a NATO és EU együttműködés során bármikor eljárhat mindazon témakörökben, amelyekben a magyar érdekek képviseletére kijelölték. Általános képviseleti felhatalmazás csak írásban adható. (2) Az eseti képviseleti felhatalmazás meghatározott ügyre vonatkozik, amely alapján a képviselő köteles az adott ügyben eljárni. Az eseti képviseleti felhatalmazásnak egyértelmű iránymutatást kell tartalmaznia arra az esetre, ha a képviselő az eseti képviseleti felhatalmazásban foglalt állásponttal elszigetelődne. Ha egy meghatározott ügyre vonatkozóan írásos képviseleti felhatalmazás kiadására nincs lehetőség, az eseti képviseleti felhatalmazás – kivételesen – szóban is adható. A  szóban adott képviseleti felhatalmazást a  lehető legrövidebb időn belül írásba kell foglalni. Ennek elmaradása esetén a tárgyalásról szóló jelentésben kell megjeleníteni. (3) Közvetlen pénzügyi hozzájárulást eredményező kötelezettségvállalással járó ügyekben képviseleti felhatalmazás csak írásban adható. (4) Az eseti képviseleti felhatalmazás nem lehet ellentétes a képviselő általános képviseleti felhatalmazásával. A képviselő az eseti képviseleti felhatalmazásnak megfelelően, ennek hiányában az általános képviseleti felhatalmazása alapján, szakmai tapasztalataira támaszkodva járhat el. 5. A képviseletet ellátó személy feladatai 7. § (1) A képviselő köteles a képviseleti felhatalmazás kiadásához szükséges információkat beszerezni és azokról a felelős szervezet vezetőjét előzetesen tájékoztatni. A  rendelkezésre álló információk alapján a  képviselő javaslatot tehet a képviseleti felhatalmazás tartalmára, illetve a képviselendő magyar álláspontra. (2) Ha a  magyar álláspont képviselete egy meghatározott ügyben az  általános képviseleti felhatalmazás alapján megfelelően nem lehetséges, a  képviselő haladéktalanul köteles a  szakmai felelős szervezet vezetőjénél eseti képviseleti felhatalmazás kiadását kezdeményezni. (3) A  képviselő köteles a  képviseleti felhatalmazás kiadására irányuló felterjesztés előkészítése során, ha a  képviseleti felhatalmazás által érintett, képviselendő magyar álláspont a) jogi szakkérdésre irányul, a HM Jogi Főosztály, b) pénzügyi, költségvetési kérdésre irányul, az érintett fejezeti kezelésű előirányzat tárgyévi tervezési köriratban meghatározott keretgazda szervezet, c) katonai, hadműveleti, személyügyi, informatikai, haderő tervezési, egészségügyi vagy logisztikai szakkérdésre irányul, a Honvéd Vezérkar, vagy d) politikai állásfoglalásra irányul, témától függően a HM Védelempolitikai Főosztály vagy a HM Védelmi Tervezési Főosztály előzetes szakmai véleményét beszerezni és azt figyelembe venni. 8. § (1) Egy képviselő több képviseleti felhatalmazással is rendelkezhet. Ha a kapott képviseleti felhatalmazások rendelkezései egymással ellentétesek, a  képviselő köteles erről haladéktalanul tájékoztatni a  képviseleti felhatalmazás kiadására jogosult személyt. (2) Ha a  kapott képviseleti felhatalmazás alapján a  képviselő a  magyar érdekeket megfelelően képviselni nem tudja, köteles a felelős szervezet vezetőjénél kezdeményezni képviseleti felhatalmazásának módosítását. 9. § (1) Ha a NATO és EU együttműködés erre a célra létrehozott NATO, illetve EU képviselet útján valósul meg, a szervezet vezetője, valamint az  általa kijelölt képviselő eljárhat az  alárendeltségébe tartozó szervezet bármely tagjának képviseleti felhatalmazása alapján. (2) Ha a NATO és EU együttműködés képviselőkből álló delegáció révén valósul meg, a delegáció vezetője a) a  delegáció összeállításának időszakában köteles ellenőrizni a  képviselők képviseleti felhatalmazását és megvizsgálni annak szakmai tartalmát, és b) eljárhat a delegáció bármely tagjának képviseleti felhatalmazása alapján. (3) A képviselő a képviseleti felhatalmazás alapján tett intézkedéseiről, a vállalt kötelezettségekről összefoglaló jelentést köteles készíteni és azt a képviselt álláspont kifejtésétől számított 8 munkanapon belül felterjeszteni a képviseleti felhatalmazást kiadó személy részére. 6. A közvetlen pénzügyi hozzájárulást eredményező kötelezettségvállalás szabályai 10. § (1) A  képviseleti felhatalmazás kiadását, a  közvetlen pénzügyi hozzájárulást eredményező kötelezettségvállalás tekintetében a  3.  § (4)  bekezdésében meghatározott személyek az  1.  mellékletben meghatározott értékhatárok szerint gyakorolhatják. (2) Ha a  kötelezettségvállalás külföldi fizetőeszközben történik, az  értékhatárok forintra való átszámításánál, NSIP projektek esetében a  NATO által negyedévente kiadásra kerülő, az  NSIP hozzájárulások átváltásakor alkalmazott, a  felhatalmazás kiadásakor érvényes árfolyamot, más előirányzatok esetében a  felhatalmazás kiadását megelőző hónap utolsó napján érvényes Magyar Nemzeti Bank deviza középárfolyamot kell figyelembe venni. (3) Az 1. mellékletben foglaltaktól eltérően, az MTRP által lefedett kötelezettségvállalások esetében, ha azok az MTRP fő – NSIP, katonai költségvetés – keretszámainak módosítását nem teszik szükségessé és az új kötelezettségvállalás Magyarországra jutó mértéke nem éri el a  20 millió forintot, a  NATO Költségvetési Bizottságába, illetve a  NATO Beruházási Bizottságába delegált állandó nemzeti képviselő részére nem szükséges újabb képviseleti felhatalmazás kiadása. (4) A  közvetlen pénzügyi hozzájárulást eredményező kötelezettségvállalás esetében a  képviseleti felhatalmazásnak tartalmaznia kell a kötelezettségvállalás mértékét is. 7. A képviseleti felhatalmazás visszavonása 11. § (1) A képviseleti felhatalmazás visszavonással szűnik meg. A szóban tett visszavonást haladéktalanul írásba kell foglalni. Az eseti képviseleti felhatalmazás az adott ügy ellátásával is megszűnik. (2) A képviseleti felhatalmazás megszűnik akkor is, ha a) a képviselő NATO és EU együttműködésre történt kijelölése bármely okból megszűnik, vagy b) a  NATO és EU együttműködésben történő megfelelő részvétel érdekében új, azonos tárgyban készült képviseleti felhatalmazás kiadására került sor. (3) A képviseleti felhatalmazás visszavonását kezdeményezheti a felelős szervezet vezetője, valamint a képviselő is. (4) A képviseleti felhatalmazás visszavonására a képviseleti felhatalmazást kiadó személy, ennek szolgálati elöljárója vagy hivatali felettese jogosult. (5) A képviseleti felhatalmazás visszavonását haladéktalanul el kell juttatni a felelős szervezet vezetőjének, aki a képviselőt erről haladéktalanul köteles tájékoztatni. 8. Záró rendelkezések 12. § Ez az utasítás a közzétételét követő napon lép hatályba. 13. § Hatályát veszti a NATO együttműködésre kijelölt személyek tárgyalási felhatalmazásáról szóló 81/1999. (HK 1/2000.) HM utasítás. Dr. Hende Csaba s. k., honvédelmi miniszter

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.