Ez a törvény a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948-ban elfogadott 87. számú Egyezményét hirdeti ki, amely az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelmét szolgálja. Célja, hogy biztosítsa a munkavállalók és munkáltatók jogát szervezetek létrehozására és azokhoz való csatlakozásra.
2000. évi LII. törvény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 87. számú Egyezmény kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2000.VI.25. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! 2000. évi LII. törvény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott 87. számú Egyezmény kihirdetéséről * 1. § Az Országgyűlés az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelméről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1948. évi 31. ülésszakán elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Népköztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1957. június hó 6. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény 1958. június hó 6. napján hatályba lépett.) 2. § Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő: „87. számú Egyezmény az egyesülési szabadság és a szervezkedési jog védelme tárgyában A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze San Franciscó-ban, és amely 1948. június 17-én harmincegyedik ülésszakára ült össze, és miután úgy határozott, hogy egy Egyezmény formájában elfogad az egyesülési szabadságra és a szervezkedési jog védelmére vonatkozó különböző javaslatokat, amely kérdés az ülésszak napirendjének hetedik pontjaként szerepelt, tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának bevezetője kijelenti, hogy „az egyesülési szabadság elvének elismerése a munkakörülmények javításának és a béke megteremtésének egyik eszköze”, tekintettel arra, hogy a Philadelphiai Nyilatkozat ismételten hangsúlyozza, hogy „a szólás- és az egyesülési szabadság döntő fontosságú a tartós haladás érdekében”, tekintettel arra, hogy a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia harmincadik ülésszakán egyhangúlag elfogadta azon elveket, melyek nemzetközi szabályozás alapját kell, hogy képezzék, tekintettel arra, hogy az Egyesült Nemzetek Közgyűlése második ülésszakán támogatta ezeket az elveket, és felkérte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet, hogy továbbra is kövessen el mindent annak érdekében, hogy lehetővé váljék egy vagy több Nemzetközi Egyezmény elfogadása, a mai napon, 1948. július 9-én, elfogadja az alábbi Egyezményt, amely „az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 1948. évi Egyezmény” néven idézhető: I. Rész EGYESÜLÉSI SZABADSÁG 1. Cikk A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagállama, amely vonatkozásában a jelen Egyezmény hatályban van, vállalja, hogy érvényt szerez az alábbi rendelkezéseknek. 2. Cikk Munkavállalók és munkáltatók mindennemű megkülönböztetés nélkül jogosultak szervezetek létrehozására, valamint, kizárólag az érintett szervezet szabályaitól függően, jogosultak csatlakozni a maguk választotta szervezethez, előzetes jóváhagyás nélkül. 3. Cikk 1. A munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek jogában áll alapszabályaik és szabályaik kidolgozása, képviselőik szabad megválasztása, szervezetük irányításának, illetve tevékenységük megszervezése, valamint programjaik megfogalmazása. 2. Az állami hatóságok kötelesek tartózkodni minden beavatkozástól, ami ezt a jogot korlátozná, vagy annak törvényes gyakorlását gátolná. 4. Cikk Munkavállalók és munkáltatók szervezeteinek feloszlatása vagy felfüggesztése közigazgatási hatáskörben nem rendelhető el. 5. Cikk A munkavállalók és munkáltatók szervezetei jogosultak szövetségeket vagy szövetkezéseket létesíteni, vagy ilyenekhez csatlakozni, és minden ilyen szervezetnek, szövetségnek vagy szövetkezésnek joga van munkavállalók és a munkáltatók nemzetközi szervezeteihez csatlakozni. 6. Cikk A jelen Egyezmény 2., 3. és 4. Cikkének rendelkezései a munkavállalók és a munkáltatók szervezeteinek szövetségeire és szövetkezéseire is vonatkoznak. 7. Cikk A munkavállalók és a munkáltatók szervezetei, szövetségei és szövetkezései számára a jogi személyiség megszerzése nem függhet olyan feltételektől, amelyek a 2., 3. és 4. Cikk rendelkezéseinek korlátozását jelentenék. 8. Cikk 1. A jelen Egyezményben lefektetett jogok gyakorlása során a munkavállalók és a munkáltatók, valamint szervezeteik, éppen úgy, mint más személyek és szervezett közösségek, tartsák tiszteletben az ország törvényeit. 2. Jelen Egyezményben biztosított jogosítványokat sem a nemzeti jogalkotás, sem a jogalkalmazás módja nem korlátozhatja. 9. Cikk 1. A nemzeti jogalkotás határozza meg, hogy a jelen Egyezményben lefektetett biztosítékokat milyen mértékben alkalmazzák a fegyveres erőkre és a rendőrségre. 2. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmánya 19. Cikkének 8. bekezdésében kifejtett elvnek megfelelően a jelen Egyezmény bármely tagállam által történő ratifikálása nem tekinthető úgy, mint ami érint valamely hatályos törvényt, döntést, szokást vagy megállapodást, amelynek alapján a fegyveres erők vagy a rendőrség tagjai bármilyen, a jelen Egyezményben szavatolt jogot élveznek. 10. Cikk A jelen Egyezményben a „szervezet” kifejezés jelenti a munkavállalóknak vagy a munkáltatóknak minden olyan szervezetét, amelynek célja a munkavállalók vagy a munkáltatók érdekeinek előmozdítása és megvédése. II. Rész A SZERVEZKEDÉSI JOG VÉDELME 11. Cikk A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet minden tagállama, amely vonatkozásában a jelen Egyezmény hatályban van, vállalja minden szükséges és megfelelő intézkedés megtételét annak biztosítására, hogy a munkavállalók a munkáltatók szabadon gyakorolhassák szervezkedési jogukat. III. Rész VEGYES RENDELKEZÉSEK 12. Cikk 1. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmányának Módosító Okiratával 1946-ban módosított Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Alapokmánya 35. Cikkében szereplő területek vonatkozásában, az említett módosított cikk 4. és 5. bekezdésében szereplő területektől eltérő területek tekintetében, a Szervezet jelen Egyezményt ratifikáló tagállamai a ratifikálást követően a lehető leghamarabb juttassanak el a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójához egy olyan nyilatkozatot, melyben megjelölik azokat (
MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.