70/2015. (XII. 1.) NFM rendelete a légiközlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes

70/2015. (XII. 1.) NFM rendelete a légiközlekedési balesetek és a repülőesemények szakmai vizsgálatának, valamint az üzembentartói vizsgálat részletes szabályairól. A légi-, a  vasúti és a  víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény 22. § (1) bekezdés b) és d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya a) a közlekedésbiztonsági szervre, b) a polgári légijármű üzemben tartójára, c) a  közös felhasználású repülőtér katonai üzembentartójának kivételével a  nyilvános repülőtér üzembentartójára és a polgári célú nem nyilvános repülőtér üzembentartójára, valamint d) a polgári légiforgalmi szolgálatra terjed ki. 2. A közlekedésbiztonsági szerv baleseti ügyeleti szolgálata 2. § A közlekedésbiztonsági szerv a  légi-, a  vasúti és a  víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvényben (a  továbbiakban: Kbvt.) meghatározott közlekedési balesetekre és egyéb közlekedési eseményekre vonatkozó bejelentéseket, továbbá a  376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott kötelező és önkéntes bejelentéseket a baleseti ügyeleti szolgálata útján fogadja. 3. Üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat 3. § (1) A  légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a  továbbiakban: Lt.) 65/A.  § (3a)  bekezdése szerinti, a  polgári repülés területén közös szabályokról és az  Európai Repülésbiztonsági Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EGK tanácsi irányelv, az 1592/2002/EK rendelet és a 2004/35/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2008. február 20-i 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a  továbbiakban: 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet) II. MELLÉKLETÉBEN meghatározott légijármű esetén üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatot az üzemben tartónak működtetnie kell: a) az üzemben tartásában lévő légijármű repülésének tartama alatt, illetve ejtőernyős ugrás esetén mindaddig, amíg az ejtőernyős földet nem ér és b) légiközlekedési baleset vagy repülőesemény bekövetkezése esetén mindaddig, amíg az  üzemben tartó részéről szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések a mentés és megsegítés érdekében megtörténnek. (2) Az üzemben tartónak az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat ellátása érdekében ki kell jelölnie legalább egy személyt, aki a 376/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott eseményekről szóló bejelentéseket fogadják, és a szükségessé váló halaszthatatlan intézkedéseket megteszik. (3) Az ügyeleti szolgálatot ellátó személy rendelkezésére kell állnia: a) az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat feladatai leírásának, b) a légiközlekedési jogszabályoknak, c) a  szakmai vizsgálatot lefolytató vizsgálóbizottság munkájába bevonható személyek névsorát és értesítési címét, telefonszámát, továbbá a  közlekedésbiztonsági szerv, a  hatóságok és más intézkedésre, döntésre jogosultak értesítési címét és telefonszámát tartalmazó ügyeleti listának, d) a nyilvános távbeszélő hálózatra csatlakoztatott megfelelő hírközlő eszköznek. 4. § (1) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálat feladatait és ellátásának rendjét a szolgálatot fenntartó szerv vezetője a közlekedésbiztonsági szervvel egyeztetett szabályzatban állapítja meg. (2) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatot ellátó személy a légiközlekedési balesetről, vagy a repülőeseményről szóló bejelentés vételét követően köteles információt beszerezni az  esemény körülményeiről, a  helyszín biztosításával kapcsolatos intézkedésekről, továbbá a  helyszín biztosításának hiányában megtenni a  szükséges intézkedéseket. (3) Az üzembentartói baleseti ügyeleti szolgálatnak nyilvántartást kell vezetnie a beérkezett bejelentésekről. 4. Üzembentartói repülésbiztonsági szolgálat 5. § (1) Az Lt. 65/A. § (3) bekezdése szerinti repülésbiztonsági szolgálat a) a  216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. MELLÉKLETÉBEN meghatározott légijármű esetén a közlekedésbiztonsági szerv felhívására lefolytatja az üzembentartói vizsgálatot, b) kezeli az üzemben tartónak címzett biztonsági ajánlásokat, c) ellenőrzi a légiközlekedés szabályainak betartását az üzemben tartó hatáskörében, d) ellenőrzi a légiközlekedési hatósági határozatok végrehajtását az üzemben tartó hatáskörében, e) folyamatosan figyelemmel kíséri, elemzi, értékeli az üzemben tartó repülésbiztonsági helyzetét, f ) a  376/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet 4.  cikk (1)  bekezdésében meghatározott események tapasztalatai alapján megelőző intézkedéseket kezdeményez, g) kapcsolatot tart a légiközlekedési balesetek és a repülőesemények kapcsán eljárást folytató szervekkel. (2) A repülésbiztonsági szolgálat negyedéves és éves – a közlekedésbiztonsági szervvel egyeztetett formai és tartalmi követelményeknek megfelelő – repülésbiztonsági tájékoztatót készít, amelyet a közlekedésbiztonsági szerv részére megküld a  tárgyidőszakot követő 30 napon belül. A  repülésbiztonsági tájékoztató a  tárgyidőszakra vonatkozó beérkezett és nyilvántartásba vett bejelentéseket és a repülési mutatókat is tartalmazza. (3) A  repülésbiztonsági szolgálat vezetőjének és tagjainak meg kell felelniük a  9.  §-ban meghatározott követelményeknek. A  repülésbiztonsági szolgálat tagjai esetében el lehet tekinteni a  közlekedésbiztonsági szerv vagy polgári oktatási intézmény által szervezett légiközlekedési balesetvizsgáló tanfolyam elvégzésének igazolásától, amennyiben a személy légiközlekedési szakterületen legalább 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik. 6. § A 216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet II. MELLÉKLETÉBEN meghatározott légijármű üzemben tartója, a  légiközlekedési balesetek és repülőesemények következményeinek megelőzésére a  légiközlekedési hatósággal egyeztetett intézkedési tervet készít annak érdekében, hogy a veszélyhelyzetbe kerülő légijárművekkel kapcsolatban, vagy a  bekövetkezett légiközlekedési baleset vagy repülőesemény esetén a  személyek élete, testi épségének megóvása, valamint a  következmények enyhítése, felszámolása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehessék. 5. A szakmai vizsgálat lefolytatása 7. § A szakmai vizsgálatra a  nemzetközi polgári repülésről szóló, Chicagóban, az  1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékei módosításának kihirdetéséről szóló törvény Mellékletében lévő 13. Függelékben meghatározott szabályokat kell alkalmazni. 8. § (1) A vizsgálóbizottság vezetőjének feladata: a) a szakmai vizsgálat irányítása, b) zárójelentés-tervezet és zárójelentés előterjesztése a közlekedésbiztonsági szerv részére. (2) A  vizsgálóbizottság vezetője dönt az  esemény okának megállapításához vagy a  megállapítások bizonyításához nélkülözhetetlen, a helyszínen vagy a helyszíni vizsgálat idején el nem végezhető további vizsgálatokról, ellenőrző mérésekről, amelyeket a szakmai vizsgálat során alkalmas műhelyben, laboratóriumban, megfelelő eszközökkel kell elvégezni. (3) A Kbvt. 15. § (10) bekezdésében meghatározott szervezet vagy személy köteles a  (2) bekezdésben meghatározott vizsgálatok elvégzéséhez és a bizonyítási vizsgálathoz szükséges észszerű feltételeket térítésmentesen biztosítani. (4) A  szakmai vizsgálat során, amennyiben a  rendelkezésre álló adatok alapján a  körülmények tisztázása vagy a  bizonyítás indokolja, a  helyreállítást követően a  szakmai vizsgálat vezetőjének döntése alapján – az  esemény jellemzőit a  szükséges és lehetséges mértékig rekonstruáló – bizonyítási vizsgálatot lehet tartani. A  helyszíni bizonyítási vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. (5) A vizsgálóbizottság tagja, munkáját a vizsgálóbizottság vezetőjének iránymutatása alapján végzi. (6) A  közlekedésbiztonsági szerv gondoskodik a  vizsgálóbizottság kormánytisztviselő tagjai Kbvt. 13.  § (2)  bekezdés b)  pontjában meghatározott képesítésének 5 évenkénti megújításáról és a  nemzetközi előírásoknak megfelelő képzéséről. 9. § A vizsgálóbizottság nem kormánytisztviselő tagjának rendelkeznie kell a  közlekedésbiztonsági szervnél vagy polgári oktatási intézményben elvégzett légiközlekedési balesetvizsgáló tanfolyam elvégzéséről szóló igazolással és a szakmai vizsgálati feladatok ellátásához szükséges felsőfokú végzettséggel, valamint légiközlekedési szakterületen legalább 5 év szakmai gyakorlattal. 6. Az üzembentartói vizsgálat lefolytatása 10. § (1) Az  üzembentartói vizsgálatot a  közlekedésbiztonsági szerv felhívása alapján haladéktalanul meg kell kezdeni és a lehető legrövidebb időn belül le kell folytatni. (2) Az  üzembentartói vizsgálat esetén a  helyszíni szemléről jegyzőkönyvet kell felvenni. A  jegyzőkönyv tartalmazza a  helyszín vázlatát, leírását, a  helyszínről készített fénykép- és videofelvételeket, továbbá a  begyűjtött dokumentumok és anyagok listáját. (3) Amennyiben az  üzembentartói vizsgálat folytatása során olyan tény merül fel, amellyel kapcsolatos vizsgálat az  üzembentartói vizsgálatot folytató jogosultságait vagy lehetőségeit meghaladja, az  üzembentartói vizsgálatot folytató ennek tényét haladéktalanul jelzi a közlekedésbiztonsági szervnek. (4) A  közlekedésbiztonsági szerv az  üzembentartói vizsgálatot a  vizsgálat bármely szakaszában a  saját hatáskörébe vonhatja. (5) Az  üzembentartói vizsgálatot végző legkésőbb a  kivizsgálásra történő felhívást követő nyolcadik munkanapon köteles előzetes írásbeli tájékoztatást adni a  közlekedésbiztonsági szervnek a  közlekedésbiztonsági szerv által meghatározott formában és adattartalommal a repülőesemény feltételezett okáról, a kivizsgálás előrehaladtáról és tervezett irányáról. (6) A  vizsgálatot – ha annak elháríthatatlan akadálya nincs – legkésőbb az  üzembentartói hatáskörbe utalást követő hatvanadik napon jelentéssel kell lezárni. A  jelentés az  érintettek személyes adatait személyazonosításra alkalmas módon nem tartalmazhatja. (7) A (6) bekezdésben meghatározott jelentést meg kell küldeni: a) a közlekedésbiztonsági szervnek papír alapon és elektronikus úton is, b) az üzemben tartónak, c) a repülőeseményben érintett szakszemélyzetnek, d) a légiközlekedési hatóságnak, vagy, amennyiben állami légijármű is érintett, a katonai légügyi hatóságnak, e) a biztonsági ajánlások címzettjeinek. (8) A  (6)  bekezdésben meghatározott jelentés tartalmi és formai követelményeire a  7. §-ban foglaltakat megfelelően kell alkalmazni. A  vizsgálatot lezáró jelentés – ha annak jellege indokolja – a  közlekedésbiztonsági szervvel egyeztetett egyszerűsített formában is elkészíthető. A jelentést az üzembentartói vizsgálatot lefolytató vizsgáló vagy vizsgálók írják alá, és a repülésbiztonsági szervezet vezetője vagy – amennyiben az üzemben tartó ilyen szervezettel nem rendelkezik – annak a  szervezetnek a  vezetője küldi meg, amelyhez az  üzemben tartó az  üzembentartói vizsgálat elvégzése érdekében csatlakozott. (9) A  közlekedésbiztonsági szerv az  üzembentartói jelentést tudomásul veszi, vagy – amennyiben az  üzembentartói jelentés nem felel meg a  (6) és (8)  bekezdésben foglaltaknak, vagy a  repülőesemény kapcsán felmerült további szakmai kérdések tisztázása szükséges – kiegészítésre visszaküldi. A  közlekedésbiztonsági szerv az  üzembentartói vizsgálati jelentést kiegészítheti a  rendelkezésére álló adatok, vizsgálati eredmények alapján, ahhoz biztonsági ajánlást vagy ajánlásokat tehet. (10) A  közlekedésbiztonsági szerv az  üzembentartói jelentést vagy annak kivonatát a  légiközlekedés biztonságának javítása érdekében honlapján közzéteheti. 7. Záró rendelkezések 11. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. 12. § Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg: a) a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, b) a  polgári légi közlekedési események jelentéséről, elemzéséről és nyomon követéséről, valamint a  996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról és a  2003/42/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1321/2007/EK bizottsági rendelet és az 1330/2007/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2014. április 3-i 376/2014/EU parlamenti és tanácsi rendelet, c) a 376/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezően jelentendő polgári légiközlekedési események besorolását meghatározó jegyzék megállapításáról szóló, 2015. június 29-i 2015/1018/EU bizottsági végrehajtási rendelet. 13. § Hatályát veszti a  légiközlekedési balesetek, a  repülőesemények és a  légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának szabályairól szóló 123/2005. (XII. 29.) GKM rendelet. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter