27/2008. (XII. 31.) HM rendelete a honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről.

27/2008. (XII. 31.) HM rendelete a honvédelmi ágazatban foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 85. § (4) bekezdésében és a (5) bekezdés a), b), c), g), h), i), és o) pontokban, valamint a (7) bekezdés aa), ab), ad), ah), és ai) pontokban kapott felhatalmazás alapján – a Kjt. 85. § (4) bekezdés d) pontja alapján a szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel és a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem: 1. § A rendelet hatálya a Honvédelmi Minisztériumra, a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezetekre, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteire (a továbbiakban együtt: honvédelmi szervezetek) terjed ki. 2. § (1) Közalkalmazotti munkakörben – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – magyar állampolgár, illetve magyar nyelvtudással rendelkező nem magyar állampolgár foglalkoztatható. (2) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével nemzetbiztonsági ellenőrzéshez kötött munkakört kizárólag magyar állampolgársággal rendelkező személy tölthet be. (3) Tizennyolcadik életévét be nem töltött személy is foglalkoztatható közalkalmazottként, ha rendelkezik a szakiskolai vagy a szakmunkás képesítéssel betölthető munkakörökhöz szükséges végzettséggel és képzettséggel. 3. § Pályázati kiírás nélkül létesíthető közalkalmazotti jogviszony a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok valamennyi közalkalmazotti munkakörében, valamint az e rendelet mellékletében külön mentesítettként megjelölt munkakörökben. 4. § A gyakornoki idővel, valamint a munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatban a munkáltató alaptevékenysége ellátásával összefüggő munkakörnek a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény 70. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásához közvetlenül kapcsolódó munkakörök minősülnek. 5. § Nem kell gyakornoki időt kikötni, ha a közalkalmazott olyan munkakört tölt be, amelyben a besorolás alapjául figyelembe vehető jogi szakvizsga, szakorvosi végzettséggel, mérlegképes könyvelő szakképesítés vagy ezzel egyenértékű képesítés, okleveles könyvvizsgálói képesítés, adó- vagy társadalombiztosítási ügyintéző (tanácsadói) képesítés, doktori fokozat (Doctor of Philosophy; Doctor of Liberal Arts), a tudomány(ok) kandidátusa, a tudomány(ok) doktora, illetve a külföldön szerzett és honosított vagy elismert tudományos fokozat, és ezzel a közalkalmazott rendelkezik. 6. § (1) A közalkalmazotti munkakörök fizetési osztályokba sorolását, elnevezését, a magasabb vezetői, valamint a vezetői munkaköröket, illetve a megbízással ellátható magasabb vezetői és vezetői munkaköröket, az ehhez kapcsolódó vezetői pótlék mértékét a melléklet tartalmazza. (2) A munkaköri jegyzékek és az állománytáblák kizárólag e rendelet melléklete szerinti munkaköri megnevezéseket tartalmazhatnak. 7. § (1) A gyakornoki idővel kapcsolatos szakmai követelmények két részből állnak: az általános követelményekből és a munkakörhöz kapcsolódó követelményekből. Az általános követelmények teljesítését minden gyakornok részére elő kell írni. A munkakörhöz kapcsolódó kötelezettségek megállapításának alapja a kinevezésben meghatározott munkakör, illetőleg az ahhoz kapcsolódó munkaköri leírás. (2) Az általános követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok megismerje a) az intézmény, a Magyar Honvédség alaptevékenységét meghatározó jogszabályok és munkahelyi belső szabályzatok tartalmát, b) munkahelyének intézményközi szakmai kapcsolatrendszerét, c) a szakmai követelményrendszert és a követelmények teljesítésének módját, d) a szervezeti ügyintézés elveit és gyakorlatát is. (3) A munkakörhöz kapcsolódó követelményeknek biztosítaniuk kell, hogy a gyakornok a) megismerje a munkaköre ellátására vonatkozó jogszabályokat, szakmai előírásokat, b) elmélyítse ismereteit a munkaköréhez kapcsolódó szakterületen, c) alkalmassá váljék a munkakör önálló ellátására, d) elsajátítsa elméleti ismereteinek gyakorlati alkalma zási módját. 8. § A kinevezési jogkörrel rendelkező a tudományos munkakört betöltő közalkalmazottnak intézeti szenior (Shc.) címet adományozhat, melynek feltételei a) legalább tizenöt éves tudományos munkakörben eltöltött közalkalmazotti jogviszony, b) kiemelkedő, illetve tartósan jó kutatómunka végzése. 9. § A Kjt. 24. § (1) bekezdésében foglaltak abban az esetben is irányadók, ha a közalkalmazott hivatásos vagy szerződéses állományú katonát helyettesít. Ebben az esetben a helyettesítés akkor rendelhető el, amennyiben a szolgálati beosztás nem igényel kifejezetten katonai képesítést. 10. § A honvédelmi szervezet vezetőjének rendelkezése szerint – az érintett munkakörökben – a havi munkaidőkeret legalább 90%-át kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, aki teljes munkaidejében a polgári légiforgalom-irányítással közvetlen kapcsolatban áll, és azzal azonos, csökkentett munkaidejű feladatot lát el. 11. § (1) A honvédelmi szervezet készenlét fokozása, kiemelt feladat, különösen katonai gyakorlat, katonai bemutató, katasztrófa-elhárítással kapcsolatos feladat, toborzó rendezvény, egészségügyi, technikai biztosítás, nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítése esetén a vezető előzetes értesítés nélkül elrendelheti, hogy a közalkalmazott a munkahelyén, illetve a helyszínen ügyeletet teljesítsen. (2) A rendkívüli munkavégzés elrendelésének, illetve teljesítése igazolásának módjáról, valamint az elrendelésre jogosultak köréről a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató rendelkezik. 12. § (1) Tűzszerész pótlékra jogosult az a személy, aki aknazár telepítésekor, elaknásított terület, illetőleg lőszer, robbanóanyag (robbanótest) felkutatásakor, mentesítéskor, hatástalanításkor, lőtér lövészet utáni mentesítésekor, vagy robbantási feladat végrehajtásakor a) gépjárművezetőként lőszerek, robbanóanyagok, robbanótestek szállítását végzi, vagy b) a munkaköri feladata ellátása során robbanásveszélyes helyen tartózkodik. (2) A tűzszerészpótlékra való jogosultság megállapításának és folyósításának feltételeire a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól szóló honvédelmi miniszteri rendeletet kell megfelelően alkalmazni. (3) A tűzszerészpótlék óránkénti mértéke gépjárművezető esetében a pótlékalap 8,8%-a, a többi esetben a pótlékalap 5,7%-a. 13. § (1) A külön meghatározott honvédelmi szervezeteknél vidéki terepfelmérői munkát végző, illetve abban közreműködő – topográfus, geodéta és gépjárművezető munkakört betöltő – közalkalmazott terepfelmérői pótlékra jogosult. (2) A terepfelmérői pótlék folyósítása a hivatásos és szerződéses állományúak illetményrendszere szerint történik. A pótlék napi mértéke a pótlékalap nyolc-tizenhat százaléka. 14. § (1) A huszonnégy órát meg nem haladó időtartamú készenlét fokozás miatt elrendelt munkavégzés esetén a közalkalmazottat rendes illetménye (illetménye és illetménypótlékai) és a rendes napi munkaidőn felüli időtartam első két órájára hetvenöt százalékos, az ezt meghaladó időtartamra pedig százszázalékos készenlét-fokozási pótlék illeti meg. (2) A huszonnégy órát meghaladó időtartamú készenlét fokozása, illetve a különböző katonai gyakorlatokon részt vevő közalkalmazottaknak a rendes napi munkaidőn felüli igénybevételért a) térítésmentes természetbeni ellátás (élelmezés, szállás), és b) gyakorlati pótlék, valamint c) a heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon tör tént igénybevétel esetén – az a)–b) pontokban foglaltakon felül – másik pihenőnap (pihenőidő) jár, amit az igénybevételt követő hónap végéig kell kiadni. (3) A gyakorlati pótlék napi mértéke a pótlékalap tíz-húsz százaléka. A pótlékra jogosító munkaköröket, a jogosultság feltételeit és a pótlék mértékét – a közalkalmazott gyakorlaton eltöltött ideje és a munkakörülmények figyelembevételével differenciáltan – kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató állapítja meg. 15. § A HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban a közalkalmazott a kollektív szerződésben meghatározottak szerint formaruhára jogosult. 16. § (1) Ez a rendelet 2009. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg hatályát veszti a honvédségnél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyával összefüggő egyes kérdések rendezéséről szóló 25/1992. (XI. 25.) HM rendelet. (2) Amennyiben a közalkalmazott e rendelet hatálybalépését megelőzően létesített honvédségi közalkalmazotti jogviszonyt, ez a rendelet nem érinti a korábbi jogszabály által biztosított betegszabadság időtartamára járó kiegészítő pótlék, éjszakai pótlék, délutáni és éjszakai műszakpótlék (ideértve az 1992-ben fenntartott korábbi műszakpótlékokat is), teljesítménypótlék, valamint rendkívüli munkavégzésért járó pótlék megállapítását és folyósítását. (3) Ez a rendelet nem érinti a hatálybalépését megelőzően létesített honvédségi közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött azon munkaköröket, amelyekben az Mt. 208. § (1) bekezdése alapján heti harminchat óra teljes munkaidőnek minősül. 17. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a katonák illetményéről és illetményjellegű juttatásairól, valamint a közalkalmazottak jutalmazásáról szóló 3/2002. (I. 25.) HM rendelet 99. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: „(4) Az (1) bekezdés nem alkalmazható a kinevezett vezető közalkalmazottra.” 18. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a kegyeleti gondoskodásról és az ehhez kapcsolódó egyes szociális feladatokról szóló 4/2008. (II. 29.) HM rendelet (a továbbiakban: R.) bevezető rendelkezése helyébe a következő rendelkezés lép: „A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény 287. § (2) bekezdés g) pontjában és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (5) bekezdés q) pontjában és (7) bekezdés aj) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 71/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet 32/A. § (2) bekezdésben meghatározott feladatkörömben eljárva a Magyar Honvédségben megvalósuló kegyeleti gondoskodás érdekében a következőket rendelem el:” 19. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki: „(3) A rendeletet megfelelően alkalmazni kell a miniszter közvetlen alárendeltségébe, közvetlen és fenntartói irányítása, valamint felügyelete alá tartozó szervezeteknél, továbbá a Magyar Honvédség katonai szervezeteinél foglalkoztatott közalkalmazottakra, közalkalmazotti jogviszonyban állt nyugállományú, valamint korábbi jogszabályok alapján polgári alkalmazottként vagy kinevezett polgári alkalmazottként nyugállományba kerültekre (a továbbiakban együtt: közalkalmazott) is.” 20. § E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R. a következő 13/A. §-sal, és azt megelőzően a következő címmel egészül ki: „A közalkalmazottakra vonatkozó kegyeleti gondoskodás 13/A. § (1) Az 1. § (3) bekezdése szerinti honvédelmi szervezetnél közalkalmazotti jogviszonyban állókat a munkáltatói jogkört gyakorló parancsnok (vezető), a nyugdíjasokat pedig a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnok, illetve az általa megbízott területileg illetékes szervezet vezetője a „Honvédelmi szervezet saját halottjává” minősítheti. (2) A nyugdíjas közalkalmazott a rendelkezésre jogosult hozzátartozó kérésére akkor minősíthető, ha az elhunytat a honvédelmi szervtől nyugdíjazták és e szervnél vagy jogelődjénél legalább 20 év (munka-, közszolgálati) jogviszonnyal rendelkezett, és ezt a volt munkáltatója személyügyi szerve, vagy az elhunyttal közös háztartásban élt házastársa (élettársa) vagy egyeneságbeli rokona hitelt érdemlően igazolja. (3) A honvédelmi miniszter az (2) bekezdésben foglaltaktól, a hozzá benyújtott kérelem alapján eltérhet, ha az elhunyt a honvédelem érdekében kifejtett tevékenységével kiemelkedően szolgálta a honvédelem ügyét, valamint a honvédelmi hagyományok ápolása területén kiemelkedő tevékenységet végzett. (4) Az (1) bekezdés szerinti minősítés esetén a 9. § (1) bekezdésében meghatározott temetési költségek vállalhatók át. A költségek megtérítésére és elszámolására e rendelet szabályai irányadóak. (5) A honvédelmi szervezettel jogviszonyban álló közalkalmazottakra a 12. §-ban foglaltak értelemszerűen alkalmazhatók. (6) A kegyeleti gondoskodás e rendeletben meghatározott egyéb formái és feladatai az (1) bekezdésben meghatározott minősítés esetén nem alkalmazhatók.” Dr. Szekeres Imre s. k., honvédelmi miniszter