2000. évi LXXIII. törvény a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1978. évi 64.…
Miről szól ez a jogszabály?
Ez a törvény a közszolgálatban dolgozók szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításáról szóló nemzetközi egyezményt hirdeti ki Magyarországon. Célja, hogy biztosítsa a közszolgálati dolgozók jogait a szervezkedéshez és a kollektív tárgyaláshoz.
Kire vonatkozik: A hatóságok által foglalkoztatott valamennyi személyre, kivéve, ha más nemzetközi egyezmények kedvezőbb rendelkezései vonatkoznak rájuk; A nemzeti jogalkotás határozza meg, hogy a magas beosztású, vezetői vagy szigorúan bizalmas feladatokat ellátó munkavállalókra, valamint a fegyveres erőkre és a rendőrségre milyen mértékben alkalmazandók a rendelkezések.
Fő adatok
- Ország
- Magyarország
- Jogterület
- Egyéb jogszabályok
- Cikkek
- 19
- Forrás
- njt.hu
- Szöveg letöltve
- Magyarázat frissítve
Mit szabályoz ez a jogszabály?
- A közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelmét.
- A foglalkoztatási feltételek megállapításával kapcsolatos eljárásokat.
- A közszolgálatban foglalkoztatottak szervezeteinek függetlenségét és védelmét a hatóságok beavatkozásával szemben.
- A munkaügyi viták rendezésének módjait.
Kire vonatkozik ez a jogszabály?
- A hatóságok által foglalkoztatott valamennyi személyre, kivéve, ha más nemzetközi egyezmények kedvezőbb rendelkezései vonatkoznak rájuk.
- A nemzeti jogalkotás határozza meg, hogy a magas beosztású, vezetői vagy szigorúan bizalmas feladatokat ellátó munkavállalókra, valamint a fegyveres erőkre és a rendőrségre milyen mértékben alkalmazandók a rendelkezések.
Melyek a főbb pontok?
- A közszolgálatban foglalkoztatottakat védelem illeti meg minden olyan megkülönböztető aktussal szemben, amely az egyesülési szabadságot veszélyezteti.
- A közszolgálatban foglalkoztatottak szervezetei teljes függetlenséget élveznek a hatóságoktól, és védelmet kapnak a beavatkozásokkal szemben.
- Biztosítani kell a közszolgálatban foglalkoztatottak elismert szervezetei képviselőinek a funkcióik gyors és hatékony ellátásához szükséges kedvezményeket.
- Ösztönözni és elősegíteni kell a tárgyalási eljárásokat a foglalkoztatási feltételek megállapítására, vagy más módszereket, amelyek lehetővé teszik a képviselők részvételét e feltételek meghatározásában.
Egyéb jogszabályok
Jogszabály szövege
Jogszabály szövege
2000. évi LXXIII. törvény a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1978. évi 64. ülésszakán elfogadott 151. számú Egyezmény kihirdetéséről - Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ugrás az oldal tartalmához Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye fejléc Új Jogtár bejelentkezés Oldal nyomtatása Hatály: ( 2000.VI.25. - ) A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik.
Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont!
2000. évi LXXIII. törvény a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1978. évi 64. ülésszakán elfogadott 151. számú Egyezmény kihirdetéséről *
1. §
Az Országgyűlés a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1978. évi 64. ülésszakán elfogadott Egyezményt e törvénnyel kihirdeti. (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójánál 1994. január hó 4. napján megtörtént. Magyarországra nézve az Egyezmény 1995. január hó 4. napján hatályba lépett.)
2. §Az Egyezmény hivatalos magyar nyelvű fordítása a következő
„151. számú Egyezmény a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa hívott össze Genfben, és amely 1978. június 7-én hatvannegyedik ülésszakára ült össze, és hivatkozva az egyesülési szabadságról és a szervezkedési jog védelméről szóló 1948. évi, a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jog védelméről szóló 1949. évi Egyezményekre, valamint a munkavállalói képviselőkről szóló 1971. évi Egyezményre és Ajánlásra, és emlékezve arra, hogy a szervezkedési és a kollektív tárgyalási jog védelméről szóló 1949. évi Egyezmény nem terjed ki a közszolgálatban alkalmazottak bizonyos kategóriáira, és hogy a munkavállalói képviselőkről szóló 1971. évi Egyezmény és Ajánlás csak az iparban foglalkoztatott munkavállalók képviselőire vonatkozik, és hivatkozva arra, hogy sok országban a közszférában alkalmazottak tevékenysége jelentős mértékben kibővült, valamint annak szükségességét, hogy egészséges kapcsolatok legyenek a hatóságok és a közszférában alkalmazottak szervezetei között, és tekintetbe véve a tagállamok között fennálló nagyfokú különbségeket a politikai, társadalmi és gazdasági rendszer és a gyakorlat vonatkozásában (pl. a központi és helyi kormányzat, a szövetségi hatóságok, a szövetségi államok és tartományok hatóságai, az állami tulajdonban lévő vállalatok és a különböző autonóm vagy félig autonóm köztestületek különböző típusai között ezek funkcióit illetően, valamint a munkaviszony természete vonatkozásában), és figyelembe véve azokat a sajátos problémákat, amelyeket egy nemzetközi okmány hatályának körülhatárolása és az okmánnyal kapcsolatos fogalmi meghatározások elfogadása okoz azoknak az eltéréseknek a következtében, amelyek sok országban az állami és a magánszektorban történő foglalkoztatás között fennállnak; ugyancsak figyelembe véve azokat az értelmezési nehézségeket, amelyek a szervezkedési és kollektív tárgyalási jog védelméről szóló 1949. évi Egyezmény fontos rendelkezéseinek a közszférában alkalmazottakra történő alkalmazása során merültek fel; figyelembe véve továbbá a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ellenőrző szervei által számos alkalommal tett megjegyzéseket, amelyek szerint egyes kormányok oly módon alkalmazták azokat a rendelkezéseket, hogy kizárták ennek az Egyezménynek a hatálya alól a közszférában alkalmazottak széles körű csoportjait, és
miután úgy határozott, hogy különböző javaslatokat fogad el a közszférában alkalmazottak szervezkedési szabadságának védelméről és a foglalkoztatási feltételeik megállapításával kapcsolatos eljárásokról, amely kérdés az ülésszak napirendjének ötödik pontjaként szerepelt, és miután úgy döntött, hogy ezeket a javaslatokat Nemzetközi Egyezmény formájában adja közre, a mai napon, 1978. június 27-én elfogadja az alábbi Egyezményt, amely „a munkaügyi kapcsolatokról (közszférában alkalmazottak) szóló 1978. évi Egyezmény” néven idézhető:
I. Rész HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK
1. Cikk
2. Cikk
Jelen Egyezmény szempontjából a „közszolgálatban foglalkoztatott” kifejezés minden olyan személyre vonatkozik, akire a jelen Egyezmény annak 1. Cikke értelmében vonatkozik.
3. Cikk
Jelen Egyezmény szempontjából a „közszolgálatban foglalkoztatottak szervezete” kifejezés minden olyan szervezetre vonatkozik – összetételüktől függetlenül – amelynek célja, hogy előmozdítsa és védje a közszolgálatban foglalkoztatottak érdekeit.
II. Rész A SZERVEZKEDÉSI JOG VÉDELME
4. Cikk
5. Cikk
III. Rész A KÖZSZOLGÁLATBAN FOGLALKOZTATOTTAK SZERVEZETEINEK NYÚJTANDÓ KEDVEZMÉNYEK
6. Cikk
IV. Rész ELJÁRÁSOK A FOGLALKOZTATÁSI FELTÉTELEK MEGÁLLAPÍTÁSÁRA
7. Cikk
Az adott ország feltételeivel összhangban – ahol ez szükséges – intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy ösztönözzék és elősegítsék olyan tárgyalási eljárások legszélesebb körű kifejlesztését és felhasználását, amelyek lehetővé teszik a foglalkoztatási feltételek és kikötések megtárgyalását az érdekelt hatóságok és a közszolgálatban foglalkoztatottak szervezetei között, vagy bármilyen más módszer legszélesebb körű kifejlesztését és felhasználását, amely a közszolgálatban foglalkoztatottak képviselői számára lehetővé teszi, hogy részt vegyenek e feltételek meghatározásában.
V. Rész A MUNKAÜGYI VITÁK SZABÁLYOZÁSA
8. Cikk
Az adott ország feltételeivel összhangban törekedni kell a foglalkoztatási feltételek megállapításából eredő viták rendezésére, a felek közötti tárgyalás formájában, vagy független és pártatlan eljárás, nevezetesen békéltetés, közvetítés és választott bíróság útján, mégpedig oly módon, hogy az biztosítsa az érdekelt felek bizalmát.
VI. Rész POLGÁRI ÉS POLITIKAI JOGOK
9. Cikk
A többi munkavállalóhoz hasonlóan, a közszolgálatban foglalkoztatottaknak is élvezniük kell az egyesülési szabadság rendes gyakorlásához szükséges polgári és politikai jogokat, amelyeket a státuszukból és az általuk gyakorolt funkciók jellegéből fakadó kötelezettségek korlátozhatnak.
VII. Rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
10. Cikk
A jelen Egyezmény hivatalos ratifikációit a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatójával kell közölni nyilvántartásba vétel céljából.
11. Cikk
12. Cikk
13. Cikk
14. Cikk
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal főigazgatója az előző cikkek rendelkezéseivel összhangban nyilvántartásba vett ratifikációkat és felmondásokat az Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. Cikke értelmében valamennyi részletükben nyilvántartásba vétel céljából megküldi az Egyesült Nemzetek főtitkárának.
15. Cikk
A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató Tanácsa az általa szükségesnek ítélt időpontokban jelentést terjeszt az Általános Konferencia elé a jelen Egyezmény helyzetéről, és megvizsgálja, kívánatos-e a Konferencia napirendjére tűzni az Egyezmény részleges vagy teljes módosításának kérdését.
16. Cikk
17. CikkA jelen Egyezmény szövegének angol és francia változata egyaránt hiteles.”
Vissza az oldal tetejére -->