19/2007. (III. 23.) OKM rendelete a 2007/2008. tanév rendjéről.

19/2007. (III. 23.) OKM rendelete a 2007/2008. tanév rendjéről. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény) 94. §-a (1) bekezdésének b) pontjában és a 99. §-a (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a) fenntartóra való tekintet nélkül aa) az általános iskolákra, ab) a szakiskolákra, ac) a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továb biakban együtt: középiskola), ad) az alapfokú művészetoktatási intézményekre, ae) a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmé nyekre [a továbbiakban az aa)–ae) pont alattiak együtt: iskola], af) a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium), ag) a többcélú intézményekre [a továbbiakban az a) pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény]; b) az országos közoktatási értékelési és vizsgaközpontként eljáró Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal); c) a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre; d) a pedagógusokra; e) a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre; f) a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továb biakban együtt: szülő). (2) E rendelet alkalmazásában: a) gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fo gyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport, b) többcélú intézmény: az egységes iskola, az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény, továbbá az általános művelődési központ, ha iskolai vagy kollégiumi feladatot lát el. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. § (1) A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év (a továbbiakban: szorgalmi idő) keretei között kell megszervezni. Az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak a szorgalmi idő. A szorgalmi idő áll rendelkezésre egy iskolai évfolyam követelményeinek oktatásához, elsajátításához. A szorgalmi idő első napja a tanév első napja. (2) A 2007/2008. tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – 2007. szeptember 3. (hétfő) és utolsó tanítási napja 2008. június 13. (péntek). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakiskolában és középiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap. (3) Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap a) középiskolákban és a szakiskolákban – a b)–c) pontban meghatározott kivétellel – 2008. április 30., b) az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2008. május 30., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban 2008. június 6., c) szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2008. január 18. (4) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg. (5) A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti, amennyiben a 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, illetve az 1/2006. (II. 17.) OM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékről szóló rendelkezés (a továbbiakban: OKJ) a képzési időt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképző évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a (2) bekezdésben foglaltaknak megfeleljen. (6) Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a sajátos nevelési igényű tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti. (7) A szorgalmi idő első féléve 2008. január 18-ig tart. Az iskolák 2008. január 25-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanul mányi eredményekről. A (4)–(6) bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni. (8) Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok 3. § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt – a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat – munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni. 4. § (1) Az őszi szünet 2007. október 29-től október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október 27. (szombat), a szünet utáni első tanítási nap november 5. (hétfő). (2) A téli szünet 2007. december 22-től 2008. január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap 2007. december 21. (péntek), a szünet utáni első tanítási nap 2008. január 3. (csütörtök). (3) A tavaszi szünet 2008. március 21-től március 25-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március 20. (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap március 26. (szerda). (4) Az iskola az (1)–(3) bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. §-ának (16) bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti. (5) A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az (1)–(2) bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a (4) bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják. (6) Az (1)–(5) bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. A vizsgák rendje 5. § (1) A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtartani. (2) Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg. (3) Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásának részletes szabályait, ezen belül az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), valamint a vizsgabizottságot működtető intézmény (a továbbiakban: vizsgaszervező iskola) megbízottjának az írásbeli érettségi vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatait a 4. számú melléklet tartalmazza. A körzetközponti jegyző számára meghatározott feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerint, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerint illetékes körzetközponti jegyző látja el. A felvételi eljárás és a beiratkozás 6. § A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és beiratkozásának rendjét külön jogszabályok, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. A tanulmányi versenyek 7. § (1) A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat. (2) Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat. (3) Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért. (4) A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az (1) és (3) bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívást 2007. november 30-ig közvetlenül küldi meg az Oktatási Közlöny részére közzététel céljából. Országos mérés, értékelés elrendelése 8. § (1) A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján a 2007/2008. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően. (2) A közoktatásról szóló törvény 95. § (1) bekezdésének p) pontja alapján a 2007/2008. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják. (3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával 2008. május 28-án. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére 2007. december 14-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon. (4) A Hivatal 2009. február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az országos elemzést – tájékoztatás céljából – megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt 2009. május 30-ig nyilvánosságra hozza. (5) A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák igazgatói 2007. október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók 2007. október 31-ig – a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával – jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal 2007. december 14-ig kell elvégezniük. (6) A 2007/2008. tanévben a Hivatal szakmai vizsgálatot bonyolít le azokban a kistérségekben, amelyekben a sajátos nevelési igényű tanulók aránya az országos átlagot jelentősen meghaladja. Záró rendelkezések 9. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) 2007. augusztus 31-én hatályát veszti a 2005/2006. tanév rendjéről szóló 11/2005. (IV. 8.) OM rendelet, a 2006/2007. tanév rendjéről szóló 4/2006. (II. 24.) OM rendelet 1–7. §-a, 8. §-ának (2), (4) bekezdése és 1–4. számú melléklete, továbbá az egyes közoktatási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 20/2006. (V. 5.) OM rendelet 4. §-a, valamint a 2006/2007. tanév rendjéről szóló 4/2006. (II. 24.) OM rendelet módosításáról rendelkező 3/2006. (VII. 24.) OKM rendelet és 15/2006. (XII. 26.) OKM rendelet. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter