19/
- (III. 23.) OKM rendelete a 2007/
- tanév rendjéről. A közoktatásról szóló
- évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatásról szóló törvény)
- §-a
(1)bekezdésének b) pontjában és a 99. §-a
(4)bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az oktatási és kulturális miniszter feladat- és hatásköréről szóló 167/
- (VII. 28.) Korm. rendelet
- § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – szakképzés tekintetében a szakképesítésért felelős miniszterekkel egyetértésben – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya
- §
(1)A rendelet hatálya kiterjed
- a)fenntartóra való tekintet nélkül
- aa)az általános iskolákra,
- ab)a szakiskolákra,
- ac)a gimnáziumokra, a szakközépiskolákra (a továb biakban együtt: középiskola),
- ad)az alapfokú művészetoktatási intézményekre,
- ae)a gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmé nyekre [a továbbiakban az aa)–
- ae)pont alattiak együtt: iskola],
- af)a diákotthonokra és kollégiumokra (a továbbiakban: kollégium),
- ag)a többcélú intézményekre [a továbbiakban az
- a)pont alattiak együtt: nevelési-oktatási intézmény];
- b)az országos közoktatási értékelési és vizsgaközpontként eljáró Oktatási Hivatalra (a továbbiakban: Hivatal);
- c)a tanulókra és az iskolákba jelentkezőkre;
- d)a pedagógusokra;
- e)a nevelő és oktató munkát végző más szakemberekre és a nem pedagógus-munkakört betöltőkre;
- f)a tanulók és jelentkezők szüleire, gyámjára (a továb biakban együtt: szülő).
(2)E rendelet alkalmazásában:
- a)gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény: a fo gyatékosság típusának megfelelően létrehozott általános iskola, középiskola, szakiskola, speciális szakiskola, készségfejlesztő speciális szakiskola, előkészítő szakiskola, kollégium, illetve iskolai, kollégiumi tagozat, osztály, csoport,
- b)többcélú intézmény: az egységes iskola, az összetett iskola, a közös igazgatású közoktatási intézmény, továbbá az általános művelődési központ, ha iskolai vagy kollégiumi feladatot lát el. A tanév, a szorgalmi idő (tanítási év) 2. §
(1)A nevelési-oktatási intézményekben a munkát a tanév, ezen belül a szorgalmi idő, tanítási év (a továbbiakban: szorgalmi idő) keretei között kell megszervezni. Az első és az utolsó tanítási nap által meghatározott időszak a szorgalmi idő. A szorgalmi idő áll rendelkezésre egy iskolai évfolyam követelményeinek oktatásához, elsajátításához. A szorgalmi idő első napja a tanév első napja.
(2)A 2007/
- tanévben a szorgalmi idő első tanítási napja – ha e rendelet másképp nem rendelkezik –
- szeptember
- (hétfő) és utolsó tanítási napja
- június
- (péntek). A tanítási napok száma – ha e rendelet másképp nem rendelkezik – száznyolcvanegy nap. A nappali oktatás munkarendje szerint működő szakiskolában és középiskolában a tanítási napok száma száznyolcvan nap.
(3)Az iskola utolsó, befejező évfolyamán az utolsó tanítási nap
- a)középiskolákban és a szakiskolákban – a b)–
- c)pontban meghatározott kivétellel – 2008. április 30.,
- b)az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium fenntartásában lévő szakközépiskolákban 2008. május 30., a Honvédelmi Minisztérium fenntartásában lévő szakképző iskolákban 2008. június 6.,
- c)szakiskolákban, szakközépiskolákban másfél, két és fél éves képzésben tanulók részére 2008. január 18.
(4)Az alapfokú művészetoktatási intézményekben és a felnőttoktatásban a szorgalmi idő első és utolsó napját – a szorgalmi idő első és utolsó hetének keretében – az igazgató határozza meg.
(5)A szakközépiskola és a szakiskola a szakképzési évfolyamon a szorgalmi időt február első hetében is megkezdheti, amennyiben a 37/
- (XII. 27.) OM rendelet, illetve az 1/
- (II. 17.) OM rendelet mellékleteként kiadott Országos Képzési Jegyzékről szóló rendelkezés (a továbbiakban: OKJ) a képzési időt nem teljes évfolyamban határozza meg, vagy egyéb ok miatt az iskola a szakképző évfolyamot keresztféléves oktatás keretében kívánja megszervezni. A szorgalmi idő első és utolsó napját az iskola igazgatója állapítja meg úgy, hogy a tanítási napok száma a
(2)bekezdésben foglaltaknak megfeleljen.
(6)Az iskola igazgatója határozza meg a szorgalmi idő első és utolsó napját, ha a sajátos nevelési igényű tanuló az évfolyam követelményeit egy szorgalmi időnél hosszabb idő alatt teljesíti.
(7)A szorgalmi idő első féléve
- január 18-ig tart. Az iskolák
- január 25-ig értesítik a tanulókat, illetőleg a kiskorú tanulók szüleit az első félévben elért tanul mányi eredményekről. A
(4)–
(6)bekezdésben meghatározott esetben az első félév utolsó napját az igazgató állapítja meg. Az értesítést ettől a naptól számított hét napon belül kell megküldeni.
(8)Az első és a második félév (a szorgalmi idő utolsó napja) lezárását követő tizenöt napon belül az iskoláknak nevelőtestületi értekezleten el kell végezniük a pedagógiai munka elemzését, értékelését, hatékonyságának vizsgálatát. A nevelőtestületi értekezletről készített jegyzőkönyvet meg kell küldeni – tájékoztatás céljából – az iskolaszéknek és a fenntartónak. Tanítási szünet a szorgalmi időben, a tanítás nélküli munkanapok
- § A szorgalmi idő alatt a nevelőtestület a tanév helyi rendjében meghatározott pedagógiai célra öt – a nappali oktatás munkarendje szerint működő gimnáziumban és szakközépiskolában hat – munkanapot tanítás nélküli munkanapként használhat fel, amelyből egy tanítás nélküli munkanap programjáról a nevelőtestület véleményének kikérésével az iskolai diákönkormányzat jogosult dönteni.
- §
(1)Az őszi szünet
- október 29-től október 31-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap október
- (szombat), a szünet utáni első tanítási nap november
- (hétfő).
(2)A téli szünet
- december 22-től
- január 2-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap
- december
- (péntek), a szünet utáni első tanítási nap
- január
- (csütörtök).
(3)A tavaszi szünet
- március 21-től március 25-ig tart. A szünet előtti utolsó tanítási nap március
- (csütörtök), a szünet utáni első tanítási nap március
- (szerda).
(4)Az iskola az
(1)–
(3)bekezdésben meghatározott szünetek mellett – a szorgalmi idő kezdő és befejező napjának változatlanul hagyásával – más időpontban is adhat a tanulóknak szünetet, illetőleg a szünetek kezdő és befejező napját módosíthatja, ha a – közoktatásról szóló törvény 52. §-ának
(16)bekezdésében meghatározottak megtartásával – heti pihenőnapon tartott tanítási nappal ehhez a szükséges feltételeket megteremti.
(5)A nemzeti és etnikai kisebbségi oktatásban részt vevő iskolák az
(1)–
(2)bekezdésben meghatározott időpontoktól eltérhetnek, illetve a
(4)bekezdésben meghatározottak szerint a tanulók részére szünetet adhatnak, ha azt a nemzetiségi hagyományok vagy az anyanemzet hagyományai indokolják.
(6)Az
(1)–
(5)bekezdésben szabályozott szünetek napjain, ha azok munkanapra esnek, az iskolának – szükség esetén – gondoskodnia kell a tanulók felügyeletéről. A felügyelet megszervezéséről több iskola közösen is gondoskodhat. A vizsgák rendje 5. §
(1)A középiskolai érettségi vizsgákat, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakmai vizsgákat az 1. számú mellékletben foglaltak szerint kell megtartani.
(2)Az alapfokú művészetoktatási intézményekben a szorgalmi idő utolsó három hetében lehet vizsgát szervezni. A vizsga időpontját az iskola igazgatója határozza meg.
(3)Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/
- (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott feladatok végrehajtásának részletes szabályait, ezen belül az okmányirodák kijelöléséről és illetékességi területéről szóló kormányrendeletben meghatározott körzetközponti feladatokat ellátó települési (fővárosi, kerületi) önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: körzetközponti jegyző), valamint a vizsgabizottságot működtető intézmény (a továbbiakban: vizsgaszervező iskola) megbízottjának az írásbeli érettségi vizsga lebonyolításával kapcsolatos feladatait a
- számú melléklet tartalmazza. A körzetközponti jegyző számára meghatározott feladatokat a középiskola székhelyén történő vizsgaszervezés esetén a székhely szerint, a középiskola telephelyén történő vizsgaszervezés esetén a telephely szerint illetékes körzetközponti jegyző látja el. A felvételi eljárás és a beiratkozás
- § A tanköteles tanulók általános iskolába történő beíratásának, a középfokú iskolába történő felvételi eljárásának és beiratkozásának rendjét külön jogszabályok, a középfokú iskolai felvételi eljárás lebonyolításának ütemezését e rendelet
- számú melléklete tartalmazza. A tanulmányi versenyek
- §
(1)A 2. számú melléklet tartalmazza azoknak a tanulmányi versenyeknek a jegyzékét, amelyeket az Oktatási és Kulturális Minisztérium hirdet meg az iskolák részére, illetve amelyeket pályáztatás nélkül anyagilag és szakmailag támogat.
(2)Az iskola a munkatervében határozza meg azokat a tanulmányi versenyeket, amelyekre felkészíti a tanulókat.
(3)Az iskola a jegyzékben nem szereplő tanulmányi versenyre történő felkészítést akkor építheti be a munkatervébe, ha azzal az iskolaszék, iskolaszék hiányában az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat egyetért.
(4)A szakképzés tanulmányi versenyei tekintetében az
(1)és
(3)bekezdésben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakképesítésért felelős miniszter az általa kiírt szakmai tanulmányi versenyre vonatkozó felhívást
- november 30-ig közvetlenül küldi meg az Oktatási Közlöny részére közzététel céljából. Országos mérés, értékelés elrendelése
- §
(1)A közoktatásról szóló törvény 99. §-ának
(4)és
(5)bekezdése alapján a 2007/2008. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell megvizsgálni az anyanyelvi és a matematikai alapkészségek fejlődését a negyedik, a hatodik, a nyolcadik és tizedik évfolyamon valamennyi tanulóra kiterjedően.
(2)A közoktatásról szóló törvény 95. §
(1)bekezdésének p) pontja alapján a 2007/2008. tanévben országos mérés, értékelés keretében kell elvégezni a kisebbségi nyelvismeret alapozó mérését a kétnyelvű és anyanyelvű nemzetiségi iskolák negyedik évfolyamán. A hatodik, nyolcadik és tizedik évfolyamon a matematikai alapkészségek vizsgálatához szükséges mérőeszközt az adott kisebbség nyelvén is rendelkezésre kell bocsátani azokban az iskolákban, ahol a matematika tantárgyat az adott kisebbség nyelvén oktatják.
(3)Az
(1)és
(2)bekezdésben meghatározott méréseket, értékeléseket a Hivatal szervezi meg az országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértők bevonásával
- május 28-án. A mérés napja tanítási napnak minősül, melyet az érintett tanulók a mérésben való részvétellel teljesítenek. További kötelező tanórai foglalkozás számukra nem szervezhető. A méréshez szükséges adatokat az érintett nevelési-oktatási intézmények a Hivatal részére
- december 14-ig küldik meg, a Hivatal által meghatározott módon.
(4)A Hivatal
- február 28-ig országos, intézményi és fenntartói szintű elemzéseket készít, majd megküldi az intézményi szintű elemzéseket az intézmények vezetőinek, az intézményi és a fenntartói szintű elemzéseket a fenntartóknak, az országos elemzést pedig az Oktatási és Kulturális Minisztériumnak. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium az országos elemzést – tájékoztatás céljából – megküldi a Közoktatás-politikai Tanácsnak és az Országos Köznevelési Tanácsnak, továbbá azt
- május 30-ig nyilvánosságra hozza.
(5)A tanuló eltérő ütemű fejlődéséből, fejlesztési szükségleteiből fakadó egyéni hátrányoknak a csökkentése, továbbá az alapkészségek sikeres megalapozása és kibontakoztatása érdekében az általános iskolák igazgatói
- október 15-ig felmérik azon első évfolyamos tanulóik körét, akiknél az óvodai jelzések, illetve a tanév kezdete óta szerzett tapasztalatok alapján az alapkészségek fejlesztését hangsúlyosabban kell a későbbiekben támogatni, és ezért az osztálytanító indokoltnak látja az azt elősegítő pedagógiai tevékenység megalapozásához a Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazását. Az igazgatók
- október 31-ig – a Hivatal által közzétett formanyomtatvány alkalmazásával – jelentik a Hivatal regionális igazgatóságainak az érintett tanulók létszámát. Az e bekezdésben meghatározott vizsgálatokat az iskoláknak a kiválasztott tanulókkal
- december 14-ig kell elvégezniük.
(6)A 2007/
- tanévben a Hivatal szakmai vizsgálatot bonyolít le azokban a kistérségekben, amelyekben a sajátos nevelési igényű tanulók aránya az országos átlagot jelentősen meghaladja. Záró rendelkezések
- §
(1)Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)- augusztus 31-én hatályát veszti a 2005/
- tanév rendjéről szóló 11/
- (IV. 8.) OM rendelet, a 2006/
- tanév rendjéről szóló 4/
- (II. 24.) OM rendelet 1–
- §-a,
- §-ának
(2),
(4)bekezdése és 1–
- számú melléklete, továbbá az egyes közoktatási tárgyú jogszabályok módosításáról szóló 20/
- (V. 5.) OM rendelet
- §-a, valamint a 2006/
- tanév rendjéről szóló 4/
- (II. 24.) OM rendelet módosításáról rendelkező 3/
- (VII. 24.) OKM rendelet és 15/
- (XII. 26.) OKM rendelet. Dr. Hiller István s. k., oktatási és kulturális miniszter