30/2003. (III. 18.) Korm. rendelete a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső terület

30/2003. (III. 18.) Korm. rendelete a víziközlekedés egyes belvízi utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható üzemeltetési engedélyről. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 88. §-a (1) bekezdésének g) és h) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el: Közlekedési korlátozás alá eső területek 1. § A Vkt. 58. §-ának (1) bekezdésében felsorolt vízterületeken belső égésű motorral hajtott kishajót és csónakot — a Vkt. 58. §-ának (3) bekezdésében foglalt kivételekkel — üzemeltetni tilos. Közlekedési korlátozások a Ráckevei Duna-ágban 2. § (1) A Ráckevei Duna-ágban belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak üzemeltetése a) a bal mellékágban aa) a 16,4 fkm1-től 17,8 fkm-ig, ab) a 27,8 fkm-től a 28,2 fkm-ig, ac) a 32,5 fkm-től a 35,5 fkm-ig, ad) a 49,1 fkm-től az 51,2 fkm-ig, b) a jobb mellékágban ba) a 27,8 fkm-től a 28,2 fkm-ig, bb) a 32,5 fkm-től a 35,5 fkm-ig, bc) a 49,1 fkm-től az 51,2 fkm-ig tartó szakaszon tilos. (2) A Ráckevei Duna-ág teljes szakaszán 21.00 és 6.00 óra között — a szolgálati kisgéphajó2 és a mentőmotoros kivételével — belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak, továbbá motoros vízi sporteszköz üzemeltetése tilos. 1 A Ráckevei Duna-ágnak a Duna főágába csatlakozásának helyétől folyásirányban szemben mért távolság (fkm — folyamkilométer). 2 A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. §-a (3) bekezdésének a)—d) pontja. (3) Kisgéphajó — szolgálati kisgéphajó és mentőmotoros kivételével — és vízi sporteszköz a Ráckevei Dunaágnak az (1) bekezdésében nem említett szakaszán a kijelölt hajóúton és legfeljebb parthoz viszonyított 15 km/h sebességgel közlekedhet, továbbá a kikötőhelyet legfeljebb 5 km/h sebességgel hagyhatja el, illetve közelítheti meg. Közlekedési korlátozások a Tisza-tavon 3. § (1) A Tisza-tavon belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak üzemeltetése a Hortobágyi Nemzeti Parknak a Tisza-tóra eső, külön jogszabállyal3 meghatározott védett területén, a holtágakban és a maradvány vizeken tilos. (2) A tilalom alá eső területen üzemeltetési engedély kizárólag 4 kW-ot meg nem haladó teljesítményű belső égésű motorral hajtott vízijárműre adható. (3) A Valki-medencében a valki kikötőből a IX. öblítő csatornán az élő Tiszába vezető útvonalra, valamint a Tisza fő medrére a (2) bekezdésben foglalt korlátozás nem terjed ki. Belső égésű motorral hajtott kishajó, csónak és motoros vízi sporteszköz használata korlátozás alá eső területen 4. § (1) Korlátozás alá eső területen — a Vkt. 58. § (3) bekezdésének a)—d) pontjában felsorolt szervezetek belső égésű motorral hajtott szolgálati kishajóit és csónakjait kivéve — belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak csak a hajózási hatóság által kiadott üzemeltetési engedéllyel4 közlekedhet. (2) A Ráckevei Duna-ágnak a 2. § (1) bekezdésében említett szakaszain az üzemeltetési engedéllyel rendelkező kishajó és csónak a kijelölt hajóúton és legfeljebb parthoz viszonyított 15 km/h sebességgel közlekedhet, továbbá a kikötőhelyet legfeljebb 5 km/h sebességgel hagyhatja el, illetve közelítheti meg. (3) Korlátozás alá eső területen motoros vízi sporteszközt használni tilos. 3 Az egyes védett természeti területek ingatlan-nyilvántartási helyrajzi számainak módosításáról és a Hortobágyi Nemzeti Park területének bővítéséről szóló 11/1993. (III. 9.) KTM rendelet 6. §-a, valamint a Hortobágyi Nemzeti Park bővítéséről szóló 6/1996. (IV. 17.) KTM rendelet. 4 A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. §-ának (3) bekezdése. A korlátozás alá eső területre kiadható üzemeltetési engedély 5. § (1) Üzemeltetési engedélyt a hajózási hatóság a környezetvédelmi, továbbá védett természeti területen a természetvédelmi hatóság szakhatósági hozzájárulásával a következő esetekben adja meg: a) korlátozás alá eső területen közlekedő belső égésű segédmotorral felszerelt vitorlás kishajóra abban az esetben, ha a segédmotor és a névleges vitorlafelület5 aránya nem haladja meg a 0,4 kW/m2 értéket. A belső égésű motorral ettől eltérően felszerelt vitorlás kishajó e rendelet alkalmazása tekintetében belső égésű motorral hajtott kishajónak minősül. A vitorlás kishajó belső égésű segédmotorját a következő korlátozásokkal használhatja: aa) kikötőben és annak 300 m-es körzetében, ab) Balatonon a Tihanyrév—Szántód között közlekedő komp útvonalán és a mellette húzódó 300-300 m széles vízterületen, ac) sürgős orvosi ellátás, segítségnyújtás szükségessége és baleset esetén, ad) viharjelzés esetén kizárólag a legközelebbi kikötőbe történő behajózásig, továbbá, ae) ha a szél ereje nem éri el a Beaufort-skála szerinti 1. szélerősséget, kizárólag a legközelebbi kikötőbe történő behajózásig; b) tavon közlekedő vagy a hajózási hatóság engedélyével vízimunkát végző belvízi nagyhajó vagy úszómunkagép munkavégzését, tevékenységét kiszolgáló belső égésű motorral hajtott kishajójára vagy csónakjára, továbbá az Országos Mentőszolgálat belső égésű motorral hajtott kishajójára. A belső égésű motorral hajtott kishajó vagy csónak a következő korlátozásokkal használható: ba) rendkívüli eseménynél (beleértve a mentési eseményt), bb) tavon munkát végző úszómunkagép biztonságos tevékenységre, kiszolgálására, személyzet szállítására, jelek és eszközök kihelyezésére, felszedésére; c) tavon kikötőhellyel rendelkező vitorlás sportegyesület tulajdonában lévő, tíz kísért egységenként egy kísérő motorosra, ha az ca) szervezett oktatáson, edzésnapon vagy a sportági országos szakszövetség által meghirdetett, és hatóságilag engedélyezett versenyen részt vevő nem tőkesúlyos vitorlás csónakokat vagy nem tőkesúlyos vitorlás kishajókat, illetve vitorlás vízi sporteszközöket kísér, vagy rendezői feladatot lát el, illetve 5 A kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról szóló 2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet 1. számú mellékletének 1.1.7. pontja. cb) sportági országos szakszövetség által szervezett és meghirdetett, az illetékes hatóság által engedélyezett kiemelten jelentős, tőkesúlyos vitorlás kishajók részvételével zajló nemzetközi rendezvényén (pl. EB, VB) a hivatalos edzésnapok és a verseny időtartamára lát el kísérő motoros feladatot. A hivatalos edzéseken, illetve versenynapokon kívül kísérő motorost nem lehet használni; d) tavon kikötőhellyel rendelkező országos gyermekszervezet tulajdonában lévő, tíz kísért egységenként egy kísérő motorosra, ha az szervezett oktatáson vagy túrán nem tőkesúlyos vitorlás csónakokat vagy nem tőkesúlyos vitorlás kishajókat, illetve vitorlás vízi sporteszközöket kísér; e) kikötő, vízi sportpálya, valamint vízi repülőtér üzemeltetőjének egy belső égésű motorral hajtott kishajójára az üzemeltetési feladatok ellátására a létesítmény 300 m-es körzetében, továbbá, ha a létesítmény a parttól 300 méternél távolabb helyezkedik el, akkor a közelebbi part és a létesítmény közti legrövidebb útvonalra; f) egy rendezvényre arra a belső égésű motorral hajtott kísérő vagy mentőmotorosra, amely a tavon kikötőhellyel nem rendelkező vitorlás, illetve egyéb sportegyesület, szövetség tulajdonában van, amennyiben a szervező egyesület vagy szövetség az általa rendezett és hatóságilag engedélyezett vitorlásversenyen, vízi rendezvényen nem tud a rendezvény engedélyében meghatározott számú, a vízterületre érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkező kísérő vagy mentőmotorost biztosítani; g) tógazdálkodással és víziút-fenntartással összefüggő feladatot végző belső égésű motorral hajtott kishajóra és csónakra; h) bejegyzett vízi mentőegyesület útvonalengedéllyel közlekedő vízi mentőszolgálatot végző mentőmotorosára; i) közforgalmú személyszállítást végző belső égésű motorral hajtott kishajóra vagy motorcsónakra; j) hivatásos hajósképzést és vizsgáztatást végző belső égésű motorral hajtott kishajóra vagy csónakra. (2) Az üzemeltetési engedély kiadásának részletes feltételeit e rendelet melléklete tartalmazza. 6. § (1) Az üzemeltetési engedély iránti kérelmet a Központi Közlekedési Felügyelethez kell benyújtani. (2) A kérelemhez a 4. §-ban felsorolt szakhatóságok állásfoglalását mellékelni kell. (3) Üzemeltetési engedély — a (4) bekezdésben foglalt kivétellel — legfeljebb 2 évig, illetve, amennyiben az üzemképesség időszakos felülvizsgálatára megszabott határidő előbb jár le a határidő lejártáig vagy a hajózási engedélyhez kötött tevékenység esetében a hajózási engedély érvényességének lejártáig érvényes. Az üzemképesség időszakos felülvizsgálatára, illetve a hajózási engedély érvényességének meghosszabbítására irányuló eljárással egyidejűleg az üzemeltetési engedély iránti kérelem is előterjeszthető.6 A környezetvédelmi normák megjelenéséig az üzemeltetési engedélyt évenként meg kell hosszabbítani. (4) A díj ellenében történő személyszállításra szolgáló, de személyhajónak nem minősülő belső égésű motorral hajtott belvízi kishajónál az üzemeltetési engedély az üzemképesség időszakos felülvizsgálatáig vagy a hajózási engedély érvényességének lejártáig érvényes. Az üzemképesség felülvizsgálatára, illetve a hajózási engedély érvényességének meghosszabbítására irányuló eljárással egyidejűleg az üzemeltetési engedély iránti kérelem is előterjeszthető. (5) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízijármű motorhasználatáról a Központi Közlekedési Felügyelet által hitelesített motornaplót kell vezetni, amelyben fel kell tüntetni a motorhasználat kezdetét és végét, továbbá annak célját. A motornaplót az illetékes hatóságok felszólítására be kell mutatni. Korlátozás alá eső területen a vízi mentőszolgálatra vonatkozó szabályok 7. § (1) Vízi mentőszolgálat mentőmotorosként csak a hajózási hatóság által annak minősített belső égésű motorral hajtott vízijárművet használhat. (2) A mentőmotoros vezetését csak arra kiképzett, kisgéphajóvezető képesítéssel vagy a vízijármű kategóriájának megfelelő hivatásos belvízi hajózási képesítéssel rendelkező személy végezheti. (3) Vízi mentőszolgálatot ellátó mentőmotoros csak a vízirendészet rendőri szervének, az Országos Mentőszolgálatnak vagy saját figyelőszolgálatának a riasztására közlekedhet. Saját riasztás kizárólag konkrét mentési feladatra adható ki. A saját riasztásra történő mentési feladat megkezdését haladéktalanul be kell jelenteni a vízirendészet rendőri szervének, amely dönt az esemény kezelésének további módjáról. A riasztást a motornaplóba be kell jegyezni, amely egyben útvonalengedélyként is szolgál. Minden egyéb esetben (pl. megelőző tevékenység) kizárólag a vízirendészet rendőri szervének felkérése, illetve engedélye alapján közlekedhetnek vízi mentőszolgálatot ellátó motorosok. (4) Vízen történő mentésben vagy megelőző tevékenységben, kizárólag arra kiképzett egyesületi tag, orvos vagy hivatásos belvízi hajózási képesítéssel rendelkező személy vehet részt. 6 A belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet 6. § (1) bekezdése. Záró rendelkezések 8. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a víziközlekedés rendjéről szóló 27/1993. (IX. 23.) KHVM rendelet mellékleteként közzétett ,,Hajózási Szabályzat’’ 15.08 cikkének 1., 2. és 4. pontja, valamint 16.03 cikkének 1—3. pontja. 9. § (1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A KKF hajózási hatósági jogkörben első fokon jár el:) ,,s) a hajózási tevékenység, a belső égésű motorral haj tott kishajók és csónakok korlátozás alá eső területen való üzemeltetése, a kabotázs, a harmadik országos és harmadik lobogós forgalom engedélyezésével,’’ (kapcsolatos ügyekben.) (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hajózási hatóságok feladat- és hatásköréről, valamint illetékességéről szóló 237/2002. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. §-ának (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki: (Hajózási igazgatási feladatkörében a KKF ellátja:) ,,g) a korlátozás alá eső területen közlekedő belső égésű motorral hajtott kishajó és csónak motornaplójának hitelesítésével’’ (kapcsolatos feladatokat.) 10. § (1) A 12 főnél több utas rendeltetésszerű szállítására engedélyezett személyhajó e rendelet alkalmazásában nagyhajónak minősül. (2) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően kiadott üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízijárművek az engedély érvényességi idejéig a kiadott engedélyben meghatározott feltételekkel használhatók. (3) Amennyiben a közforgalmú személyszállítást végző hajózási vállalkozó tevékenységét 1999. június 1. napja előtt kezdte meg, illetve ebben az időpontban közforgalmú személyszállításra szóló érvényes üzemeltetési engedéllyel rendelkezett, az e rendelet melléklete 1. pontjának b) alpontjában foglalt rendelkezésnek legkésőbb 2003. december 31. napjáig kell eleget tennie. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök