1/2006. (I. 18.) GKM rendelete a távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távh

1/2006. (I. 18.) GKM rendelete a távhő- és villamosenergia-termelői engedélyekkel rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról. Az árak megállapításáról szóló, 1990. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: ártörvény) 7. §-ának (1)–(2) bekezdésében, valamint az ártörvény Melléklete I. Legmagasabb ár pontjának „A) Termékek” fejezetében kapott felhatalmazás alapján, továbbá a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 57. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével – az árak megállapítása tekintetében a pénzügyminiszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el: A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed a villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény (a továbbiakban: VET) szerint villamosenergia-termelői engedéllyel (ideértve a villamosenergia-termelésre is jogosító kiserőművi összevont engedéllyel rendelkező kiserőművet is), valamint a Tszt. szerinti távhőtermelői engedéllyel együtt rendelkező engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz legmagasabb hatósági áraira és az ezekhez tartozó áralkalmazási feltételekre, ha az e célra lekötött hőteljesítmény az adott településen az 50 MW-ot meghaladja. Fogalommeghatározások 2. § (1) E rendelet alkalmazásában irányadó fogalmakat a VET 3. §-a, a Tszt. 3. §-a, valamint a (2) bekezdésben foglalt rendelkezések tartalmazzák. (2) E rendelet alkalmazásában a) árszabályozási év: az adott naptári év január 1. és de cember 31. napjai közötti időszak; b) éves árkorrekció: az árszabályozási év kezdetén évente egyszer végrehajtott ármódosítás; c) évközi rendkívüli árkorrekció: a földgáz hatósági árának esetleges évközi változását – annak mértékét és időpontját – figyelembe vevő hődíjmódosítás; d) hőteljesítmény: a termelői hőközpontból kiadott hőhordozó közeg folyamatosan mérhető paramétereinek névleges értékei által meghatározható, szerződésbe foglalt hőteljesítmény; e) hőtermelő telep: az f) pont szerinti közös termelői engedélyes olyan erőmű telepe, ahol az e rendelet hatálya alá tartozó hőenergiát is termelnek; f) közös termelői engedélyes: távhőtermelői engedéllyel (Tszt. 12–15. §-a) és – villamosenergia-termelői engedéllyel rendelkező erőmű (VET 51. §-a és 51/A. §-a), vagy – villamosenergia-termelésre is jogosító kiserőművi összevont engedéllyel rendelkező kiserőmű (VET 52/A. §-a), amelynél a közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra lekötött gőz- és melegített víz hőteljesítménye az adott településen az 50 MW-ot meghaladja; g) közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített hőenergia: a Tszt. 3. §-ának ga) pontja szerinti lakossági felhasználónak értékesített melegített víz és/vagy gőz. Általános rendelkezések 3. § (1) A közös termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített hőenergiáért: a) teljesítménylekötési díjat, b) hődíjat, c) kiegészítő hődíjat, d) csapadékvíz- vagy pótvízdíjat, e) hőenergia-szolgáltatási különdíjat kell fizetni. (2) A közös termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra értékesített hőenergiáért az e rendelet mellékletében szereplő díjakat – mint hatósági legmagasabb díjakat – kell alkalmazni ettől eltérő megállapodás hiányában, azaz ezen díjakat az érvényes szerződések részének kell tekinteni. (3) Az e rendelet 1. számú mellékletében közzétett árak az általános forgalmi adót nem tartalmazzák. (4) Amennyiben a közös termelői engedélyes közvetlenül vagy közvetve lakossági távhő-szolgáltatási célra gőzt értékesít, akkor ennek nyomásáról, hőmérsékletéről, valamint az ezektől függő hőtartalom figyelembevételi módjáról a feleknek meg kell állapodniuk. (5) Az 1. számú melléklet szerinti árakat az éves árkorrekciók és az évközi rendkívüli árkorrekció során a 2. számú mellékletben meghatározott árképletek, valamint a szükséges egyedi vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével kell megállapítani. (6) Az árak megállapításához szükséges adatokat az engedélyesek a Magyar Energia Hivatal által előírt részletezettséggel és formában kötelesek megadni. Teljesítménylekötési díj 4. § (1) A teljesítménylekötési díjat a szerződésben a naptári évre lekötött legnagyobb hőteljesítmény(ek) után kell megfizetni. (2) A teljesítménylekötési díj éves díj, amelyet 12 havi egyenlő részletben előre kell megfizetni. (3) Ha a szerződést a teljesítőképesség fenntartására olyan módon kötik, hogy a teljesítményigény az éves szerződés szerint folyamatosan növekszik, akkor a teljesítménylekötési díjat az egyes időszakokra (hónapokra) a növekvő igényeknek megfelelően kell megállapítani. (4) Ha a közös termelői engedélyes a hőenergia-ellátást neki felróható okból szünetelteti, az (1)–(3) bekezdés szerint meghatározott teljesítménylekötési díj – szüneteltetés időtartamával – arányos részét köteles visszatéríteni, valamint ezzel egyidejűleg az arányos visszatérítéssel azonos összegű szüneteltetési pótdíjat megfizetni. Ez a visszafizetés és a szüneteltetési pótdíj megfizetése a közös termelői engedélyest a szerződésszegés egyéb következményei alól nem mentesíti. (5) Ha a melegített vízre, illetve gőzre lekötött hőteljesítmény értékét nem a közös termelői engedélyesnek felróható okból valamely napon egyszer, vagy naponta többször is 30 percet vagy azt meghaladóan megszakítás nélkül túllépik, a vételezett hőteljesítmény-többlet után a túllépés mértékének megfelelő hőteljesítmény-díjat és a (6) és (7) bekezdés szerint megállapított túllépési pótdíjat kell fizetni. (6) A túllépési pótdíjat annyi napra kell megállapítani, ahány napon a lekötött teljesítményt az (5) bekezdésben meghatározott módon túllépik. A túllépési pótdíj mértékének alapja a díjfizetés alapjául szolgáló legnagyobb lekötött hőteljesítmény feletti, minden megkezdett MW-ra számított éves teljesítménylekötési díj 1/6-od része. (7) A mérőeszközzel rendelkező fél köteles a túllépés tényéről a másik felet haladéktalanul értesíteni olyan módon, hogy az a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtehesse. (8) A teljesítménylekötési díjat az e rendelet 2. számú melléklet 1. a) pontjában foglaltak alapján kell megállapítani. Hődíjak 5. § (1) A hődíjat és a kiegészítő hődíjat az értékesített hőenergia mennyiségének megfelelően kell megfizetni. (2) A hőtermelő telepről kiadott hőenergia mennyiségén a termelői hőközpontban mért kiadott melegített víz, illetve gőz, és a visszatérő víz, illetve csapadékvíz hőtartalma közötti különbséget kell érteni. (3) Ha a hőenergia mennyiségének megállapítása nem hőmennyiségmérővel történik, akkor az értékesített hőenergia mennyiségét a (4)–(7) bekezdések szerint kell megállapítani. (4) Az értékesített hőenergia mennyiségét, ha a hőenergia-értékesítés a) gőz hőhordozóval történik, abban az esetben: aa) a kiadott gőz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és ab) a hőtermelő létesítménybe visszaadott csapadékvíz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, b) melegített víz hőhordozóval történik, abban az esetben: ba) az előre menő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának, és bb) a visszatérő víz mennyisége, valamint fajlagos hőtartalma szorzatának különbségéből kell megállapítani. (5) A kiadott hőhordozó a) mennyiségét a termelői hőközpontban elhelyezett mennyiségmérő alapján, b) fajlagos hőtartalmát a termelői hőközpontban mért nyomás és hőmérséklet alapján kell megállapítani. (6) A visszatérő víz, illetőleg csapadékvíz mennyiségét és hőmérsékletét a hőtermelő létesítmény fogadóállomásánál megállapított adatokkal kell figyelembe venni. (7) A visszatérő melegített víz mennyiségét az előre menő és a rendszerbe vezetett mért pótvíz mennyiségének különbözetéből kell megállapítani. (8) Ha egy vezetékről több szerződés szerinti hőigényét elégítenek ki, akkor az értékesített hőenergia mennyiségét a termelői hőközpontban, valamint a hőtermelő telep fogadóállomásánál megállapított (mért) adatokon kívül az átvevő állomáso(ko)n (fogyasztói hőközpontokban, hőfogadó állomásokon) is mérni kell. A termelői hőközpontban, valamint az átvevő állomáso(ko)n megállapított (mért) hőenergia-mennyiségek különbségét a vezeték hossza és/vagy a lekötött hőteljesítmény arányában kell elosztani. (9) A hődíjakat e rendelet 2. számú mellékletének 1. b) pontjában foglaltak alapján – a (10)–(12) bekezdésekben leírtakat is figyelembe véve – kell megállapítani. (10) Arra a hőenergia-mennyiségre, amelyet a közös termelői engedélyes külön jogszabály szerinti támogatással (kedvezménnyel) elszámolt földgázból állít elő, az e rendelet 1. számú mellékletében „1. árkategória” alatt feltüntetett – a külön jogszabály szerinti földgázra kapott támogatást már figyelembe vevő – hődíjakat kell (legmagasabb) hatósági árként alkalmazni, a (11) bekezdésben foglaltak kivételével. (11) Amennyiben a közös termelői engedélyes olyan, a földgázra kapott támogatás (kedvezmény) pontosabb továbbadását lehetővé tevő megállapodást köt, melynek kiindulópontja az 1. árkategória hődíját meghaladó díj, akkor köteles az elszámolás során biztosítani, hogy az általa földgázra kapott támogatás (kedvezmény) teljes összegében juthasson el a Tszt. 3. §-ának ga) pontja szerinti lakossági felhasználónak. A támogatás eljuttatásának a földgázbeszerzési és a hőértékesítési (továbbértékesítési) számlákból is egyértelműen levezethetőnek kell lennie. A kedvezményes gázellátásról szóló 50/2003. (VIII. 14.) GKM rendelet. (12) A (10) bekezdés hatálya alá nem tartozó hőenergiamennyiségre az e rendelet 1. számú mellékletében „2. árkategória” alatt feltüntetett hődíjakat kell (legmagasabb) hatósági árként alkalmazni. Csapadék- és pótvízdíj 6. § (1) E rendelet szerint értékesített gőzmennyiségnek megfelelő vízmennyiség és a szerződésben visszaadásra vállalt (vagy attól eltérő) csapadékvíz-mennyiség közötti különbözet (csapadékvíz) után csapadékvízdíjat kell fizetni. (2) A melegített víz rendszernél a berendezés üzembe helyezéséhez felhasznált víz cseréje, vagy a víz minőségének a szerződésben foglaltakhoz képesti romlása miatti vízcsere, illetve a részáramban kezelt víz mennyisége után, továbbá az óránként keringetett vízmennyiséghez képest legfeljebb 1,2%-os vízveszteség pótlásához szükséges vízmennyiségért (pótvíz) pótvízdíjat kell fizetni. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározottnál kevesebb csapadékvíz kerül visszaadásra, és az eltérés – 25%-nál nem több, akkor 100%-kal, – 25–50% között van, akkor 200%-kal, – 50% felett van, akkor 300%-kal kell a csapadékvíz díját növelni. (4) Ha a (2) bekezdésben meghatározottnál több pótvíz kerül igénybevételre, a többlet pótvíz után 100%-kal kell a pótvíz díját növelni. (5) Az a csapadékvíz-mennyiség, amely nem a szerződésben foglalt minőségben kerül visszaadásra, vissza nem adott csapadékvíznek minősül. (6) Ha a keringetett víz keménysége a 0,15 nk°-ot meghaladja, abban az esetben a hőtermelő létesítményéhez tartozó vízüzem kapacitásának megfelelően köteles a víz minőségét részáramos tisztítás, illetve vízcsere útján javítani. Hőenergia-szolgáltatási különdíj 7. § (1) A közös termelői engedélyes hőenergia-szolgáltatási különdíjként a) a kezelésében lévő, a területén kívül elhelyezett hőenergia-szolgáltatói berendezések legfeljebb 10% nyereséggel növelt üzemeltetési költségeit, b) növekvő hőenergia igény későbbi kielégítésére – igény alapján – fenntartott, de ki nem használt teljesítőképességért az arányos amortizációs és fenntartási költségeket jogosult felszámítani. (2) A hőenergia-szolgáltatási különdíjat több szerződő fél részére történő értékesítés esetén a lekötött hőteljesítménnyel és a vezeték hosszával arányosan kell felosztani. Záró rendelkezések 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti: a) a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet, b) a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet módosításáról szóló 3/2005. (I. 13.) GKM rendelet, c) a villamosenergia-termelői engedélyes által közvetlenül vagy közvetve távhő-szolgáltatási célra értékesített melegített víz és gőz hatósági árának megállapításáról szóló 64/2002. (XII. 30.) GKM rendelet módosításáról szóló 49/2005. (VI. 29.) GKM rendelet, d) a villamos energia, melegített víz és gőz hatósági árait és díjait érintő egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 107/2003. (XII. 29.) GKM rendelet 4. §-a és 2. számú melléklete. Dr. Kóka János s. k., gazdasági és közlekedési miniszter