57/2015. (IX. 30.) NFM rendelete a vasúti teljesítményösztönző rendszer részletes szabályairól.

57/2015. (IX. 30.) NFM rendelete a vasúti teljesítményösztönző rendszer részletes szabályairól. A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény 88. § (2) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed: a) a nyílt hozzáférésű, nem saját célú vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaságra (a  továbbiakban: pályahálózat-működtető), b) a hozzáférésre jogosultra, c) a kapacitásfoglalásra jogosultra, d) a vasúti igazgatási szervre, e) a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetre (a továbbiakban: VPSZ). 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában: a) elszámolási pont: az  a  mérési pont, amelynek az  adatai a  teljesítményösztönző rendszerben a  pénzügyi előnyök és hátrányok megállapítása során figyelembevételre kerülnek; b) hálózathatár pont: nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatok kapcsolódási pontja; c) hálózati zavar: olyan nem várt esemény, amely a  vasúti pályahálózat kapacitásának rendelkezésre állását előre nem tervezhető módon korlátozza; d) kapacitás-elosztó szervezet: da) a nem független vasúti pályahálózat-működtető esetében a VPSZ, db) a da) pontba nem tartozó pályahálózat-működtető esetén a pályahálózat-működtető; e) késés: az az esemény, amikor egy vonat nem a menetvonal kiutalásához tartozó menetrendnek megfelelően közlekedik, és ezáltal a menetvonalhoz tartozó menetrendben kijelölt helyeket a menetrendben tervezetthez képest későbbi időpontban érinti, a  közlekedési tényidőpont és a  menetrendben tervezett időpont különbözete egész percekben mérve; f ) elsődleges késés: a  vonatközlekedéshez kapcsolódóan a  pályahálózat-működtető és a  hozzáférésre jogosult viszonyában bekövetkezett zavartatás okozta késés, amely közvetlenül valamelyik félnek bizonyítottan felróható; g) másodlagos késés: az  a  késés, amelyet egy másik késett vonat akár elsődleges késés következményeként, akár attól függetlenül okozott, továbbá amely a hozzáférésre jogosult saját érdekkörében merült fel, és saját vonatát érinti; h) kódolás: az a tevékenység, amelynek keretében a pályahálózat-működtető a hálózati zavarhoz annak okát, és a felelős hozzáférésre jogosultat hozzárendeli; i) mérési pont: az  a  kijelölt pályahálózati pont, amelyre vonatkozólag a  vonatközlekedési adatokat – az elemzések és értékelések szempontjából – a pályahálózat-működtető rögzíti; j) termékcsoport: a  mindenkori Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott vonatkategóriák valamilyen megosztásban történt egymás mellé állításából kialakított csoportok. Egy vonatkategória önállóan is tekinthető termékcsoportnak. A  termékcsoportok menetrendi időszakonként eltérőek lehetnek. Az  alkalmazandó termékcsoportok mindig az  adott menetrendi időszakra vonatkozó teljesítményösztönző rendszerben kerülnek meghatározásra; k) tűréshatár: a  termékcsoportonként meghatározott olyan nagyságú késés, amely esetén nem következik be pénzügyi hátrány alkalmazásának kötelezettsége. 3. A teljesítményösztönző rendszer alapvető szabályai 3. § (1) A  kapacitás-elosztó szervezet a  hálózati zavarok csökkentése és a  vasúti közlekedési teljesítmények javítása érdekében teljesítményösztönző rendszert határoz meg, amelynek alapelvei a  vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonosak. (2) A  teljesítményösztönző rendszer a  késések kezelésére, valamint egyéb, a  vonat közlekedtetéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi paraméterekre terjedhet ki. (3) A  teljesítményösztönző rendszerben a  pályahálózat-működtető és a  hozzáférésre jogosult áll egymással jogviszonyban. (4) A  pályahálózat-működtető a  kapacitásfoglalásra jogosulttal kizárólag abban az  esetben kerülhet jogviszonyba a  teljesítményösztönző rendszerben, ha a  teljesítményösztönző rendszerben rögzített bármely ösztönző elemből származó pénzügyi hátrány hozzáférésre jogosulttal szembeni érvényesítése vagy pénzügyi előny hozzáférésre jogosult számára történő biztosítása a  hozzáférésre jogosult kijelölésének elmaradásából származóan nem lehetséges. 4. § (1) A  teljesítményösztönző rendszer elemei lehetnek különösen a  hálózati zavart okozó tevékenységért kiszabott pénzügyi hátrányok, valamint a  terv feletti teljesítményért járó pénzügyi előnyök. A  pénzügyi hátrány egyértelműen a  pályahálózat-működtető vagy egy hozzáférésre jogosult által okozott hálózati zavarhoz kötődik. A teljesítményösztönző rendszer megkülönböztetés-mentesen állapít meg pénzügyi előnyöket és hátrányokat mind a pályahálózat-működtetőre, mind a hozzáférésre jogosultra vonatkozóan. (2) A  kapacitás-elosztó szervezet úgy határozza meg a  teljesítményösztönző rendszer elemeinek mértékét és alkalmazásuk feltételeit, hogy a  teljesítményösztönző rendszer működtetéséből származó haszon mértéke a  működtetés ráfordításainak mértékével arányos legyen, valamint a  hálózati zavar okai azonosításának adminisztratív költsége ne rójon aránytalanul magas terhet a  zavar okainak azonosítását végző pályahálózat-működtetőre. (3) A pénzügyi előnyök és hátrányok elszámolásába bármely fél által vitatott tétel – a vita végleges rendezéséig – nem vonható be. (4) A pénzügyi előnyök és hátrányok elszámolása a teljesítményösztönző rendszer alapján nem érinti a felek polgári jog szerinti jogait, kötelezettségeit. (5) A teljesítményösztönző rendszer alapján meghatározott pénzügyi előnyök és hátrányok a hálózat-hozzáférési díjak pénzügyi elszámolásának keretében is elszámolhatók, de azok a hálózati zavarokból származó károk rendezésébe nem vonhatók be. A  teljesítményösztönző rendszer alapján teljesítendő fizetési kötelezettségekre a  pályahálózatműködtető Hálózati Üzletszabályzatában rögzített fizetési feltételeket kell alkalmazni, az  e  rendeletben rögzített eltérésekkel. 5. § (1) A teljesítményösztönző rendszer nyilvánosságra hozatalát megelőzően a kapacitás-elosztó szervezet a pályahálózatműködtető bevonásával tárgyalást folytat a  kapacitásigénylőkkel az  alkalmazni tervezett ösztönző elemek bemutatása és a  kapacitásigénylőkkel történő, a  teljesítményösztönző rendszer fő paramétereire vonatkozó megállapodás céljából. (2) A teljesítményösztönző rendszer fő paraméterei: a) a teljesítményösztönző rendszerben alkalmazandó késések mértéke, b) a teljesítményösztönző rendszer alapján történő kifizetések egyes közlekedtetett vonatokra vonatkozó küszöbértékei, c) a teljesítményösztönző rendszernek az  egyes hozzáférésre jogosultak összes közlekedtetett vonatára egy adott időszakon belül vonatkozó küszöbértéke. 4. A késés mérése, rögzítése és kódolása 6. § (1) A  késés mérését, rögzítését és kódolását a  pályahálózat-működtető végzi. A  késés kódolására a  pályahálózatműködtető az 1. melléklet szerinti kódolási rendszert alkalmazza. Minden késésnek a hivatkozott kódolási rendszer szerinti késési kategóriák és alkategóriák egyikébe besorolhatónak kell lennie. (2) A  késés számításának alapjául a  kapacitás-elosztó szervezet által a  kapacitás-igénylő számára kiutalt menetrend szolgál. (3) A  teljesítményösztönző rendszerben a  késés mérése, rögzítése és kódolása a  mérési pontokon történik. Hálózathatár pont esetén a saját vasúti pályahálózat szempontjából a teljesítményösztönző rendszer a másik vasúti pályahálózatról hozott késést másodlagos késésként kezeli. (4) A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönző rendszerben tűréshatárt állapít meg. (5) A  hozzáférésre jogosult – többletfizetés ellenében – a  teljesítményösztönző rendszer szabályai szerint kérheti, hogy részére a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott elszámolási pontokon túl az általa meghatározott további mérési pontokon a késés mérésén, rögzítésén és kódolásán túl köztes elszámolásra is sor kerüljön. (6) A  késést a  zavar okozáshoz kapcsolódó felelősségnek és a  rendes forgalmi helyzet helyreállítása képességének figyelembevételével – lehetőség szerint – egy szervezetnek kell tulajdonítani. 5. A késés elszámolása 7. § (1) Az  elszámolási ponton a  rögzített késési időadatok és késési kódok alapján történik a  pályahálózat-működtető és a  hozzáférésre jogosult késésért való felelősségének, és a  felelősségük arányának megállapítása a  késés teljes időtartamának figyelembevételével. (2) A  termékcsoporthoz tartozó tűréshatár percben meghatározott értéke az  elszámolás során az  elszámolási ponton mért késési időtartamból levonásra kerül. A  késés teljes időtartamára megállapított felelősségi arányokat a tűréshatár értékével csökkentett késési időtartamra megfelelően alkalmazni kell. (3) A másodlagos késést a teljesítményösztönző rendszer elszámolásai figyelmen kívül hagyják. (4) Az  a  késés, amelyhez a  pályahálózat-működtető a  számára rendelkezésre álló idő alatt kódot nem rögzített, a pályahálózat-működtető oldalán felmerült késésnek minősül. (5) A  késéshez rendelt ösztönzőelem elszámolásakor a  hasonló késési követelmények alá tartozó vonatok átlagos késésének mértékét is figyelembe kell venni, amely történhet előzetesen a  tűréshatár teljesítményösztönző rendszerben történő megállapításával, vagy a teljesítményösztönző rendszerben rögzített egyéb módon. 6. További teljesítményösztönző elemek 8. § (1) A  kapacitás-elosztó szervezet a  teljesítményösztönző rendszerben a  hozzáférésre jogosultak részére a  vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igények benyújtására olyan határidőket állapíthat meg, amelyekhez eltérő összegű pénzügyi előnyök és hátrányok tartoznak (többletfizetési kötelezettség a  menetvonalak megfelelő tervezhetőségéhez kapcsolódóan). A  határidőket, a  pénzügyi előnyöket és a  pénzügyi hátrányokat a  kapacitáselosztó szervezet úgy állapítja meg, hogy azok a  hozzáférésre jogosultakat a  vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényeik tervezett közlekedéshez viszonyított minél korábbi benyújtására ösztönözzék. (2) A  kapacitás-elosztó szervezet a  teljesítményösztönző rendszerben meghatározza a  foglalási díj alkalmazásának szabályait. (3) A  kapacitás-elosztó szervezet a  teljesítményösztönző rendszerben a  vonatközlekedtetéshez vagy szolgáltatás igénybevételhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi paraméterekre a hálózati zavarok elkerülése és a  terv feletti teljesítmények ösztönzése céljából további előnyöket alkalmazhat. 7. Elszámolás 9. § (1) Az  elszámolási ponton mért időadat rögzítésétől számított – a  teljesítményösztönző rendszerben meghatározott – időtartamra a  pályahálózat-működtető elektronikus úton hozzáférési és kifogásolási jogot biztosít a  hozzáférésre jogosult részére a kódolás tekintetében a hozzáférésre jogosult saját adatai vonatkozásában. (2) A tárgyhónapra vonatkozó hálózati zavarok kódolását követően a pályahálózat-működtető a tárgyhónapot követő 10 munkanapon belül a  kódolt adatokat, pénzügyi elszámolásokat a  hozzáférésre jogosult részére – saját adatai vonatkozásában – megküldi. (3) A  pályahálózat-működtető – a  teljesítményösztönző rendszerben meghatározott formátumban és adattartalommal – megküldi a kapacitás-elosztó szervezet részére a hozzáférésre jogosultakkal egyeztetett, az eredetileg rögzítetthez képest módosult késési adatokat. (4) A teljesítményösztönző rendszerben szabályozni kell a kódolt adatokkal, elszámolásokkal kapcsolatos vitarendezési eljárás szabályait oly módon, hogy az  ne gátolja a  hozzáférésre jogosultaknak a  vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 79/B. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogvitás eljárás kezdeményezési jogát. Ezen eljárás alkalmazása esetén a döntést 10 munkanapon belül meg kell hozni. 8. A teljesítményösztönző rendszer értékelése 10. § (1) A kapacitás-elosztó szervezet az alkalmazott teljesítményösztönző rendszer tapasztalatait – így különösen a hálózati zavarok csökkentésére gyakorolt hatásait – minden menetrendi időszakra vonatkozóan a pályahálózat-működtetők, az érintett hozzáférésre jogosultak és a vasúti igazgatási szerv bevonásával értékeli. (2) A  kapacitás-elosztó szervezet az  alkalmazott teljesítményösztönző rendszer értékeléséről készített jelentését a menetrendi időszakot követő 90 napon belül honlapján közzéteszi. 9. Hatályba léptető rendelkezések 11. § Ez a  rendelet a  kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit először a  2016. december második vasárnapjától kezdődő menetrendi időszaktól kell alkalmazni. 10. Az Európai Unió jogának való megfelelés 12. § Ez a  rendelet – a  Vtv.-vel együtt – az  egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló 2012. november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 35.  cikkének, 36.  cikkének és VI.  melléklet 2.  pontjának való megfelelést szolgálja. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter