57/
- (IX. 30.) NFM rendelete a vasúti teljesítményösztönző rendszer részletes szabályairól. A vasúti közlekedésről szóló
- évi CLXXXIII. törvény
- §
(2)bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 109. § 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: 1. A rendelet hatálya 1. § E rendelet hatálya kiterjed:
- a)a nyílt hozzáférésű, nem saját célú vasúti pályahálózatot működtető vasúti társaságra (a továbbiakban: pályahálózat-működtető),
- b)a hozzáférésre jogosultra,
- c)a kapacitásfoglalásra jogosultra,
- d)a vasúti igazgatási szervre,
- e)a Vasúti Pályakapacitás-elosztó Szervezetre (a továbbiakban: VPSZ). 2. Értelmező rendelkezések 2. § E rendelet alkalmazásában:
- a)elszámolási pont: az a mérési pont, amelynek az adatai a teljesítményösztönző rendszerben a pénzügyi előnyök és hátrányok megállapítása során figyelembevételre kerülnek;
- b)hálózathatár pont: nyílt hozzáférésű vasúti pályahálózatok kapcsolódási pontja;
- c)hálózati zavar: olyan nem várt esemény, amely a vasúti pályahálózat kapacitásának rendelkezésre állását előre nem tervezhető módon korlátozza;
- d)kapacitás-elosztó szervezet:
- da)a nem független vasúti pályahálózat-működtető esetében a VPSZ,
- db)a
- da)pontba nem tartozó pályahálózat-működtető esetén a pályahálózat-működtető;
- e)késés: az az esemény, amikor egy vonat nem a menetvonal kiutalásához tartozó menetrendnek megfelelően közlekedik, és ezáltal a menetvonalhoz tartozó menetrendben kijelölt helyeket a menetrendben tervezetthez képest későbbi időpontban érinti, a közlekedési tényidőpont és a menetrendben tervezett időpont különbözete egész percekben mérve; f ) elsődleges késés: a vonatközlekedéshez kapcsolódóan a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosult viszonyában bekövetkezett zavartatás okozta késés, amely közvetlenül valamelyik félnek bizonyítottan felróható;
- g)másodlagos késés: az a késés, amelyet egy másik késett vonat akár elsődleges késés következményeként, akár attól függetlenül okozott, továbbá amely a hozzáférésre jogosult saját érdekkörében merült fel, és saját vonatát érinti;
- h)kódolás: az a tevékenység, amelynek keretében a pályahálózat-működtető a hálózati zavarhoz annak okát, és a felelős hozzáférésre jogosultat hozzárendeli;
- i)mérési pont: az a kijelölt pályahálózati pont, amelyre vonatkozólag a vonatközlekedési adatokat – az elemzések és értékelések szempontjából – a pályahálózat-működtető rögzíti;
- j)termékcsoport: a mindenkori Hálózati Üzletszabályzatban meghatározott vonatkategóriák valamilyen megosztásban történt egymás mellé állításából kialakított csoportok. Egy vonatkategória önállóan is tekinthető termékcsoportnak. A termékcsoportok menetrendi időszakonként eltérőek lehetnek. Az alkalmazandó termékcsoportok mindig az adott menetrendi időszakra vonatkozó teljesítményösztönző rendszerben kerülnek meghatározásra;
- k)tűréshatár: a termékcsoportonként meghatározott olyan nagyságú késés, amely esetén nem következik be pénzügyi hátrány alkalmazásának kötelezettsége. 3. A teljesítményösztönző rendszer alapvető szabályai 3. §
(1)A kapacitás-elosztó szervezet a hálózati zavarok csökkentése és a vasúti közlekedési teljesítmények javítása érdekében teljesítményösztönző rendszert határoz meg, amelynek alapelvei a vasúti pályahálózat egészére vonatkozóan azonosak.
(2)A teljesítményösztönző rendszer a késések kezelésére, valamint egyéb, a vonat közlekedtetéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi paraméterekre terjedhet ki.
(3)A teljesítményösztönző rendszerben a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosult áll egymással jogviszonyban.
(4)A pályahálózat-működtető a kapacitásfoglalásra jogosulttal kizárólag abban az esetben kerülhet jogviszonyba a teljesítményösztönző rendszerben, ha a teljesítményösztönző rendszerben rögzített bármely ösztönző elemből származó pénzügyi hátrány hozzáférésre jogosulttal szembeni érvényesítése vagy pénzügyi előny hozzáférésre jogosult számára történő biztosítása a hozzáférésre jogosult kijelölésének elmaradásából származóan nem lehetséges. 4. §
(1)A teljesítményösztönző rendszer elemei lehetnek különösen a hálózati zavart okozó tevékenységért kiszabott pénzügyi hátrányok, valamint a terv feletti teljesítményért járó pénzügyi előnyök. A pénzügyi hátrány egyértelműen a pályahálózat-működtető vagy egy hozzáférésre jogosult által okozott hálózati zavarhoz kötődik. A teljesítményösztönző rendszer megkülönböztetés-mentesen állapít meg pénzügyi előnyöket és hátrányokat mind a pályahálózat-működtetőre, mind a hozzáférésre jogosultra vonatkozóan.
(2)A kapacitás-elosztó szervezet úgy határozza meg a teljesítményösztönző rendszer elemeinek mértékét és alkalmazásuk feltételeit, hogy a teljesítményösztönző rendszer működtetéséből származó haszon mértéke a működtetés ráfordításainak mértékével arányos legyen, valamint a hálózati zavar okai azonosításának adminisztratív költsége ne rójon aránytalanul magas terhet a zavar okainak azonosítását végző pályahálózat-működtetőre.
(3)A pénzügyi előnyök és hátrányok elszámolásába bármely fél által vitatott tétel – a vita végleges rendezéséig – nem vonható be.
(4)A pénzügyi előnyök és hátrányok elszámolása a teljesítményösztönző rendszer alapján nem érinti a felek polgári jog szerinti jogait, kötelezettségeit.
(5)A teljesítményösztönző rendszer alapján meghatározott pénzügyi előnyök és hátrányok a hálózat-hozzáférési díjak pénzügyi elszámolásának keretében is elszámolhatók, de azok a hálózati zavarokból származó károk rendezésébe nem vonhatók be. A teljesítményösztönző rendszer alapján teljesítendő fizetési kötelezettségekre a pályahálózatműködtető Hálózati Üzletszabályzatában rögzített fizetési feltételeket kell alkalmazni, az e rendeletben rögzített eltérésekkel. 5. §
(1)A teljesítményösztönző rendszer nyilvánosságra hozatalát megelőzően a kapacitás-elosztó szervezet a pályahálózatműködtető bevonásával tárgyalást folytat a kapacitásigénylőkkel az alkalmazni tervezett ösztönző elemek bemutatása és a kapacitásigénylőkkel történő, a teljesítményösztönző rendszer fő paramétereire vonatkozó megállapodás céljából.
(2)A teljesítményösztönző rendszer fő paraméterei:
- a)a teljesítményösztönző rendszerben alkalmazandó késések mértéke,
- b)a teljesítményösztönző rendszer alapján történő kifizetések egyes közlekedtetett vonatokra vonatkozó küszöbértékei,
- c)a teljesítményösztönző rendszernek az egyes hozzáférésre jogosultak összes közlekedtetett vonatára egy adott időszakon belül vonatkozó küszöbértéke. 4. A késés mérése, rögzítése és kódolása 6. §
(1)A késés mérését, rögzítését és kódolását a pályahálózat-működtető végzi. A késés kódolására a pályahálózatműködtető az 1. melléklet szerinti kódolási rendszert alkalmazza. Minden késésnek a hivatkozott kódolási rendszer szerinti késési kategóriák és alkategóriák egyikébe besorolhatónak kell lennie.
(2)A késés számításának alapjául a kapacitás-elosztó szervezet által a kapacitás-igénylő számára kiutalt menetrend szolgál.
(3)A teljesítményösztönző rendszerben a késés mérése, rögzítése és kódolása a mérési pontokon történik. Hálózathatár pont esetén a saját vasúti pályahálózat szempontjából a teljesítményösztönző rendszer a másik vasúti pályahálózatról hozott késést másodlagos késésként kezeli.
(4)A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönző rendszerben tűréshatárt állapít meg.
(5)A hozzáférésre jogosult – többletfizetés ellenében – a teljesítményösztönző rendszer szabályai szerint kérheti, hogy részére a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott elszámolási pontokon túl az általa meghatározott további mérési pontokon a késés mérésén, rögzítésén és kódolásán túl köztes elszámolásra is sor kerüljön.
(6)A késést a zavar okozáshoz kapcsolódó felelősségnek és a rendes forgalmi helyzet helyreállítása képességének figyelembevételével – lehetőség szerint – egy szervezetnek kell tulajdonítani. 5. A késés elszámolása 7. §
(1)Az elszámolási ponton a rögzített késési időadatok és késési kódok alapján történik a pályahálózat-működtető és a hozzáférésre jogosult késésért való felelősségének, és a felelősségük arányának megállapítása a késés teljes időtartamának figyelembevételével.
(2)A termékcsoporthoz tartozó tűréshatár percben meghatározott értéke az elszámolás során az elszámolási ponton mért késési időtartamból levonásra kerül. A késés teljes időtartamára megállapított felelősségi arányokat a tűréshatár értékével csökkentett késési időtartamra megfelelően alkalmazni kell.
(3)A másodlagos késést a teljesítményösztönző rendszer elszámolásai figyelmen kívül hagyják.
(4)Az a késés, amelyhez a pályahálózat-működtető a számára rendelkezésre álló idő alatt kódot nem rögzített, a pályahálózat-működtető oldalán felmerült késésnek minősül.
(5)A késéshez rendelt ösztönzőelem elszámolásakor a hasonló késési követelmények alá tartozó vonatok átlagos késésének mértékét is figyelembe kell venni, amely történhet előzetesen a tűréshatár teljesítményösztönző rendszerben történő megállapításával, vagy a teljesítményösztönző rendszerben rögzített egyéb módon. 6. További teljesítményösztönző elemek 8. §
(1)A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönző rendszerben a hozzáférésre jogosultak részére a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igények benyújtására olyan határidőket állapíthat meg, amelyekhez eltérő összegű pénzügyi előnyök és hátrányok tartoznak (többletfizetési kötelezettség a menetvonalak megfelelő tervezhetőségéhez kapcsolódóan). A határidőket, a pénzügyi előnyöket és a pénzügyi hátrányokat a kapacitáselosztó szervezet úgy állapítja meg, hogy azok a hozzáférésre jogosultakat a vasúti pályahálózat-kapacitás iránti igényeik tervezett közlekedéshez viszonyított minél korábbi benyújtására ösztönözzék.
(2)A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönző rendszerben meghatározza a foglalási díj alkalmazásának szabályait.
(3)A kapacitás-elosztó szervezet a teljesítményösztönző rendszerben a vonatközlekedtetéshez vagy szolgáltatás igénybevételhez kapcsolódó mennyiségi és minőségi paraméterekre a hálózati zavarok elkerülése és a terv feletti teljesítmények ösztönzése céljából további előnyöket alkalmazhat. 7. Elszámolás 9. §
(1)Az elszámolási ponton mért időadat rögzítésétől számított – a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott – időtartamra a pályahálózat-működtető elektronikus úton hozzáférési és kifogásolási jogot biztosít a hozzáférésre jogosult részére a kódolás tekintetében a hozzáférésre jogosult saját adatai vonatkozásában.
(2)A tárgyhónapra vonatkozó hálózati zavarok kódolását követően a pályahálózat-működtető a tárgyhónapot követő 10 munkanapon belül a kódolt adatokat, pénzügyi elszámolásokat a hozzáférésre jogosult részére – saját adatai vonatkozásában – megküldi.
(3)A pályahálózat-működtető – a teljesítményösztönző rendszerben meghatározott formátumban és adattartalommal – megküldi a kapacitás-elosztó szervezet részére a hozzáférésre jogosultakkal egyeztetett, az eredetileg rögzítetthez képest módosult késési adatokat.
(4)A teljesítményösztönző rendszerben szabályozni kell a kódolt adatokkal, elszámolásokkal kapcsolatos vitarendezési eljárás szabályait oly módon, hogy az ne gátolja a hozzáférésre jogosultaknak a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 79/B. §
(1)bekezdés b) pontjában meghatározott jogvitás eljárás kezdeményezési jogát. Ezen eljárás alkalmazása esetén a döntést 10 munkanapon belül meg kell hozni. 8. A teljesítményösztönző rendszer értékelése 10. §
(1)A kapacitás-elosztó szervezet az alkalmazott teljesítményösztönző rendszer tapasztalatait – így különösen a hálózati zavarok csökkentésére gyakorolt hatásait – minden menetrendi időszakra vonatkozóan a pályahálózat-működtetők, az érintett hozzáférésre jogosultak és a vasúti igazgatási szerv bevonásával értékeli.
(2)A kapacitás-elosztó szervezet az alkalmazott teljesítményösztönző rendszer értékeléséről készített jelentését a menetrendi időszakot követő 90 napon belül honlapján közzéteszi.
- Hatályba léptető rendelkezések
- § Ez a rendelet a kihirdetését követő
- napon lép hatályba, rendelkezéseit először a
- december második vasárnapjától kezdődő menetrendi időszaktól kell alkalmazni.
- Az Európai Unió jogának való megfelelés
- § Ez a rendelet – a Vtv.-vel együtt – az egységes európai vasúti térség létrehozásáról szóló
- november 21-i 2012/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv
- cikkének,
- cikkének és VI. melléklet
- pontjának való megfelelést szolgálja. Dr. Seszták Miklós s. k., nemzeti fejlesztési miniszter