678/B/2006. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t :

Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. LXXX. törvény 10. §

indítványozó alkotmányjogi panaszként megjelölt, de tartalmilag utólagos normakontrollt kérő indítványában kérte

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló

1. évi LXI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.)
2. és
3. §-ainak megsemmisítését. Előadta, hogy a Módtv
4. megalkotása során a jogalkotó nem tett eleget a jogalkotási eljárásról szóló
5. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) rendelkezéseinek, a Kormány nem tartotta magát

Országos Érdekegyeztetési Tanácsban rögzített megállapodáshoz, és megsértette a 2006-os évre kötött bérmegállapodást. Álláspontja szerint

érdemi egyeztetés elmaradása sérti a Kormány Alkotmány

1. §-ában rögzített kötelezettségét, továbbá sérültek a szakszervezetek Alkotmány
2. §-ában rögzített alapjogai. 2.

indítványozó hivatkozott arra is, hogy a Módtv

2. és
3. §-ai – amelyek a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló
4. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.)
5. §

Alkotmány 70/B. §

indítványozó szerint

évközi kormányzati, törvényhozói beavatkozás, különösen a járulékok emelése ellentétes

zal

elvvel, miszerint minden dolgozónak joga van olyan jövedelemhez, amely megfelel végzett munkája mennyiségének és minőségének.

indítványozó álláspontja szerint

Országos Érdekegyeztető Tanács bérmegállapodása

Alkotmány 70/B. §

zal ellentétes törvényhozói rendelkezés

Alkotmány hivatkozott szabályát is sérti. II. 1.

Alkotmány hivatkozott rendelkezései: „

1. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. (…)
2. § Feladatának ellátása során a Kormány együttmű ködik

érdekelt társadalmi szervezetekkel. (…) 70/B. § (…)

őstermelői igazolványban feltüntetett időponttól

igazolvány visszaadása napjáig, b) gazdálkodó család tagja esetében a családi gazdaság nyilvántartásba vétele napjától a nyilvántartásból való törlés napjáig, illetőleg c)

5. §

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat)

Art. 31. §-ának

állami adóhatóságnak. A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell

zal

összeggel, amelyet a foglalkoztató

adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is – miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét

állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti.

egyéni vállalkozó a társadalombiztosítási járulékot,

egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, valamint a nyugdíjjárulékot (tagdíjat)

Art. 31. §-ának

állami adóhatóságnak.

eva adózó egyéni vállalkozó a járulékot (tagdíjat)

Eva tv.-ben meghatározottak szerint fizeti meg és vallja be.

5. §

állami adóhatóságnak, kivéve, ha a járulék (tagdíj) megfizetését és bevallását a foglalkoztató a 30. §

Art. 31. §-ának

állami adóhatóságnak.

Art. szabályait kell alkalmazni. Ha a járulékkötelezettség nem pénzbeli jövedelem után áll fenn, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) és

egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulékot a biztosított helyett a foglalkoztató köteles megfizetni.

általa megfizetett társadalombiztosítási járulékról, a biztosított jövedelméből levont egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékról, valamint nyugdíjjárulékról (tagdíjról), illetőleg a részére túlvonás miatt visszafizetett (átutalt) járulékokról, a társas vállalkozás a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozót

egészségügyi szolgáltatási járulékról.

önellenőrzési pótlékot

állami adóhatóság nevén, a kincstár által vezetett, magánnyugdíjpénztáranként megnyitott tagdíjbeszedési-, késedelmi- és önellenőrzési pótlék számlákra kell teljesíteni. A kincstár a tagdíjat, a késedelmi- és

önellenőrzési pótlékot haladéktalanul átutalja a magánnyugdíjpénztárnak, egyidejűleg a befizetés adatairól elektronikus úton adatot szolgáltat

állami adóhatóság és a magánnyugdíjpénztár részére.

állami adóhatóság a járulékkötelezettség teljesítése érdekében a 20. §

Mpt. 24. §

érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni.

érintett magánnyugdíjpénztárnak kell megfizetni, és egyidejűleg közölni kell a pénztártag nevét, TAJ-számát, a tárgyévi prémiumévek programban töltött időszak kezdő és befejező napját, a tagdíjkülönbözet megállapítása érdekében figyelembe vett járulékalap, a tagdíj, valamint a tagdíjkülönbözet összegét.” III.

indítvány nem megalapozott. 1.

Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint nem

új rendelkezést hatályba léptető, hanem a módosítás révén

új rendelkezést magába foglaló (inkorporáló) jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg [8/

1. (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 74, 81.; 28/
2. (VII. 14.) AB határozat ABH 2005, 290, 297.; 124/B/
3. AB határozat, ABH 2007, 1601, 1604.]. Erre tekintettel jelen ügyben

Alkotmánybíróság

alkotmányossági vizsgálatot nem

indítványban hivatkozott módosító jogszabály (Módtv1.), hanem a módosított jogszabály (Tbj.) tekintetében folytatta le.

indítvány benyújtását követően

egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló

1. évi CXXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv2.)
2. § b) pontja alapján a Tbj.
3. §

indítványban megjelölt alkotmányossági kifogások szempontjából

onos tartalmú rendelkezéssel módosította a Tbj. 10. §

Alkotmánybíróság

eljárást a Tbj. indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései alapján folytatta le. 2.

Alkotmánybíróság a 488/B/1999. AB határozatban már vizsgálta

Alkotmány

1. és
2. §-ainak jelentőségét a jogalkotási eljárással kapcsolatban. Összegezve

Alkotmánybíróság korábbi gyakorlatát, rámutatott, hogy „

Alkotmány 36. §-ának

a megfogalmazása, hogy »Feladatának ellátása során a Kormány együttműködik

érdekelt társadalmi szervezetekkel«, a Kormány számára tevékenysége ellátásához módszerbeli ajánlást jelent. (…)

alkotmányos ajánlás annál sokkal tágabb értelmű és általánosabb kötelezettség, minthogy abból közvetlenül levezethető lenne

indítvánnyal érintett jogszabály alkotmányellenessége”. Rámutatott arra is, hogy

Alkotmány 36. §-a „a Kormánynak a társadalmi szervekkel való együttműködési kötelezettségét szabályozza, nem szabályozza

onban

t, hogy együttműködési kötelezettsége mely döntései kapcsán és milyen formában áll fenn.

Alkotmány e rendelkezéséből nem következik a Kormánynak

a kötelezettsége, hogy a törvények előkészítése során köteles kikérni

érdekelt társadalmi szervek véleményét” (ABH 2003, 1104, 1107.). Ezzel összhangban a 124/2008. (X. 14.) AB határozat

Alkotmány 36. §-át a Kormány politikai kötelezettségeként fogalmazta meg (ABH 2008, 988, 999.).

Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában vizsgálta a véleményezési jog mellőzésével meghozott jogszabály alkotmányellenességét. A 496/B/

1. AB határozat megállapította, hogy a „jogszabályelőkészítő szervek [a Jat.
2. § c) pontja szerinti] vélemények beszerzésével kapcsolatos kötelezettségszegése (…) önmagában nem érintheti

adott törvény érvényességét. A jogszabály előkészítésre vonatkozó törvényi előírások megsértése

illetékes szervek államigazgatási jogi, esetleg politikai felelősségét alapozhatja meg csupán” (ABH 1991, 493, 495–496.). Ezt a tételt

Alkotmánybíróság a későbbi határozatokban is érvényesítette, és rámutatott, hogy a Jat. rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezi a jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, ha a vizsgált jogszabály egyben

Alkotmány valamelyik rendelkezését is sérti [elsőként: 30/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 421, 422.]. A Jat. rendelkezéseinek megsértése tehát nem valósítja meg

Alkotmány 36. §-ának a sérelmét, és a jogalkotó szervek egyeztetési kötelezettsége

Alkotmány szakszervezetek érdekvédelmi feladatát deklaráló rendelkezéséből sem vezethető le.

, hogy a Kormány eleget tett-e a Jat.-ban foglalt kötelezettségeinek, nem áll értékelhető alkotmányjogi összefüggésben

Alkotmány 4. §-ával. 3.

indítványozó hivatkozott arra is, hogy a Tbj. 10. §

Alkotmány 70/B. §

Alkotmány 70/B. §

t, hogy a bér utáni járulékokat ne lehetne megemelni. Erre tekintettel

Alkotmánybíróság a Tbj. 10. §

Alkotmánybíróság elnöke,