678/B/2006. AB határozat

678/B/2006. AB határozat. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő h a t á r o z a t o t : Az Alkotmánybíróság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. LXXX. törvény 10. § (3) bekezdése, valamint 50. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

I. 1. Az indítványozó alkotmányjogi panaszként megjelölt, de tartalmilag utólagos normakontrollt kérő indítványában kérte az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi LXI. törvény (a továbbiakban:

Módtv1.) 134. és 155. §-ainak megsemmisítését.

Előadta, hogy a Módtv1. megalkotása során a jogalkotó nem tett eleget a jogalkotási eljárásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) rendelkezéseinek, a Kormány nem tartotta magát az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban rögzített megállapodáshoz, és megsértette a 2006-os évre kötött bérmegállapodást. Álláspontja szerint az érdemi egyeztetés elmaradása sérti a Kormány Alkotmány 36. §-ában rögzített kötelezettségét, továbbá sérültek a szakszervezetek Alkotmány 4. §-ában rögzített alapjogai.

II. 1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései: „4. § A szakszervezetek és más érdekképviseletek védik és képviselik a munkavállalók, a szövetkezeti tagok és a vállalkozók érdekeit. (…)

36. §Feladatának ellátása során a Kormány együttmű

ködik az érdekelt társadalmi szervezetekkel. (…) 70/B. § (…)

50. §(1) A foglalkoztató a biztosítottnak a tárgyhónap

ban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot, az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, a nyugdíjjárulékot (tagdíjat) megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot (tagdíjat) az Art. 31. §-ának (2) bekezdésében és 2. számú mellékletében meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetőleg megfizetni az állami adóhatóságnak. A megállapított járulékot (tagdíjat) csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés – ideértve a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő túlfizetést is – miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhavi tagdíj-kötelezettség nem nyújt fedezetet a túlfizetés rendezésére, akkor a tárgyhavi kötelezettséget meghaladó tagdíjtúlfizetés összegét az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a pénztár visszafizeti.

III. Az indítvány nem megalapozott. 1. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint nem az új rendelkezést hatályba léptető, hanem a módosítás révén az új rendelkezést magába foglaló (inkorporáló) jogszabály alkotmányellenességét vizsgálja meg [8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABH 2003, 74, 81.; 28/2005. (VII. 14.) AB határozat ABH 2005, 290, 297.;

124/B/2004. AB határozat, ABH 2007, 1601, 1604.]. Erre tekintettel jelen ügyben az Alkotmánybíróság az alkotmányossági vizsgálatot nem az indítványban hivatkozott módosító jogszabály (Módtv1.), hanem a módosított jogszabály (Tbj.) tekintetében folytatta le.

Az indítvány benyújtását követően az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2006. évi CXXXI. törvény (a továbbiakban: Módtv2.) 186. §

134. §

a által megállapított szövegrésze nem lépett hatályba. Ehelyett a Módtv2. 84. §-a új, de az indítványban megjelölt alkotmányossági kifogások szempontjából azonos tartalmú rendelkezéssel módosította a Tbj. 10. § (3) bekezdését. Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az eljárást a Tbj. indítvány elbírálásakor hatályos rendelkezései alapján folytatta le.

36. §a „a Kormánynak a társadalmi szervekkel való

együttműködési kötelezettségét szabályozza, nem szabályozza azonban azt, hogy együttműködési kötelezettsége mely döntései kapcsán és milyen formában áll fenn. Az Alkotmány e rendelkezéséből nem következik a Kormánynak az a kötelezettsége, hogy a törvények előkészítése során köteles kikérni az érdekelt társadalmi szervek véleményét” (ABH 2003, 1104, 1107.). Ezzel összhangban a 124/2008. (X. 14.) AB határozat az Alkotmány 36. §-át a Kormány politikai kötelezettségeként fogalmazta meg (ABH 2008, 988, 999.).

Az Alkotmánybíróság már több korábbi határozatában vizsgálta a véleményezési jog mellőzésével meghozott jogszabály alkotmányellenességét. A 496/B/1990. AB határozat megállapította, hogy a „jogszabályelőkészítő szervek [a Jat. 27. § c) pontja szerinti] vélemények beszerzésével kapcsolatos kötelezettségszegése (…) önmagában nem érintheti az adott törvény érvényességét. A jogszabály előkészítésre vonatkozó törvényi előírások megsértése az illetékes szervek államigazgatási jogi, esetleg politikai felelősségét alapozhatja meg csupán” (ABH 1991, 493, 495–496.). Ezt a tételt az Alkotmánybíróság a későbbi határozatokban is érvényesítette, és rámutatott, hogy a Jat. rendelkezéseinek figyelmen kívül hagyása csak akkor eredményezi a jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, ha a vizsgált jogszabály egyben az Alkotmány valamelyik rendelkezését is sérti [elsőként: 30/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 421, 422.]. A Jat. rendelkezéseinek megsértése tehát nem valósítja meg az Alkotmány 36. §-ának a sérelmét, és a jogalkotó szervek egyeztetési kötelezettsége az Alkotmány szakszervezetek érdekvédelmi feladatát deklaráló rendelkezéséből sem vezethető le. Az, hogy a Kormány eleget tett-e a Jat.-ban foglalt kötelezettségeinek, nem áll értékelhető alkotmányjogi összefüggésben az Alkotmány 4. §-ával.

A Tbj. 10. § (3) bekezdése a mezőgazdasági őstermelő biztosítási kötelezettségét, a Tbj. 50. §-a járulék és a tagdíj megállapításának, bevallásának és megfizetésének szabályait állapítja meg. E rendelkezések semmilyen összefüggésben nem állnak az Alkotmány 70/B. § (3) bekezdésével. E szabály ugyanis csak a hátrányos megkülönböztetés tilalmát jelenti a bérezés tekintetében, de nem keletkeztet alanyi jogot valamilyen meghatározott bérre, jövedelemre.

Különösen nem jelenti azt, hogy a bér utáni járulékokat ne lehetne megemelni.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság a Tbj. 10. § (3) bekezdése és 50. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2010. március 22. Dr. Paczolay Péter s. k., az Alkotmánybíróság elnöke,