- XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról. Az Országgyűlés a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott kötvényeknek a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi értékesítési tevékenysége következtében megkárosított befektetők kárrendezése céljából a következő törvényt alkotja.
- A törvény hatálya
- §
(1)A törvény hatálya azokra az ügyletekre terjed ki, amelyeknél az ügyfél jognyilatkozata a QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e.
(2)Kárrendezésre jogosultak azok a magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek, akik az
(1)bekezdés szerinti kötvénykibocsátásából eredően az
(1)bekezdésben említett gazdasági társaságokkal szemben e törvény hatálybalépésének napján fennálló követeléssel rendelkeznek. 2. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja 2. §
(1)Az 1. § szerinti követelésekből eredő igények rendezése érdekében e törvény erejénél fogva létrejön a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: Alap).
(2)A kárrendezésre jogosultak követeléseinek ellenérték fejében e törvény alapján az Alapra történő átszállása nem érinti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 213. §-a szerinti kártalanítást. 3. §
(1)Az Alap feladata a kárrendezés, amely során az
- § szerinti követelések – e törvény erejénél fogva az Alapra történő átszállása esetén – ellenértékét kifizeti, és a rá szállt követelésekre vonatkozóan az igényeket érvényesíti. Az Alap a honlapján közzéteszi az
- § szerinti gazdasági társaságok számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozásainak listáját.
(2)A követelés nem száll át az Alapra, a) ha annak jogosultja az 1. §
(1)bekezdése szerinti gazdasági társaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása, az említettek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, mindezeknek a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója, b) ha annak jogosultja a Tpt. 215. §
(1)bekezdésében felsorolt személy vagy szervezet, vagy a kibocsátó, a lejegyző gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, valamint a kötvényértékesítésben függő ügynökként vagy más módon közreműködő vállalkozás, ezzel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, továbbá mindezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója, c) ha bíróság jogerősen megállapította, hogy az 1. § szerinti követelés forrása bűncselekményből származott.
(3)A kárrendezésre a követelés pénznemében kerül sor.
(4)A kárrendezés mentes a közteherfizetés alól. A törvényt az Országgyűlés a 2015. április 14-i ülésnapján fogadta el. 4. §
(1)Az Alap jogi személy.
(2)Az Alap saját vagyona, bevételei, kifizetései és jövedelme után társasági és helyi adó, tranzakciós illeték, vagy egyéb illeték fizetésére nem kötelezhető.
(3)Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB) vezetett számlán kezeli.
(4)Az Alap működésének biztosítása érdekében – az állam kezességvállalása mellett – legfeljebb 10 éves futamidőre kötvényt bocsáthat ki, hitelintézettől legfeljebb 10 éves futamidőre kölcsönt vehet fel, és az MNB-től – az állam kezességvállalása mellett – legfeljebb 3 hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt vehet fel.
(5)Az Alap igazgatósága a Befektető-védelmi Alap (a továbbiakban: BEVA) tagjaitól a
(4)bekezdés szerinti hitel törlesztő részleteinek (lejáratainak) megfizetése céljából, saját forrásainak kiegészítéséhez visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet.
(6)Az előleg fizetésére a BEVA tagok a 2014. naptári évben a BEVA felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában kötelesek. Az éves előleg megállapításakor az arány kiszámítása során
- a)a BEVA felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségét figyelmen kívül kell hagyni annak a BEVA tagnak,
- aa)amely jogutód nélkül megszűnt, valamint
- ab)amelynek felszámolását jogerősen elrendelték,
- b)a 2015. április 10-e után keletkezett BEVA tagság esetén e tagok éves tagdíjfizetési kötelezettségét 2014-es éves tagdíjfizetési kötelezettségként kell figyelembe venni.
(7)E törvény alkalmazása során BEVA tagnak minősül az a nem BEVA tag vállalkozás is, amely
- április 10-én még a BEVA tagja volt, valamint azon vállalkozások jogutódai is, amelyek
- április 10-én vagy azt követően a BEVA tagjai voltak.
(8)A naptári évben fizetendő előleget évente egyszer, legkésőbb a naptári évet megelőző év december 15-ig kell megállapítani. A
- naptári évben fizetendő előleget e törvény hatálybalépését követő
- napig kell megállapítani. Az éves előleg megállapítását követően létrejött BEVA tagság esetén csak az új tag előlegét kell – a tagság létrejöttét követő 60 napon belül – megállapítani, a már megállapított előlegeket nem kell újra meghatározni.
(9)Egyebekben az előleg megfizetésére az BEVA tagdíj fizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(10)Az Alapra átszállt 1. § szerinti követelések megtérülését, valamint az Alap vagyonának hozamát az Alap köteles a
(4)bekezdés szerinti hitel előtörlesztésére és a kibocsátott kötvények lejárat előtti visszavásárlására fordítani. A
(4)bekezdés szerinti hitel felvételekor csak olyan szerződés köthető, ami a kibocsátott kötvények lejárat előtti visszavásárlását, a felvett hitel előtörlesztését legalább félévente egy alkalommal, korlátlan összegben lehetővé teszi. 5. §
(1)Az Alap irányítását a BEVA igazgatósága (a továbbiakban: igazgatóság) végzi.
(2)Az Alap végrehajtó szervezete a BEVA munkaszervezete.
(3)Az Alap tevékenységének ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság látja el.
(4)Az Alap jogállására és működésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Tpt.-nek a BEVA-ra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6. § Az igazgatóság
- a)elfogadja az Alap szabályzatait,
- b)irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét,
- c)dönt az Alap működéséhez szükséges kötvénykibocsátásról, kölcsön felvételéről,
- d)meghatározza a BEVA tagok által fizetendő éves előleg összegét, és rendelkezik az előleg visszatérítéséről,
- e)elfogadja az Alap éves számviteli beszámolóját és az Alap tevékenységének befejezését megelőzően elfogadja a záró beszámolót, valamint f ) ellátja az e törvényben foglalt egyéb feladatokat. 7. § Az igazgatóság szabályzatot alkot és tesz közzé
- a)az Alap eszközeinek és forrásainak kezeléséről,
- b)az Alapból történő kárrendezés részletes szabályairól,
- c)a BEVA tagok által fizetendő éves előleg megfizetésének és visszatérítésének mértékéről és rendjéről. 8. §
(1)Az Ellenőrző Bizottság héttagú.
(2)Az Ellenőrző Bizottság tagjai:
- a)az igazgatóság által kijelölt egy személy,
- b)az MNB által kijelölt egy személy,
- c)a hitelintézetek és befektetési vállalkozások érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt három személy,
- d)a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke által kijelölt egy személy, valamint
- e)a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt egy személy.
(3)Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja
- a)az igazgatóság tagja és annak a Ptk. szerinti hozzátartozója, vagy
- b)a 1. §
(1)bekezdése szerinti gazdasági társaságok tagjainak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, és az említettek Ptk. szerinti hozzátartozója.
(4)Az Ellenőrző Bizottság
- a)ellenőrzi az Alap gazdálkodását,
- b)véleményezi az Alap éves beszámolóját és záró beszámolóját,
- c)ellenőrzi az Alapra átszállt követelések érvényesítését, és javaslatot tesz az igazgatóság felé a hatékony igényérvényesítés érdekében.
(5)Az Ellenőrző Bizottság az általa elfogadott ügyrend szerint végzi tevékenységét. 3. A kárrendezés 9. §
(1)Az 1. § szerinti követeléseknek ellenérték fejében az Alapra történő átszállására a jogosult kérelmére, e törvény erejénél fogva kerül sor.
(2)A kérelem benyújtása során a jogosultnak igazolnia kell az értékpapír-számláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, illetve az őt illető követelés összegét.
(3)A kérelmet a jogosult az Alap által rendszeresített űrlapon, az Alap Kárrendezési Szabályzatában meghatározott módon és helyen, így különösen a kijelölt kormányablakon keresztül vagy postán, tértivevényes levélben nyújthatja be. Ha a kérelem a kormányablakon keresztül került benyújtásra, azt az Alap részére haladéktalanul továbbítani kell.
(4)A kérelem
- május
- és
- június
- között nyújtható be. A határidő jogvesztő.
- §
(1)Az Alap a kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, e határidő a kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében meghosszabbítható.
(2)A kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében az Alap jogosult a kérelmezők BEVA által nyilvántartott személyes adatait és a kérelemben megadott követeléseire vonatkozó adatait kezelni, és ennek érdekében az 1. §
(1)bekezdése szerinti gazdasági társaságoktól adatszolgáltatást kérni. Az adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni.
(3)A 3. §
(2)bekezdés
- a)és
- b)pontja szerinti kizáró feltétel ellenőrzése érdekében az Alap jogosult a kizárt személyek megállapításához az érintett szervezetektől – ide értve az állami adóhatóságot is – adatszolgáltatást igényelni. Az adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni.
(4)Ha a kérelem megfelel a kárrendezés feltételeinek, az Alap erről tájékoztatja a kárrendezésre jogosultat. Az Alap a tájékoztatást követő 30 napon belül teljesíti a kifizetést a kárrendezésre jogosultnak.
(5)A kifizetés teljesítését követően a BEVA által teljesített kártalanítás erejéig a követelés jogosultjává a BEVA válik.
(6)A kárrendezésre jogosult követelésének biztosítékai, illetve a követeléshez kapcsolódó igények – ide értve a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az egyéb kártérítés iránti igényeket is – a tájékoztatással egyidejűleg, e törvény erejénél fogva az Alapra szállnak át.
(7)Az
- § szerinti jogügyletekkel összefüggésben a pénzkövetelések és a kötvények Alapra való átszállási aránya megegyezik az összes követeléseken belül a pénzkövetelések és a kötvények arányával.
- §
(1)A kárrendezés a BEVA által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg az 1. § szerint fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a BEVA által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot.
(2)A harmincmillió forintot meg nem haladó összegű, 1. § szerinti követeléseket tőkeértéken, a kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni.
(3)Ha a befektető követelése e törvény szerint átszáll az Alapra, az
(1)bekezdésben foglaltakon kívül a BEVA az Alap útján fizeti ki a Tpt. alapján a befektetőt az
- § szerinti követelés alapján megillető kártalanítást is.
- Az Alapra átszállt követelések érvényesítése
- §
(1)Az Alapra átszállt követelések felszámolási eljárás során történő igényérvényesítésekor az Alapot a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló
- évi XLIX. törvény
- §-a szerinti kielégítési sorrendben az Országos Betétbiztosítási Alappal és a BEVA-val azonos helyen, velük követelésarányosan illeti meg.
(2)Az
- § szerinti kötvények, illetve kötvényként megjelölt értékpapírok értékesítésével, nyilvántartásával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén a büntetőeljárásban az Alap az átszállt követelés tekintetében polgári jogi igényt érvényesíthet, e tekintetben az Alap minősül magánfélnek.
- Az Alapba előleget befizetők részére járó kompenzáció
- § Az Alap záró beszámolóját követően az Alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény rendelkezik.
- Záró rendelkezések
- § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
- § A Magyar Nemzeti Bankról szóló
- évi CXXXIX. törvény
- §
(1)bekezdése a következő
- j)ponttal egészül ki: (Az MNB jogosult) „
- j)a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja” (részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.) Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke