2015. XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról.

2015. XXXIX. törvény a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról. Az Országgyűlés a  QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott kötvényeknek a  QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság általi értékesítési tevékenysége következtében megkárosított befektetők kárrendezése céljából a következő törvényt alkotja. 1. A törvény hatálya 1. § (1) A  törvény hatálya azokra az  ügyletekre terjed ki, amelyeknél az  ügyfél jognyilatkozata a  QUAESTOR FINANCIAL HRURIRA Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság által kibocsátott, vagy ilyenként megjelölt, a QUAESTOR Értékpapírkereskedelmi és Befektetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagy annak a számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása által értékesített kötvények vásárlására irányult, és az ügyfél az ellenérték fizetési kötelezettségének eleget tett, függetlenül attól, hogy a jogügylet érvényesen létrejött-e, illetve teljesedésbe ment-e. (2) Kárrendezésre jogosultak azok a  magánszemélyek, jogi személyek és egyéb szervezetek, akik az  (1)  bekezdés szerinti kötvénykibocsátásából eredően az  (1)  bekezdésben említett gazdasági társaságokkal szemben e  törvény hatálybalépésének napján fennálló követeléssel rendelkeznek. 2. A Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja 2. § (1) Az  1.  § szerinti követelésekből eredő igények rendezése érdekében e  törvény erejénél fogva létrejön a  Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (a továbbiakban: Alap). (2) A  kárrendezésre jogosultak követeléseinek ellenérték fejében e  törvény alapján az  Alapra történő átszállása nem érinti a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 213. §-a szerinti kártalanítást. 3. § (1) Az  Alap feladata a  kárrendezés, amely során az  1.  § szerinti követelések – e  törvény erejénél fogva az  Alapra történő átszállása esetén – ellenértékét kifizeti, és a  rá szállt követelésekre vonatkozóan az  igényeket érvényesíti. Az  Alap a  honlapján közzéteszi az  1.  § szerinti gazdasági társaságok számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozásainak listáját. (2) A követelés nem száll át az Alapra, a) ha annak jogosultja az  1.  § (1)  bekezdése szerinti gazdasági társaság vagy annak a  számviteli jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozása, az említettek vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, könyvvizsgálója, mindezeknek a  Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a  továbbiakban: Ptk.) szerinti hozzátartozója, b) ha annak jogosultja a  Tpt. 215.  § (1)  bekezdésében felsorolt személy vagy szervezet, vagy a  kibocsátó, a  lejegyző gazdasági társasággal munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, valamint a  kötvényértékesítésben függő ügynökként vagy más módon közreműködő vállalkozás, ezzel munkaviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy, továbbá mindezeknek a Ptk. szerinti hozzátartozója, c) ha bíróság jogerősen megállapította, hogy az 1. § szerinti követelés forrása bűncselekményből származott. (3) A kárrendezésre a követelés pénznemében kerül sor. (4) A kárrendezés mentes a közteherfizetés alól. A törvényt az Országgyűlés a 2015. április 14-i ülésnapján fogadta el. 4. § (1) Az Alap jogi személy. (2) Az Alap saját vagyona, bevételei, kifizetései és jövedelme után társasági és helyi adó, tranzakciós illeték, vagy egyéb illeték fizetésére nem kötelezhető. (3) Az Alap pénzeszközeit a Magyar Nemzeti Banknál (a továbbiakban: MNB) vezetett számlán kezeli. (4) Az Alap működésének biztosítása érdekében – az állam kezességvállalása mellett – legfeljebb 10 éves futamidőre kötvényt bocsáthat ki, hitelintézettől legfeljebb 10 éves futamidőre kölcsönt vehet fel, és az  MNB-től – az  állam kezességvállalása mellett – legfeljebb 3 hónapos futamidejű áthidaló kölcsönt vehet fel. (5) Az  Alap igazgatósága a  Befektető-védelmi Alap (a  továbbiakban: BEVA) tagjaitól a  (4)  bekezdés szerinti hitel törlesztő részleteinek (lejáratainak) megfizetése céljából, saját forrásainak kiegészítéséhez visszafizetési kötelezettséggel előleget igényelhet. (6) Az  előleg fizetésére a  BEVA tagok a  2014. naptári évben a  BEVA felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségük arányában kötelesek. Az éves előleg megállapításakor az arány kiszámítása során a) a BEVA felé fennálló éves díjfizetési kötelezettségét figyelmen kívül kell hagyni annak a BEVA tagnak, aa) amely jogutód nélkül megszűnt, valamint ab) amelynek felszámolását jogerősen elrendelték, b) a 2015. április 10-e után keletkezett BEVA tagság esetén e tagok éves tagdíjfizetési kötelezettségét 2014-es éves tagdíjfizetési kötelezettségként kell figyelembe venni. (7) E törvény alkalmazása során BEVA tagnak minősül az a nem BEVA tag vállalkozás is, amely 2015. április 10-én még a BEVA tagja volt, valamint azon vállalkozások jogutódai is, amelyek 2015. április 10-én vagy azt követően a BEVA tagjai voltak. (8) A  naptári évben fizetendő előleget évente egyszer, legkésőbb a  naptári évet megelőző év december 15-ig kell megállapítani. A  2015. naptári évben fizetendő előleget e  törvény hatálybalépését követő 150. napig kell megállapítani. Az  éves előleg megállapítását követően létrejött BEVA tagság esetén csak az  új tag előlegét kell – a  tagság létrejöttét követő 60 napon belül – megállapítani, a  már megállapított előlegeket nem kell újra meghatározni. (9) Egyebekben az előleg megfizetésére az BEVA tagdíj fizetésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. (10) Az  Alapra átszállt 1.  § szerinti követelések megtérülését, valamint az  Alap vagyonának hozamát az  Alap köteles a  (4)  bekezdés szerinti hitel előtörlesztésére és a  kibocsátott kötvények lejárat előtti visszavásárlására fordítani. A  (4)  bekezdés szerinti hitel felvételekor csak olyan szerződés köthető, ami a  kibocsátott kötvények lejárat előtti visszavásárlását, a  felvett hitel előtörlesztését legalább félévente egy alkalommal, korlátlan összegben lehetővé teszi. 5. § (1) Az Alap irányítását a BEVA igazgatósága (a továbbiakban: igazgatóság) végzi. (2) Az Alap végrehajtó szervezete a BEVA munkaszervezete. (3) Az Alap tevékenységének ellenőrzését az Ellenőrző Bizottság látja el. (4) Az Alap jogállására és működésére az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Tpt.-nek a BEVA-ra vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. 6. § Az igazgatóság a) elfogadja az Alap szabályzatait, b) irányítja az Alap gazdálkodási és egyéb tevékenységét, c) dönt az Alap működéséhez szükséges kötvénykibocsátásról, kölcsön felvételéről, d) meghatározza a BEVA tagok által fizetendő éves előleg összegét, és rendelkezik az előleg visszatérítéséről, e) elfogadja az  Alap éves számviteli beszámolóját és az  Alap tevékenységének befejezését megelőzően elfogadja a záró beszámolót, valamint f ) ellátja az e törvényben foglalt egyéb feladatokat. 7. § Az igazgatóság szabályzatot alkot és tesz közzé a) az Alap eszközeinek és forrásainak kezeléséről, b) az Alapból történő kárrendezés részletes szabályairól, c) a BEVA tagok által fizetendő éves előleg megfizetésének és visszatérítésének mértékéről és rendjéről. 8. § (1) Az Ellenőrző Bizottság héttagú. (2) Az Ellenőrző Bizottság tagjai: a) az igazgatóság által kijelölt egy személy, b) az MNB által kijelölt egy személy, c) a hitelintézetek és befektetési vállalkozások érdek-képviseleti szervezetei által kijelölt három személy, d) a  Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének igazgatósági elnöke által kijelölt egy személy, valamint e) a pénz- tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter által kijelölt egy személy. (3) Nem lehet az Ellenőrző Bizottság tagja a) az igazgatóság tagja és annak a Ptk. szerinti hozzátartozója, vagy b) a 1. § (1) bekezdése szerinti gazdasági társaságok tagjainak vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója, és az említettek Ptk. szerinti hozzátartozója. (4) Az Ellenőrző Bizottság a) ellenőrzi az Alap gazdálkodását, b) véleményezi az Alap éves beszámolóját és záró beszámolóját, c) ellenőrzi az  Alapra átszállt követelések érvényesítését, és javaslatot tesz az  igazgatóság felé a  hatékony igényérvényesítés érdekében. (5) Az Ellenőrző Bizottság az általa elfogadott ügyrend szerint végzi tevékenységét. 3. A kárrendezés 9. § (1) Az  1.  § szerinti követeléseknek ellenérték fejében az  Alapra történő átszállására a  jogosult kérelmére, e  törvény erejénél fogva kerül sor. (2) A  kérelem benyújtása során a  jogosultnak igazolnia kell az  értékpapír-számláján nyilvántartott kötvények mennyiségét, illetve az őt illető követelés összegét. (3) A  kérelmet a  jogosult az  Alap által rendszeresített űrlapon, az  Alap Kárrendezési Szabályzatában meghatározott módon és helyen, így különösen a kijelölt kormányablakon keresztül vagy postán, tértivevényes levélben nyújthatja be. Ha a kérelem a kormányablakon keresztül került benyújtásra, azt az Alap részére haladéktalanul továbbítani kell. (4) A kérelem 2015. május 6. és 2015. június 5. között nyújtható be. A határidő jogvesztő. 10. § (1) Az  Alap a  kérelmet annak kézhezvételétől számított 30 napon belül megvizsgálja, e  határidő a  kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében meghosszabbítható. (2) A  kárrendezés feltételeinek megállapítása érdekében az  Alap jogosult a  kérelmezők BEVA által nyilvántartott személyes adatait és a  kérelemben megadott követeléseire vonatkozó adatait kezelni, és ennek érdekében az  1.  § (1)  bekezdése szerinti gazdasági társaságoktól adatszolgáltatást kérni. Az  adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni. (3) A 3. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti kizáró feltétel ellenőrzése érdekében az Alap jogosult a kizárt személyek megállapításához az  érintett szervezetektől – ide értve az  állami adóhatóságot is – adatszolgáltatást igényelni. Az adatszolgáltatást soron kívül kell teljesíteni. (4) Ha a  kérelem megfelel a  kárrendezés feltételeinek, az  Alap erről tájékoztatja a  kárrendezésre jogosultat. Az  Alap a tájékoztatást követő 30 napon belül teljesíti a kifizetést a kárrendezésre jogosultnak. (5) A kifizetés teljesítését követően a BEVA által teljesített kártalanítás erejéig a követelés jogosultjává a BEVA válik. (6) A  kárrendezésre jogosult követelésének biztosítékai, illetve a  követeléshez kapcsolódó igények – ide értve a  bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve az  egyéb kártérítés iránti igényeket is – a  tájékoztatással egyidejűleg, e törvény erejénél fogva az Alapra szállnak át. (7) Az  1.  § szerinti jogügyletekkel összefüggésben a  pénzkövetelések és a  kötvények Alapra való átszállási aránya megegyezik az összes követeléseken belül a pénzkövetelések és a kötvények arányával. 11. § (1) A  kárrendezés a  BEVA által kifizetendő kártalanítást meghaladó követelésre vonatkozik, annak összege személyenként nem haladja meg az  1.  § szerint fennálló követelések összegét, legfeljebb azonban a  BEVA által fizetett kártalanítással együtt a harmincmillió forintot. (2) A  harmincmillió forintot meg nem haladó összegű, 1.  § szerinti követeléseket tőkeértéken, a  kötvényeket pedig névértéken kell figyelembe venni. (3) Ha a befektető követelése e törvény szerint átszáll az Alapra, az  (1) bekezdésben foglaltakon kívül a BEVA az Alap útján fizeti ki a Tpt. alapján a befektetőt az 1. § szerinti követelés alapján megillető kártalanítást is. 4. Az Alapra átszállt követelések érvényesítése 12. § (1) Az  Alapra átszállt követelések felszámolási eljárás során történő igényérvényesítésekor az  Alapot a  csődeljárásról és a  felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 57.  §-a szerinti kielégítési sorrendben az  Országos Betétbiztosítási Alappal és a BEVA-val azonos helyen, velük követelésarányosan illeti meg. (2) Az 1. § szerinti kötvények, illetve kötvényként megjelölt értékpapírok értékesítésével, nyilvántartásával kapcsolatos bűncselekmény gyanúja esetén a  büntetőeljárásban az  Alap az  átszállt követelés tekintetében polgári jogi igényt érvényesíthet, e tekintetben az Alap minősül magánfélnek. 5. Az Alapba előleget befizetők részére járó kompenzáció 13. § Az Alap záró beszámolóját követően az Alapba előleget befizetők által megelőlegezett, de az éves visszafizetésekből meg nem térült követeléseinek adóból történő levonásáról külön törvény rendelkezik. 6. Záró rendelkezések 14. § Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. 15. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 159. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki: (Az MNB jogosult) „j) a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja” (részére forintban és külföldi pénznemben bankszámlát vezetni.) Áder János s. k., Lezsák Sándor s. k., köztársasági elnök az Országgyűlés alelnöke