246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelete a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről.

246/2011. (XI. 24.) Korm. rendelete a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetéről. A Kormány az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 67. § j) pontjában, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 174/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1. § E rendelet hatálya kiterjed az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 2. § 7. pontjában meghatározott nukleáris létesítmény (a továbbiakban: nukleáris létesítmény) és az Atv. 2. § 16. pontjában meghatározott radioaktívhulladék-tároló (a továbbiakban: radioaktívhulladék-tároló) engedélyesére, valamint a biztonsági övezettel érintett ingatlan tulajdonosára, vagyonkezelőjére és használójára, továbbá a biztonsági övezeten belül folytatott tevékenységek végzőjére. 2. § E rendelet alkalmazásában: 1. védőtávolság: az e rendelet hatálya alá nem tartozó veszélyes ipari, közlekedési és egyéb létesítmények, valamint tevékenységek számára kijelölt, a környezetüket – beleértve a nukleáris létesítményt, valamint a radioaktívhulladék-tárolót – és a lakosságot veszélyeztető hatásoktól óvó, jogszabályban előírt, különböző elnevezéssel, így különösen veszélyességi övezet, védőövezet, biztonsági övezet, biztonsági sáv elnevezéssel megjelölt távolság; 2. érintett települési önkormányzat: az a települési önkormányzat, amelynek közigazgatási területén a biztonsági övezet kijelölésre került. 3. § (1) Biztonsági övezet kijelölése kötelező: a) 150 kW termikus névleges teljesítménynél nagyobbra méretezett atomreaktort tartalmazó nukleáris létesítmény, b) 1014 Bq összaktivitásnál nagyobbra méretezett radioaktívhulladék-tároló, valamint c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetében. (2) A biztonsági övezet kijelölésével biztosítani kell a lakosságnak a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló normál üzemállapotban történő üzemeltetéséből adódó sugárterheléssel szembeni védelmét, ezen létesítmények védelmét a környezetükben végzendő emberi tevékenységgel szemben, továbbá ezen létesítmények biztonságos üzemeltethetőségének megalapozásánál figyelembe vett körülmények tartós fennmaradását. 4. § (1) A biztonsági övezet határára a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló tervezője a létesítési engedélykérelmet megalapozó dokumentációban tesz javaslatot az 5. §-ban, valamint a 7. § (1) bekezdésben rögzített kritériumok, továbbá az alább felsorolt szempontok figyelembevételével: a) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló típusa, jellemzői, b) telephely-jellemzők, továbbá c) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető emberi tevékenységek hatása. (2) A biztonsági övezet határát a) a nukleáris létesítmény esetében az Országos Atomenergia Hivatal, b) a radioaktívhulladék-tároló esetében az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala (a továbbiakban együtt: biztonsági övezetet kijelölő szerv) jelöli ki, a létesítési engedély kiadásával egyidejűleg kiadott külön határozatában. (3) A biztonsági övezetet kijelölő szerv a (2) bekezdés szerinti határozatról – a határozat egyidejű megküldésével – haladéktalanul értesíti az Atv. 35. § (1) bekezdésében meghatározott hatóságokat. A tilalmak és korlátozások elrendelését a biztonsági övezetet kijelölő szerv is kezdeményezheti. (4) A biztonsági övezetet kijelölő szerv – a (3) bekezdésben foglaltak szerint – a határozatról az érintett települési önkormányzatokat is értesíti. 5. § (1) A védőtávolság és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete, valamint a védőtávolság és a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezete nem lehet átfedésben. (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a nukleáris létesítményhez tartozó villamos átalakító és kapcsoló berendezések, valamint villamos vezetékek biztonsági övezete és a nukleáris létesítmény biztonsági övezete átfedésben lehet. (3) Nukleáris létesítmények biztonsági övezete átfedésben lehet. (4) A biztonsági övezet földfelszíni távolsága a nukleáris létesítmény legkülső technológiai védelmet jelentő fal síkjától számítva: a) atomerőmű esetében legalább ötszáz méter, b) kutatóreaktor esetében legalább száz méter, c) kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetében legalább ötszáz méter. (5) A biztonsági övezet minimális földfelszíni távolsága radioaktívhulladék-tároló esetében a jogszabályban meghatározott ellenőrzött terület határától számított legalább száz méter. (6) A biztonsági övezet határán a folyamatosan ott tartózkodó személyt a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló szabályszerű működése során a környezetbe kibocsátott vagy kikerülő radioaktív anyagok sugárzása révén nem érheti nagyobb sugárterhelés 100 µSv/év-nél. 6. § (1) A biztonsági övezetet kijelölő szerv a már üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló esetében a kijelölt biztonsági övezetet vagy a biztonsági övezet kijelölésének szükségességét felülvizsgálhatja, továbbá a biztonsági övezet kijelölésének megtörténtét megvizsgálhatja. A biztonsági övezet határára a biztonsági övezetet kijelölő szerv felhívása alapján és megadott határidőben a nukleáris létesítmény engedélyese, radioaktívhulladék-tároló esetében a radioaktívhulladék-tároló engedélyese tesz javaslatot. A javaslat a biztonsági övezetet kijelölő szervet nem köti. (2) A felülvizsgálat eredményeként: a) a kijelölt biztonsági övezet határa módosítható; b) biztonsági övezet jelölhető ki vagy a kijelölés megszüntethető; vagy c) ha a 3. § (1) bekezdése szerinti esetben a kijelölésre nem került sor, a biztonsági övezetet ki kell jelölni. (3) Az üzemeltetési engedéllyel rendelkező nukleáris létesítmény biztonságos üzemeltethetőségének, leállított állapotban tartásának vagy a leszerelése elvégezhetőségének megalapozásakor figyelembe vett körülmények meglétét – a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló jogszabály szerinti – Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat (a továbbiakban: IBF) keretében felül kell vizsgálni. A körülmények megváltozása esetén a biztonsági övezetet kijelölő szerv a biztonsági övezet határát módosíthatja, és kezdeményezheti a korábban elrendelt tilalmak és korlátozások megváltoztatását. (4) A biztonsági övezetet kijelölő szerven kívül biztonsági övezet felülvizsgálatát kezdeményezheti a nukleáris létesítmény, valamint a radioaktívhulladék-tároló engedélyese is. A (3) bekezdésben meghatározott körülmények megváltozása esetén a létesítési engedélyezési eljárásban, valamint az (1) bekezdés szerinti felülvizsgálati eljárásban részt vett ügyfelek a felülvizsgálatot az IBF keretén kívül is kezdeményezhetik. (5) A felülvizsgálati eljárás ügyintézési határideje a (3) bekezdésben foglalt esetet kivéve 120 nap. (6) A biztonsági övezet felülvizsgálatára egyebekben a biztonsági övezet kijelölésére vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 7. § (1) A biztonsági övezetben tilos: a) a nukleáris létesítményhez és a radioaktívhulladék-tárolóhoz tartozó létesítmények kivételével az emberek huzamosabb tartózkodására szolgáló építmény, így különösen lakó-, üdülőtelep, gyermek- és egészségügyi létesítmény, sportpálya, játszótér, gyakorló- vagy lőtér, tábor, camping, vásártér, irodaépület, kulturális célú épület létesítése, b) a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát veszélyeztető robbantás, veszélyes vagy nagy energia felszabadulását lehetővé tévő anyagok tárolása és szállítása, és olyan emberi tevékenységek végzése, amelyek a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló biztonságát kedvezőtlenül befolyásolják, és c) a korlátozások meghatározásánál figyelembe vett környezeti körülmények, így különösen a domborzat, a vízrajz, az úthálózat kedvezőtlen megváltoztatása. (2) Létesítmények és tevékenységek engedélyezésekor az arra hatáskörrel rendelkező hatóság az (1) bekezdés, valamint az Atv. 34. § (2) bekezdése szerinti tilalmakat és korlátozásokat érvényesíti. (3) A (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások a biztonsági övezetet érintő további nukleáris létesítmény létesítése esetére nem vonatkoznak. (4) A nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló üzemszerű működéséhez és védelméhez szükséges beruházások esetében a (2) bekezdés szerinti tilalmak és korlátozások alól az engedélyező hatóság – a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint (amennyiben az eltér az engedélyező hatóságtól) a tilalmat, korlátozást elrendelő hatóság álláspontjának kikérése mellett – eltérést engedélyezhet és ennek feltételeit megállapíthatja. (5) A biztonsági övezetben tervezett létesítmény beruházója, valamint engedélyköteles tevékenység kezdeményezője elemzi a létesítménynek, valamint a tevékenységnek a nukleáris létesítmény biztonságára gyakorolt lehetséges hatását. Az elemzés eredményét tartalmazó dokumentumot a hatáskörrel rendelkező hatósághoz benyújtott engedély iránti kérelemhez kell mellékelni. (6) A nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló 30 km-es körzetében mindazon veszélyes létesítmények és tevékenységek engedélyezése esetén, amelyek tekintetében jogszabály védőtávolság kijelölését írja elő, az engedélyezésre hatáskörrel rendelkező hatóság az eljárás megindításáról tájékoztatja a biztonsági övezetet kijelölő szervet, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyesét. (7) Az (5)–(6) bekezdés szerinti eljárásban a biztonsági övezetet kijelölő szerv, valamint a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló engedélyese ügyfélnek minősül. 8. § Az üzemelő nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló engedélyesének rendelkeznie kell a nukleáris létesítmény, illetve a radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetébe tartozó ingatlan tulajdoni vagy vagyonkezelői jogával, kivéve, ha: a) az ingatlan tulajdonjogának megszerzése vagy megtartása, vagy vagyonkezelői jogának megszerzése az engedélyes számára jogszabályi rendelkezésből következően nem lehetséges, vagy b) az ingatlan tulajdon- vagy vagyonkezelői jogával más nukleáris létesítmény vagy radioaktívhulladék-tároló engedélyese már rendelkezik. 9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba. 10. § (1) E rendelet hatálybalépését követő 120 napon belül a hatálya alá tartozó nukleáris létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók biztonsági övezetének 6. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálatát le kell folytatni, és a 4. § (3)–(4) bekezdése szerinti intézkedéseket meg kell tenni. A biztonsági övezet csökkenése okán feleslegessé vált tilalmak megszüntetése érdekében a tilalmat elrendelő hatóságnak intézkednie kell. (2) A biztonsági övezet határának felülvizsgálata eredményeként érintett ingatlanok tulajdonjogának vagy vagyonkezelői jogának megszerzésére a felülvizsgálat során kiadott határozat jogerőre emelkedésétől számított 2 év áll rendelkezésre. (3) Amennyiben az atomerőmű és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolójának biztonsági övezete átfedésben van, a közös biztonsági övezetbe tartozó ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával – a 8. § a) pontjában foglaltakra is figyelemmel – a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója engedélyesének kell rendelkeznie, kivéve, ha az atomerőmű engedélyese az ingatlan tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával e rendelet hatálybalépésekor már rendelkezik. 11. § Az Országos Atomenergia Hivatal nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatköréről, az Országos Atomenergia Hivatal hatósági eljárásaiban közreműködő szakhatóságok kijelöléséről, a kiszabható bírság mértékéről, valamint az Országos Atomenergia Hivatal munkáját segítő tudományos tanácsról szóló 112/2011. (VII. 4.) Korm. rendelet 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul. 12. § Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet 12. § (4) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (A Kormány egészségügyi államigazgatási szervként az OTH-t jelöli ki) „f) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 4. § (12) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 21/A. § (1)–(3) és (5) bekezdése, a radioaktívhulladék-tároló esetében a biztonsági övezet kijelölésére vonatkozó, az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 34. § (1) bekezdése,” (szerinti feladatok ellátására.) 13. § Hatályát veszti a nukleáris létesítmény és a radioaktív hulladék tároló biztonsági övezetéről szóló 213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet. Orbán Viktor s. k., miniszterelnök