162/2004. (V. 21.) Korm. rendelete az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól.

162/2004. (V. 21.) Korm. rendelete az építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos részletes szabályairól. A Kormány a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 404. §-a (1) bekezdésének f) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el: Általános rendelkezések 1. § (1) E rendelet célja a közbeszerzés tárgyát képező építési beruházások esetében a közbeszerzési eljárások lefolytatásával kapcsolatban támasztott általános követelményekkel összhangban lévő, ugyanakkor azokhoz képest a sajátos többlet előírásokat jelentő építésügyi, építészeti és egyéb műszaki követelmények hatékony érvényre juttatása. (2) E rendelet hatálya építési beruházások közbeszerzésekkel kapcsolatos szabályaira terjed ki. Az építési beruházás előkészítése 2. § Az építési beruházás koncepcióját, célját, tárgyát építészeti, műszaki, környezetvédelmi és gazdasági szempontok figyelembevételével az ajánlatkérő határozza meg, a terve zett beruházás összetettségétől függően előtanulmányokkal (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány, kulturális örökségvédelmi hatástanulmány) alátámasztva. Az építési beruházások műszaki tartalma 3. § (1) E rendelet alkalmazásában építési beruházás alatt a Kbt.-ben így meghatározott fogalmat kell érteni, amely műszaki tartalma szerint lehet: a) a Kbt. 1. számú mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó valamely építési munka, illetve meglévő építményen végzett valamely építési munka, részmunka aa) kivitelezése, vagy ab) kivitelezése és ezen munkarész részbeni vagy teljes tervezése együtt; b) új építmény, illetve ezek együttesének ba) kivitelezése, vagy bb) kivitelezése és részbeni vagy teljes tervezése együtt; c) az ajánlatkérő által meghatározott követelmények nek megfelelő építmény kivitelezése. (2) Az (1) bekezdés ab), valamint bb) alpontjában meghatározott esetekben a tervezésre és a kivitelezésre együttesen irányuló egy közbeszerzési eljárás folytatható le, kivéve, ha külön jogszabály a kivitelezésre irányuló közbeszerzési eljárást megelőzően tervpályázati eljárás lefolytatását teszi kötelezővé. (3) Az (1) bekezdés c) pontjában, valamint aa) és ba) alpontjában meghatározott esetekben — ha az ott meghatározott építési munka építésügyi (vagy egyéb) hatósági engedélyköteles — az ajánlatkérő csak jogerős és végrehajtható építési (létesítési) engedély birtokában indíthatja meg az eljárást. 4. § (1) Amennyiben az ajánlatkérő a felhívásban lehetővé teszi a közbeszerzés egy részére történő ajánlattételt, a szakági, üzemeltetési, engedélyezési vagy garanciális szempontból szorosan összetartozó részeket e szempontból sem bonthatja meg. (2) Az (1) bekezdésben megadott szempontok alapján összetartozó részek az alvállalkozók bevonásának szempontjából sem választhatóak szét. Az eljárásba bevont személyek, a beruházás-lebonyolító 5. § (1) Építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek tekintetében az minősül a közbeszerzés tárgya szerint megfelelő szakértelemmel rendelkezőnek, akinek (amelynek) az építési beruházás tárgyában az adott szakterületen szakirányú felsőfokú végzettsége van. (2) Az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont szervezet akkor felel meg az (1) bekezdés szerinti követelménynek, ha a tevékenységében személyesen közreműködő tagjai, munkavállalói, illetőleg a szervezettel kötött tartós polgári jogi szerződés alapján a szervezet javára tevékenykedők között legalább egy olyan személy van, aki az (1) bekezdés szerinti szakértelemmel rendelkezik. 6. § (1) Az ajánlatkérő az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárásba beruházás-lebonyolítót bevonhat. (2) A beruházás-lebonyolítóra az 5. §-ban foglaltakat megfelelően alkalmazni kell. (3) A beruházás-lebonyolító feladata az ajánlatkérő általános megbízottjaként a közbeszerzési eljárás lebonyolítása, így különösen: a) az építési beruházás előkészítése, szükség szerint előtanulmányok (különösen vázlatterv, tanulmányterv, megvalósíthatósági tanulmány) készíttetése; b) ahol ezt külön jogszabály kötelezővé teszi, a tervező kiválasztására tervpályázati eljárás lebonyolítása; c) a kivitelezésre vonatkozó ajánlati, részvételi, illetőleg ajánlattételi felhívás elkészítése, a dokumentáció elkészíttetése; d) a kivitelezésre vonatkozó dokumentációnak az egyes sajátos építményfajtáknak megfelelő módon és mértékben történő elkészíttetése; e) a kivitelezés műszaki ellenőrzésének biztosítása; f) a terveztetés lebonyolítása, a tervezői művezetés biz tosítása; g) az ajánlatkérő által az építési beruházásra irányuló közbeszerzési eljárás lebonyolítása érdekében meghatározott egyéb feladatok ellátása. (4) A beruházás-lebonyolító feladatköre hivatalos közbeszerzési tanácsadó alkalmazása esetén a hivatalos közbeszerzési tanácsadó által ellátott feladatokra nem terjed ki, működése során a hivatalos közbeszerzési tanácsadóval szükség szerint együttműködhet. A dokumentáció 7. § Kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén az ajánlatkérőnek a dokumentációt azokban az esetekben is — legalább az 1. számú melléklet szerinti tartalommal — el kell készítenie, amelyekben a Kbt. egyébként nem teszi kötelezővé a dokumentáció készítését. 8. § (1) A kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát az 1. számú mellékletben előírt általános követelmények figyelembevételén túl úgy kell megállapítani, hogy annak tartalmaznia kell legalább: a) a meglévő építményre, illetve az érintett építményrészre vonatkozó alapadatokat, felméréseket, műszaki leírásokat és terveket, a munkavégzést érintő műszaki szakvéleményeket (például a meglévő szerkezetek felhasználhatóságára vonatkozó tartószerkezeti, közegészségügyi, biztonsági megállapításokat és követelményeket); b) azon jogszabályok megjelölését, amelyeknek való megfelelést az ajánlatkérő érvényességi feltételként határozza meg; c) a munkavégzés körülményeire vonatkozó különleges követelményeket és körülményeket; d) a munkavégzést lényegesen befolyásoló feltételeket (például időbeli, térbeli korlátozások, időjárási körülmények); e) az ajánlattevőtől kért javasolt technológiai, munkaszervezési vagy egyéb leírást. (2) A kivitelezésre irányuló építési beruházás esetén a dokumentáció tartalmát a 3. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben az 1. számú mellékletben előírt általános követelmények figyelembevételén túl úgy kell összeállítani, hogy az egyértelműen tegye lehetővé eltérő kivitelezési technológiák, építési módok alkalmazását és összevethetőségét. (3) A dokumentációban az ajánlatkérő meghatározhatja, hogy mely ajánlatokat tekint kirívóan alacsony értékű ellenszolgáltatást vagy kötelezettségvállalást tartalmazónak. (4) A dokumentációban az ajánlatkérőnek — a Kbt. 58. §-ával, illetve 190. §-ával összhangban — részletesen meg kell határoznia, hogy az építési beruházás során, illetve a tervezett és felhasznált anyagokra, késztermékekre és berendezésekre vonatkozóan mely szabványok alkalmazását kívánja meg, és az azoknak való megfelelőség igazolása milyen módon történik, ha annak módját jogszabály nem írja elő. A szerződés módosítása 9. § A szerződés módosítását megalapozó körülménynek (Kbt. 303. §) tekintendő különösen, ha a szerződés teljesítése során olyan objektum kerül elő, amelyről a kulturális örökségvédelmi hatóság külön jogszabályban meghatáro zott intézkedése alapján feltételezhető, hogy az kulturális örökségi értéknek minősül. A műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások sajátos szabályai 10. § (1) E rendelet előírásait a műemlékekkel kapcsolatos építési beruházások esetén a 11—15. §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. (2) Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházásnak minősül az olyan építési beruházás, amellyel kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (a továbbiakban: KÖH) hatósági jogkörébe tartozik, kivéve mindazon eseteket, amikor a KÖH szakhatóságként jár el. 11. § (1) A 8. § (4) bekezdését nem kell alkalmazni olyan szabványok vonatkozásában, melyek betartása alól az építési engedély kifejezetten felmentést adott. (2) Ha az ajánlatkérő lehetővé tette a többváltozatú (alternatív) ajánlat tételét, valamennyi változat meg kell, hogy feleljen a műemléki szakmai követelményeknek. 12. § (1) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén a Kbt. 7. §-a szerinti dokumentálási és megőrzési kötelezettség az építésügyi, kulturális örökségvédelmi hatósági engedélyezési eljárással kapcsolatos kutatási dokumentumokra is vonatkozik. (2) Műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás esetén az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevont személyek, illetőleg szervezetek tekintetében az minősül a közbeszerzés tárgya szerint megfelelő szakértelemmel rendelkezőnek, aki/amely a külön jogszabályban meghatározott szakmagyakorlási feltételeknek megfelel. 13. § A műemléki védelem alatt álló ingatlanok építési beruházási dokumentációjának az 1. számú mellékletben foglaltakon felül legalább a 2. számú mellékletben foglalt — az építési engedélyben jóváhagyott — dokumentumokat is tartalmaznia kell. 14. § (1) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházás esetében — kivéve az építési koncessziót — az ajánlatkérő köteles az ajánlati (részvételi) felhívásban előírni, hogy az ajánlatban (részvételi jelentkezésben) meg kell jelölni a közbeszerzés értékének tíz százalékát meghaladó mértékben igénybe venni kívánt alvállalkozókat. (2) Műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárás esetén, a Kbt. 67. §-a (2) bekezdésének e) pontjával összefüggésben az ajánlatkérő a felhívásban köteles előírni, hogy az ajánlattevő adja meg a teljesítésbe általa bevonni kívánt, legalább a következő feladatot ellátó szakembereknek (szervezeteknek), illetőleg vezetőknek a megnevezését, képzettségük, szakmai gyakorlatuk ismertetését, továbbá csatolja azokat a dokumentumokat, amelyek az érintett személyeket (szervezeteket) e feladat ellátására feljogosítják: a) felelős műszaki vezető; b) restaurátor, szakágak szerint, ha a beszerzés restau rálásra is irányul; c) műemléki épületkutató, ha ez az építési engedély alapján szükséges. (3) A (2) bekezdés szerinti tevékenységeket csak olyan személyek láthatják el, akik megfelelnek a külön jogszabály szerinti szakmagyakorlási feltételeknek. 15. § (1) A Kbt. 67. §-a (2) bekezdésének a) pontjának alkalmazása során az ajánlatkérő az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetése körében kizárólag műemlékkel kapcsolatos, a beszerzés tárgyát képező műemlékkel kapcsolatban megrendelt munkálat jellegének és nagyságrendjének megfelelő építési beruházásra vonatkozó igazolást jogosult elfogadni. (2) A műemlékkel kapcsolatos építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési eljárások során az ajánlattevő a Kbt. 73. §-a (1) bekezdésére hivatkozással nem tilthatja meg olyan adatok nyilvánosságra hozatalát, melyek összefüggenek az ajánlattevő, illetve az alvállalkozó e rendelet szabályainak való megfelelésével, illetve amelyekből megállapíthatóak azok a technológiák, munkamódszerek, melyekkel a műemlékekkel kapcsolatos munkálatokat végezni kívánja. Az építési koncesszióval kapcsolatos szabályok 16. § (1) E rendelet előírásait az építési koncesszió esetében is megfelelően alkalmazni kell. (2) Építési koncesszió esetében a közbeszerzés tárgyának megadása során az ajánlatkérő köteles meghatározni azokat a kötelezettségeket is, amelyek a koncessziós jogosultat az építmény hasznosítási jogának átengedése időtartama alatt terhelik (így például üzemeltetés, fenntartás, fejlesztés). Záró rendelkezések 17. § (1) E rendelet előírásait az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben meghatározott sajátos építményfajták vonatkozásában a rájuk vonatkozó külön jogszabályokban meghatározottak figyelembevételével kell alkalmazni. (2) E rendelet 1—9. §-a alkalmazásával kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat az építésügyért felelős miniszter, a 10—15. § alkalmazásával kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat a nemzeti kulturális örökség minisztere, a 16. § alkalmazásával kapcsolatos szakmai irányítási feladatokat az építésügyért felelős miniszter az építési koncesszió tárgyköre szerint illetékes miniszter egyetértésével látja el. 18. § (1) E rendelet — a (2) bekezdésben foglaltak kivételével — a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépése után megkezdett közbeszerzésekre kell alkalmazni. (2) E rendelet 12. §-ának (2) bekezdése, valamint 14. §-ának (3) bekezdése a szakmagyakorlási feltételekről szóló külön jogszabály hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba. Dr. Medgyessy Péter s. k., miniszterelnök